Országos közvilágítási mutyit lepleztünk le – már a kiíráskor megvolt, ki lesz a nyertes

Súlyos jogsértést állapított meg a Közbeszerzési Döntőbizottság azoknál a meghívásos tendereknél, amelyeket a Grep Zrt. és az Oriental Lux Kft. nyert el különböző önkormányzatoknál, és amelyekről 2024-ben számoltunk be. A közvilágítás-korszerűsítésre vonatkozó eljárásokat már eleve a két cégre szabták, a többi vállalkozás pedig látszólag csak asszisztált a színjátékhoz. A Döntőbizottság korábban több érintett önkormányzatot bírsággal sújtott, most a nyertes cégeket vonták felelősségre. 

Amikor 2024 tavaszán a Transparency International (TI) Magyarországgal közösen benyújtottuk a közérdekű bejelentést a Közbeszerzési Hatóságnak, biztosak voltunk benne, hogy az érintett önkormányzatok és a közvilágítás-korszerűsítéssel megbízott cégek már a közbeszerzések kiírása előtt megegyeztek egymással. Most a Közbeszerzési Döntőbizottság is kimondta, hogy a legtöbb tendert csak „elbábozták”, az érintettek pedig megsértették a verseny tisztaságát.

„Elkaszált egy mutyigyanús közvilágítási tendert az egri testület, 15 másik kiderült” – ezzel a címmel publikáltunk egy cikket 2024. április 4-én. Cikkünk arról szólt, hogy a város egy 7,4 milliárdos közvilágítás-korszerűsítésbe fogott volna bele egy furcsa konstrukció keretében, azonban a testület végül nem támogatta a döntést. A megítélésünk szerint versenykorlátozó módon kiírt közbeszerzési eljárás nyertese a Grep ESG Kft. lett volna, amelynek tulajdonosa a GREP Green Public Lighting Zrt. – az a cég, amely már az Elios ügyben is felbukkant. Bár Egerben végül nem jártak sikerrel, a GREP Zrt. és a Makra család egy másik vállalkozása, az Oriental Lux Kft. más településeken számos megbízást nyert el hasonlóan mutyigyanús körülmények között.

Az eljárások egyformák, a nyertes ugyanaz volt

A két cég furcsa győzelmeire a TI Magyarország figyelt fel az úgynevezett Kbt. 115-ös, azaz meghívásos eljárások vizsgálata során. Ezt a típusú eljárást a 300 millió forintos értékhatár alatti építési munkák esetén lehet alkalmazni. Mivel csak azok a cégek jelentkezhetnek a tenderre, akiket a kiíró meghív, és közülük is elég, ha egyikük tesz ajánlatot, ez az eljárástípus lehetőséget ad a tiszta verseny elkerülésére.

A Grep Zrt. és az Oriental Lux Kft. szinte kizárólag 115-ös eljárásokon nyert el tendereket közvilágítás-korszerűsítésre különböző önkormányzatoknál.

A két cég által 2019 és 2023 között elnyert összesen 23 szerződés közül 21 esetben választották a települések ezt az eljárástípust. Amikor ezeket alaposabban megvizsgáltuk egy közbeszerzési szakértővel, a következőkre jutottunk:

• az Oriental Lux 17 Kbt. 115-ös eljárásából 9 esetben pontosan ugyanazokat a cégeket kérték fel ajánlattételre az egymástól elvileg teljesen független, egymástól távol eső önkormányzatok;
• további 5 esetben négy cég mindig azonos volt, csupán egy változott;
• 15 esetben a felhívások szövegezése szinte szóról szóra megegyezett;
• a versenytársak közül akadt olyan, akit 10 alkalommal is meghívtak az Oriental Lux ellenében, de egyszer sem adott ajánlatot – a cég, a Best Vill. 2000 Kft. ellenben többször is dolgozott alvállalkozóként a Grep Zrt.-nek illetve az Oriental Luxnak;
• 3 tender esetében a megbízást értéke majdnem elérte a Kbt. 115-ös eljárás határértékét, a 300 millió forintot, de még éppen alatta maradtak pár forinttal.

Az összbenyomás az volt, hogy a Grep Zrt. és az Oriental Lux Kft. képviselői felkeresték az önkormányzatokat, bemutatták a közvilágítás-korszerűsítési koncepciójukat (ld. ESCO finanszírozási forma), és ha az megfelelt az adott településnek, kiíratták velük a közbeszerzési eljárást – amit aztán el is nyertek.

Makra Attila, az Oriental Lux és a Grep Zrt. egyik tulajdonosa a következőket mondta Jászszentandrás egyik testületi ülésén a jegyzőkönyv szerint: „A menete az lenne, ha a testület szerint ez működőképes, akkor azt a szerződést (ti. az előző szolgáltatóval – a szerk.) fel kellene mondani, és az éves felmondási idő telne, közben el lehetne indítani a közbeszerzési tanácsadónak a megkeresését. Mi szoktunk ajánlani három tanácsadót az önkormányzatoknak, akik ilyen beruházásokkal foglalkoznak. Nekünk mindegy, melyiket választja az önkormányzat, ő lebonyolítja a közbeszerzést, aminek az anyagát úgyis a testület elé kell hozni, amelyről kell egy újabb testületi döntés. Azt követően kiíródik a közbeszerzés, amely jó esetben másfél hónap, rossz esetben három vagy még több. Ha ez lezajlódik, azt követi a szerződéskötés (…) A kivitelezésről még annyit, hogy helyi vállalkozóval szoktunk dolgozni, ő csinálja a kivitelezést is (…) Végül is ez a menete a dolognak.” 

Mivel az esetek kapcsán felmerült a verseny tisztaságának megsértése, cikkünk megjelenését követően a TI Magyarország segítségével bejelentést tettünk a Közbeszerzési Hatóságnál.

Már a tenderek kiírását is befolyásolták

Bejelentésünket követően (illetve részben azzal párhuzamosan) a Hatóság megvizsgálta a kérdéses tendereket, és számos jogsértést találtak. Emiatt a Közbeszerzési Döntőbizottság elé vitték az ügyet. A Döntőbizottság napokban nyilvánosságra hozott 84 oldalas határozatában 3 önkormányzattal kapcsolatban (Jánkmajtis, Füzesabony és Pilisvörösvár), valamint a Grep Zrt. és az Oriental Lux Kft.-vel szemben megállapította a jogsértést, és több millió forint bírságot szabott ki. Előbbinek 5,4, utóbbinak 4,5 millió forint büntetést kell fizetnie.

A Közbeszerzési Hatóság a vizsgálat során megállapította, hogy:

• 20 eljárásból 14-ben nem alakult ki valódi verseny,
• sokszor csak egy ajánlat érkezett, vagy a többiek érvénytelen ajánlatot adtak be,
• gyakori volt, hogy a „vesztesek” később alvállalkozóként mégis megjelentek a teljesítés során.

Ez alapján a Hatóság szerint összehangolt, versenyt torzító magatartás valószínűsíthető.

A Hatóság továbbá úgy látta, hogy a Grep Zrt. és az Oriental Lux Kft. már a közbeszerzések kiírása előtt olyan pozícióban voltak, ami versenyelőnyt biztosított számukra, mivel az önkormányzatokkal előzetesen kapcsolatba kerültek, tanulmányokat, előkészítő anyagokat készítettek, és a kiírások feltételei több eljárásban is feltűnően hasonlóak voltak.

A Hatóság szerint a Grep Zrt. és az Oriental Lux Kft. úgy befolyásolta a beszerzési igényeket, hogy azok szűkebb versenyt biztosító eljárástípusban (Kbt. 115) kerüljenek kiírásra. (Holott ezek a megbízások sok esetben nem is minősültek volna építési munkának.)

A Hatóság szerint emiatt a verseny tisztasága és átláthatósága már az eljárások elején sérült.

Az érintett vállalkozások azzal védekeztek, hogy az önkormányzatokkal folytatott előzetes konzultációk és megvalósíthatósági tanulmányok készítése jogszerű piaci gyakorlat, amelyet a közbeszerzési törvény is megenged. Szerintük ezek a háttéranyagok nem tartalmaztak olyan technikai feltételeket, amelyek kizárólag számukra kedveztek volna, és nem tehetők felelőssé azért sem, ha más ajánlattevők nem nyújtottak be – érvényes – ajánlatot.

Bár az önkormányzatok egymástól távol eső települések, mégis ugyanazokat a cégeket kérték fel ajánlattételre. Forrás: Közbeszerzési Hatóság

Szándékos volt a jogsértés

A Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanakkor a „bizonyítékok láncolata egybefűzésével” megalapozottnak találta, hogy a három önkormányzat által folytatott közbeszerzési eljárással összefüggésben a két cég megsértette a közbeszerzési törvényt, mert nem tartották tiszteletben a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát, valamint

a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek sem feleltek meg.

A Döntőbizottság szerint olyan mértékű azonosság állt fenn a közbeszerzés előkészítése és feltételrendszere kialakításában (ld. közbeszerzési dokumentumok, műszaki leírások, szerződés-tervezetek, árazatlan költségvetések, szerződések), amely nem magyarázható önmagában azzal, hogy az ajánlatkérők esetleg más, azonos forrásból merítették az azok alapját képező információkat.

A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel megállapította a jogsértést, és bírságot szabott ki a cégekkel szemben. A törvény szerint a bírság összege a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 10 százaléka lehet. (Az érintett eljárások becsült értéke összesen 217 726 511 illetve 261 946 954 forint volt.)

Döntőbizottság a bírság mértékét arra tekintettel határozta meg, hogy

• a cégek összehangolt magatartásukkal a közbeszerzések legfontosabb alapelvi rendelkezéseit sértették meg,
• a jogsértés nem reparálható,
• amennyiben a közbeszerzésre az általános szabályok szerint került volna sor, a nyilvánosság biztosításával, más eljárást lezáró döntést is meghozható lett volna,
• a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

A Döntőbizottság korábban már több önkormányzatra is kiszabott büntetést, ezekről akkor beszámoltunk:

Rendszerszintű a probléma, de a kormány nem akarja látni

„Ez az ügy is bizonyítja annak a jelentőségét, hogy az ajánlatkérők mellett a nyertes gazdasági szereplők érdemi felelősségre vonása is meg kell, hogy történjen a közbeszerzési visszásságok esetén” – mondta el a határozat kapcsán lapunknak Zeisler Judit, a TI Magyarország szakpolitikai vezetője.

„Az eset másik tanulsága, hogy nemcsak ajánlatkérői, hanem ajánlattevői oldalról is érdemes vizsgálni a közbeszerzési kockázatokat. Az úgynevezett 115. § szerinti eljárás kapcsán az Átlátszó és a Transparency International Magyarország részvételével működő Korrupcióellenes Munkacsoport, valamint az Integritás Hatóság is komoly kockázatot jelez évek óta.

Mindkét szervezet javasolta ennek a fokozottan versenyszűkítő módon alkalmazható eljárástípusnak megszüntetését.

Ezeket az ajánlásokat a kormányzati válasz azonban évről évre lesöpörte az asztalról. Továbblépést jelenthetett volna, hogy 2025-ben a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága (újabban a Nemzeti Fejlesztési Központhoz tartozó azonos nevű szervezeti egység) beszámolót készített kifejezetten ennek az eljárástípusnak az alkalmazási gyakorlatáról.

Zeisler Judit az Integritás Hatóság egyik konferenciáján. Fotó: Integritás Hatóság

A valódi kockázatokat azonban ebben sem sikerült azonosítani. Javaslatuk alapján mindössze az került be a közbeszerzési verseny fokozását célzó 2025-ös cselekvési tervbe, hogy az eljárástípust gyakran, legalább évi 10 esetben alkalmazó ajánlatkérők listáját küldjék meg az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal részére. Ez az intézkedés azonban nem nyújt rendszerszintű választ az ügyben is azonosított visszásságokra” – szögezte le Zeisler Judit.

Katus Eszter

Nyitókép: Közvilágítás Pilisvörösváron. Fotó: Facebook