Csak az uniós támogatás miatt indulhattak a tenderen, a NAV szerint mégsem csaltak

Bűncselekmény hiányában a NAV megszüntette azt a nyomozást, amelyet egy kisvállalkozóknak adható uniós támogatás kapcsán indított cikkünk nyomán. A gyanú az volt, hogy több tucat cég és egyéni vállalkozó csak ezért tett (egyébként túlzóan magas) árajánlatot egy 15 milliós kerékpárút megépítésére, mert egy 600 ezer forintos támogatást szerettek volna lehívni. Bár a pénzt nagy részük meg is kapta, a költségvetési csalásra vonatkozó eljárást lezárták. Egy vállalkozó ugyanakkor azt állította, nem is tudott róla, hogy indult a tenderen. Lapunk az Integritás Hatósághoz fordul az ügyben.

2023 decemberében írtuk meg a K-Monitor elemzése nyomán, hogy a Békés megyei Zsadány önkormányzata 2023 áprilisában írt ki egy tendert „kerékpárút befejezési munkák” címmel. És bár a megbízás összege végül nem érte el a 15 millió forintot sem, mégis több mint 30 cég jelentkezett a munkára. Ráadásul a valóban építőipari vállalkozások mellett a pályázók között akadt állattenyésztő, tojástermelő, informatikus és adószakértő is.

Ezt ugyan önmagában nem tiltja a közbeszerzési törvény, hiszen bárki adhat be ajánlatot, ha az azt kizáró okok (például jogerős elmarasztaló bírósági ítélet, eltiltás stb.) egyike sem áll fenn vele kapcsolatban, és megfelel a kiírásban megfogalmazott feltételeknek. Csakhogy a látszólagos hatalmas verseny szinte teljesen életszerűtlen, és több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

Többek között azt, miért jelentkeznek éppen egy zsadányi kerékpárút építésére építkezéssel nem foglalkozó, vagy épp több száz kilométerre lévő cégek, valamint azt is, hogy az alkalmatlanságukra miért nem derült fény. Továbbá az is gyanúra adott okot, hogy a vesztes ajánlattevők a nyerteshez képest többszörösen túlárazott ajánlatokat adtak, így szinte biztosra vehették, hogy veszítenek, és nem nekik kell elvégezniük a munkát.

A könnyű pénz lehetett a cél

És hogy akkor miért jelentkeztek mégis? Vélhetően azért, mert egy olyan uniós támogatást szerettek volna lehívni, amely azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak jár, amelyek korábban nem indultak közbeszerzéseken. A zsadányi tender legtöbb ajánlattevője el is nyerte ezt a 600 ezer forintos támogatást, összesen 17,4 millió forintot lehívva az uniós forrásból – amit egyébként éppen a korrupció elleni küzdelemre szánt az EU.

Hogy megtudjuk, pontosan miként zajlott a közbeszerzési eljárás, cikkünk írásakor megkerestük a zsadányi önkormányzat nevében eljáró All-Ready Kft.-t, és kilenc – nem építőipari – céget is a pályázók közül. Megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig egyetlen társaság sem reagált, egy címről pedig hibaüzenet érkezett. Ez a kollektív hallgatás megerősítette a gyanút, hogy

a legtöbb vállalkozás nem egymástól függetlenül, hanem szervezett módon, előre megbeszélt forgatókönyv alapján pályázhatott a munkákra.

Mégpedig úgy, hogy valaki értesíthette a cégek jelentős részét a tenderről, majd tájékoztatta őket arról is, hogyan kell úgy megírni a pályázatokat, hogy azok érvényesek legyenek, de ne lehessen nyerni velük.

Semmi nem írja elő, hogy alkalmasnak kell lenniük

Cikkünk megjelenését követően Hadházy Ákos írásbeli kérdést nyújtott be a legfőbb ügyészhez azt tudakolva, hogy szerinte felveti-e a csalás gyanúját az eset.

Polt Péter feljelentésként értékelte a független parlamenti képviselő kérdését és továbbította azt a nyomozó hatóságoknak. Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága költségvetési csalás bűntette miatt indított nyomozást.

Az eljárást aztán bűncselekmény hiányában le is zárták.

Hadházy Ákos továbbította nekünk a határozatot, amely szerint „a rendelkezésre álló adatok, illetve a bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.

Részlet a NAV határozatából.

A NAV ugyanis a nyomozás során arra jutott, hogy az uniós pályázatban nincs meghatározva olyan feltétel, hogy a pályázók milyen jellegű közbeszerzési eljárásban vehetnek részt, mint ahogy az sem, hogy a teljesítésre alkalmasnak kell lenniük.

Egyetlen ajánlattevővel, egy egyéni vállalkozóval szemben mégis eljárás indult a rendőrségen „vesztegetés elfogadása bűntett elkövetésének gyanúja” miatt. Az ő esete pedig rávilágít arra, hogy nagy valószínűséggel hogyan zajlott az egész folyamat.

„Nem tudta, hogy kerékpárút megépítésre pályázott”

A férfi tanúvallomása szerint egy ismerősétől hallott az egyszeri 600 ezer forintos támogatásról, aki egy ügyvédhez irányította. Az ügyvéd 300 ezer forintot kért volna az ügyintézés fejében, méghozzá készpénzben, hogy „ne maradjon nyoma”.

Részlet a NAV határozatából

Bár kifizetésre állítólag nem került sor, és a férfi nem is tudott arról, hogy kerékpárút építésére pályázott, később mégis kapott egy elfogadó igazolást a tenderen való indulásról, és a 600 ezer forint megítéléséről.

Mivel csak a kkv-k képviseletére jogosult személynek volt/lett volna joga elektronikus aláírással pályázni az uniós támogatásra, meghatalmazottnak nem, a hatóság eljárást indított a férfi ellen vesztegetés elfogadása miatt.

Tétlenül nézték az ügyeskedést

A korrupció ellen küzdő K-Monitor szerint a zsadányi csak egy azok közül az abszurd közbeszerzések közül, amelyet megszállhattak az egyszeri csekély támogatásért lenyúló, a szolgáltatás teljesítésére teljesen alkalmatlan kisvállalkozások. A tömeges pályázás mindenesetre a szervezettség gyanúját kelti.

„A legnagyobb probléma persze nem is feltétlenül az élelmes vállalkozókkal van, hanem az EU-s pénzosztásért felelős intézményrendszerrel.

Az ehhez hasonló anomáliákat ugyanis lényegében azonnal észlelniük kellett volna,

és ha máskor nem is, a program félidős (2024 második negyedévére előirányzott) értékelésénél bőven lett volna lehetőségük a mutyigyanús gyakorlatok megszüntetésére, és a felhívás módosítására. Ez az értékelés azonban soha nem készült el, az NKK (kormány?) pedig tétlenül nézte, ahogy értelmetlenül árad ki az eredetileg a közbeszerzési rendszer javítására szánt uniós pénz az ablakon” – mutatott rá a civil szervezet.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai székházában 2022. április 3-án. Fotó: MTI/Soós Lajos

A feljelentést tevő Hadházy Ákos ennél erőteljesebben fogalmazott. Szerinte ugyanis a hatóságok nem tettek meg minden tőlük telhetőt.

„Sokszor láttam már olyat, amikor a fideszes »igazságszolgáltatás« eljátssza a „hülyerendőrt”. De az, hogy ennyire meg sem próbálnak úgy tenni, mintha nem lennének totálisan ostobák (vagy korruptak), azért még nekem sem mindennapi. Persze a határozatot aláíró nyomozó nyilván nem ostoba, „csak” a felettesei nem engedték neki, hogy egy hatalomnak kellemetlen ügyben vádemelést javasoljon” – írta lapunknak a képviselő.

Az Átlátszó a cikk megjelenésével egy időben közérdekű bejelentést tesz az Integritás Hatóságnál.

Katus Eszter

Nyitókép: A zsadányi kerékpárút első szakasza 2021-ben. Fotó: Hadházy Ákos/Facebook