Pontosabb, mint a közvélemény-kutatás? Magyarországon blokkolták a Tisza győzelmét jósló fogadóplatformot

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH)  szerint tiltott szerencsejáték lehet, mások a közvélemény-kutatások alternatívájának tartják a Polymarketet, ahol többek között a magyar választások eredményére is lehet fogadni. Egy felhasználó 73 millió forintot tett fel a Polymarket online fogadási platformon arra, hogy Magyar Péter lesz Magyarország következő miniszterelnöke. A Polymarket népszerűségén sokat dobott, amikor pontosabban jósolta meg az amerikai választás eredményét, mint a felmérések, azonban közelmúlt választásait megnézve gyakoribb, hogy a hivatásos kutatók jóslata válik be, míg a pénzben fogadók tévednek.

Az emberek 59% esélyt adnak arra, hogy a Tisza Párt nyeri meg az áprilisi választást, és 41%-ot arra, hogy a Fidesz – legalábbis a Polymarket, a legnagyobb olyan online fogadóiroda aktuális oddsai alapján, ahol politikai eseményekre, például választások kimenetelére is lehet fogadni. Egy másik, a következő magyar miniszterelnök személyéről szóló fogadáson 54–46% az állás Magyar Péter javára Orbán Viktor ellen.

Utóbbi fogadáson egy felhasználó augusztus óta 73 millió forintnak megfelelő összeget tett Magyar győzelmére.

A fogadópiacot a közelmúltban többen is a közvélemény-kutatások alternatívájaként mutatták be mint olyan mutatót, amely pontosabban jelzi előre a választások eredményét. Ez a vélemény látszólag igazolódott, amikor az amerikai választásokon sok közvélemény-kutatást meghazudtolva a Polymarket magabiztosan Trump győzelmét jelezte előre.

A magyarországi választásokkal kapcsolatos fogadás oddsainak alakulása. Fent: Magyarország következő miniszterelnöke. Lent: az országgyűlési választásokon győztes párt.

De vajon valóban pontosabbak más választásoknál is a piac előrejelzései? A Polymarket korábbi fogadásait átnézve úgy tűnik, nem. Általában a fogadópiac előrejelzései nem sokban különböznek a közvélemény-kutatókétól, és ahol a közvélemény-kutatók tévedtek, ott általában a fogadók is buktak. Volt több olyan választás is, ahol a közvélemény-kutatások bizonyultak pontosabbnak, mint a Polymarket jóslatai.

Január 19-e hétfő reggel óta a Polymarket magyar IP-címről nem elérhető,

mivel a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) hatósági eljárásban vizsgálja, tiltott szerencsejátéknak minősül-e az oldal. A végleges döntésig a magyar hálózatok blokkolják az oldalt, ezért Magyarországról jelenleg csak VPN segítségével lehet megnyitni.

Hogyan működik?

A Polymarket egy online fogadóplatform, ahol nem bukmékerek határozzák meg az oddsokat, hanem egy piaci alapú, a tőzsdéhez hasonló árképzési rendszer. A kereskedők egy esemény kimeneteléhez kapcsolódva vásárolhatnak „igen” vagy „nem” részvényeket (esetünkben: megnyeri-e a Tisza Párt a választást?). Ezek árfolyama az alapján változik, ahogy a kereskedők beárazzák az esélyeket.

A hagyományos fogadásokhoz hasonlóan így azok a fogadások fizetnek a legmagasabb szorzóval, amelyekre – a fogadók közössége szerint – a legkisebb az esély. Ezek alapján a Polymarket olyan százalékos görbét generál, amely azt mutatja, mekkora esélyt ad és adott a fogadópiac egy-egy kimenetelre – így jön ki például a Fidesz és a Tisza győzelmére adott 59–41%-os esély.

Mit mond ez a magyar választásokról?

Ahogy azt lentebb bemutatjuk, a Polymarket ritkán jósolja meg pontosabban a választás kimenetelét, mint a hivatásos közvélemény-kutatók, különösen Amerikán kívül. A Polymarket tipikusan meglévő trendeket nagyít fel: jellemző, hogy ha kicsit vezet egy jelölt, akkor a fogadópiacon nagyobb esélyesként jelenik meg. Tehát ha például a közvélemény-kutatások egy jelölt vagy párt 10% feletti előnyét jelzik, akkor a Polymarketen az ő győzelmére jellemzően 70–75%-os esélyek jelennek meg.

A magyar választás Polymarketes görbéje egyelőre leginkább két amerikai billegő, de inkább Trumphoz húzó állam, Georgia vagy Arizona görbéjére hasonlít: ezek a választások napjáig Trump csekély előnyét mutatták, ami pontosnak bizonyult.

Itt azonban nem árt megismételni, hogy az egyes kimenetelekre feltett pénz nagy része valószínűleg nem magyaroktól származik, hanem olyan külföldiektől, akik egyszerűen a híreket követik, például a közvélemény-kutatásokat. A külföldi fogadók nagy része például jó eséllyel nem ismeri a magyar választási rendszert. Ez abban az esetben lehet érdekes, ha zárul az olló a két nagy párt között, és a Tisza előnye 4–5% alá esik.

Ilyen listás eredménynél ugyanis könnyen előfordulhat, hogy hiába szavaznak többen a Tiszára országosan, a Fidesz a neki lejtő választókerületek miatt több mandátumot nyer,

így ők alakíthatnak kormányt. Ezt viszont nem biztos, hogy átlátják azok a külföldi felhasználók, akik a közvélemény-kutatások alapján továbbra is a Tisza győzelmére fogadnak.

Amikor nincs meglepetés

Bár izgalmasabb lenne a közvélemény-kutatás „haláláról” írni, vagy arról, hogy az online fogadópiac egyszerű szélhámosság, az unalmas valóság az, hogy egy tipikus választás, amelyre a Polymarketen is fogadnak, a következőképp néz ki: a közvélemény-kutatók stabilan ugyanazon párt vagy jelölt győzelmét jelzik előre, és a Polymarketen is ugyanez az eredmény kapja a legtöbb százalékot, vagyis a legalacsonyabb kifizetést. A választás napján pedig mindkét várakozás beigazolódik.

Ilyen volt például a tavalyi csehországi választás, ahol sem a közvélemény-kutatóknak, sem a fogadóknak nem okozott meglepetést az ANO győzelme. Andrej Babiš pártja mind a közvélemény-kutatásokban, mind a Polymarketes oddsokban stabilan vezetett a kampány teljes időszaka alatt.

Ugyanez volt igaz a norvég és a német parlamenti választásokra, valamint a horvát és az ír elnökválasztásra. Mind a négy esetben igaz, hogy a győztes pártok és jelöltek stabilan vezettek a közvélemény-kutatásokban és a fogadóknál is.

Ez persze nem meglepő annak tükrében, hogy – miként más példák is mutatják – a közvélemény-kutatások erősen befolyásolják a fogadópiaci oddsokat. Elég ránézni a népszerűbb választási fogadások hozzászólásaira: ezek nagy részében a fogadók közvélemény-kutatásokat idéznek.

Amikor a fogadók számítása jött be

Tény, hogy a legutóbbi amerikai elnökválasztás győztesét a fogadópiac sokkal pontosabban és magabiztosabban jelezte előre, mint a hivatásos elemzők. Egy hónappal a novemberi választás előtt Trump győzelmére nagyobb esélyt adott a fogadópiac, mint Harrisére. A hátralévő egy hónapban pedig tovább nőtt Trump esélye, igaz, közvetlenül a választás előtti napokban kissé záródott az olló.

A közvélemény-kutatások többsége ekkor 1–2 százalékkal alá-, illetve fölülbecsülte Trump és Harris országos szintű támogatottságát.

A képet némileg árnyalja, hogy az amerikai elnökválasztáson az elektori rendszer miatt nem feltétlenül az nyer, aki országosan a legtöbb szavazatot kapja. Emiatt az országos közvélemény-kutatásoknál érdemesebb azokat a modelleket figyelembe venni, amelyek a helyi szintű felmérések alapján kalkulálják a valószínű eredményt.

Ezek közül a Hill Decision Desk HQ modellje bizonyult a legpontosabbnak, amely közvetlenül a választás előtt 54%-ot adott Trump győzelmének. Más előrejelzések inkább Harris győzelmét tartották esélyesebbnek, de az eltérés jellemzően csak néhány százalék volt.

Amikor mindenki tévedett

Vannak bőven példák arra, hogy a közvélemény-kutatók nagyot tévednek. Ilyenkor azonban jellemzően a fogadók várakozásai sem igazolódnak be.

Jó példa erre a tavalyi lengyel elnökválasztás. A Polymarket és a közvélemény-kutatók előrejelzései is Trzaskowski győzelmét vetítették előre. Egy hónappal a választás előtt a Polymarketen kevesebb mint 25%-ot adtak ellenfele, Nawrocki győzelmére – aki azonban végül szűk többséggel megnyerte a választást.

A lengyel elnökválasztás lehetséges nyertese a közvélemény-kutatások (Sárga: Trzaskowski, sötétkék: Nawrocki) és a Polymarket tükrében.

Ugyanez játszódott le félévvel később a holland választás kapcsán. Geert Wilders pártja, a PVV gyakorlatilag a kampány elejétől a végéig vezetett a felmérésekben, ezért is okozott meglepetést, hogy a választás napján végül nem ők, hanem a liberális D66 kapta a legtöbb szavazatot.

A Polymarket oddsai szintén az utolsó pillanatig a PVV győzelmét valószínűsítették.

A D66 győzelmére egy hónappal a választás előtt csak 0,4% esélyt adtak, de még a választás előtti napon is csak 8,5%-ot jelzett a Polymarket mutatója.

A közvélemény-kutatók, bár szintén fölülbecsülték a PVV-t, ebben az esetben pontosabbak voltak. A közvélemény-kutatások alapján az utolsó hónapokban csökkent a PVV előnye, az utolsó felmérések pedig már csak 1–2%-os különbséget mértek. Egy Ipsos-felmérés pedig helyesen jelezte előre a D66 győzelmét.

Amikor a fogadók tévedtek

A szeptember 29-én tartott ausztriai parlamenti választás eredményére mindössze 11 napig lehetett fogadni. Az időszak nagy részében az FPÖ győzelmére adta a legtöbb esélyt a piac, de az oddsok gyakran változtak: voltak napok, amikor az ÖVP vezetett. A választáson végül az FPÖ kapta a legtöbb szavazatot.

Ebben az esetben is a közvélemény-kutatások bizonyultak pontosabbnak: minden felmérés helyesen jelezte előre a pártok sorrendjét, többségük csak 1–2 százalékpontot tévedett.

A május 4-én kezdődő elnökválasztás előtt egy hónappal a Polymarket Nicușor Dan győzelmére 39%, George Simionéra 29,5% esélyt jelzett. Amikor azonban Simion nagy fölénnyel végzett az első helyen az első fordulóban, a Polymarket alapján hirtelen gyorsan kezdtek nőni az esélyei: két nappal később már 70% fölött voltak Simion oddsai. Bár később folyamatosan csökkentek, a választás napjáig a fogadópiac több esélyt adott Simion győzelmére, mint Danéra. A választást végül Dan viszonylag nagy, több mint 7%-os előnnyel nyerte meg a második fordulóban.

A román elnökválasztás oddsai a Polymarketen és a választások előtti közvélemény-kutatások eredményei

A közvélemény-kutatások ezúttal is pontosabbak voltak, mint a Polymarket: az első forduló előtt a legtöbb felmérés Simion elsőségét jelezte, és viszonylag pontosan jelezte előre, hány százalékot fog kapni. Abban azonban a legtöbb kutató tévedett, hogy ki lesz Simion ellenfele, mivel alábecsülték Dant, és fölülbecsülték a végül 3. és 4. helyre befutó jelöltek, Crin Antonescu és Viktor Ponta támogatottságát. A két forduló között készült kutatások már fele-fele arányban jósolták Simion és Dan győzelmét.

A romániai és törökországi választások is megmutatják a fogadópiac egyik nagy hátulütőjét:

a fogadók, akik elsősorban pénzt akarnak keresni, igen fogékonyak a hype-ra, és érzékenyen reagálnak a látványos trendekre, például egy korábban hátrányban lévő jelölt meglepetésszerű erősödésére. Ilyenkor az inga könnyen túlságosan kilenghet a másik irányba.

Ez egyébként ugyanaz a probléma, amellyel a közvélemény-kutatók is szembesülnek: a legnehezebb azoknak a jelölteknek a támogatását mérni, akiknek a támogatottsága hirtelen zuhan vagy emelkedik – ezeket gyakran alul- vagy felülbecsülik.

Magyarországon ezzel is magyarázható, hogy a 2024-es EP-választáson a legtöbb felmérés alábecsülte az akkor a politikába épp belépő Tisza Párt támogatottságát, amelyhez hirtelen nagy hullámban pártoltak át az ellenzéki szavazók. 2022-ben pedig a Fidesszel történhetett hasonló: a háború okozta sokk miatt sokan csatlakoztak a kormánypártok táborához, ezért több kutató alulmérte a Fidesz támogatottságát.

További probléma, hogy a Polymarketes fogadások nem jelzik jól egy ország közhangulatát a választások előtt, hiszen bárki fogadhat külföldi választásokra is. A Similarweb adatai alapján a Polymarket látogatóinak közel harmada amerikai és kanadai – ez megmagyarázza, miért volt viszonylag pontos az amerikai választásoknál, és miért volt pontatlanabb más országok esetében.

Zubor Zalán