„Csibészek voltunk, de nem gyilkosok” – Koszi Pista a maffiakorszakról

„A diósdi kettős gyilkosság valódi indítékát eltussolták” – mondja a Koszi Pista becenevű Szabó István, aki az ítélet szerint megbízást adott a 2005-ös diósdi kettős emberölésre. A jogerős ítélet szerint Koszi Pista és testvére, Koszi Miki voltak a bűnszervezet vezetői, a többiek – köztük Czibere Attila –„ugyancsak vezetői szerepet töltöttek be”, de a „Szabóék alatti szintet képviselték”. Szabó István viszont tagadja, hogy ő lett volna a maffiafőnök, illetve azt is, hogy bármi köze lenne a Diósdon végrehajtott, két ember halálával járó leszámoláshoz. Szerinte ennek a bűnténynek nem az volt az indítéka, amiért végül a bíróság elítélte őket. Interjú.

Szabó szerint semmi értelme nem lett volna azért megölni a Pipás becenevű áldozatot, mert úgymond azzal zsarolta őket, hogy elmondja a rendőrségnek a százhalombattai MOL-finomítóban zajló olajlopást – ugyanis (mint az interjúban szóba került) a rendőrség már jóval a gyilkosság előtt tudott erről a bűncselekményről. Pont onnan, hogy Czibere Attila (aki az ítélet szerint Kosziékkal együtt kitervelte a kettős gyilkosságot) már csaknem két hónappal azelőtt jelentette rendőri kapcsolatának, hogy a MOL létesítményéből lopják az olajat. De akkor miért kellett Pipásnak és a vele lévő Colosnak meghalnia? Az ügy hátteréről, egy zátonyra futott vádalkuról, egy titokzatos védett tanúról, valamint a rendőri kapcsolatokról is beszélt portálunknak Koszi Pista, akinek (Cziberével szemben) ezt már senki nem tilthatta meg. Reagált Cziberének a börtönben írt könyveiben róla tett állításaira is – méghozzá időnként versben.

87%

Év végéig még

16 304 820 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az Átlátszó korábban interjút készített a fegyházbüntetését töltő Czibere Attilával, aki a Koszi-klán néven ismertté vált, szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben elítélt csoport révén vált ismertté. A Koszi-testvéreket, Szabó Istvánt és Szabó Miklóst 2006 áprilisában fogták el. A vád szerint a 41 fős bűnszervezet tagjaiból kerültek ki a MOL százhalombattai finomítóját – akkori értéken – több száz milliós, esetleg milliárdos nagyságrendben megkárosító olajlopások tettesei, a diósdi kettős gyilkosság elkövetői, illetve számos pénzszállító autó és bankfiók támadói.

A végül 33 vádlottra szűkülő perben egy vádlottat jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek, hárman 20 év fegyházat kaptak, több vádlottra pedig 1 év és 18 év közötti szabadságvesztést róttak ki. A bűnszervezet irányításával vádolt Szabó-testvérek többek között azért kaptak 18 és fél év fegyházat, és Cziberét is egyéb vádpontok mellett amiatt ítélték el ugyanilyen fokozatban letöltendő 20 évre, mert a bíróság szerint bűntársukkal, a 17 és fél évre ítélt Pier Istvánnal együtt egy úgynevezett „négyes döntés” révén megbízást adtak a diósdi kettős gyilkosságra, vagyis a Pipásként ismert Farkas József és testőre, a Colos becenevű Kiss Norbert megölésére.

A korábbi interjúban Cziberének a Hidegre vagy hűvösre című könyvéről, a ’90-es években, illetve a 2000-es évek elején történt, megoldatlan, illetve csak félig megoldott bűntényekről, valamint a Hájas becenéven emlegetett Pintér Györgyhöz kapcsolódó ügyekről beszélgettük. Szóba kerültek továbbá a Koszi-testvérek is. Viszont nem kérdezhettük mindenről Cziberét, mivel a politikai és rendőri korrupciót, az összefonódásokat, valamint az esetleges titkosszolgálati szálakat érintő kérdések feltételét megtiltották.

Emellett szerettünk volna a megkeresésünkre nem reagáló Pintér György mellett Kosziékkal, valamint a porschés vállalkozó, Terjék István felrobbantása mellett a diósdi kettős gyilkosság miatt életfogytiglanját töltő Kaszap Ferenccel is interjúzni. De ez utóbbiakat a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), illetve a büntetés-végrehajtási bíró sem engedélyezte. Viszont mivel Szabó István, becenevén Koszi Pista időközben letöltötte a büntetését, így szabadlábra került, s hajlandó volt az összes kérdésünkre válaszolni. Testvére, az interjú készítése idején még börtönben lévő Szabó Miklós, alias Koszi Miki pedig ügyvédjén át reagált.

Átlátszó: Az ország a büntetőügyből Koszi néven ismerte meg a testvérével, Miklóssal együtt. Honnan jött ez a név?

Szabó István: Alekszej Koszigin volt a ’70-es években a szovjet miniszterelnök, őt becézték Koszinak. Abban az időben voltak a SALT leszerelési tárgyalások, amelyeken Koszigin is részt vett. Engem ez a téma nagyon érdekelt, mindig erről beszéltem. Így ragadt rám, hogy Koszi, Koszi, Koszigin.

És ki használta először a Koszi-klán nevet?

Ez egy abszolút pejoratív megnevezés, amelyet a Pest megyei rendőrség talált ki, és ők szajkózzák azóta is. Az első, családunkhoz kapcsolódó, 1999-es büntetőügynek, egy garázdaság miatti eljárásnak, a Pokol-hegyi csatának nevezett eseménynek csak Miki volt a részese, de engem is bele akartak vonni, így lettünk Koszi-klán. Ez egy Szigetszentmiklós és Ráckeve közötti tömegverekedés volt, ahol a két csapat esett egymásnak késekkel, lőfegyverekkel. Már ebben az ügyben is Varga Béla és Csapi Balázs rendőrtisztek, és ügyészként Bán Judit voltak a hatóság képviselői.

De Jure, 2008 9. szám – forrás: Arcanum

Már ekkor is volt egy külön rendőri egység, ami kifejezetten Kosziékkal foglalkozott?

Igen, ez már évekkel a diósdi kettős gyilkosság előtt is létezett.

Czibere Attila a Maffiózók bálnamerciben címmel futó önéletrajzi sorozata második, Zseton életre-halálra című könyvében azt írja, Ön akkor szökésben volt. Ez igaz?  

Nem. Engem itt abszolút nem gyanúsítottak semmivel, tanúként is csak később hallgattak meg, hiába kértem a rendőrségtől.

Gondolt rá, hogy Czibere Attilához hasonlóan Ön is könyvet ír a börtönévekről, illetve az azt megelőző időszakról?

Megfordult a fejemben. Összedugjuk majd a fejünket Mikivel, a testvéremmel, illetve az ügyvédemmel, valamint másokkal, és születni fog valami. Tehát valószínű, hogy lesz könyv. Verseket már írtam a börtönben, az egyik épp Czibere Attiláról szól.

És mi a címe?

A bűnbánó maffiás.

Tehát ön szerint Czibere Attila megbánta a bűneit?

Szerintem a könyvéből nem ez derül ki. De megírtam a versben is. Elmondhatok belőle egy részletet?

Persze.  

Ha bűnbánó lennél, mindennap jót tennél, nem tennél mást, csak bocsánatot kérnél. Gyerekek, család, barátok rád várnak, mit adhatsz cserébe ennek a világnak? Hazudozol tovább, ártatlanokat vádolsz, nagynak érzed magad, és semmivel sem számolsz. Ahelyett hogy most már próbálnál igazat mondani,  szajkózod, mi hamis, s még mindig tudsz rontani. Ha lenne egy csöpp eszed, mélyen hallgatnál, örülnél, hogy megúsztad, egy szót sem szólnál.

Fotó: Átlátszó / Pápai Gergely

Ezek szerint olvasta Czibere Attila mindkét könyvét?

Igen, olvastam.

Az első kötet még a kapcsolatuk előtti időszakot dolgozza fel, amikor Czibere Pintér György köréhez tartozott, a második pedig azt, amikor Önökkel volt kapcsolatban. A verséből az derül ki, hogy amit Czibere Attila ír, az nem igaz. Konkrétan mi az, ami valótlan benne?

Szerintem ezeket a könyveket nem egyedül Czibere Attila írja. Mások is segítenek neki benne. Meg tudta volna írni egyedül is, de ez nem mind az ő műve. Nagyon sok torzítás van a műveiben. Ugyanakkor az igazság is bennük van, csak elrejtve. A róla született versemben ezt úgy fogalmaztam meg: írod a könyvedet, hazugsággal tele, bár el van rejtve benne a valóságnak fele. Minden, amit hazudsz, magad ellen teszed, elárulod magad, és észre sem veszed. Folyton szajkózod a hazugságodat, magad ellen fordítod minden szavadat.

Czibere Attila azt írja, a testvérét, Koszi Mikit a börtönben ismerte meg, így került kapcsolatba Önökkel. Ez például megfelel a valóságnak?

Nem.

Akkor honnan jött az ismeretség?

Volt akkor egy játékgépes cégem, Százhalombattán, valamint Érd környékén gyakorlatilag szinte minden játékgép az én birtokomban volt. Az ellenünk folyó későbbi büntetőügyben is érintett Szövő Károlynál szintén voltak játékgépeink, illetve volt egy, Czibere Attila tulajdonában lévő iskolaépület, amit kaszinónak szeretett volna átalakítani, ezzel akart bennünket megbízni. 2002-ben Szövő mutatott be bennünket Cziberének, akinek korábban fogalma sem volt róla, kik vagyunk. Így kerültünk kapcsolatba vele, nem pedig a börtönben. És ez üzleti kapcsolat volt, nem baráti.

Pedig Czibere úgy emlékszik a már idézett kötetben, hogy őt és a büntetőügyben szintén gyanúsított, a könyvében Malac becenéven szereplő Pier Istvánt ön úgy mutatta be az akkori élettársának: „Szerelmem, ők a barátaim.” Nem volt ilyen találkozás?

Kénytelen vagyok megint a Cziberéről írott versemet idézni: én nem vagyok a barátod, soha sem voltam, letöltöm az időmet, és mindenre rácáfoltam – tehát nem gondolom, hogy köztünk baráti kapcsolat lett volna. Mi akkoriban a szigetszentmiklósi Lordok Házában zenés rendezvények szervezésével is foglalkoztunk, volt ott P. Mobil-, illetve Edda-koncert is, de Czibere egyetlen ilyen bulin sem volt ott. Mindketten motoroztunk, de soha nem mentük közösen ilyen programokra. Egyszer futottunk össze Alsóörsön, egy Harley Davidson-találkozón, de ott is csak véletlenül. Tehát nem volt köztünk baráti viszony.

A könyv szerint még a börtönben Koszi Miki ajánlott Cziberének védelmet a játékgépes cég számára. Ahogy Czibere írja: „Ami először ajánlatnak tűnik, a következő mondattal zsarolásszagúvá válik. […] Ha nemet mond a közös kaszinózásra, valamint azzal együtt a védelemre, várhatóan kellemetlen helyzetekkel nézhetett volna szembe.” Később pedig úgy emlékezik: az olajos üzletben is Koszi Miki döntött az arányokról: kétharmad-egyharmad az ő javukra.

Ezzel az állítással két probléma is van: az öcsém, Miki nem is volt benne a játékgépes üzletben, illetve amikor ő az említett ráckevei ügy miatt börtönben volt, még nem volt közös üzletünk Cziberével. Az csak később, 2002-ben indult. Akkor egyébként nem voltak gondok vele, jó partner volt, mindig pontosan elszámolt. A problémák csak később kezdődtek.

Mikor beszélt Czibere Attilával utoljára?

A bíróságon.

A könyv írása során nem kereste meg?

Nem.

Ha Czibere Attila nem egyedül írta a könyvet, akkor kik állhatnak mögötte?

Szerintem komoly beosztásban lévő emberek irányítják őt a háttérből. Sok bizonyíték van erre. Hogy ülhet védett státuszban egy olyan ember, akinek a neve jó pár szervezett bűnözéshez kapcsolódó ügynél előkerült? Olyan ügyeknél, amelyek azóta sem oldódtak meg. A mi nevünkhöz a diósdi kettős emberölésen kívül mást még csak hozzá sem tudtak kapcsolni. Czibere neve azonban már jóval korábban is felmerült Terjék István felrobbantása, illetve a barátja, a Dinda becenevű Csóka István, valamint Alföldi István vállalkozó rejtélyes eltűnése miatt, akik valószínűleg nincsenek már az élők sorában, szinte biztos, hogy meggyilkolták őket.

Ön szerint Czibere keveset kapott?

Nem is az, hogy mennyit kapott, hanem miként lehet védett, illetve kedvezményezett státuszban úgy, hogy ennyi ügyben felmerült a neve, illetve vér tapad a kezéhez? Csak ennyi a kérdésem. Cziberét ugyanúgy elítélték a diósdi ügyben, mint bennünket, de neki mégis megengedték nemcsak azt, hogy könyvet írjon, de azt is, hogy a sajtónak nyilatkozzon róla. Nekünk a börtönben viszont azt sem engedték, hogy arra reagáljunk, amit rólunk mondott. Vajon miért?

Tehát ő védettebb, holott ő több bűncselekményt követett el?

Ez nem kérdés, ezt a bíróság is így látta. Engem kiáltanak ki ebben az ügyben maffiavezérnek, mint aki mindenről tud, de a vádiratban felsorolt ügyek közül a bíróság szerint Cziberének kétszer annyihoz volt köze, mint nekem.

Czibere azt mondja: ott volt a barátja, a Dinda, vagyis Csóka István „elutaztatásának” megszavazásakor, de hozzáteszi: Dindát, és Pubit, vagyis Terjék Istvánt Hájas, vagyis Pintér György öltette meg, „mert veszélyesek voltak rá […] az egyik drogozott, a másik piásan pofázott Dinda eltűnéséről, az olajról meg a pénzpapírról”, s csak azért hagyja, hogy arról pletykáljanak, hogy ő tette, mert „a negatív reklám is reklám.” Önöknek mondott erről valamit?

Mi ezekről csak jóval később szereztünk tudomást, a lehallgatási anyagokból, illetve az eljárás során. Czibere nekünk a múltjáról soha nem beszélt. A már említett Szövő Károly mondott nekem ezt-azt Czibere alvilági dolgairól, ám ez jóval később volt, 2004 decemberében. De akkor már nem voltak ott nála a játékgépeink. Mivel ez a beszélgetés a nyomozás során is előkerült, ez egyértelműen bizonyítja: csak akkor szereztem erről tudomást, hiszen ha már jóval azelőtt tudok róla, akkor minek említette volna nekem ezt a Szövő újdonságként? Ez is cáfolja azt, hogy mi már évekkel korábban is úgymond bűnszervezetet alkottunk volna Cziberével és a társaival.

Czibere az interjúban azt mondta, idézem, „engem folyamatosan támadtak, amióta 2007-ben húztam egy vonalat, hogy kiszállok a szervezett bűnözésből. Utána össztűz zúdult rám. Megszólaltak az ellenfeleim, a korábbi társaim, boldog-boldogtalan, akiknek a tyúkszemére léptem. Kosziék még egy külön weboldalt is létrehoztak ebből a célból, de a tévés bűnügyi magazinoknak is folyamatosan nyilatkoztak.” Ki támadott meg kit? Miért indult el a háború?

Nincs semmiféle háború, vicc az egész. Ezt a dolgot Czibere Attila generálja mások utasítására. Nekünk elsősorban nem Cziberére van okunk haragudni. Ő a letartóztatása után hosszú időn keresztül, több mint másfél éven át nem vádolt bennünket semmivel. Az őrizetbe vételünket követően is, egészen 2006. december 13-ig csak az igazat mondta velünk kapcsolatban: hogy semmi közünk a diósdi kettős gyilkossághoz, valamint az olajlopáshoz. Aztán bezsarolták, és kötelezték rá, hogy tegyen ránk terhelő vallomást.

Kik zsarolták meg? Mi lehet az oka, hogy Czibere egyszer csak másfajta a vallomást tett?

Annyit tudok, hogy 2006. december 13-án az ügyben illetékes két nyomozó, Csapi Balázs és Varga Béla kihallgatta Cziberét, s ő ezután megváltoztatta a vallomását. Valószínűleg tudtak róla olyat, amivel nyomás alá tudták helyezni.

Ha valaki ugyanarról a dologról két eltérő vallomást tesz, akkor nem lehet mindkettő igaz. Czibere vagy korábban mondott valótlant, vagy az ezután tett vallomása hamis. De hogyan lehet bármelyiket is bizonyítani?

Egy biztos: mi se korábban, se később nem fenyegettük Cziberét, hogy mit mondjon a rendőrségen. Ezt nem én állítom, hanem a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Mikor megváltoztatta a vallomását, akkor azt mondták, korábban mi ügyvédeken keresztül megfenyegettük őt a börtönben, azért vallott másképp. De az ügyészségi határozat kimondja, hogy semmi ilyen börtönben történő fenyegetésre nem találtak bizonyítékot. Ezt a határozatot adtam be a perújításhoz bizonyítékként.

Magyar Nemzet, 2007. augusztus 23. – Forrás: Arcanum

Egy 2017-ben adott interjúban azt mondta, hogy amióta létezik Százhalombattán ez az olajfinomító, azóta lopják onnan az olajat. Miért gondolhatta a rendőrség, hogy Kosziék benne vannak ebben az olajlopásban?

A mi olajlopásban való érintettségünk egy fikció. Nekünk ehhez soha, semmilyen közünk nem volt. Se én, se közülünk más soha nem járt az olajfinomítóban. A lopás itt az lenne, hogy bemegyek oda és kilopom az olajat. Ilyet mi nem csináltunk. Annyi történt, hogy Cziberének az olajügyben voltak különböző kérései a Mikihez, s ezek teljesítésére miatt adott neki pénzt.

Ezek a kérések mire irányultak? Czibere azt mondja, Önök nagyon hatékonyan intézkedtek: „elég, ha Kosziék felemelik a telefont, és a problémák elsimítódnak” Hogyan ment ez a problémamegoldás?  

Cziberéék tartálykocsival lopták az olajat, s eladták különböző benzinkutaknak. Mikinek az volt a dolga, hogy ha valaki nem fizeti ki, akkor odamegy, vagy felhívja az illetőt, és elintézi, hogy kifizessék. Ugyanakkor tudomásom szerint összesen egyszer volt ilyen, hogy ténylegesen fel is kellett hívni valakit, aki tartozott Cziberének. De ez csak mellékszál volt, mi alapvetően a játékgépek miatt voltunk vele és a társaival üzleti kapcsolatban.

Czibere mondott valamit arról, hogyan csinálják a lopást? Hogy volt-e például belső ember vagy hatósági kapcsolat? A könyvében erről azt írja, hogy Szövő Károly bűntársa, Joe, „olyan természetesen jár ki- be a fegyveres őrökkel és biztonsági rendszerekkel teletűzdelt, nemzetbiztonsági szempontból kiemelt ipari létesítménynek számító olajfinomítóban, mintha ott lakna.”

Mi ezekbe a belső dolgokba soha nem voltunk beavatva. Ha nekünk közünk lett volna az olajlopáshoz, akkor a belső embereket kellett volna ismernünk és nem Czibere Attilát. A belső emberek nyilván akkor velünk közölték volna, hogy mondjuk jönni fog tíz kocsi olaj. De nekünk nem volt kapcsolatunk, illetve telefonszámunk egyetlen olajoshoz sem. Azokat, akik a finomítóban dolgozva részt vettek a lopásban, csak az eljárás során ismertük meg.

Czibere azt írja, Kosziék „hülyék az olajhoz. Vegas a mi pályánk, a mi embereinkkel.”

Így van, ebben nem hazudik. Gondoljon bele: nekem akkor volt több vendéglátó helyiségem is, ahová mentem a nap végén standolni, féldecikre lebontva kiszámoltam, pontosan mennyit adtak el. De azokhoz, akiktől tízmilliós értékben folyik be az olaj, soha a lábamat be nem teszem, de még fel sem hívom őket? Ez így mennyire életszerű? Hogy lehetek én egy bűnszervezet vezetője úgy, hogy egyetlen belső emberrel sem vagyok kapcsolatban? Czibere Attila és Pier István viszont napi kapcsolatban voltak a belső emberekkel, így azokkal a dolgozókkal is, akik a lopást ténylegesen elkövették. Ahogy Szövő Károly, illetve Balogh József is. Mi viszont senkit nem ismertünk közülük.

De ha ez így van, akkor a rendőrség miért gondolta úgy, hogy Ön a bűnszervezet vezetője?

Hogy a valódi elkövetőket megmentsék a felelősségre vonástól. Kellett két balek hozzá, ezek voltunk Miki meg én. Jól csengett a nevünk, volt érdekérvényesítő képességünk. Vagyis mögénk lehetett láttatni, ki lehetett nézni belőlünk azt, ami valójában nem létezett.

Tehát ennek köszönhetően úszták meg valakik a büntetést?

Igen. És azt a kérdést is feltehetjük, hogy a Czibere, aki már büntetett előéletű volt, s aki más gyilkossággal, illetve emberek eltüntetésével kapcsolatban is a rendőrség látókörébe került, illetve több ilyen dologhoz is lehetett valamilyen köze, hogyhogy csak másfél évvel kapott többet mint én, az első bűntényes? Illetve mások is benne voltak még az olajlopásban, de őket még csak meg sem vádolták.

Voltak olyanok is, akik semmit sem kaptak és szabadlábon maradtak?

Persze, ilyenek is voltak jó páran. Például a Kopasz Zsolti becenevű MOL-dolgozó, aki, amíg gyanúsított volt, ugyanúgy a frankót mondta ránk, mint a Czibere. Hogy a Kosziékat nem ismeri, valamint semmi közünk az olajlopáshoz.

Kopasz Zsolti, akit Czibere is említ? Hogy a diósdi kettős gyilkosságánál ő, mármint Czibere ígéretet tett arra, hogy „megutaztatja” Pipást. Kopasz Zsoltiék is nagyobb lóvét áldoztak erre, és már várják az „örömhírt” – írja.

Én is úgy tudom, hogy a gyilkosságért fizetett hárommillió úgy tevődött össze, hogy Czibere adott egymilliót, Pier is egymilliót, illetve Kopasz Zsolti szintén ugyanennyit. Tehát hárman dobták össze. De Kopasz Zsolti mégis kimaradt a gyilkossági vádemelésből. Miért?

Az, amit Czibere nekem mondott, hogy „Kosziék például öt perc alatt eladtak engem, s ez az iratokból derült ki számomra”, konkrétan mit jelenthet? Mire gondolhatott?

Ez fordítva történt. Ő adott el bennünket, amikor megváltoztatta a vallomását. De elismerem, annyi alapja van Czibere mondatának, hogy amikor bennünket 2006 áprilisban bevittek, a gyanúsítotti kihallgatáson feltették nekem a kérdést: tudok-e róla, hogy Czibere Attiláék robbantgattak és gyilkoltak? Szövő Károllyal volt korábban egy beszélgetésem, mikor azt a játékgépes céget akartunk csinálni, ő mondta nekem, hogy ne kezdjek a Cziberével, mert ő robbantott és gyilkolt is a környéken. A rendőrségen erre hivatkozva kérdezték tőlem ezt. Mire én azt feleltem, hogy nem tudok róla, hiszen erről valós tudomásom tényleg nem volt, csak pletykák keringtek róla. A jegyzőkönyvbe viszont már úgy került bele, hogy én úgy hallottam, Czibere robbantgatott és gyilkolt a környéken. De ez nem így volt. Ezt kérdésként tették fel nekem, Czibere elé viszont már úgy került, mintha én mondtam volna. Ha innen nézzük, nekünk a Cziberével semmi bajunk nincs, mert ő is egy áldozat, be lett húzva a csőbe. Illetve be lett zsarolva, s jelenleg is zsarolható. Mert ő egy bűnöző, aki más ügyekben is érintett lehet.

Magyar Nemzet, 2013. június 11. – Forrás: Arcanum

Czibere könyvében az egyik Önökkel is foglalkozó Pest megyei nyomozó irodájában ez a szlogen volt a falon: „A cél szentesíti az eszközt. Ha jó úton jársz.” Ön milyennek ismerte meg az ügyben eljáró rendőröket?  

Nem az igazság érdekelte őket, hanem, hogy mindenáron összehozzák a vádemelést ellenünk. A letartóztatásom után hat hónapig meg sem hallgattak, pedig tizenkét erre irányuló kérelmet adtam be. Tudták, hogy ártatlanok vagyunk, ha érdekelte volna őket a valóság, akkor meghallgatnak, illetve figyelembe veszik az érveinket.

A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak már korábban jeleztük: a diósdi kettős gyilkosságnak, továbbá egyes, máig lezáratlan ügyeknek a hátteréről szóló interjú-, és riportsorozat következő részeiben érinteni fogjuk a fenti ügyben létesült rendőrségi kapcsolatok, illetve nyomozás témáját is. S szeretnénk a ma is a főkapitányságon dolgozó, az ügy nyomozásában hajdanán résztvevő Varga Bélával interjút készíteni. „Megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy kollégánk nem kíván az interjú vagy háttérbeszélgetés lehetőségével élni, ezért a kérelméhez  nem járulunk hozzá” – felelték. Következő megkeresésünkben felajánlottuk, hogy Varga Béla egy későbbi cikkben, illetve akár egy vele készített interjúban reagálhasson a Koszi-interjú őt érintő részeire, kifejthesse azzal kapcsolatos álláspontját. „Megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy kollégánk továbbra sem kíván az interjú vagy háttérbeszélgetés lehetőségével élni,  ezért a kérelméhez ismételten nem járulunk hozzá” – válaszolta a főkapitányság. Az interjúban szintén megemlített Kátainé Bán Judit főügyészségi ügyésznek, aki a Pest Vármegyei Főügyészség Élet Elleni Bűncselekmények Csoportjának vezetője volt, s a büntetőeljárás során a vádat képviselte az úgynevezett diósdi maffiaperben Czibere Attilával, Kosziékkal illetve a társaikkal összefüggésben, szintén felajánlottuk ugyanezt az ügyészségen keresztül történő megkeresésben. Ha él vele, álláspontját közölni fogjuk.

Korábban egy interjúban elmondta, hogy Cziberének „nagyon nagy hatalma volt, mindenki rettegett tőle.” Volt-e olyan pont amikor önök is elkezdtek félni Czibere Attilától?

Nem volt ilyen, sőt: végig azt gondoltuk, hogy meg fogja változtatni a vallomását és el fogja mondani az igazat. Mikinek el is mondta, hogy csak azért vall ellenünk, mert megfenyegették. A testvérem azt felelte neki, nyugodtan mondd ránk, amit hallani akarnak, aztán majd visszavonod. Mi azt hittük, amint alkalma lesz rá, Czibere visszavonja ezt a nyomásgyakorlással kikényszerített vallomást. De aztán később úgy keverték a lapokat, hogy már hiába vonta volna vissza. Tehát Czibere mint olyan, nekünk nem ellenségünk. Mert ő korábban próbálta velünk kapcsolatban az igazat mondani. És most is érezhető minden mondatában, amit ellenünk mond, azt igazából nem ő mondja. Hanem azért teszi, mert zsarolható.

Korábbi nyilatkozatában úgy jellemezte Cziberét, hogy „egy szuperintelligens ember”, illetve hogy  ő volt „az egész dolognak a feje”, aki „mindenkit az orránál fogva vezetgetett. És a későbbiekben ezeket az embereket zsarolta. Zsarolhatóvá tette a pénzzel, történetekkel. cselekményekkel. Maga Czibere is utalt az interjúban arra, hogy a titokban készített hangfelvételekkel való kompromittálás „gyakorlat volt nálunk, többször volt példa ilyenre.” Felmerül a gyanú, hogy mi van, ha valaki a büntetőeljárás során is a zsarolhatósága miatt tesz vallomást? Hogy működtek ezek a hangfelvételeken alapuló zsarolások? Önöket is próbálta a Czibere ilyenekkel zsarolni?

Bennünket Czibere soha sem zsarolt meg. De az igaz, hogy a szűkebb alvilági környezetéhez tartozó embereket zsarolhatóvá tette.

Czibere azt írja, Önök úgy tárgyaltak, hogy a ráckevei Duna-parton csónakba szálltak, a telefonjaikat a parton hagyták, s Ön még arra is kérte, hogy ugorjon be a vízbe, hogy így győződjön meg róla, nincs-e bedrótozva. Félt attól, hogy önt is lehallgatja?

Tényleg volt egy kis hajóm, s Czibere mondta, hogy menjünk vele egy kört. De ő volt az, aki arra kért, hagyjuk kint a parton a telefonjainkat. Ezt a kérését furcsának tartottam, nem is értettem. Persze később már tudtam, hogy csomó beszélgetést ő felvett, és nyilván félt attól, hogy őt is lehallgatják. De én akkor még nem gondoltam, hogy rejtegetne valamit, illetve hátsó szándéka lenne.

Konfliktus, feszültség mikor támadt Önök között?

Addig, míg nem vallott ellenünk, nemigen volt ilyen. Egyetlenegyszer durvult el hangnem Miki és közte, amikor tiszteletlen volt.

A könyvében Czibere úgy emlékszik, hogy az Önnel történt szóváltása után Miki felhívta, és azt mondta neki: „Ha még egyszer ilyen tiszteletlenül beszélsz a bátyámmal, rád gyújtom a házat, kihúzom a beledet! […] Ha kivívjátok a haragunkat, meghaltok, meggyilkolunk benneteket, az egész társaságotokat.” Ön hogy emlékszik erre a konfliktusra? Mi volt a nézeteltérés oka?

Ez 2004 áprilisában történt, amikor Czibere már nem volt benne a játékgépes üzletben, januárban elhoztuk tőle a gépeket. Ugyanakkor még tartozott nekünk pénzzel, emellett a saját adósságát is velem akarta behajtatni. Volt egy orvos ismerőse, aki tartozott neki, és felhívatta velem. Én normális hangnemben beszéltem az illetővel, nem fenyegettem meg, s ezzel Czibere elégedetlen volt. Így amikor hozta a törlesztőrészletet, amivel adós volt nekem, odadobta az asztalra a zacskót. 1 millió 240 ezer forintot hozott, pedig másfél millió járt volna. Kérdezem, hogy miért csak ennyi? Mire ő cinikus stílusban azt felelte: mert ilyen nyámnyila voltál. Mármint a neki tartozó orvossal. Miki ezt megtudta, és utána volt ez a hívás. Durván, nyersen beszélt vele, de megöléssel nem fenyegette. Különben is: ha Cziberét mi ennyire fenyegettük, illetve olyan nagyon félnie kellett volna tőlünk, akkor miként lehet, hogy a mai napig nem fizette ki azt a tízmillió forintot, amivel tartozik nekem? Ugye ő azt mondta az önnek adott interjúban, hogy „tízmilliós nagyságrendben viszek át pénzeket Kosziéknak” De ha ez így van, akkor a tízmilliót, amivel a kaszinóépítés miatt tartozik, miért nem adta meg? Úgy állapodtunk meg, hogy 20-20 millióval szállunk bele az üzletbe. De csak a felét fizette ki, a másikat viszont halogatta, soha nem adta meg. Ezt egyébként a bíróságon is elismerte. Hiába kértem többször is, hogy adja meg, illetve fizesse ki a késedelem miatti kamatot is.

Czibere Attila a könyvében ennek az ellenkezőjét állítja. „C szerencsénkre nem gázos, korrektebb elszámoló, mint az a két hülye” – mondták Önök a könyv szerint Cziberére, a két hülye alatt Szövőt és Baloghot értve. Ugyanakkor az interjúban elismeri, hogy voltak elszámolási viták önök között. Cziberét idézve: „tízmilliós nagyságrendben viszek át pénzeket Kosziéknak. Mikor ezután egymásnak telefonáltak, azt a nemzetbiztonság lehallgatta. És abban a beszélgetésben én egy köcsög vagyok, mert csak tízmilliót vittem és nem húszat.” Ez a lehallgatásban szereplő összeg a kaszinóra adott húszmillió vagy az olajos pénz?

Czibere annyiban tényleg korrekt volt, hogy amíg tartott a játékgépes üzlet, addig, ha volt bármi gond, illetve vitás ügy, ő mindig felhívott. Például nyert valaki tízmilliót, s rám telefonált: mi legyen, fizessem ki vagy rúgjam ki? Mondtam neki, hogy fizesd ki, mert az ügyfeleket nem lehet úgy megtartani, ha nem kapják meg a nyereményt. Tízmillió forintról így eshetett szó köztünk. Meg arról a tízmillióról, amivel tartozott. Ilyen felvétel, amiről ő beszél, nem volt. De ma már nem ez az igazi kérdés, hogy több mint húsz évvel ezelőtt ki mennyi pénzt adott vagy kapott.  Hanem az, hogy Mikivel elítéltek bennünket egy kettős gyilkosságért, amihez semmi közünk. Gondoljon bele: ha tényleg bűnös vagyok, mi értelme lenne 18 és fél év börtön után ezzel kelni és feküdni, a sok száz oldalnyi peranyagot újra és újra elolvasni, folyton ezeken a múltbeli dolgokon töprengeni? Ha bűnös lennék, elfogadnám, hogy lebuktam, letöltöttem a büntetésem, és próbálnám újrakezdeni az életem. Akkor mi okom lenne rá, hogy ezzel foglalkozzam?

Fotó: Átlátszó / Pápai Gergely

Amikor először meggyanúsították a kettős gyilkossággal, mit gondolt? Hogy a rendőrök tévednek, de meg vannak győződve arról, hogy bűnös, vagy hogy tudatosan vádolják olyannal, ami nem követett el?

Azt, hogy rá fognak jönni a tévedésükre, és ki fognak engedni. Amikor Miki kijött az első kihallgatásról, könnybe lábadt a szeme. Mire én rászóltam, hogy mi van veled? Azt felelte: nem látod, mivel gyanúsítanak? Mire én úgy válaszoltam: kit érdekel, mi közünk hozzá? Fogalmunk sincs az egészről, holnapután megyünk haza. Én ebben a tudatban voltam, folyamatosan ebben bíztam, heteken hónapokon át, sőt még évek múlva is, amikor elítéltek. Bíztam a másodfokban, utána pedig a Kúriában, illetve Strasbourgban. Nekem úgy telt el az ítéletem, hogy végig reménykedtem. Most az utolsó perújítás beadásánál is azt gondoltam, csak lesz egy olyan ember, aki elolvassa, és rájön, hogy fizikai képtelenség a bűncselekmény abban a formában, ahogy elítéltek miatta. Objektív bizonyítékaink vannak, hogy amit a bíróság az ítéletindoklásban megállapított, teljesen életszerűtlen és kivitelezhetetlen.

Pontosan mi az, ami Ön szerint kivitelezhetetlen, illetve életszerűtlen?

A gyilkosság indítéka a vád szerint az volt, hogy Pipás, vagyis Farkas József megzsarolt bennünket, hogy leleplezi a hatóság előtt az olajlopást. De mi értelme van 2005. március 31-én megöletni két embert, hogy az egyikük nehogy bemenjen a rendőrségre az olajlopás miatt, mikor Pier István 2005. február 17-én a Telefontanúban már elárulta az olajlopás módját és helyszínét, hogy a csővezeték az Ercsi határában lévő kamionmosónál van. Czibere pedig már 2005. február 4-én elmondta a rendőrség egyik felderítő tisztjének, akit Barbi néven a könyvében is megemlít, hogy az olajlopás miként zajlik, illetve, hogy Szövőnek és Baloghnak is köze van hozzá. Valamint a bűncselekményben közreműködő rendőrökről és MOL-dolgozókról is beszélt. Az ítélet szerint mi négyen, én, Miki, Czibere és Pier döntöttük el, hogy a Pipásnak meg kell halnia. De miért kellett volna megöletni bárkit azért, hogy ne legyen feljelentve az olajlopás, ha Czibere és Pier már korábban jelentette ezt a rendőrségnek?

Czibere azt is említi, hogy a Diósdon megölt Pipás „titokban videófelvételeket készíttet az olajtolvajokról, majd azokkal zsarolja őket” Látta ezt a felvételt?

Beszéltek arról, hogy Pipás felvette videóra az olajlopást, hogy azzal zsaroljon. De ezt a felvételt nekem soha nem mutatták meg, azt sem tudom, egyáltalán létezik-e. És mi a bizonyíték magára a zsarolásra? Ugyanis, ha nincs zsarolás, akkor indíték sincs. Czibere a legutolsó vallomásában azt mondja, hogy sem őt, sem a Piert nem zsarolta meg a Pipás. Ahogy engem meg Mikit sem zsarolt meg sose. Azt szeretném megtudni, honnan veszik egyáltalán azt, hogy Pipás bárkit is megzsarolt? Honnan származik az az információ, hogy Pipás elment karácsonyfát lopni, beugrott egy gödörbe, s ott észrevette a csővezetéket. Egyetlen jegyzőkönyvben sem szerepel ennek az információnak a forrása. Senki nem vallott úgy, hogy neki a Pipás ilyet mondott volna.

Ha már februárban bejelentették, hogy zajlik a lopás, akkor a rendőrség miért nem intézkedett?

Ezt a rendőrségtől kell megkérdezni. Én továbbra is azt kérdem: milyen bizonyíték van rá, hogy mi tudtunk arról, hogy a Pipás bárkit is megzsarolt? Mutassák meg azt a jegyzőkönyvet, ami ezt igazolja. Nem tudnak mutatni ilyet. Egyáltalán miért két embert kell megölni, ha csak a Pipás akadályozza az olajlopás folytatását? A vád szerint 2004. december közepén adtuk a gyilkossági megbízást, de Pipást csak 2005. március 31-én ölik meg. Ráadásul a jegyzőkönyvben Czibere azt mondta, hogy februárban én és Miki visszavontunk ezt a megbízást. Arról viszont nincs semmiféle jegyzőkönyv, hogyha visszavontuk, akkor mikor adtuk ki újra? Frenki, vagyis Kaszap Ferenc, az egyik bérgyilkos maga is azt vallotta, hogy Czibere felhívta és leállította a dolgot. Ugyanakkor Papp és Kaszap is azt mondta, hogy ők Pier Istvántól kapták az utasítást.

A másik áldozatról, Kiss Norbertről, becenevén Colosról kevesebb szó esik. Ő a Pipás testőre volt?

Dehogyis, ő egy kidobóember volt az érdi Viva Discóban. A Colos és Miki barátok voltak, illetve a Norbi dolgozott is nekünk. Szerintem őt azért ölték meg, mert a Miki előtte összeveszett Cziberével, aki ezzel a gyilkossággal Mikinek akart ezzel üzenni. A hivatalos indíték viszont teljesen fals és logikátlan. Megöletek valakit, hogy be ne menjen a rendőrségre. De nem csak ő tudott a lopásról, hanem rajta kívül legalább hárman-négyen. Mi értelme megöletni egy embert, ha az ő szűkebb társaságában már mindenki tudja az olajlopás tényét, sőt: már a rendőrség is tudja.

A Cziberével készített korábbi interjúban is elhangzik, valamint a könyvében is leírja, hogy próbálta ezt a gyilkosságot elszabotálni. Lecsukatni a Pipást, hogy ilyen módon vonja ki a forgalomból, és ne kelljen megölni. Ha a rendőrség erről tudott valamit, miért nem léptek közbe?

A diósdi kettős gyilkosság valódi indítékát eltussolták. Mert az emberölés nem az olajlopás miatt történt. A gyilkosság igazi célja egy vádalku ellehetetlenítése volt. Abban, hogy a Szövő Károly és Balogh József el lett üldözve Thaiföldre, Czibere keze is benne volt. Balogh korábban a Czibere bűntársa volt, aki lényegében minden dolgáról tudott. Szövő és Balogh attól félt, hogy emiatt Czibere mindkettőjüket megöleti ott. Ezért írtak egy 14 oldalas vádalkut, amit 2004. december 29-én átadtak Bécsben Dr. Kőhegyi Tamás ügyvédnek, Balogh József jogi képviselőjének, hogy vigye be az ügyészségre. Czibere azonban megtudta, hogy egy vádalku kering az ő személyével kapcsolatban, ezért felfogadott egy magánnyomozót, aki megtudta a bujkáló Szövő és Balogh telefonszámát is. Czibere felhívta őket, megkérdezve Baloghot, hogy tényleg így van-e. A Balogh erre azt mondta: igen, meglátjuk, hogy melyikünk ül többet, te vagy mi? A vádalkuban Czibere minden dolga a megelőző 15-20 évre vonatkozóan le volt írva, közte gyilkosságok is.

Van egy 24 oldalas lehallgatási jegyzőkönyv, ahol a Szövő Károly azt mondja az ügyben nyomozó Varga Bélának: egész eddig erre a vádalkura vártak, hogy tűnt el ez az egész? Ha ez a vádalku, amit a kettős gyilkosság zátonyra futtatott, ebben a formában érvényre jut, Czibere tényleges életfogytiglant kapott volna, és akkor a rendőri és mindenféle egyéb kapcsolatrendszerük is bedől. Nincs kimentve senki a bűn alól és akkor ránk nem lett volna szükség. Czibere és Pier megölette a két embert , aztán rá akarták kenni a Szövő-Balogh párosra, akik kint voltak Thaiföldön, s így a vádalku lehetőségét is elveszítették, nem tudták beterhelni egyéb ügyekben a Cziberét. Ezután kellett két balek, akit el lehet kaszálni, így a Czibere mint bűnbánó maffiózó, ezek alól részben felmentődik. Így aztán Szövőt és Baloghot kicserélték ránk, ők pedig, tehát Szövő és Balogh vádalkut kötöttek, de nem Czibere többi ügyét is feltárva, hanem ehelyett ránk vallottak terhelően. Czibere azzal takarózik, hogy mi mondtuk neki, csak Szövőt és Baloghot lehet vádolni a dologgal, bennünket nem. Mi azonban ezt a két embert soha semmivel nem vádoltuk. Ha mi négyen mind egybehangzóan azt mondtuk volna, hogy Szövő és Balogh adta az utasítást, akkor nem ússzák meg. De mi soha nem álltunk egyik oldalra sem, mert fogalmunk sem volt, hogy egyáltalán mi történt. Pedig mondták, hogy így kimenekülhetnénk a dologból.

Az interjúban nemegyszer említett Szövő Károlyt, illetve – korábbi jogi képviselőjén át – Balogh Józsefet is megkerestük, felajánlva nekik a reagálás lehetőségét.  Szövőtől válasz egyelőre nem jött, Balogh korábbi ügyvédje, Dr. Kőhegyi Tamás pedig nem tudta megadni egykori védence jelenlegi elérhetőségét, de a későbbiekben is szívesen idézzük az üggyel kapcsolatos álláspontjukat, ha igénylik. Ugyanez igaz azokra is (például Pier Istvánra), akiket egyelőre nem sikerült megtalálnunk.

Czibere arról nyilatkozott egy interjúban a 2010-es évek elején a Hír Tv-nek, hogy önöknek is voltak rendőri kapcsolataik, s „erről nemzetbiztonsági hangfelvétel meghallgatása után is számot kellett adniuk” Voltak ilyen kapcsolataik? Mit jelent itt a rendőri kapcsolat? Mit érthetett ezen Czibere Attila?

Czibere Attila vamzer volt, aki bedolgozott a rendőrségnek. A Cirok-jelentéssorozat mindezt egyértelműen bizonyítja. Mi több, jegyzőkönyv van arról, hogy ő úgynevezett „mezítlábas nyomozóként” tevékenykedett. Nekünk a rendőri kapcsolatunk abban merült ki, hogy volt egy-két barátunk a rendőrségen  akik mondjuk egy gyorshajtást elintéztek. Illetve Miki kapcsolata egy bukott rendőr volt, akinek kocsmái voltak Örkény környékén játékgépekkel, s ott mi tartottuk fenn a rendet. Ő korábban magas beosztásban dolgozott a rendőrségen, de amikor mi megismertük, akkor már nem volt a testületnél, vendéglátással foglalkozott. Ezzel a volt zsaruval állt kapcsolatban a játékgépeknél a mi emberünk, a „brigádvezető”, aki a rend fenntartásáért volt a felelős. Mikinek emellett volt egy vesztegetési ügye, amikor egy alacsonyabb rangú tiszttel, főhadnaggyal vagy századossal próbált kivetetni a rendszerből egy gyorshajtást, ezért kapott egy év nyolc hónapot vesztegetésért. Nekünk így volt kapcsolatunk, nem úgy, hogy a rendőrség informátorai voltunk. Több mint egy éven keresztül engem és a Mikit is lehallgattak, és ezeken kívül mást nem találtak.Tehát nekünk biztosan nem volt olyan belső rendőri kapcsolatunk, aki komoly ügyeket el tudott volna tussolni.

És ki volt Nagyváll-lap, aki az érdi kapitányságon dolgozott, és Czibere kapcsolataként működött? Czibere szerint ő adta le a drótot, hogy Szövőt és Baloghot el akarják fogni. Így üldöztette el őket Czibere?

Nagyváll-lap az érdi rendőrkapitány helyettese volt, akit egyébként nem vontak bele az ügybe, s nem ítéltek el. De magát az üldöztetést nem ő csinálta, hanem Czibere, aki a rendőri kapcsolatain át rájuk küldte a kommandót. Úgy és akkor adott információkat a hatóságoknak, ahogy az a céljainak megfelelt, próbálta manipulálni az embereket. Szövő és Balogh kiszorítását az olajlopásból Czibere már hónapokkal korábban megtervezte. Ugyanis őt először kihagyták az üzletből, akkor ezt Szövő és Balogh csinálta, utána viszont már Pier lett főnök.

Az eljárás során Ön lett a maffiaklán vezetőjeként megnevezve. Ha nem igaz, miért ítélték el?

Szerintem még az elítélésünket szolgáló vádirat, s az arra alapozott ítélet is engem igazol. Gondoljunk bele, a perünkben engem négy vádpontban ítéltek el. A diósdi kettős gyilkosságban, az olajlopásban, zsarolásban, valamint egy pénzszállítós rablásban. De ez utóbbiban is csak úgy, hogy a Cziberénél volt kétmillió forint az olajos pénzből, és ebből vette meg a felszerelést a rabláshoz. Ebben a négyben ítéltek el, a Cziberét viszont nyolc vádpontban, tehát kétszer annyiban. Milyen maffiafőnök vagyok én, ha a bűnszervezet tevékenységéből csak ennyiben vagyok részes? Életemben egy pofont nem adtam senkinek, a legtöbb embert pedig, aki úgymond ennek a bűnszervezetnek a tagja volt, a tárgyaláson ismertem meg. De Koszi Miki is csak a már említett 1999-es garázdaság kapcsán került a rendőrség látókörébe. Holott őt nem is hívták Koszinak, az az én becenevem volt. Amikortól a rendőrség kihozta ezt, hogy Koszi-klán, onnan kezdve mindenkit oda soroltak a környezetemben.

Összehoztak bennünket a Fekete Sereggel is, ezzel a főként romákból álló társasággal. Holott a mi ügyünkben összesen két roma volt: a Miki meg én. De mégis azt próbálták sulykolni, rájátszva az előítéletekre, hogy van itt egy cigányokból álló bűnszervezet. Próbáltak engem is összemosni a bűncselekményeket elkövető romákkal, holott ellenem korábban egy ítélet sem volt, első bűntényes vagyok. Miki ellen volt korábban a garázdaság miatti büntetőeljárás. A testvérem keménykötésű, de egy madarat nem tudna megölni, egy kutyát egy hétig sirat. Miki egy forróvérű, erős ember, aki mindig egyenes volt. Azt mondta, ha azért, mert a Pier Istvánt megverte, illetve az olajlopásban valamilyen része volt, kimondják rá a 18 és fél éves ítéletet, simán leüli. De azt, hogy ő egy sunyi felbujtó, aki azt üzeni valakinek, hogy öld meg azt a két embert, nem vállalja, mert nem tett ilyet. Amikor a húgom bement a rendőrségre, Csapi Balázs azt mondta neki, hogy tud mutatni olyat, amikor a Miki baltával a kezében megy a Zöld Pardonba és 150 ember van mögötte. Mire a húgom azt mondta, hogy igen, de ott ő maga ment oda, nem mást küldött maga helyett. De egyébként ott sem ők kezdték a verekedést.

Czibere memoárja szerint Pier Istvánt az Ön tulajdonában lévő szigetszentmiklósi Lordok Háza irodájában verték meg, ahol Ön is jelen volt. Hogy emlékszik erre a jelenetre? Az öccse miért gondolta, hogy Pier István meg akarja Önt öletni? Czibere azt írja: Pier és Balogh beszélgetésében került szóba az, hogy Szövőt és Cziberét meg kell ölni, utána pedig „eltüntetjük Koszi Mikit is”.

Szerintem az, hogy Pier engem meg akart öletni, kamu. A hangfelvétel szerint sem engem akart megöletni, hanem Cziberét. Czibere legalábbis egy Szövővel és Balogh-gal folytatott beszélgetésben, amit rögzített, azt mondja, hogy a Pier őt meg akarja öletni. De tudták, hogy Mikinek én vagyok a gyenge pontja, rajtam keresztül lehet ő befolyásolni, így azt mondták neki, hogy a Pier engem akar megölni és a MOL égetőművébe akarnak dobni. Így aztán megverették Mikivel Piert, amivel még jobban Czibere mellé állították. Tehát az egész azért volt, hogy Czibere összeugrasszon bennünket. Egyébként, amikor a Pier megverése elkezdődött, én nem voltam ott, csak utána értem oda.

Czibere idézi a könyvében a Hájas becenevű Pintér György vallomását, hogy nekik politikai kapcsolataik is voltak. Tudtak erről bármit?

Előttem Czibere soha nem hivatkozott politikusokra. Ahogy én azokat a Pest megyei felderítőtiszteket sem láttam soha, akikkel ő találkozgatott. Pintér György nevét a bíróságon hallottam először. Hájasként sem tudtam róla ezelőtt, de a Pipásról is csak a börtönben hallottam, illetve a halála után a médiában, a halála előtt még a becenevét sem tudtam. Mikor az embereink körbejárták a játékgépeket ellenőrzésnél, ott pár alkalommal találkoztak Cziberével. Telefonos lehallgatás is van róla, hogy nem voltak jóban vele, mert ő azt akarta volna, hogy ahol valami probléma van, ott vérfürdő legyen a játéktermekben. De soha nem csináltunk ilyet. Ha bármi probléma volt, ezt enélkül elintéztük. Pier is csak azért lett megverve, mert a Miki azt hitte, meg akar engem öletni.

Kérdeztem Cziberét a Thaiföldön készült felvételekről. Az interjúban nekem talányosan annyit mondott: „Az egyik ember Thaiföldön van. Elhatározzák, hogy valakit el kell tenni az útból, mert akadályozza a hazajövetelét. Ez diktafonra lett véve, és eltették, hogy majd jó lesz valamire. A tárgyaláson persze az illető az előbb említett személy láb alól való eltételének szándékát tagadta. Közben pedig Thaiföldről adta az utasítást telefonon, hogy gyártsátok meg, mert különben nem tudok hazamenni.” A könyvében felfedi, hogy itt a Malac becenéven említett Pier István megöléséről beszélnek. Úgy gondolja, hogy ez Czibere manipulációja volt?

Czibere minden dolognak a pszichés elindítója, minden problémát ő generált. Mindent önérdekből tett. Elüldöztette a Szövőt és Baloghot azzal, hogy Thaiföldön megöleti őket. Konkrétan bérgyilkosokat küldött rájuk. Előre kifizetett nekik hatmilliót, négyet meg utána adott volna, de ezt végül nem csinálták meg. Az volt az utasítás, hogy Kaszap Ferenc és Papp Sándor fogja őket kivégezni, akik a diósdi kettős gyilkosságot is végrehajtották. De erre már csak a börtönben töltött évek alatt jöttem rá.

Czibere viszont azt mondja: Szövő és Balogh akarták volna megölni őt, illetve Piert. Legalábbis erre utal, hogy a könyvben két ember Thaiföldön ünnepel, mert azt hiszik, Pier halott. S hozzáteszik: „Éljen C! Most pedig ő a következő!” Honnan tudhatjuk, ki mond igazat, mi a valóság, s mi az írói fantázia? Hiszen ami nem történt meg, azt utólag is nehéz bizonyítani vagy cáfolni.

Egy biztos: mi nem akartunk megöletni senkit.  Szövő Károlyt a rendőrségen próbálták arra rávenni, hogy mondja azt: a Miki küldte ki hozzá a bérgyilkosokat. Mire a Szövő mondta, hogy nem a Miki, a Czibere Attila küldte. És amikor visszakérdeztek, hogy a Miki is tudott-e róla, akkor azt válaszolta, hogy igen, a D. Miki. Aki együtt lett elüldözve a Szövőékkel. Tehát ő egy másik Mikiről beszélt. Titkosszolgálati anyagokból egyértelműen össze lehet rakni a teljes képet, és minden bizonyítható.

Czibere Attila nyilatkozta, azt hogy Koszi Miki azt üzente neki, „csak a bosszú élteti, azt várja, hogy szabaduljunk.” Valóban munkál benne indulat Czibere iránt?

Dehogyis! Ahogy bennem sem. Miért akarnánk bosszút állni? Nekünk a Cziberével semmi bajunk sincs. Tudjuk, hogy kényszerhelyzetben van. Czibere Attila ennek a bűncselekménynek a valós elkövetője, de ugyanakkor áldozat is, mivel zsarolható más ügyekkel. Ő másfél éven keresztül az igazat mondta velünk kapcsolatban. Amíg be nem zsarolták, ő egy rossz szót sem mondott ránk. Nem ő az ellenségünk, nem ő ítélt el minket. Nem nekünk van okunk igazán haragudni rá, hanem a barátjának, Kaszap Ferencnek. Ahogy a versemben írom, ott van a hűséges barátod, Frenki, hűségéért egy életfogytot adattál neki.”

Megkerestük Szabó Miklós ügyvédjét. „Czibere Attila a korábbi interjújában Szabó Miklós esetében azt állította, hogy érzése szerint Koszi Mikiben munkálkodik düh, illetve valamiféle megtorlási szándék az irányába. Védencemnek helyzetéből adódóan nincs lehetősége reagálni az őt ért alaptalan állításokra, így én szeretném kifejteni az álláspontját ” – válaszolta a jelenleg szabadságvesztését töltő Szabó Miklósnak elküldött, a büntetés-végrehajtás által megtiltott interjúkérelmünkre, illetve az ezzel kapcsolatban feltett kérdésekre Dr. Kun Csaba ügyvéd, Koszi Miki jogi képviselője. „Egyszer és mindenkorra szeretnénk leszögezni, hogy Miklósban semmiféle harag, vagy bosszúvágy nem munkálkodik Czibere Attila iránt. Azon egyszerű oknál fogva, hogy védencem messzemenőkig tisztában van azzal, hogy a diósdi kettős gyilkosság kapcsán a „vizes lepedőt” nem Czibere húzta rájuk, ő csak egy eszköz volt a mögöttes érdekeket képviselő személyek kezében arra, hogy Kosziékat hosszú évekre kiírják a köztudatból” – tette hozzá Dr. Kun Csaba. „Szabó Miklós 2015-ben üzent először és utoljára Czibere Attilának, mikor a sátoraljaújhelyi Bv-intézetben voltak mindketten fogva tartva, ahol egy zárkatársukon keresztül történt az üzenetváltás. Miklós a következőket mondta: „Nem haragszom rád!”. Erre jött Cziberétől az a válasz, hogy „Dobjam el a Bibliát és haragudjak!” Az ilyenfajta kommunikáció jellemzi a legjobban Czibere Attila magatartását, mely tetten érhető valamennyi nyilatkozatában és amelyre a legjobb szó a provokáció” – mondta el Szabó Miklós alias Koszi Miki ügyvédje. Azt is hozzátéve: „Védencemnek azon üzenetekre, melyeknek a vele szimpatizáló emberek adnak hangot különböző fórumokon, semmilyen ráhatása nincs! Szeretném kihangsúlyozni, hogy Miklós hosszú ideje csak és kizárólag a szabadulását követő reintegrációra koncentrál. Ennek elősegítése érdekében kezdett bele, illetve végzett el több képzést is a büntetés-végrehajtás keretein belül, melynek eredményeképp teljes személyiségbeli változás, illetve karakterváltás figyelhető meg nála.” Kérdésünkre, hogy Koszi Miki a szabadulása után hajlandó volna-e leülni Cziberével, megbeszélni ezt a konfliktust,  Dr. Kun Csaba így felelt: „Ügyfelemnek nem áll szándékában Czibere Attilával egy asztalhoz leülni, mivel úgy érzi, hogy – a fentiekben elmondottak okán –, vele semmiféle megbeszélnivalója nincs!”

Kaszap Ferenc, a könyvben Ferike vagyis Frenki a mű szerint részt vett a  Fortus Rt. vezérigazgatója, Sáska László elleni merényletben. (A kötetben Sáska László Sápi néven szerepel, de – más szereplőkhöz hasonlóan – a körülményekből, esetében például a cégnévből egyértelműen beazonosítható. A szerk.)  Önök ismerték őt?

Soha nem találkoztunk vele.

Hajlandóak lennének leülni Czibere Attilával, s megbeszélni vele a dolgokat?

Nincs mit megbeszélni vele, de ha ő megkérne engem, hogy beszélgessünk, akkor szívesen. Mert azzal kezdené a mondandóját, hogy amíg nem kényszerítettek, addig az igazat mondtam veletek kapcsolatban.

Czibere Attila elmondta nekem, hogy a fia feltette neki a kérdést: „apa, te most bűnöztél vagy ártatlan vagy?” Önnek is feltették ezt a kérdést a gyerekei? Mit válaszolt rá?

Az egész Czibere-interjúban az a legfelháborítóbb, hogy a családot is belevonja ebbe a dologba. Nekünk a gyerekeink fel sem tették ezt a kérdést. Tőlem soha nem kérdezte a gyerekem, hogy bűnös vagyok egy gyilkosságban vagy sem. Mert soha fel sem merült bennük. Mert tudják, hogy nekünk ilyenhez nem lehet közünk. Hogy Czibere ilyet ír, az a legnagyobb sértés. Neki a család sem szent. Ezért írtam róla a versemben: A családról beszélsz, de nincs hozzá jogod, testvéred gyerekét gyilkosságra fogod. Savfürdővel fenyegetve kényszeríted ölni, végig vádolod őt, és hagyod börtönben sínylődni.

Czibere unokaöccsét, a könyvben Szemüveg néven említett Papp Sándort Önök ismerték?

Papp Sándorral én soha nem találkoztam. A vallomásában az szerepel: Czibere egyszer 150 méterről megmutatott neki engem, mondván: ő a kaszinó tulajdonosa, s ha jól viselkedsz, akkor szólok neki, hogy vegyen fel téged dolgozni a játékgépekhez. De én soha nem találkoztam vele, és munkakapcsolat sem lett közöttünk. A saját családomra visszatérve: én ugyanott élek több mint negyven éve. Nyitott könyv az életünk a szomszédaink, a gyerekeink előtt is. Nem akarom magunkat ártatlan bárányokként feltüntetni. Csibészek voltunk, de nem gyilkosok. Én viszont mindig legálisan akartam boldogulni, pénzt keresni. A húgomnak is nyolc vendéglátó egysége volt itt a környéken. Ez a hely, ahol most ülünk Szigethalomban, korábban rendezvényház volt. A környék összes keresztelőjét, esküvőjét a húgom csinálta. A szigetszentmiklósi művelődési ház fele pedig az én tulajdonomban volt. Soha nem takargattuk, kik vagyunk. Amíg a Mikivel 18 és fél évig bent voltam, a családom nem költözött el innen, közülük mindenki dolgozó ember. A fiam annyit mondott erre, apámnak annyi a bűne, hogy ilyen emberekkel volt kapcsolatban.

Papp Sándorral is szerettünk volna interjút készíteni. Megkeresésünkre a BVOP Kommunikációs Főosztálya azt válaszolta: „Tájékoztatjuk, hogy Papp Sándor elítélt nem vállalta az interjút.”

Azt megbánták utólag, hogy a Czibere Attilával kapcsolatba kerültek? Utólag nézve ez rossz döntés volt?

Ha egy játékgépes céget üzemeltetsz, nem tudod megválogatni az ügyfeleidet. Annyit csinálsz, hogy különböző helyekre beteszed a gépeidet. Így történt a Cziberénél is. Nem tudtunk róla semmit, hogy ő egyébként mivel foglalkozik. Amikor megtudtuk, hogy gondok vannak körülötte, el is hoztuk a gépeket. Mint újságíró, ön is ugyanúgy csinál interjút egy többszörös gyilkossal, mint egy ártatlan, becsületes emberrel, ez a munkája.

Így utólag visszanézve sikerült összerakni olyan mozzanatokat, amelyek korábban nem voltak láthatóak?

Ha az embert megvádolják, az akaratán kívül részese lesz a nyomozásnak. Én, a Miki, az ügyvédeink, a családtagjaink rengetegszer átolvasták ezt a több mint 700 oldalt. A kihallgatások, tárgyalások után, illetve később a börtönben rengeteget gondolkodtam ezen. Nyilván nem csak a rendőrökben, ügyészekben, bírákban, de bennem is kialakult egy kép, hogy mi történhetett. S minél több idő telik el, annál abszurdabb ez az egész. Azért az furcsa, hogy a jegyzőkönyvekben semmi nincs arról, pontosan hogyan is történt a diósdi kettős gyilkosság előkészülete. Ahogy a cselekmény után egyetlen olyan bizonyíték sincs, hogy én vagy Miki rákérdeztünk volna, ki lettek-e fizetve a gyilkosságot végrehajtó emberek, el lett-e rendezve a dolog. Tehát van egy gyilkosság, és az állítólagos megbízó sem az előkészületben, sem az utólagos dolgokban nem csinál semmit. Mégiscsak abszurd, hogy valaki rengeteg pénzt költ egy gyilkosságra, de meg sem kérdezi a szervezőt, hogy ki lett-e fizetve, illetve hogy eljutott-e a pénz a tettesekhez. Ahogy azt sem kérdeztük meg, hogy a bizonyítékokat, a fegyvert, a járművet eltüntették-e.

Fotó: Átlátszó / Pápai Gergely

Az önnel készült 2017-es interjúban szó esett egy titokzatos védett tanúról, aki beszámolt a gyilkossági megbízás körülményeiről. Az eljárás során kiderült, ki ez a tanú és hogyan került az ügybe?

Talán ez a legabszurdabb mozzanat. Az illető a vallomása szerint Dunaújváros felől jött autóval. Ercsinél rájön a hasmenés. És pont Pier kamionmosójánál áll meg. Pierék a tárgyalásra csináltak fotókat és videót, hogy az épület előtt hány vendéglátóhely van, ahol megállhatott volna. De ő nem áll meg, hanem elmegy a kamionmosóhoz. Ahol alul a személyautókat, felül a kamionokat mossák. Semmilyen kiírás nincsen, hogy fönn az emeleten lenne egy bár. Lekanyarodik, be a szervízútra, keres egy parkolót, majd felmegy az emeletre egy külső vaslépcsőn. Ahol még azt sem tudhatja, hogy a fenti ajtó egyáltalán nyitva lesz-e. Itt belép Pier játéktermébe, ahol körben, a falak mellett a boxok, a játékgépek vannak. A mosdók pedig hátul, a bárpult mellett. Pier irodája közvetlenül a pult mögül nyílik. A játékteremben szól a zene, az emberek nyomkodják a gépeket, tehát nagy a zaj. Odamegy a pulthoz, kér egy italt, megkérdezi hol van a WC. És szerinte közben én, Miki, Pier és Czibere az első boxban épp a diósdi gyilkosságot beszéljük meg, amit ő végighallgat. Holott számtalan vallomás van, az összes alkalmazott részéről, hogy Pier minden megbeszélést a bárpult mögötti irodában tartott, ahol a fal és az ajtó is párnázott, vastag bőr fedi, hogy hangszigetelt legyen. Ezt konkrétan tudom, mert amikor volt a verekedés, az egyik emberünk járt abban az irodában.

Czibere is azt írja, hogy Pier, könyvbeni nevén Malac, az ercsi kamionmosóban a nem hivatalos ügyleteit „mindig zárt ajtók mögött, a személyzetétől és a vendégektől elkülönülve tárgyalja.” Ez a védett tanú egy teljesen külsős ember, aki csak odatévedt? Vagy ki lehet ő?

Nem tudjuk, mert semmit nem tudunk róla: lehet hogy nem is létezik. Én ebbe a Pier tulajdonában lévő épületbe soha a lábamat be nem tettem. A személyzet is elmondta, hogy a játékgépeim voltak ott,  de én egyszer sem mentem oda, az embereim csinálták az elszámolást. Cziberénél és a Szövőnél jártam, mert ott kaszinók voltak, ahol személyesen ellenőriztem a gépeket. A kaszinóban volt, hogy egy éjszaka akár több mint tízmillió forint bevétel is keletkezett, azt nyilván személyesen ellenőriztem. De itt ezeknél az érmés nyerőgépeknél egyszer sem voltam. Úgy ítéltek el, hogy mindenki, aki ott volt, elmondta: a Kosziékat ott soha nem látta.

Czibere szerint Ön, Miki, Czibere és Pier 2004. december 14-én találkoztak az Ön irodájában, a szigetszentmiklósi Lordok Házában. „A gyűlés résztvevői nem sejtik, hogy évekkel később ez az alkalom a NÉGYES TALÁLKOZÓ néven bukkan majd fel a rendőrség jegyzőkönyveiben. Egy különösen védett tanú hazugságai alapján meghamisítva a helyszínt és az időpontokat, a valóságtól elrugaszkodott magyarázattal.” Tehát abban egyetértenek Cziberével, hogy ez a tanúvallomás hamis?

A cellapozíciók alapján soha nem járt a telefonom a kamionmosóban. Tehát nemcsak 2004 decemberében, ezen a napon, hanem máskor sem. Amire az ügyész azt mondta, direkt otthon hagytuk a telefonokat. Vicc az egész történet. Bár ha emiatt ül valaki 18 és fél évet, akkor inkább tragédia. A különösen védett tanú vallomását követően tartóztatnak le bennünket. Majd Czibere és Pier új védekezési taktikát alakítanak ki. Ettől kezdve nem Szövőre és Baloghra vallanak, hanem ránk. Objektív tények bizonyítják, hogy az olajlopásnak semmi köze nincs a diósdi emberöléshez. Az csak azt a célt szolgálta, hogy álcázzák a valódi indítékot.  A hivatalos szervek szempontja az volt, hogy itt egy nagy katyvaszt kell csinálni, amivel el tudják takarni a valós elkövetőket és haszonélvezőket, valamint a hatóság szerepét. Azt tudjuk, hogy az olajlopásból rengeteg pénz keletkezett, amiből bőven juthatott hatósági személyeknek is. A lopás nem is szűnt meg a mi letartóztatásunkkal, ugyanúgy zajlott tovább. 2007-ben kezdődött az ezzel kapcsolatos tárgyalás. Ott elmondták, hogy mindenki tudta, ha nem tartálykocsival, akkor csővezetéken át vagy uszályon. Ez szerintem még nagyon hosszú ideig folyt utána is.

Czibere a könyvében azt állítja: Pier nélkül, hármasban döntöttek Pipás megöléséről. „Pista mindkét mutató- és hüvelykujjával pisztolyt formáz, majd olyan mozdulatot tesz, mint amikor a karmester a darab végén leinti a zenekart. Atikám, te intézed el […] Véglegesen.” Csakhogy a vádiratban, továbbá az ítéletben nem ez szerepel. Ezt így hogy?

Ez kitaláció. Ugyanúgy hazugság, mint az állítólagos védett tanú meséje.

Egy forrásom szerint sok fehérgalléros ügy nem lett felderítve, mivel „egy gazdasági ügyet nehezebb bizonyítani, gyakran az sem egyértelmű, hogy történt-e bűncselekmény. A lopás, a csalás, a zsarolás elévül, s eltussolni is könnyebben lehet.”

Nyilván mindenki a gyilkosságra figyelt. A motiváció, illetve annak gazdasági háttere nem lett pontosan felderítve. Ha a rendőrség szerint megvan a gyilkos, akkor a közvélemény felé kisebb baj, ha a többi feledésbe merül. De szerintem az embereknek az is fontos, hogy vajon tényleg az-e a bűnös, akit elítéltek, illetve hogy mi volt a tényleges, valódi indíték.  Én azt tapasztalom, hogy a titkosszolgálati és rendőrségi akták feloldása után is falakba ütközünk e téren.

Kaptam egy olyan információt, hogy a szabadulására rendezett ünnepséget Czibere köréhez tartozó emberek megzavarták. Történt ilyen?

Nem történt még csak ehhez hasonló sem. Egy teljesen békés rendezvény volt.

Kérdezett: Papp László Tamás

Fotók: Átlátszó / Pápai Gergely. A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta.