Kormányzati kérésre tiltotta le a Youtube a Nancy-ügyről szóló videót, a feltöltőnél házkutatást tartottak

Sem a magyar kormány, sem a Google nem ad választ arra, melyik magyar hatóság kérésére, és milyen indokkal tettek elérhetetlenné egy kormánytagra nézve kínos témát felelevenítő videót. A YouTube-re feltöltött felvételen állítólag a néhai tizenéves prostituált, Horváth Nancy édesapja hallható, aki Rogán Antalt hozza összefüggésbe a 2015-ben történt gyilkosság áldozatával. A feltöltőnél a rendőrség házkutatást tartott, de a Belügyminisztérium azt állítja, nem ők kérték a videó cenzúrázását a Youtube-tól.

Az „Elfeledett Bolygó” nevű YouTube-csatornára szeptemberben került fel egy videó „Horváth Ernest vallomása Rogán Antal és fiatalkorú lánya viszonyáról (hangfelvétel)” címmel. Ezen egy férfi hangja hallható, akit a feltöltő a 2015-ben, 19 évesen meggyilkolt Horváth Nancy (az Akácfa utcai gyilkosság áldozata) édesapjaként azonosít. A felvételen a férfi arról beszél, hogy lánya, akit halála előtt – még fiatalkorúként – egy „escort” cég futtatott prostituáltként, arról beszélt neki, hogy Rogán Antal is járt hozzá. Elhangzik az is, hogy a kapcsolat miatt Nancy féltette az életét, különösen azután, hogy hallott Welsz Tamás, a zavaros körülmények között elhunyt vállalkozó haláláról.

Cikksorozatunk előző részében arról volt szó, hogy a kormánymédiában Káncz Csabát teszik meg bűnbaknak a parlamentben kirobbant „Zsolti bácsi”-botrány miatt, de ő csak azokat az interneten évek óta terjedő pletykákat elevenítette fel Facebook-posztjában, amik a kegyelmi botrányra és a Schadl-Völner-ügy nyomozati irataira vezethetők vissza. Az újságíró Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mellett Rogán Antal kabinetminisztert nevesítette, akivel kapcsolatban a legismertebb, évtizedes pletyka az úgynevezett Nancy-ügy.

Ahogyan Semjén, Rogán esetében sincsen semmilyen konkrét, közvetlen vagy közvetett bizonyíték a vádakra: nem tudni, hogy egyáltalán ismerte-e az áldozatot, a gyilkosságért pedig mást ítélt el a bíróság. Az ezzel kapcsolatos találgatások és összeesküvés-elméletek azonban ugyanúgy évek óta keringenek az internetes fórumokon, nem Káncz posztjában jelentek meg először.

Eltűnt telefon, meg nem nevezett politikus

A videómegosztóra idén felkerült felvételen szereplő állítások hitelességét nem tudjuk megerősíteni, ahogy azt sem, hogy a felvételen valóban Horváth Nancy édesapja beszél. Ami biztos, hogy az elhangzott állítások egybecsengenek azzal, amit Horváth Ernest a gyilkosság után több online fórumon és sajtónyilatkozatban is hangoztatott.

2015-2016-ban a média is kapcsolatba hozta az áldozatot egy magas rangú politikussal, akit akkor a híradások nem neveztek meg.

2015 májusában a Bors írta anonim forrásokra hivatkozva, hogy „politikus szexpartnere már akkor is Nancy kuncsaftja volt, amikor a lány még fiatalkorú volt.” A Bors Nancy barátnőjére hivatkozva írt arról is, hogy egy meg nem nevezett politikus és a fiatalkorú prostituált együttlétéről videó is készült. A nő vele együtt élő anyja viszont úgy nyilatkozott a Fókusznak, hogy lányának kizárólag kínai kuncsaftjai voltak, és a végzetes estén is egy ázsiai vendég járhatott nála.

A rendőrség később azt közölte, hogy a nyomozás során nem került képbe politikus, és Nancy lefoglalt mobilján sem találtak ilyen felvételt, hiszen az egy régi, videózásra nem alkalmas darab volt (ennek ellentmond, hogy Nancyről több iPhone-nal készült szelfi is megjelent a közösségi médiában – ez a telefon az akkori híradások alapján nem került elő).

A gyilkosság gyanúsítottja egy kínai férfi lett, aki időközben Kínába szökött. Bár Magyarországon távollétében bűnösnek találta és elítélte a bíróság, sajtóhírek szerint Kínában szabadlábon maradt, mert a két ország között nincs kiadatási egyezmény.

Kormányzati kérésre nem elérhető

Visszatérve az idén közzétett vallomásra: a felvétel eredeti változata ma már nem elérhető a magyar felhasználók számára a Youtube-on, a linket felkeresőket most a következő felirat fogadja: „A kormányzat jogi panasza miatt ez a tartalom nem érhető el ebben az országban.” Az „Elfeledett Bolygó” kezelője később feltöltött egy videót, amiben arról beszélt, hogy „Horváth Ernest vallomását” letiltották – ám hamarosan ez a videó is a cenzúra áldozata lett: ezt felkeresve az az üzenet jelenik meg, hogy „Rágalmazási panasz miatt ez a tartalom nem érhető el ebben az országban.”

A két videót a külföldről bejelentkező, vagy VPN-t használó felhasználók továbbra is láthatják. Időközben több felhasználó lemásolta és újra feltöltötte az eredeti videót – ezeket a másolatokat egyelőre nem cenzúrázták.

Szerettük volna megtudni, hogy milyen kormányzati szerv, és milyen jogalappal utasította a videómegosztót a kifogásolt videó elérhetetlenné tételére. Fontos tisztázni, hogy a videót a Google (a YouTube tulajdonosa) állítása szerint nem saját hatáskörében törölte. A Google-nek magáncégként joga van hozzá, hogy eldöntse, milyen tartalmaknak ad helyt saját felületein, és rendszeresen töröl a felhasználói feltételeket sértő (például erőszakot, meztelenséget, zaklatást tartalmazó) tartalmakat. Jelen esetben azonban nem ez történt, hanem az, hogy kormányzati kérésre tettek kizárólag Magyarország területén elérhetetlenné egy videót.

Jól fizet a Tóni a Google-nek

Itt érdemes egyébként megemlíteni, hogy a magyar kormány és hozzá kapcsolódó szervezetek csillagászati összegeket hagynak a Google-nél (és a Meta-nál), fizetett hirdetésekben terjesztve a propagandavideókat. Nemrég írtunk arról, hogy az Apáti Bence-féle Nemzeti Ellenállás Kft. több százmillió forintos – ellenőrizhetetlen forrású – összeget költött a Magyar Pétert támadó videókampányra. De a Fidesz már tavaly is Európa legnagyobb politikai hirdetője volt a Google felületein.

A Google szeptember vége óta hivatalosan nem engedélyezi politikai hirdetések közzétételét, ennek ellenére a kormányközeli csoportok, sőt maga a Fidesz azóta is hirdetett, csak éppen a propagandavideókat nem politikai hirdetésként jelölték meg. Megkerestük a Google sajtóosztályát, azt kérdezve tőlük, melyik kormányzati szerv, és milyen indokkal kérte a „Horváth Ernest vallomása” című videó letiltását. E-mailünkre először még reagált egy magyar PR-cég, ami a jelek szerint a Google magyarországi sajtó-megkereséseit kezeli.

Ők választ ígértek az amerikai techvállalattól, azonban október 2-a óta nem érkezett tőlük visszajelzés, többszöri megkeresés ellenére sem.

Nem a Belügyminisztérium cenzúrázott

Közérdekű adatigénylést küldtünk kormányszerveknek is, akiktől azt szerettük volna megtudni, hogy a közelmúltban hány alkalommal kérték a Google platformjain található videók elérhetetlenné tételét, és hogy ezt milyen indoklással tették – nem tudni ugyanis más olyan esetről, amikor a Google kifejezetten a magyar kormány utasítására alkalmazott volna cenzúrát.

A megkeresett szervek közül azonban cikkünk megjelenéséig egyik sem válaszolt: az Igazságügyi Minisztérium egyáltalán nem reagált a megkeresésre. A Rogán Antal alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal és a Belügyminisztérium pedig azt mondta, hogy nem ők az adatgazdák. Különösen furcsa, hogy a Belügyminisztérium nem adatgazda az ügyben, hiszen a videó miatt a rendőrség eljárást folytat.

A felvétel feltöltője az Átlátszónak is megerősítette, hogy a videó közzététele után nem sokkal a rendőrség házkutatást tartott nála egy ismeretlen tettes ellen folyó, különösen nagy kárt okozó rágalmazási ügyben indult nyomozás részeként, aminek során lefoglalták az adathordozóit és az informatikai eszközeit.

Mint mondta, a rendőröktől megtudta, hogy a „Horváth Ernest vallomása” eredeti változatát keresték a rendőrök. A neve elhallgatását kérő feltöltő elmondta azt is: bár a rendőrség azt ígérte, hogy hamarosan visszakapja a lefoglalt eszközöket, erre mintegy egy hónappal a házkutatás után még nem került sor. Az ügyben szeptemberben Káncz Csabánál is házkutatást tartottak, ő november 8-án arról számolt be a Facebookon, hogy visszakapta a telefonját és a laptopját.

Szintén elutasította a válaszadást Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter is – neki Tordai Bence országgyűlési képviselő adott be írásbeli kérdést, amiben többek között az szerepelt, hogy „Meg tudja erősíteni a Youtube állítását, hogy a fenti videó eltávolítását Magyarország Kormánya, vagy valamelyik kormányzati szerv kezdeményezte?” A beadványra Rogán helyett Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszolt, de csak ennyit reagált:

„Úgy tűnik, hogy az ellenzék álhírek és otromba hazugságok terjesztésével próbál politikai tőkét kovácsolni magának. A jelek szerint Tordai képviselő úr személyesen is élen jár az álhírek terjesztésében. Felszólítom, hogy ezt hagyja abba!”

„A magyar kormány nem tudja cáfolni a YouTube állításait, meg sem próbálják tagadni azokat, szerintem ez felér egy beismerő vallomással” – mondta az Átlátszónak Tordai Bence.

Tordai beszélt nekünk arról is, hogy míg a „Zsolt bácsi” ügybe keveredett Semjén Zsolt heves támadásokat kapott, addig Rogán Antaltól mintha jobban tartanának az ellenzéki közszereplők, és a vele kapcsolatos ügyek rendre hamar elhalnak. Példaként említette, hogy már 2014-ben is szóltak arról hírek, hogy vannak az ellenzéken belül olyanok, akik abban érdekeltek, hogy a Rogánnal kapcsolatos kritikákat, híradásokat lecsavarják.

Az Átlátszó továbbra is gyűjti a gyermekvédelmi intézményekben tapasztalt visszaélésekkel kapcsolatos beszámolókat: keressük azokat a gyermekvédelmi intézményekben lakókat és dolgozókat, akik ezen a kérdőíven megosztanák velünk első kézből szerzett tapasztalataikat az intézményekben folyó bántalmazásokról.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó-montázs