Bayer Zsolt sógornője tényleg megcélozta a Szegedi Fogorvosi Kar dékáni pozícióját
Bemutatjuk, milyen ígéretekkel próbál nyerni Varga-Matusovits Danica és a másik pályázó, Stájer Anette. Döntés december közepére várható.
Pert indított és nyert a K-Monitor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal (KEHI) szemben a hivatal 2021-es és 2022-es beszámolóiért. A hosszú pereskedés után megkapott adatok azt mutatják, hogy a KEHI a Diákhitelközpont esetleges problémáit az éves jelentéséből kihagyta, miközben ugyanott bírálta a frissen létrehozott Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot. A kérdéseinkre sem a KEHI, sem a gyermekvédelem nem válaszolt.
„Az egységesítés révén elkerülhető a párhuzamos működés, és gyorsabb lesz az ügyintézés a gyermekvédelmi rendszerben” – ezzel magyarázta a parlamentben Rétvári Bence, hogy 2021-ben az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatba integrálták a főváros és 19 megye területi gyermekvédelmi szakszolgálatát. A váltás előtti parlamenti vitában a kormány részéről Rétvári azt is mondta, hogy „Az országos irányítás hozzájárul ahhoz, hogy minél több gyermek családhoz, nevelőszülőhöz kerülhessen, ne pedig intézménybe”.
Az ellenzéknek nem tetszett a központosítás, Gurmai Zita (MSZP) úgy fogalmazott: „A problémák nem abból fakadnak, hogy sok a fenntartó, hanem abból, hogy nem jut elég forrás a gyermekvédelemre.” Utóbb a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) igazolta az ellenzéki politikus állítását.
Hogy mennyire sikerült jól a központosítás, arra a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal „Beszámoló a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2021. évi tevékenységéről” szóló, 10 évig nem nyilvános dokumentuma mutat rá, amit a K-Monitor perelt ki.
A korrupcióellenes civil szervezet 2024-ben kérte a KEHI-től, hogy adják ki a 2021., 2022. és 2023. években ténylegesen végzett ellenőrzéseinek listáját olyan módon, hogy tüntessék fel rajta az ellenőrzött szerv megnevezését és a kormányzati ellenőrzés tárgyát.
A hivatal ezt megtagadta, arra hivatkozva, hogy „a döntés megalapozását szolgáló adat megismerése veszélyeztetné a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét”. Viszont a Kúriáig vitt perben semmi olyat nem adtak elő, ami ezt igazolná, így a KEHI-nek ki kellett adnia az anyagokat.
A K-Monitornak megküldött iratok tartalmazzák a 2021-es és a 2022-es beszámolót. A 2021-es anyag az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) kapcsán megállapította, hogy a „területi gyermekvédelmi szakszolgálatok feladatainak eloszlása a Hivatal által vizsgált időszakban egyenetlen volt, a 2020-as adatok szerint az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az örökbe fogadható gyermekek számában egyaránt sokszoros különbség mutatkozott a főváros, valamint az ország keleti és nyugati része között.
Az egy gyermekvédelmi tanácsadóra jutó örökbefogadási esetek száma – Nógrád, Zala és Hajdú-Bihar megyék kivételével – mindenhol meghaladta a jogszabályban előírt mértéket, ami miatt a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok létszámának az örökbefogadásokkal összefüggő fejlesztéséről szóló 1662/2021. (IX. 28.) Korm. határozat az örökbefogadási tanácsadók számát 39 fővel megemelte.
A feladatellátással összefüggésben kiemelendő továbbá az is, hogy
a gyermekek a jogszabályban előírt 45 nap helyett sokszor éveket töltöttek ideiglenes hatályú elhelyezésben,
illetve miközben a tizenkét év alatti gyermekeket főszabályként nevelőszülőnél kellene nevelésbe venni, 24% -uk valójában gyermekotthonokban került elhelyezésre.”
Azt is kiemelte a KEHI, hogy „A szervezeteknél az összes kiadás közel 71%-át (évi 23,7 milliárd Ft-ot) a személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulékok jelentették. A fizetések ugyanakkor lényegesen elmaradtak a nemzetgazdasági átlagtól,
az OGYSZ-nél dolgozó közel 1600 fő havi átlagkeresete a vizsgálat idején bruttó 353,2 ezer Ft volt.”

Budapest, 2024. április 15.
Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend elõtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 15-én.
MTI/Bruzák Noémi
A közbeszerzésekkel kapcsolatban pedig azt írta a hivatal, hogy „a dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások ellenőrzése során a Hivatal megállapította, hogy az egyes területi gyermekvédelmi szakszolgálatok több esetben megsértették a három árajánlat bekérésével kapcsolatos kötelezettségüket, illetve amikor be is kértek három árajánlatot,
a versenyeztetés az egyéb körülmények – például a személyi kapcsolódások – alapján többször is csak formális volt.
A KEHI a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által a Kalóz utcai épület felújítására kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatban feltárta továbbá, hogy az ajánlattevők az ajánlataikat előre egyeztették, azok között ugyanis számszaki és formai egyezőség, valamint matematikai összefüggések voltak kimutathatók. Az ügyben a Hivatal a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, amely a Hivatal kezdeményezése alapján a jogsértést megállapította, és az ajánlattevőket 3-3 millió Ft, az ajánlatkérőt pedig 500 ezer Ft bírság megfizetésére kötelezte.”
A KEHI megállapításaival kapcsolatban kerestük az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot: megkérdeztük, hogy az elmúlt években a kifogásolt mutatók hogyan változtak, de nem válaszoltak a levelünkre.
„A 2021 augusztusában kelt KEHI-jelentés súlyos kifogásokat fogalmaz meg egyes konkrét szerződésekkel kapcsolatban. Olyan kijelentések találhatóak a szövegben, hogy több esetben nem volt valós verseny, sőt: az ajánlattételre felkért társaságok teljesítési képessége eleve kétséges volt, illetve szóvá teszik a díjazás és az ellenszolgáltatás arányosságát is. Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba került, és összesen 4 milliót fizettek ki rá, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került” – írtuk 2024-ben.
Ez a szöveg azonban nem azonos az éves beszámolóval, hanem egy úgynevezett jelentés a KEHI-től.
Az éves beszámolóban és a jelentésben szó szerinti egyezőség van.
| 2021-es éves beszámoló | 2021-es vélemény |
| A kedvezőtlen tendenciákat a Diákhitel Központ Zrt. menedzsmentje is érzékelte, mivel az évi 1 milliárd Ft-ot is meghaladó anyag jellegű ráfordítások közel felét hirdetés- és reklámköltségekre, illetve tanácsadásra költötték. A jövőben azonban a hitelállomány és a kihelyezett hitelek összegében inkább a 2021-ben bevezetett, a szak- és felnőttképzésben igényelhető képzési hitel hozhat további érdemi és fenntartható növekedést, a potenciális ügyfélkör jelentős bővülése következtében. | A kedvezőtlen tendenciákat érzékelhette a DIÁKHITEL Zrt. menedzsmentje is, mivel az évi 1 milliárd Ft-ot is meghaladó anyag jellegű ráfordítások közel felét hirdetés- és reklámköltségekre, illetve tanácsadásra költötték. A Hivatal által vizsgált szerződések alapján azonban az ezek között megrendelt kutatások, elemzések, tanulmányok díjazása több esetben nem állt arányban az ellenszolgáltatással, előfordult, hogy triviális, az interneten számos helyen ingyenesen elérhető megállapításokra jutottak, illetve bizonyos esetekben a szerződéskötéseket megelőzően olyan cégeket kértek fel ajánlattételre, amelyek teljesítési képessége eleve kétséges. |
Az éves beszámoló nem ír külön a Diákhitelt Zrt. problémásnak vélt szerződéseiről, és arról sem, hogy gond lenne az intézménnyel. Csak a jelentés tér ki erre, ami Magyar Péter politikai szerepvállalásáig „fiókban” maradt.
És ilyen, jelentésnek nevezett véleményből még több is lehet, ugyanis az Átlátszó is perelte a KEHI-t éppen a Diákhitel Zrt.-ről szóló anyag miatt. Akkor megírtuk, hogy két év alatt 15-ször ugrasztotta a kormány a KEHI-t, de hogy kire, és miért, az nem derült ki. Felidéztük, hogy tanácsadói tevékenységnek nevezte korábban a Magyar Péter kapcsán végzett vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), és perelnünk kellett, hogy megtudjuk, ezt hányszor tették még 2020 és 2022 között.
A Norvég Alap ügyében már 2014-ben kiderült: Orbán Viktor utasította a civilek vegzálására a hivatalt. Az átláthatóságot követelő KEHI a perünkben a bíróság előtt azt állította: „a kiadni kért adat további jövőbeni döntés megalapozását is szolgálja”. De ez ebben az esetben sem volt igaz.
Kerestük most a KEHI-t a K-Monitor által kiperelt beszámoló miatt, és megkérdeztük, hogy abba a Diákhitel Központról a jelentésben szereplő súlyos kifogások miért nem kerültek bele, de nem válaszoltak.
Segesvári Csaba
Címlapkép: Átlátszó-montázs (Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 15-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogatom PayPal-adománnyalHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Bemutatjuk, milyen ígéretekkel próbál nyerni Varga-Matusovits Danica és a másik pályázó, Stájer Anette. Döntés december közepére várható.
Pikóék a kormánypárttal való összejátszással vádolják az MSZP-t, mert ráindítottak valakit a jelöltjükre a hétvégi józsefvárosi időközin.
Miért szedett össze ekkora hátrányt az elmúlt években a német autógyártás óriása? És milyen hatással lehet ez a magyar gazdaságra?
Az állami szervezet több mint egy tucat vidéki irodáját bezárja, főként az ott dolgozókat költöztetik az új budapesti bérleménybe.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!