Nem akarják újabb 10 évig a mészkőbánya porát nyelni a pilisjászfaluiak

A pilisjászfalui mészkőbányát 26 éve működtető Márkakő Kft. környezetvédelmi engedélye idén év végén lejár, ezért kérvényezték annak 2036 végéig történő meghosszabbítását a Pest megyei kormányhivatalnál. A cég havi 1-2 robbantással termeli ki a mészkövet, amit aztán darabolnak, osztályoznak és teherautókra raknak. Azt állítják, hogy mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a működésük során keletkező por a bányában maradjon, a helyiek szerint azonban a por jól látható a levegőben, a kertjükben, az autóikon, és egyre többen köhögnek miatta. A problémát az is fokozza, hogy a falu útjai 1-2 kivétellel murvásak, és a polgármester szerint nincs is pénze az önkormányzatnak az utcák leaszfaltozására. Videóriport.

„A gyerekek köhögve kelnek, köhögve fekszenek, egyre gyakrabban járnak velük orvoshoz, betegség betegségbe ér, tehát arcüreggyulladások, homloküreg-gyulladások, fülgyulladások sorát tapasztaljuk.” – mondja egy kétgyermekes édesanya, aki a Tiszta Levegőt Pilisjászfalunak munkacsoport tagja. Pozsonyi Nikolett és a falu tiszta levegőjéért küzdő többi helyi lakos azt szeretné elérni, hogy ne a fejük fölött szülessen döntés a kormányhivatalnál a Márkakő Kft. ügyében, hiszen az ő egészségük forog kockán.

A Márkakő Kft. bő 26 éve, 1999 májusa óta működteti a pilisjászfalui mészkőbányát, amely közel 10 hektáron terül el a mintegy 3000 lakosú település mellett/fölött. A cég környezetvédelmi engedélye idén év végén lejár, ezért júniusban kérvényezte az illetékes Pest megyei kormányhivatalnál az engedélye meghosszabbítását további 18 évre, 2043 végéig.

A pilisjászfalui lakosok egy része ezen megrökönyödött, hiszen állításuk szerint már most is óriási por van a faluban a bánya miatt, és nem tartják jó ötletnek, hogy ilyen hosszú ideig csak úgy meghosszabbítsa a hivatal az engedélyét. Munkacsoportot alapítottak „Tiszta levegőt Pilisjászfalunak” néven, az önkormányzatuknak és a kormányhivatalnak is petíciót írtak, amivel nagy nehezen elérték, hogy ügyfélként becsatlakozhassanak az eljárásba.

A Márkakő Kft. – talán a lakosok mozgolódása miatt – augusztus elején módosította a kormányhivatalhoz benyújtott kérelmét, és már „csak”

2036 végéig, vagyis újabb 10 évre kéri az engedélyének meghosszabbítását.

A cég kalkulációja szerint ugyanis addigra ki tudja termelni a pilisjászfalui bányából az összes mészkövet. A lakosok számára azonban ez a 10 év is sok, mert elmondásuk szerint már most is sokan köhögnek, krákognak a bányából származó portól, ami belepi a kertjeiket, autóikat is. Szeretnék elérni – ha bezárni nem is lehet a bányát –, hogy a kormányhivatal csak szigorú feltételekkel hosszabbítsa meg a Márkakő Kft. engedélyét, és néhány évente felülvizsgáltassa annak működését.

Az egészségüket féltik a helyiek

„És független mérést kellene végezni – nem mindegy, hogy a bánya bízza meg azt a szakértőt, hogy végezze el az ő megbízásából, vagy pedig egy független szakértő azt mondja, hogy itt határértékek alatt vannak ezek a mutatók” – mondta az Átlátszónak Kőműves Sándor helyi lakos, amikor augusztus végén a helyszínen jártunk.

A kormányhivatali eljáráshoz ugyanis a Márkakő Kft. benyújtott egy Teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat című dokumentumot, amit a Márkakő megbízásából készített el egy másik cég. A 101 oldalas anyag szerint minden nagyon jó és teljesen szabályos a bánya működésében, és sem a zaj-, sem a porszennyezési határértékeket nem lépi túl a Márkakő.

Ahogy azonban azt Sándor is kiemelte, a porszennyezési adatokat mindössze egyetlen mérés alapján írták bele a dokumentumba, ráadásul akkor is csak az ún. PM10-es nagyságú szálló port vizsgálták. Holott az igazán nagy probléma a sokkal kisebb, ún.

PM2,5-ös méretű por, mert az annyira apró, hogy nagyon könnyen és nagyon mélyre bejut az emberi szervezetbe, ahol tüdőembóliát, agyvérzést, rákot és szívinfarktust is okozhat.

Erről beszélt ottjártunkkor Murányi Attila kutató, az MTA doktora is. A szomszédos Pilisszentivánon lakó professzor elmondta, hogy a szálló por 10 mikron alatti (PM10-nél kisebb) részecskéje annyira kicsi, hogy a levegőben könnyedén eljut Piliscsabáig, Pilisszentivánig, akárhova – tehát a pilisjászfalui por nem marad ott helyben, nem csak a falu problémája.

Murányi Attila a többiekhez hasonlóan nem tartja jó ötletnek, hogy hosszú évekre meghosszabbítsa a kormányhivatal a bánya engedélyét. Szerinte is időnkénti felülvizsgálat kellene, mert „nem lehet tudni, hogy mi történik két év múlva. Nem lehet tudni, hogy két év múlva a pilisjászfalui lakosok egészségi állapota milyen lesz.”.

Pilisjászfalu és a bánya (fotó: Átlátszó/Bodoky Bence)

A murvás utak csak fokozzák a port

A település polgármestere, a 2024-ben megválasztott Szántó Vilmos (független) is nyilatkozott az üggyel kapcsolatban az Átlátszónak. A polgármester azt mondta, ő nem találkozott azzal a problémával, hogy helyiek a bányából származó por miatt küszködnének felső légúti panaszokkal, és nem is kapott ilyen jelzést sem a lakosoktól, sem a település orvosától.

„Mondják a robbantáskori porlerakódásokat az autókon, de ez nem az egész települést érinti szerencsére. Természetesen leginkább a közel lakók azok, akik nehezményezik a bánya működését” – mondta a polgármester. Arról is beszélt, hogy a bánya engedélyhosszabbítási kérelme egybeesett a nyári nagy szárazsággal, amikor egyébként is nagy por van a településen a murvás utak miatt. „És érzésem szerint erre lett most ez a történet felfűzve, tehát ez egy véletlen egybeesés.”

Szántó Vilmos, Pilisjászfalu polgármestere (fotó: Átlátszó/Bodoky Bence)

Saját szemünkkel is láttuk, és Szántó Vilmos is elmondta, hogy az egész településen mindössze két aszfaltos út van, az összes többi murvás. A fehér kővel felszórt utakról pedig valósággal dől a por levegőbe, főként száraz, szeles időszakban. A polgármester arról beszélt, hogy 2009-ben készíttetett a falu egy tanulmánytervet, amely szerint akkor, 16 évvel ezelőtt 3 milliárd forint lett volna az összes akkori utca leaszfaltozása.

„Fel sem merem szorozni a mai árakkal” – mondta Szántó, aki azt is hozzátette, hogy ráadásul azóta rengeteg új utca is létrejött Pilisjászfalun, és a település szép lassan körbenövi a bányát. Az önkormányzatnak azonban nincs pénze aszfaltozásra: az idei költségvetés szerint a falu 899 millió forintos bevételére ugyanennyi kiadás jut. Ebből 107,5 millió forintot tartalékba tesznek, beruházásokra 74 milliót, felújításokra pedig kereken 0 forintot tudnak fordítani.

A bánya szerint minden rendben, de nem nyilatkoznak

A pilisjászfalui bányatelek és a kitermeléssel joggal rendelkező Márkakő Kft. egy magánszemély, Bogár József tulajdonában van. A cég nettó árbevétele évente 700-800 millió forint, amiből átlagosan 200-300 millió forint a tiszta haszon minden évben.

Szerettük volna megszólaltatni riportunkban a bánya képviselőjét is, de ez sajnos nem sikerült. Az ügyvezető megköszönte a megkeresésünket, és azt írta, nagyra értékeli a téma iránti érdeklődésünket, ám a bánya balesetveszélyes jellegére és saját szabadságára tekintettel személyes helyszíni interjút nem vállalt. Azt kérte, küldjük el kérdéseinket írásban, és ezt meg is tettük: több kérdést küldtünk a cégnek az engedélyhosszabbítási kérelemmel és a porszennyezéssel, illetve a lakossági panaszokkal kapcsolatban.

Választ épp ottjártunkkor, a forgatás közepén kaptunk: a Márkakő Kft. ügyvezetője részletesen válaszolt minden kérdésünkre, ám válaszai közzétételéhez nem járult hozzá.

„Kérem vegye figyelembe T. Főszerkesztő h. Asszony, hogy az adott válaszaink megjelenítéséhez sem a közösségi, sem más írott médiában  nem járulunk hozzá, ezeket csak az Ön megkeresésére válaszként küldöm” – írta a nevét nem közlő ügyvezető, aki a cégadatbázis szerint a bányatelek- és cégtulajdonos Bogár József felesége. Pedig a levelét még ezzel kezdte: „Örülünk, hogy Önt a tényfeltárás szándéka vezérli, mert mi a falu közelségét, illetve egyre közelebb kerülését is figyelembe véve igyekszünk a munkánkat a környezetet és a falut legkevésbé terhelő módon végezni.”

A pilisjászfalui bánya a levegőből (fotó: Átlátszó/Bodoky Bence)

A kormányhivatalhoz benyújtott dokumentáció szerint a Márkakő Kft. a lakossági panaszokra reagálva augusztus közepén azt közölte, hogy

• „A hazai bányászati gyakorlatban a környezetvédelmi felülvizsgálatok esetében a PM2,5 mérése nem elvárt, számítása elfogadott”,
• a cég kész véderdősávot telepíteni a a bánya DK-i sarkánál kialakult szélcsatornában,
• folyamatban van az osztályozóberendezésnél alkalmazott vízpermetezés automatizálása,
• „a növényeken kiülepedő por esztétikai szempontból kedvezőtlen, de a növényekre valós élettani hatása nincs”,
• a faluban érzékelhető por a település murvás útjairól verődik fel.

„A hatóság felé történt lakossági észrevételekben nagyon sok problémát a bánya működésével kapcsolatban vetítenek, pedig az település, illetve önkormányzat problémája.” – írják.

A kormányhivatali eljárás a bánya ügyében eredetileg szeptember közepéig tartott volna, de mivel augusztusban a Márkakő Kft. módosította a kérelmét, meghosszabbodott az eljárás időtartama december közepéig. A tiszta levegőért küzdő lakosok mellett érintettként az önkormányzatnak is van lehetősége bekapcsolódni az eljárásba ügyfélként. Szántó Vilmos polgármester szerint akkor kérhetnék, hogy ne 10 évre, hanem rövidebb időre hosszabbítsa meg a kormányhivatal a bánya engedélyét. Az önkormányzat egyelőre még nem jelentkezett be az eljárásba – a polgármester azt mondta, hogy erről majd a képviselő-testület fog dönteni.

Szöveg: Erdélyi Katalin – Videó: Bodoky Bence

A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta.