„A nyugati közvélemény befolyásolása fontosabb Putyinnak, mint az ukránok meggyőzése”

Ukrajnában is hónapokig tartott, amíg a hatóságok blokkoltak orosz dezinformációs weboldalakat, az EU-s országok, vagy a közösségimédia-oldalak reakcióideje pedig még lassabb – mondta az Átlátszónak a dezinformációt elemző PDP Priority ukrán civil szervezet képviselője. A „Break the Fake” projekt felelőse, Mihajlo Dankanics beszélt arról is, hogyan magyarázza a háború menetét és hogyan használja az AI-t az orosz propaganda.

Magyarra fordított Pravda, közpénzből támogatott alapítvány weboldala, szélsőbaloldali hírportál, Magyar Nemzet, Origo – ezek a médiumok is szerepelnek a PDP Priority ukrán civil szervezet elemzésében, mint olyan csatornák, amelyek a magyar nyelvű interneten terjesztenek orosz hátterű dezinformációt. A BreakTheFake projekt keretében a szervezet olyan médiumokat mutatott be, amelyek például az orosz állami propagandatartalmak fordításait közlik újra, vagy orosz forrásokból eredő hamisítványokat, álhíreket terjesztenek. A szervezet szoftveres elemzést alkalmaz, azt keresve, mely weboldalak és közösségimédia-csatornák terjesztenek a Kreml szócsöveivel egyező tartalmakat. Ezek egy részét (ilyen például a RT vagy a Sputnik News) az EU nagy részében blokkolják, közvetítőkön keresztül azonban így is eljutnak a tartalmaik az emberekhez.

A 10 EU-s ország médiumait soroló listán főként impresszum nélküli alternatív portálokat, blogokat, illetve szélsőséges szervezetek weboldalait találjuk. Magyarország ebből a szempontból kilóg a mintából: itt a zavaros blogok mellett a legszorosabb értelemben vett mainstream média, a félhivatalos kormánylapok is szerepelnek az orosz dezinformáció terjesztői között.

Az elemzésben sorolt magyar nyelvű lapok között megtalálhatók közismerten orosz hátterű lapok, mint a Pravda magyar kiadása, vagy az Átlátszón is bemutatott, oroszok által szerkesztett magyar NewsFront.

De ezekkel a lapokkal sokszor azonos tartalmakat közölnek olyan kormányközeli lapok, mint a Magyar Nemzet, az Origo, a Magyar Hírlap vagy a Pesti Srácok. Ezek mellett megfér a vörös csillagos, Kádár János-portrés címlapú balrad.hu hírportál és az alternatív-konteós vonalat képviselő szilajcsiko.hu. A magyar oldalak főként azzal kerültek be az elemzésbe, hogy rendszeresen vesznek át változtatások nélkül anyagokat, köztük véleményeket is a Pravdából, a RIA-ból, a Gazetából és más orosz állami vagy rezsimközeli lapokból.

Mellettük szerepel még a Védett Társadalom Alapítvány (VDTA) blogja is, aminek impresszuma Földi Lászlót jelöli meg kiadóként. Földi László a pártállami időkben a III/I-es csoportfőnökség hírszerzője, majd az Információs Hivatal műveleti igazgatója volt, a közelmúltban pedig a kormánypárti média egyik kedvenc biztonságpolitikai szakértőjeként volt ismert. Az általa alapított VDTA 2023-ig állami pénzt is kapott, akkori beszámolójuk szerint a Batthyány Lajos Alapítványtól 22 millió forint támogatást kaptak.

Ablak Oroszországra

Mihajlo Dankanics, a BreakTheFake projektvezetője az Átlátszónak elmondta: a projekt eredetileg egy véletlen egybeesés következtében, önkéntes alapon indult. „Két évvel azelőtt jelen voltam egy fogolycserén, ami nagyon érzékenyen érintett a családi emlékeim miatt, mivel nagyapám is megjárta a fogolytáborokat a világháború alatt. Szerettem volna bemutatni a világnak a fogságban levők helyzetét. A hadifoglyokkal beszélve kiderült az is, hogy nekik a fogságban rálátásuk van arra, hogyan gondolkodnak az orosz katonák. Ők egyfajta ablakot mutatnak Oroszország belsejébe, látják, milyen nézetek uralkodnak ott, miután Putyin évek óta ellenségként mutatja be az ukránokat” – mondta.

Mihajlo Dankanics, forrás: PDP Priority

Tavaly a Priority interjúkat szervezett a foglyokkal egy francia sajtódelegáció számára. Később egy uniós támogatással megvalósult program keretében megszervezték korábbi hadifoglyok utazását külföldi országokba, majd a projektet összekötötték az EU-s országokban folyó dezinformáció elemzésével, egyeztetnek EU-s és ukrajnai tényellenőrző szervezetekkel.

„Az orosz propaganda különböző csoportok számára különböző narratívákat állít elő. Oroszországon belül is sokféle mítoszt terjesztenek” – mondta Dankanics. „A foglyok elmondása szerint sok orosz őr hangoztatja, hogy Ukrajna nem igazi ország, hanem jogosan Oroszország része. De ez nem új találmány, az orosz közoktatásban már évtizedek óta ezt tanítják, akik most harcolnak, már valószínűleg az iskolában is ezt tanulták.” Hozzátette: egyébként is nagy zavar van a történelemmel kapcsolatban: egyes katonák cári szimbólumokat használnak, mások a Szovjetunió újjáéledéséről beszélnek.

„De fontos tisztázni, hogy ma egyáltalán nem az ideológia adja a fő motivációt az orosz katonáknak. A többségük pénzért harcol.”

Ukrajnában ma elsősorban szerződéses katonák harcolnak az orosz oldalon, akiket jellemzően Oroszország legszegényebb régióiból toboroztak, az otthonihoz képest busás fizetés ígéretével.

Dankanics beszélt arról is, hogyan változott az elmúlt években az orosz propaganda üzenete. Az első néhány hónapban a fő narratíva az volt, hogy az ukrán hadsereg gyakorlatilag összeomlott, és már karnyújtásnyira van a győzelem. Amikor az orosz előrenyomulás lelassult, akkor sokáig az volt az üzenet az orosz katonáknak, hogy az ukrán hadsereg helyett már a NATO harcol. Egy időben rendszeresen emlegetett például „lengyel zsoldosokat” az orosz propaganda.

„Manapság sokszor azt emlegetik, hogy Ukrajna valójában nagyon erős ellenség, ami ellen Oroszország élet-halál harcot vív, és a vártnál is jobban teljesített. Ez egyébként alkalmas lehet arra is, hogy felkészítse a közvéleményt egy fegyverszünetre” – mondta.

AI-generált háborús bűnök

Más üzeneteket céloznak az európai uniós és ukrán közönségre. A nyugatra szánt üzeneteket jól ismerjük: eszerint az ukránok korruptak, csak ellopják a nekik szánt segítséget, egyébként is a fegyverszállítások csak elhúzzák a háborút. Dankanics szerint az EU-s országokra célzott propaganda általában magasabb minőségű, mint az, amit az ukrán közönségnek szánnak – az itteni közvélemény meggyőzését fontosabbnak tartják, mint az ukránokét.

Az ukrán közönségnek gyártott propaganda elsősorban a félelemkeltést, a demoralizációt szolgálja, és egyre nagyobb szerepet kap benne a mesterséges intelligencia. Mint mondta, az utóbbi időben orosz fiókok kampányszerűen terjesztettek például AI-generált – azaz valójában nem létező embereket ábrázoló – képeket sebesült, amputált végtagú ukrán katonákról és civilekről. Más, orosz fiókok által terjesztett AI-generált képeken állítólag orosz fogságból szabadult, csontsoványra fogyott ukrán katonák láthatók.

Orosz fiókok által terjesztett, mesterséges intelligenciával generált hamis fotók. A PDP Priority gyűjtése.

„Nem mindenki érti, hogy ezzel mi a probléma. Franciaországban például, amikor egy riporternőnek mutattam ezeket a képeket, azt mondta, ezek csupán megrázó képek a háború áldozatairól, nem érti, mi ebben az orosz propaganda. Azt választoltam, persze,

ha csak egyet látsz, az valóban csak egy kép, de amikor minden nap több száz ilyen képet tesznek eléd a közösségi médiában, az már egy támadás.”

Az EU-s országokban már a háború elején letiltották a legnagyobb orosz állami propagandacsatornákat, de az összes újonnan felbukkanó, igazolhatatlan hátterű portál, közösségimédia-oldal blokkolása aligha lehetséges. Dankanics elmondása szerint még Ukrajnán belül is lassan halad a hadiállapot miatt illegális propaganda tiltása. „Jeleztünk néhány dezinformációs oldalt az ukrán biztonsági szolgálatoknak. A feljelentést nagyjából két hónap alatt dolgozták fel, az oldalak tényleges blokkolásáig összesen nagyjából 3 hónapot kellett várni” – mondta.

Információs háború, valós erőforrások

A közösségimédia-platformok válasza szintén ellentmondásos. Dankanics szerint bár a Twitteren a moderáció az Elon Musk-féle átalakítás óta jóval gyengébb, a közösségi jegyzetek (community notes) bevezetése sokat segített, hiszen ezzel a felhasználók maguk tudják jelezni a dezinformációt, vagy pusztán egy kép vagy hír kontextusát. A funkciót a Facebook is be akarta vezetni, ám ez egyelőre nem történt meg, ehelyett azonban a Meta megszüntette az együttműködést a tényellenőrzőkkel. „Úgy gondolom, a Meta továbbra is sok pénzt keres az orosz dezinformációval”.

„Az orosz dezinformációs csatornák blokkolása önmagában nem alakítja jelentősen a közvéleményt, de nem is ilyen keretekben gondolkodunk. Mivel háborúban állunk Oroszországgal, azokat a műveleteket célozzuk, amikre Oroszország erőforrásokat fordít.

Ha például az oroszok felépítenek egy oldalt, több hónap alatt összegyűjtenek sok követőt, aztán azt sikerül letiltatni, akkor újra kell kezdeniük a munkát, új oldalt kell felfuttatni.

Ez pénzbe és munkába kerül, ami így máshonnan hiányzik majd, vagyis egy kevés erőforrást el tudunk így vonni egy háborús gépezettől” – mondta Dankanics.

Zubor Zalán

Címlapkép: PDP Priority