Pert vesztettünk a földtani szakvélemény ügyében, ami a munkagödör mélyítésének engedélyezéséhez készült Pakson

Rendesen odatette magát az Országos Atomenergia Hivatal a bő egy évvel ezelőtti adatkérésünk megtagadása miatt indult perben. A hivatal szerint az Átlátszó célja az lehet, hogy „a kért adatokat felhasználva a közvéleményben kétséget támasszon az OAH függetlensége iránt”, ezért az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Belügyminisztériumot is bevonták. A pert végül elbuktuk, ez közel egymillió forintjába került az Átlátszónak.

Nem köteles kiadni az Országos Atomenergia Hivatal azokat a vizsgálati anyagokat, amelyek alapján engedélyt adott a Paks II munkagödör további mélyítésére a bíróság jogerős ítélete szerint. Az egy évig húzódó per során a Fővárosi Törvényszék végül elfogadta azt az érvet, hogy a kért adatok kiadása nemzetbiztonsági érdekeket sértene. A bírói döntés 925 ezer forintjába kerül az Átlátszónak – ennyi perköltséget kellett kifizetnünk az OAH-nak.

Korábban szakértők komoly kétségeket fogalmaztak meg a tekintetben, hogy a telephely alatt húzódó geológiai törésvonal miatt egyáltalán alkalmas és biztonságos-e a helyszín egy atomerőmű építésére. Ezért szerettük volna megtudni az engedélyezéshez beadott dokumentációból, hogy végeztek-e újabb földtani vizsgálatokat a törésvonallal kapcsolatban, mielőtt – újabb milliárdokból – tovább mélyítené a gödröt a Roszatom.

Ezért kértük az OAH-tól a dokumentáció kiadását 2023 decemberében, azonban a hivatal elutasította az adatkérésünket. Ezután indítottunk pert a dokumentumokért.

Érvényes létesítési engedély híján Paks II építése egészen decemberig nem kezdődhetett meg hivatalosan. De a munkálatok mégis folytak, mivel a Roszatom évekkel ezelőtt átnyomta az OAH-on, a magyar államapparátuson valamint Brüsszelen, hogy „saját kockázatára” létesítési engedély nélkül is elkezdhesse a talajelőkészítést. A Direkt36 írta meg részletesen, hogyan sikerült áterőltetni a korábban nem létező megoldást, ami valójában csak a projektet siettető Roszatomnak volt jó.

Az így kilobbizott megoldással az a faramuci helyzet állt elő, hogy az OAH úgy engedélyezte az egyes talajelőkészítési részfeladatokat, hogy valójában az egész projekt építését még nem engedélyezte. Így volt ez azzal az engedéllyel is, amelynek háttéranyagaiért pereltük az OAH-t.

A cenzúrázott szakvéleményből kiderül, hol van Paks

A per során a kikért dokumentumok körét a Földtani Szakvéleményre és a független műszaki szakértői véleményekre szűkítettük. Nyitottak voltunk peren kívüli egyezségre is, és beleegyeztünk, hogy az OAH kitakarja a dokumentumokból az érzékeny műszaki és személyes adatokat. Azonban a dokumentumokat úgy kaptuk meg, hogy a 8 oldalnyi effektív tartalommal bíró Földtani Szakvélemény csaknem minden mondatát kitörölték, a mellékletek helyén pedig teljesen üres oldalak szerepeltek. Ezzel az OAH elismerte, hogy a kért adatok közérdekű adatok, az érdemi információkat azonban mégsem tették megismerhetővé.

Így nagyjából a következőket tudtuk meg a cenzúrázott Földtani Szakvéleményből (PDF):

• a Paks II telephely Pakson van, Tolna megyében,
• Budapesttől nagyjából 118 kilométerre, déli irányban,
• az Alföldön,
• amely egy futóhomokkal és lösszel fedett hordalékkúp-síkság,
• a talaj pedig elsősorban szürkéssárga vagy szürke színű.

Részlet a per során nekünk átadott, cenzúrázott Földtani Szakvéleményből. Kép: Átlátszó.

A cenzúrázott dokumentumok átadását nem fogadtuk el teljesítésnek, ezért a peren kívüli egyezség nem jött létre.

A tíz oldalnyi, szintén olvashatatlanná tett fedlap egyikén és a láblécben rajta maradt a Bauer Magyarország Kft. neve, címe és logója. Tehát valószínűleg a Bauer jegyzi a Földtani Szakvéleményt is tartalmazó teljes Műszaki jelentést. A néhány oldalas Földtani Szakvéleménynek a szerzője, szintén a láblécek tanúbizonysága szerint, a bányászati dokumentációk készítésére szakosodott BányaGeo Holding Kft. A Bauer Kft. neve a közelmúltban a Paks II munkagödör falának elmozdulása kapcsán forgott a sajtóban, mint a talajmunkákat végző kivitelező cégé.

A bíróság elfogadta a belügyi szervek állásfoglalását

Az OAH beadványában azt írta: a közösségi teret felhasználva azt sugalljuk, hogy az OAH engedélyezési eljárása során sérült a hivatal függetlensége. Amivel szerintük az Átlátszó célja az lehet, hogy „a kért adatokat felhasználva a közvéleményben kétséget támasszon a hivatal függetlensége iránt, és csökkentse a közbizalmat irányában”.

Az OAH erre utaló jeleket vélt felfedezni korábbi cikkeinkben is: például idézik egy 2017-es tényfeltáró anyagunkat, amiben megírtuk, hogy az Átlátszó – akkor per nélkül – megkapta az MVM Paks II Zrt-től a 8 milliárd forintból elkészült Földtani Kutatási Program jelentéseit.

Ahogy arról a cikk akkor beszámolt, a kutatási eredmények csak részlegesen kerültek bele abba a dokumentációba, amelyet az MVM Paks II Zrt. az OAH-nak a telephely-engedélyezési eljárás során benyújtott. Az anyagokból kimaradt például az, hogy a telephely közelében

több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták, ami megkérdőjelezi a Paks II telephely alkalmasságát.

Az OAH is érezhette azonban, hogy a fenti érvelés kevés lesz a per sikeréhez, valószínűleg ezért vonták be az eljárásba a Belügyminisztériumot és az Alkotmányvédelmi Hivatalt is. Pedig az OAH nukleáris hatóságként speciális pozícióban van: nem felettese semmilyen minisztérium vagy más hatóság, egyedül az Országgyűlés felé tartozik beszámolási kötelezettséggel.

Nem meglepő módon az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Belügyminisztérium is úgy nyilatkozott, hogy az általunk kért adatok kiadása biztonsági, illetve nemzetbiztonsági szempontból megtagadható. A Fővárosi Törvényszék, majd a Fővárosi Ítélőtábla elsősorban a Belügyminisztérium állásfoglalását alapul véve utasították el a beadványunkat.

A bírósági ítélet alapján a kért tanulmányok minden érdemi adata a rendőrségi törvényben és az atomenergiára vonatkozó törvényekben szereplő nyilvánosságkorlátozó szabályok hatálya alá tartozik, vagyis a bíróságok döntéséből az következik, hogy ezeket az információkat a tanulmányok keletkezésétől számított harminc évig nem lehet megismerni.

Évek óta vitatják a helyszín földtani alkalmasságát

Az illetékes osztrák minisztérium egy saját, független szakértői vizsgálatot is elrendelt az ügyben, amelynek eredményeit 2021-ben hozták nyilvánosságra. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye nem alkalmas atomerőmű létesítésére.

Az osztrákok kérték, hogy Magyarország végezzen újabb, a korábbiaknál mélyebb és részletesebb paleoszeizmológiai vizsgálatokat, mielőtt a munkagödröt tovább mélyítenék. Másrészt engedélyt kértek arra, hogy az osztrák szakértők is végezhessenek kutatásokat a helyszínen. Ezekre – információink szerint – nem került sor.

Fülöp Orsolya

Nyitókép: Átlátszó