Új trükköt találtak ki a közérdekű adatok eltitkolására a kormányhivatalok

„Szintet lépett” néhány hatóság az elmúlt hónapokban adatigénylés-ügyben: a KiMitTud nyilvános felületén kért dokumentumok kiadását rendre megtagadják, és iratbetekintési kérelem benyújtását javasolják. Majd az iratbetekintésre vonatkozó kérést szintén elutasítják, néhány dokumentumot azonban ügyfélkapun vagy e-mailben megküldenek. Ezzel a procedúrával a hivatalok „ügyesen” húzzák az időt, és kikerülik a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát – közben pedig megismerik a „kíváncsiskodó” állampolgárok személyes adatait is.

Egy ideje néhány kormányhivatal ugyanazzal a módszerrel próbálja eltántorítani az állampolgárokat és az újságírókat a közérdekű adatok igénylésétől. A trükköt a Pest megyei kormányhivatal kezdte először alkalmazni, de már a borsodi és tolnai is kezdi átvenni.

Nyár óta 16 esetben az alábbi elutasító választ adta a Pest Vármegyei Kormányhivatal a hozzá benyújtott adatigénylésekre az Átlátszó által működtetett KiMitTud adatigénylő portálon:

„Adatigénylése teljesítésére az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja alapján – figyelembe véve a Kúria BH 2024.9.208. szám alatt közzétett határozatában foglaltakat is – nincs lehetőség. Kérjük, hogy iratbetekintési kérelmét az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai szerint szíveskedjen előterjeszteni.”  

Csakhogy az adatkiadás megtagadásának ez az indoklása jogszerűtlen – állítják az általunk megkérdezett jogászok. Az Infotörvény hivatkozott szakasza ugyanis arról szól, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog „bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel” korlátozható – mi viszont nem folyamatban lévő eljárás dokumentumait kértük, hanem eljárást lezáró határozatokat.

A Kúria BH 2023.9.214 számú eseti elvi döntésére való hivatkozás is fals: ez a döntés ugyanis arról szól, hogy a bíróság elnökének hivatalból tett feljelentését nem kell kiadni a büntető jogszabályok alapján – ennek azonban szintén semmi köze a szóban forgó adatigényléseinkhez.    

Iratbetekintési kérelem benyújtását javasolják, majd azt is elutasítják

Iratbetekintési kérelmet benyújtani szintén indokolatlan. A kormányhivatal által említett 2016. évi CL. törvény (Ákr-törvény) szerint ugyanis elsősorban az ügyfelek (vagyis az adott ügyben érintettek) élhetnek – közigazgatási vagy bírósági eljárás során – az iratbetekintés jogával. Emellett a törvény kimondja:

33. §  (3) Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

33. § (5) Ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált határozatot, valamint az elsőfokú határozatot megsemmisítő és az elsőfokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti. 

Az adatigényléseket természetesen mi nem ügyfélként, hanem harmadik személyként nyújtottuk be, de védett adatot nem kértünk. A hatóság pedig iratbetekintési kérelem nélkül is megteheti, hogy a kért dokumentumokat a személyes és védett adatokat kitakarva küldi meg. Ennek ellenére az egyik adatigénylés ügyében – melyre az említett elutasító válasz érkezett – ügyfélkapun iratbetekintési kérelmet nyújtottunk be.

A kért dokumentum a gödi akkumulátorgyár bővítéséhez kiadott egyik építési engedély, melynek egyébként a kormányhivatal honlapján nyilvánosnak kéne lennie.

A gödi Samsung-gyár építése során történt szabálytalanságokról már számos cikkben írtunk, melyekben a kikért közérdekű adatokra támaszkodtunk. 

Az iratbetekintési kérelmünket azonban a Pest megyei kormányhivatal az adatigénylésünkhöz hasonlóan szintén elutasította. Az indoklásban az Ákr-re hivatkozva pontosan azt írták le, ami miatt eleve nem volt semmi értelme és jogalapja a kérelem benyújtásának. Közölték, hogy mivel nem vagyunk ügyfelek és nem igazoltuk, hogy betekinthetünk személyes vagy védett adatot tartalmazó iratba, megtagadják az iratbetekintést.

Ugyanakkor megállapították, hogy az általunk megtekinteni kívánt irat „anonimizált formában” megküldhető, ezért a betekintési kérelem elutasításához csatolták a kért építési engedélyt. 

Vagyis ügyfélkapun keresztül kaptuk meg azt a dokumentumot, amit a KiMitTud adatigénylő felületen ugyanígy megküldhettek volna.

Az Átlátszó egy másik munkatársa pedig, akinek szintén ilyen indoklással utasították el az adatigénylését, végül e-mailen kapott néhány iratot. Egy adatigénylő a megtagadott igénylésére így reagált: „Sajnálattal vettem, hogy nem kívánnak eleget tenni adatigénylésemnek. Sebaj, intézem az iratbetekintést, ha így Önök jobban érzik magukat.”

Kiadják a kért dokumentumot, de nyilvánosan nem teszik közzé

Ennek a teljesen abszurd procedúrának azért lehet némi haszna a hatóság számára. Azzal ugyanis, hogy az adatigénylés elutasítása után iratbetekintést kell kérelmeznie az adatigénylőnek, múlik az idő, s így a dokumentumhoz még később jutunk hozzá.

Ezen kívül az ügyfélkapun megküldött iratot a nyilvánosság nem láthatja, tehát az abban szereplő információkhoz mások nem juthatnak hozzá, ha nem teszi őket közzé az adatigénylő. Emellett egy közadatigénylés benyújtásához elegendő egy e-mail cím, viszont az ügyfélkapu használatához személyes adatokat is meg kell adni.

A hatóság így az adatigénylőt sokkal könnyebben be tudja azonosítani, mintha az illető a KiMitTud felületét használná. 

A Pest megyei kormányhivatal egyébként a jelek szerint „divatot teremtett”, mert újabban más hatóságok is „kedvet kaptak” az adatkiadás fenti indoklással történő elutasítására, és iratbetekintési kérelem benyújtására szólítottak fel. Így reagált nemrégiben a Pest megyei katasztrófavédelmi hatóság és a Tolna megyei kormányhivatal is egy-egy adatigénylésünkre.

A Borsod-Abaúj Zemplén megyei kormányhivatal pedig több esetben küldött ugyanilyen indoklással elutasító választ: itt, itt és itt. A kért adatok kiadásának megtagadásával a sajóbábonyi Ipari Parkban történt balesetek és bírságok dokumentumait igyekszik eltitkolni a BAZ megyei hatóság. 

Ezekben az ügyekben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) is megkerestük, és a vizsgálatát kértük. Ugyanis nemcsak az elutasítást nem tartjuk indokoltnak, de az iratbetekintési kérelmek benyújtására való felszólítást és a kért iratok ügyfélkapun történő kérelmezését sem. A NAIH-vizsgálatok egyelőre még nem zárultak le.

Mindenesetre továbbra is többféle módon próbálunk az általunk megismerni kívánt dokumentumokhoz hozzájutni; s ha másképp nem sikerül megkapnunk fontos adatokat, szokás szerint pert indítunk értük. 

Ugyanakkor legalább ilyen lényegesnek tartjuk, hogy az általunk és állampolgárok által kikért adatok a nyilvánosság számára továbbra is elérhetők legyenek az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud felületén – amelyen már több mint 26 ezer közérdekű adatigénylés között lehet szabadon böngészni és pár kattintással lehet közadatokat igényelni. 

Bodnár Zsuzsa

Címlapkép: Tarnai Richárd Pest vármegyei főispán beszédet mond a Férfiak Klubja Vállvetve Apával elnevezésű eseményén a Pest Vármegyei Kormányhivatal díszudvarán 2023. június 19-én. (fotó: MTI/Máthé Zoltán)