„Európát nem a háború fenyegeti, hanem a demokrácia vége” – ukrán elemző Oroszországról és az Európai Unióról

Akár hat hónap, akár hat év múlva ér véget a háború, Ukrajnára súlyos gondok várnak, véli az egyik legnépszerűbb ukrán elemző, újságíró. Vitalij Portnikov szerint a legfontosabb kérdés a biztonság, a második a gazdaság állapota. A harmadik a demokrácia fenntartása, és ez a háborús körülmények között jelentős kihívás. A negyedik a demográfiai kérdés: visszatérnek-e az ukránok az európai országokból, vagy éppenséggel folytatódik az elvándorlás? Az ötödik kihívás az EU- és NATO-csatlakozás: képes lesz-e Ukrajna megfelelni a feltételeknek öt, tíz vagy huszonöt év múlva?

Vitalij Portnikov két évtizedig élt Moszkvában, a Janukovics-rezsim végezni akart vele, ezért rövid időre Varsóba emigrált. Több ukrán nyelvű médiának dolgozik. A 2013-as, második Majdan egyik szervezője volt; úgy véli, Moszkva akkor érzékelte, hogy a volt szovjet tagköztársaságok nyugatra tartanak. Ez volt a vörös vonal, ezért támadta meg Oroszország Grúziát, majd Ukrajnát is. „Ennek a konfliktusnak nincs politikai megoldása”, mondja. „A posztszovjet térségben is úgy lesz, mint a Közel-Keleten, ahol a béke és a háború időszakai váltakoznak.”

A népszerű és befolyásos ukrán újságíró, elemző szerint Vlagyimir Putyin ideológiája két pilléren nyugszik. Az egyik, hogy a Szovjetunió egyenlő volt Oroszországgal. A másik az ukránok és belaruszok létének tagadása. „Azaz mindannyian oroszok, Ukrajna és Belarusz területe pedig az orosz birodalom része.”

„Mit akar Putyin? A Krím-félszigetet? A Donbaszt? Nem, egész Ukrajnát akarja”,

mondja Portnikov. „Putyin szerint ez mind a történelmi Oroszország része. Alekszandr Lukasenka szövetséget akart kötni Oroszországgal, de Putyin nemet mondott, szerinte nincs semmiféle belarusz állam.”

Ha pedig a háború okai Oroszországban keresendők, vége is akkor lehet, ha ott valami megváltozik. „Húsz évig is eltarthat, vagy ötvenig.” Amíg meg nem változik a mód, ahogyan az oroszok magukról, a szerepükről és az államukról gondolkodnak. A változás azért nehéz szerinte, mert a cári Oroszországban és a Szovjetunióban is úgy tartották, hogy az orosz nemzet a többiek bátyja, idősebb testvére.

Oroszország rendőrállam lett

Az orosz társadalom passzivitására több okot is felsorol. „Talán ezt a hazájukért folytatott háborúnak élik meg. Az Orosz Föderáció részeiért dúló háborúnak.” Továbbá Oroszország Putyin vezetésével „rendőrállam lett, és minden kormányellenes tevékenység tilos”, a rendőrség és az FSZB a rezsim minden ellenfelét likvidálta, és „2014, a második ukrajnai Majdan óta nincs, aki tiltakozzon”.

A Nyugat pedig nem tud olyat ajánlani Putyinnak, amitől megváltozna az orosz elnök világképe, és letenne arról, hogy visszaállítsa a Szovjetunió ‘91-es határait.

„Oroszországban a posztszovjet országokat nem tekintették igazi államoknak.

Hanem olyan területeknek, ideiglenes képződményeknek, amik öt, tíz, tizenöt év múlva Oroszország részeivé válnak.” Addig nem válhatnak az EU vagy a NATO tagjaivá, mert annak hatása lenne az orosz tervekre, mondja Portnikov.

Egyetért Volodimir Zelenszkij elnökkel, hogy Ukrajna nem fogadhatja el a konfliktus befagyasztását, mert az csak lassú háború lenne. „De ez csak Putyintól függ. Ha befagyasztaná a konfliktust, akkor megteheti. Ha háborút akar, háború lesz”, mondja Portnikov. Putyin szerint akkor lehet vége a háborúnak, „ha elismerik az oroszok által megszállt területek elcsatolását, ha Ukrajna deklarálja semlegességét, ha eltörlik a kommunista ideológiát tiltó törvényt és megváltoznak a nyelvi rendelkezések”.

„Nincs az asztalon a befagyasztott konfliktusról és egyidejűleg Ukrajnának nyújtott garanciákról szóló nyugati terv.” Ezért is fontos szerinte, hogy Ukrajna a távoli oroszországi célpontok ellen is használhassa a nyugati fegyverrendszereket, és az „egyetlen reális megoldást” Ukrajna mielőbbi, szoros nyugati integrációjában és a biztonsági garanciákban látja.

Szerinte a Nyugat nem tud elég vonzó ajánlatot tenni az orosz elnöknek. Oroszország nincs elszigetelve, ám a folyamatokra nem tudnak hatni a nyugati szereplők. „Oroszország a kínai, közép-ázsiai világba integrálódott, oda, ahova a prosperitás Nyugatról érkezik, a politikai rendszer pedig Keletről.”

Úgy véli, Kína képes hatni kliensére, Oroszországra, ám illúziónak tartja a kijivi kormány erőfeszítéseit, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki Pekinggel. „Már 2022-ben arról írtam, hogy szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni Tajvannal.” Portnikov szerint ugyanis olyan világot épít a kommunista Kína, ahol Oroszország, Belarusz, Magyarország és Szerbia a partnere. Szerinte Ukrajna nem rendezheti kapcsolatait Kínával, amíg nem rendezte viszonyát Oroszországgal.

Oroszország megérkezhet Ungvárra

Amennyiben Putyin a Szovjetunió határait akarja visszaállítani, mennyire indokolt a háború terjedéséről félni? „Azt hiszem, másmilyen helyzet jöhet létre. A félelem, hogy Oroszország megérkezhet Ungvárra, megváltoztathatja Európa politikai tájképét.” Minél közelebb van Oroszország az EU-hoz, „annál erősebbek a jobb- és baloldali radikálisok”. Ezért szerinte

„Európát nem a háború fenyegeti, hanem a demokrácia vége”.

„A kijivi kormány fontosnak tartja kapcsolatát a globális Dél államaival, szerintem pedig a Nyugat a fontos”, mondja Portnikov. Szerinte csak „pénzzel és fegyverekkel lehet változtatni a helyzeten”, az pedig Nyugatról érkezhet, ezért is fontos, mi van Európában.

És mi lenne az, amit Ukrajna győzelemnek nevezhetne? „A területi integritás, a ‘91-es határok visszaállítása győzelem lenne. Győzelem lenne, ha senki sem követne el agressziót ellenünk”, mondja.

„Oroszország meg akarja semmisíteni az ukrán államot.” Ha Ukrajna stabil, az is győzelem, mondja. „Lettország, Litvánia és Észtország ötven évig várták a szovjet megszállás végét és szuverenitásuk helyreállítását. Lehet, hogy így lesz Ukrajna megszállt területein is, nem tudom.”

Az állam területe az egyik feltétel, a másik pedig az állam polgárai, az ukrán nemzet. Nem létezhet „Ukrajna az ukrán nemzet nélkül”. Ez is Putyin tervének egyik eleme, a demográfiai katasztrófa. „A háború előtt negyven millió lakosa volt Ukrajnának, ma huszonnyolc millió, és hányan lesznek három vagy öt év háború után? Tizenöt millió? Húsz?”

Miközben érezni, hogy az ukránok fáradnak. „Mégis alkalmazkodtak a rendkívüli körülményekhez, és ez a szovjet örökség.” Nincs áram? Az éttermek mégis működnek, áramfejlesztőket használnak. 2022-ben a lembergi éttermekben gyertyafény mellett vacsoráztak a vendégek. „Azok romantikus vacsorák voltak. Elfogadtuk, mert háború van.”

Makai József (Kijiv)

Fotók: a szerző felvételei. A riport a Szabad Média pályázat támogatásával készült.