55 milliárd forint közbeszerzés nélkül, nemzetbiztonsági indokkal

56 millió forint polgárőr igazolványok készítésére – ez csak egy tétel  a közbeszerzés alól nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kivont közpénz-költések listáján, ahol a végösszeg 55 milliárd forintra rúg a 2010-es kormányváltás óta.

A parlament honvédelmi bizottságának ugyanis – a közbeszerzési törvény, valamint a hozzá kapcsolódó rendelet alapján – joga van  a közbeszerzés megkerülésének engedélyezésére, ha egy beszerzés kapcsán a (közösségi) közbeszerzés kiírása az állam biztonságát érintő információk átadására kötelezné Magyarországot. Az ilyen szerződések megkötésére kiválasztott cégeknek nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük.

Az országgyűlés Kocsis Máté (Fidesz) által vezetett honvédelmi bizottsága legutóbbi ilyen döntését a CET-beruházás kapcsán hozta szeptember végén: a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. számára így engedélyezve 1.240.455.2240, azaz egymilliárd kétszáznegyvenmillió forint közbeszerzés nélküli elköltését.

Néhány hónapja már hozott  két hasonló döntést a honvédelmi bizottság a CET-projekt kapcsán: áprilisban 642 283 475 Ft, júniusban 759.024.226 Ft közbeszerzés nélküli elköltésére bólintott rá a kormánypárti többségű bizottság, a szeptember végi döntés e két korábbi döntés módosításaként született.

 “Hogy a polgárőrök igazolványa milyen, a leghalványabb kapcsolatban sem áll a nemzetbiztonsággal. Nem kémek, hanem polgárőrök”- nyilatkozta a fent idézett példa kapcsán az Átlátszónak egy névtelenséget kérő közjogi szakértő, aki szerint az, hogy mit minősítenek nemzetbiztonsági érdekké, mindig is az adott kormány önmérsékletén múlott – illetve értékhatár feletti beruházásoknál a nemzetbiztonsági bizottságon, az egész jogszerűségének ellenőrzésénél meg a közbeszerzések tanácsán. “Régebben sem volt mindenhol valós nemzetbiztonsági kényszer a titkosságra, de azért olyan nem volt, mint mikor az e-útdíj a második kiíráskor lett titkos, csak azért, mert sietni kellett.” – tette hozzá ez a forrásunk.

A 42 milliárdos útdíj beruházás közbeszerzés alóli felmentéséről még márciusban döntött a bizottság, miután Orbán Viktor a beruházást közbeszerzési eljárás keretében korábban elnyerő cég visszalépése után így nyilatkozott: 

„Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő.”

A honvédelmi bizottság honlapján közzétett adatok alapján 2010-es megalakulása óta harminc esetben, számításaink szerint összesen több, mint 55 milliárd forint értékben hagyott jóvá közbeszerzés nélküli beszerzéseket nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. A beruházások között számos olyan beszerzés is szerepel, melyekről véleményünk szerint első látásra nem feltétlenül egyértelmű a nemzetbiztonsági indoklás jogossága.

Ezt a gyanúnkat erősítette meg a honvédelmi bizottság egyik ellenzéki tagja, Dorosz Dávid (PM) is: 

“A honvédelmi bizottság az esetek közel 80 százalékában indokulatlanul tekint el a közbeszerzéstől. A Fidesz-kormány eddigi három évének közbeszerzési gyakorlata sok mindent elárul. Az, hogy minden lehetséges területen a párthoz közel álló oligarchákat, narancsos hálózatokat, azaz a barátokat akarják helyzetbe hozni, nagyon erős kételyeket vet fel az ezen a területen történő pályáztatásokkal kapcsolatban is. A törvény lehetővé teszi a lazább szabályokkal történő pályáztatást, de az elmúlt években a Fidesz túl sokszor nyúlt ehhez az eszközhöz, például az amúgy is pazarlóan működő TEK ruházati és járműbeszerzései esetében.”

Kértük a honvédelmi bizottság vezetőjét, hogy biztosítson számunkra lehetőséget a közbeszerzés nélkül kötött szerződések megismerésére. Megkeresésünkre ezt a választ küldte Kocsis Máté:

“A beszerzések szerződései vonatkozásában nincs hatásköröm, ugyanis a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítési kérelem, amivel a bizottság felé fordulnak, magát a beszerzések, beruházások szerződését nem tartalmazza. A bizottság az elé kerülő mentesítési kérelem, valamint a bizottság ülésén a kérelmező által szükség szerint kifejtett szóbeli kiegészítést követő tárgyalás során dönt az előterjesztésről. Azaz az adott szerződéssel, mentesítési kérelemmel az előterjesztő rendelkezik, betekintést tőle lehet kérni. “

Pedig a közbeszerzés alól felmentő bizottsági határozatok végén egyértelműen kimondják, hogy a beruházás végrehajtását követően a keretösszeg felhasználásáról írásos beszámolót kell benyújtania a felmentést kérőnek a közbeszerzés alóli felmentést jóváhagyó bizottság vezetőjéhez.

Horn Gabriella