Elvezetik a Mosoni-Dunát az osztrák határig, a Fertő tó vizét is innen akarják pótolni

A kormány tervei szerint a Lébény-Hanyi főcsatornát meghosszabbítják Ausztriáig, hogy a Duna vizével öntözzék a Jánossomorja környékén lévő és a szomszédos osztrák földeket. Környezetvédők szerint ez már önmagában rossz ötlet, de szó van arról is, hogy a Jánossomorjánál épülő új csatornából, Duna-vízzel pótolják a Fertő tó vizét, ami végzetes lehet a teljesen más kémiai összetételű víz ökoszisztémájára – legalábbis a zöldek szerint. A csatornakivitelezést 3,8 milliárd forintos ajánlattal Mészáros Lőrinc egyik cége nyerte, egy másik cégének pedig Jánossomorja környékén vannak földjei. Vagyis az öntözési projektből duplán profitál a miniszterelnök barátja.

Az 1426/2018. (IX. 10.) kormányhatározat egyebek mellett arról szól, hogy a hazai vízgazdálkodás öntözési célú fejlesztéseinek érdekében a belügyminiszter és az agrárminiszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködésével javaslatokat tesz a beruházások megvalósításának sorrendjére és költségigényére.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A tárcák a NAK mellett bevonták a munkába az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF) is, és az elkészült megvalósítási sorrendet az 1800/2018 (XII.21.) kormányhatározat hagyta jóvá, amely egyúttal azt is kimondta, hogy az előkészítési és tervezési munkákat a Beruházás Előkészítés Alapból (BEA) finanszírozzák.

A 1145/2019. (III.20.) kormányhatározat megnevezte az elsőként megvalósítandó 7 projektet, amelyeknek előkészítési és tervezési feladataira 594 millió forintot csoportosítottak át a BEA-ból. A belügyminisztérium irányítása alá tartozó OVF az előkészítési és tervezési feladatokkal a tulajdonában (vagyis állami kézben) lévő VIZITERV Environ Kft.-t bízta meg.

Az osztrákok is kapnának vizet

A belügyminisztérium 2019 júniusi beszámolója szerint a 7 tervezett fejlesztésből az elsőként megvalósítandó a Jánossomorja város és térségének felszíni vízpótlása, öntözésfejlesztése című projekt lett, amelynek lényege a Jánossomorja honlapján közzétett, 2019 októberi dokumentumban olvasható:

„A Mosoni-Dunából, Mosonmagyaróvárnál kiágazó Lébény-Hanyi öntöző főcsatorna szabad vízkészletből, Jánossomorja város és térségének jelenleg nem öntözhető mezőgazdasági területek öntözésfejlesztési lehetőségének és a város rekreációs-, turisztikai vízigényeinek megteremtése, valamint a szomszédos osztrák határ menti területek vízpótlási lehetőségének biztosítása.”

Nem elírás: a Magyarországon megvalósuló beruházás egyik célja a szomszédos Ausztria területén lévő földek öntözése a Duna magyar szakaszából származó vízzel.

A Párbeszéd Magyarországért Párt közadatigénylésben kérte ki az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő portálon a projekt előzetes vizsgálati dokumentációját, amiben az áll, hogy az ausztriai öntözés lehetőségének biztosítása az osztrák fél kérésére történik.

Részlet az előzetes vizsgálati dokumentációból (forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal/KiMitTud)

12 km hosszú új csatorna épül

A területileg illetékes Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hivatalos lapja, a Víz-Hang 2019 decemberi száma részletesen írt a projektről:

A projekt ismertetése a VÍZ-HANG 2019 decemberi számában

2020 februárjában lakossági fórum volt Jánossomorján a beruházásról, és a helyi tévé erről készült beszámolójában elhangzik a terv lényege: 3,4 milliárd forintból rendbe teszik a meglévő szakaszt, és egy 14 méter széles, 12 km hosszú, új csatornát építenek, amellyel a jelenleg Újrónafőig futó Lébény-Hanyi főcsatornát meghosszabbítják a Hansági főcsatornáig – vagyis egészen az osztrák határig.

A riportból az is kiderül, hogy a csatornában kenuzni is lehetne, a mellette lévő töltésen pedig biciklizni, ezzel „Jánossomorján át lehetne összekötni a Fertő tó és a Szigetköz vízi- és kerékpáros túravonalait”.

A Fertő tó vizét is innen pótolnák

Egy kormányrendelet 2020. július elején nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházást, ami 2020 őszén megkapta a vízjogi létesítési engedélyt. Fél évvel később, 2021. március 20-án egy Kismartonban (németül Eisenstadt, Ausztriában van) tartott sajtótájékoztatón Heinrich Dorner tartományi tanácsos arról beszélt, hogy a burgenlandi tartományi kormány tíz hónapja létrehozott munkacsoportja arra a következtetésre jutott, már nem elég megakadályozni a helyben keletkezett víz elfolyását, kívülről kell vizet szállítani a térséget sújtó szárazság leküzdésére.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy „erre jó alkalmat kínál, hogy Magyarországon éppen meghosszabbítják a Mosoni-Duna csatornáját. Burgenland 3 millió euróval járul hozzá ehhez, és a csatornát az osztrák határig meghosszabbítják”.

Heinrich Dorner tartományi tanácsos szerint másodpercenként 1–4,5 köbméter vízhez juthatnának ily módon, a Fertő tó szintjének egy centiméterrel való megemeléséhez három millió köbméter vízre lenne szükség. De nem csak a Fertő tó vízszintjéről van szó: a Fertőzug egész térségének pótlólagos vízre van szüksége a mezőgazdasági tevékenység fenntartásához – mondta a tanácsos a Kisalföld beszámolója szerint.

A Hvg.hu cikke szerint osztrák és magyar környezetvédők együtt tiltakoznak az ötlet ellen. Szerintük ugyanis

ezzel helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek a tó kémiai összetételében, ami az élővilág pusztulásához vezethet.

Christian Schuhböck, az Alliance for Nature környezetvédelmi szervezet vezetője azt írta a lapnak, hogy tájékoztatták az UNESCO Világörökség Központját a tervekről, és jelezték, hogy a határokon átnyúló, az UNESCO Világörökség részét képező Fertő tó ökoszisztémája a vízpótlással súlyos károkat szenvedhet, ezzel pedig felkerülhet a veszélyeztetett világörökségi helyek vörös listájára.

Uniós pénzből akarta fizetni a kormány

A megoldást ráadásul olyan uniós csomagból finanszírozná a magyar kormány, amelyet még meg sem ítéltek Magyarországnak, írta május elején a Hvg.hu. És valóban: a jánossomorjai csatornaprojektet az EU-s helyreállítási alapból (RRF) akarta finanszírozni a magyar kormány, a projekt szerepelt a 2021 áprilisában készült „Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben” (HET) a 122. oldalon. Viszont több más elemmel együtt ez sem tetszett az EU-nak, ezért a következő, május közepén beadott magyar HET-ben már nem volt benne.

Ennek ellenére elgondolkodtató, hogy az egyik legnagyobb zöldszervezet, a WWF Magyarország az áprilisban közzétett HET-et véleményezve azt írta a jánossomorjai beruházásról, hogy

„a jelenlegi ambiciózus, két ország termőföldjeinek öntözését egyaránt szolgáló terveket az ideiglenes szigetközi vízpótló-rendszerből kivett vízzel táplálnák, azonban az itt rendelkezésre álló vízmennyiség rendkívül bizonytalan,

és igen kényes kérdés, hiszen az elterelt Dunából Szlovákia jelenleg is rendkívül kevés vizet juttat hazánknak. Fontos lenne tisztázni, hogy a Bős–Nagymarosi erőmű építésével kapcsolatos mai napig tartó jogvita során folytatott vízmegosztási tárgyalások mekkora vízhozamot biztosítanak hazánknak a jövőben. Kérdéses az is, hogy Ausztriából – ahol a Duna még teljes vízhozammal folyik – miért nem lehet megoldani a terület vízpótlását – akár magyar oldalon is.”

Mészáros Lőrinc cége építi

Az ellenvéleményekkel mit sem törődve az OVF 2021. március 29-én kiírta a közbeszerzést a jánossomorjai öntözőcsatorna megvalósítására. A nyílt eljáráson május elejéig várták az ajánlatokat, majd kitolták a határidőt május végére, aztán június elejére, majd június közepére. Közben bekerült a kiírásba az is, hogy az RRF helyett esetleg más uniós vagy hazai forrásból fogják finanszírozni.

Ezután sokáig nem történt semmi, és a tender eredményét még mindig nem hirdették ki, de az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) felületére 2021. szeptember 22-én felkerült a tenderre beérkezett ajánlatok összegzése.

A kivitelezést a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte nettó 3,8 milliárd forintos ajánlattal.

Az EKR-en elérhető dokumentum szerint Mészáros Lőrinc cégének 3 alvállalkozója lesz a projektben: a tervezési feladatokban a Solvex Kft., a műtárgyépítési munkákban a Nyír-Wetland Szolgáltató Kft., a minőségügyi szakmérnöki feladatokban pedig egy magánszemély fog közreműködni.

Mészáros cége mellett pályázott még a munkára a Colas Alterra Zrt. és a Szabadics Zrt. is: a Colas nettó 4,1 milliárdért, a Szabadics nettó 3,9 milliárd forintért vállalta volna a kivitelezést.

A tervek szerint így fog kinézni az új csatorna (a képen pirossal):

A meglévő csatorna kékkel, a tervezett pirossal jelölve, a narancssárga vonal az osztrák határ (forrás: Jánossomorja TV)

Mészáros duplán jól járhat

Orbán Viktor miniszterelnök barátja azonban nem csak a közel 4 milliárd forintos kivitelezéssel profitál a jánossomorjai csatornaprojektből. Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik ugyanis a Lajta-Hanság Zrt. is, aminek több fióktelepe van Jánossomorján, és a Népszava információi szerint 13 ezer hektárnyi földterületen gazdálkodik a környéken. Vagyis a terület öntözhetővé tétele jelentős hasznot hozhat a mezőgazdasági cégnek.

Akárcsak az osztrák gazdáknak az, ha ők is kapnak vizet a Duna magyarországi szakaszából. A környezetvédők szerint ez az oka annak, hogy az Európai Unió és az UNESCO által is kifogásolt Fertő tavi gigaberuházás miatt Ausztria nem kritizálja túl hangosan a magyar kormányt. Mészáros egyébként a Fertő tónál zajló fejlesztésben is érdekelt: az ő egyik cége építi a vitorláskikötőt 9 milliárd forintért.

Kezdődik a Fertő-tavi gigaprojekt: Mészáros Lőrinc cége vitorláskikötőt épít 9 milliárdért

A lakossági ellenállással nem törődve nekiáll a kormány a Fertő-tóhoz tervezett turisztikai óriásberuházásnak, amely mögött a helyiek Orbán Ráhelt, a…

A magyar kormány által kitalált turisztikai projekt húzódhat meg amögött is, hogy a Fertő vizét a Dunából pótolnák a készülő jánossomorjai csatornán keresztül, hiszen a Velencei-tóhoz hasonlóan a Fertő vize is apad, de a fertőrákosi partra álmodott szálloda- és kirándulócentrum vendégei számára nem lenne vonzó egy pangó, posványos terület a beharangozott élményközpont helyett.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: A Mosoni-Duna és Vének település 2020. november 20-án (forrás: MTI/Krizsán Csaba)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!