A kormánynak 10 milliárd forintja sincs rendbe hozni a Velencei-tó víztározóit

A Vízügy a Pátkai és Zámolyi víztározók kotrását és rekonstrukcióját sürgeti, előzetes becsléseik szerint ennek költsége nem haladná meg a 10 milliárd forintot. Mivel a vízpótlási terveket 10 évre titkosította a kormány, a Vízügyet kérdeztük meg, hogyan juttatnának elegendő vizet a Velencei-tóba. Kiderült, hogy az elöregedett tározók normál időszakban sem tudják már a Velencei-tavat szolgálni: három zsilipkamrából egy épphogy működik, illetve a Pátkai tározóban sosem kotorták a medret az elmúlt 50 évben. A szakértők már régóta figyelmeztettek, hogy baj lesz abból, ha a gyakorlatban a tározó elsődleges funkciójává a horgászat válik. Sem 2020-ban, sem 2021 tavaszán nem nyitották meg a zsilipeket. A 40 milliárdos előterjesztés a Velence-tavi települések ivóvízellátásának részleges fejlesztését is előirányozza, valamint az Ercsi-Velence ivóvízvezeték egyes szakaszainak felújítását. A Csóri-karsztaknából történő utánpótlás egy nagyobb beruházás lenne, és egyúttal Székesfehérvár egyik fontos vízutánpótlási útvonala is megújulna.  

Júniusban tömeges halpusztulás történt a Velencei-tóban, a tudományos magyarázat szerint oxigénhiány miatt pusztult el több tonna hal. Abban, hogy ez a helyzet kialakult, több minden is szerepet játszott, például a hirtelen megemelkedett hőmérséklet, a csapadékhiány és a tó szokatlanul alacsony vízszintje. Tessely Zoltán, a Velencei-tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos augusztusban nyilatkozott arról, hogy a tó megmentése 40 milliárd forintból lenne megoldható, amihez már a tervek is megvannak.

Halpusztulás: öt napba telt, hogy lélegeztetőgépre tegyék a Velencei-tavat

Oxigénhiány miatt pusztult el a nagy kánikulában legalább 3 tonna hal a Velencei-tóban. A haltetemek múlt hét csütörtök reggel bukkantak…

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Azonban hamar kiderült, hogy jóllehet az előterjesztést nem utasították el, a kormány most nem kíván pénz költeni a vízpótlásra. Az ügyben Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár is megszólalt, aki szerint „szó sincs arról, hogy ezt most hirtelen felindulásból meg lehetne oldani”. Az RTL Klub nem véletlenül Kovács Zoltánt kérdezte meg, ugyanis ő a vadászati világkiállítás kormánybiztosa, amire 70 milliárd forintot költöttek az adófizetők pénzéből.

A Vízügy évek óta várja a forrásokat

Felmerül a kérdés, hogy valóban csak most derült-e ki, hogy bajok vannak a vízpótlással. A Vízügy által kiadott vitaanyagok már évekkel ezelőtt (például 2014-ben) megállapították, hogy a tározók vízminőségével megoldásra váró problémák vannak, amelyek megnehezítik a tó vízpótlását. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivőjének egy, idén nyári rádiónyilatkozata szerint pedig a Vízügy szakemberei eddig is folyamatosan dolgoztak a Velencei-tó vízpótlásának lehetőségén, és a megoldást célzó szakmai javaslataik is régóta készen vannak.

„Ez a helyzet most nyilvánvalóan felhívja arra a figyelmet, hogy a mi általunk előkészített szakmai javaslatokból bizony ide is kéne mindenképpen forrásokat csoportosítani” – nyilatkozta a szóvivő az Érd FM-en.

Tehát szó sincs arról, hogy a kormánynak hirtelen kellene döntenie, inkább az elmaradt rekonstrukciók és a vízügyi ágazatot sújtó pénzhiány áll a háttérben.

A másik fontos kérdés az, hogyan oldanák meg a vízpótlást, és mennyi vizet tudnának ide átvezetni. Mivel nem találtuk meg sehol az interneten, hogy milyen vízpótlási lehetőségeket takar a 40 milliárdos javaslat, ezért az Átlátszó is megkereste Siklós Gabriella szóvivőt. Egyúttal a terveket tartalmazó dokumentumokat is szerettük volna látni. Iratokat ugyan nem kaptunk, egy rövid összefoglalót azonban igen. Azt Szél Bernadett országgyűlési képviselő derítette ki közben, hogy az anyagot 10 évre titkosították, ugyanis döntéselőkészítő adatnak minősül.

Csak 10 milliárd forint lenne a Vízügy által fontosnak ítélt víztározók rekonstrukciója

A tavat egyetlen jelentősebb vízfolyás, a Császár-víz táplálja, ami a tótól északra a Vértesben ered. Ahogy az a térképen is látszik, a patakra két víztározó is épült. A tározók nem maiak, 50 évvel ezelőtt, az 1970-es években létesültek.

A Velencei-tótól északra található a Zámolyi és a Pátkai tározó (forrás: vizugy.hu)

Siklós Gabriella összefoglalta az Átlátszónak a műszaki elképzeléseket: „Jelenleg a Velencei-tó vízpótlási lehetőségeit Igazgatóságunk vizsgálja, az esetleges vízpótló rendszerek és vízbázisok számbavétele megtörtént.”

A megvalósítás (elvi) műszaki lehetőségei a következők:

1. Pátkai és Zámolyi víztározók: ezek rekonstrukciója szükséges (tározási képesség helyreállítása és így a szélsőséges vízminőségi helyzetek csökkentése);
2. Rákhegyi-karsztakna: ez vízpótlási útvonal korábban már megépült, de csak ideiglenes pótlást tenne lehetővé;
3. Csóri-karsztakna: ezt az aknát át kellene alakítani, és a kapcsolódó víziközművet fejleszteni kellene.

Kincsesbányáról és Csórról tervezik a karsztvizet a Velencei-tóba vezetni (forrás: Átlátszó szerkesztés/Google Maps)

„A rehabilitáció legkézenfekvőbb módja, ha a tó saját vízgyűjtőjére hulló, a tó természetes jellegét meghatározó csapadékvíz kerül tározásra, és szükség szerint a vízpótlást ebből lehet megoldani” – mondta lapunknak Siklós Gabriella.

A Vízügy a Pátkai és Zámolyi víztározók kotrását és rekonstrukcióját tartaná kívánatosnak, előzetes becsléseik szerint ennek költsége nem haladná meg a 10 milliárd forintot.

A tározókat a tóval összekötő Császár-patak nevű vízfolyás ugyanis állításuk szerint jó minőségű és jól karbantartott. A meglévő tározók kotrásával nemcsak a visszatározható (és szükség szerint felhasználható) víz mennyisége nőne, hanem a mélyebb és az iszaptól mentesített tározóban a vízminőségi problémák is nagyságrenddel redukálódnának.

Normál időszakban sem elég

Nyáron azt nyilatkozta Siklós Gabriella, hogy a két tó töltöttsége a kevés csapadék miatt jelenleg mindösszesen 33, illetve 55 százalékos, ami nem elég, hogy a hiányzó vizet pótolni tudják.

Maga a rekonstrukció viszont fontos lenne, hiszen a normális csapadékos időszakban is akadályozza a vízpótlást a tárólók állapota.

„E rendszer hosszútávon, az átlagos csapadékos évektől szélsőségesen nem eltérő időszakokban képes a tó vízpótlását ellátni. Mivel a tó vízgyűjtő területén keletkező többletcsapadékokat a két tározó tartja vissza, ezért mondhatjuk ez természetes vízpótlásnak. Ideális esetben a két tározó évi 10 millió m³ vizet tud a tó rendelkezésére bocsátani. A két tározó jelenleg azért nem tudja betölteni vízpótló szerepét, mert a benne tárolt vízkészlet minősége veszélyeztetné a tó ökológiai állapotát” – nyilatkozta Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatója a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának.

A 168.hu pedig arról írt, hogy a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közlése szerint sem 2020-ban, sem 2021 tavaszán nem nyitották meg a zsilipeket.

Mocsári típusú, „halott vízzé” vált a Velencei-tó – állítja a szakember

Augusztus közepén a Velencei-tó kormánybiztosa még arról beszélt, hogy a tó alacsony vízszintje ellenére a víz minősége kiváló és fürdésre…

A rákhegyi vízbázis csak korlátozottan használható

A rákhegyi és a csóri vízbázis neve leginkább a Székesfehérváron és annak környékén élőknek csenghet ismerősen. A rákhegyi víz a Kincsesbánya melletti karsztaknából származik, a község Fejér megye északnyugati részén, Székesfehérvártól 15 km-re található. A megyeszékhely is innen vásárolja az ivóvízszükségletének körülbelül 30 százalékát, a vízbázis állami tulajdonú.

„A rákhegyi karsztvíz bevezetésére csak szélsőségesen vízhiányos időszakban van szükség. E többlet vízmennyiség egy része szolgálta a 1993–1995-ben a Velencei-tó egyszeri vízpótlását.

Folyamatos alkalmazása a víz minőségének eltérő jellege miatt korlátozott”

– írta lapunknak a szóvivő.

Tóth Sándor más indokot is megnevezett, ami miatt nem lehet annyi vizet venni innen, amennyit csak szeretnének. „A rendszer jelenleg is létezik, működőképes. Azonban az azóta eltelt időszakban erre a rendszerre lett felfűzve néhány település ivóvízellátása. Ennek következtében ez a csőhálózat csak nagyon erősen korlátozott mennyiségű vizet képes a tóba, illetve a Császárvízbe juttatni.”

A Csóri-karsztakna egy nagyobb beruházás lenne

Siklós Gabriella azt is  közölte a lapunkkal, hogy segíthet még a vízpótláson a kiépítendő víziközmű-rendszeren a Csóri-karsztaknára alapozott ivóvízellátó vezeték felhasználása, az ívóvíz átkormányzása a tó vízellátására, de ennek költségei jelentősek lennének, és hasonlóan korlátozott felhasználást tenne lehetővé az eltérő vízminőség miatt.

A 40 milliárdból egyúttal nem csak a víz pótlása, hanem Székesfehérvár ivóvízének a minőségjavítása is megvalósulna.

Az Tóth Sándor nyilatkozatából tudható meg, hogy a vízpótlás a Csóri-karsztakna átalakításával és a kapcsolódó távvezeték-fejlesztéssel oldható meg. A távvezeték átépítése az elmúlt években egyre sürgetőbbé vált Székesfehérvár vízellátásának biztonsága érdekében. A Csórról érkező és tovább kormányzott víz a Császárvízen keresztül jutna a Velencei-tóba. Amennyiben vízpótlásra van szükség, akkor kb. 10-15 millió m³ víz átkormányzására van szükség. Az utóbbi két vízpótlási változat a tó vízpótlása mellett a térség ivóvíz-ellátásának a biztonságát növelné, így a tó 10-15 évenként előforduló vízpótlására külön rendszert nem kell kiépíteni.

A vízpótló rendszerek mellett a 40 milliárdos előterjesztés előirányozza a Velence-tavi települések ivóvízellátásának részleges fejlesztését is, az Ercsi-Velence ivóvízvezeték egyes szakaszainak felújítását is.

L. Simon László: „Az elmúlt 30 év adatai azt mutatják, hogy nagyjából 10 évente nem gyűlik össze elég víz ezen a területen. 1993-ban, 2003-ban, 2013-ban csökkent a vízszint 1 méterre, vagy alacsonyabbra” (forrás: A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatai; az ábrát L. Simon László osztotta meg Facebookon)

Siklós Gabriella elmondta, hogy a vízügy álláspontja szerint a karsztvízzel történő feltöltés csak korlátozottan alkalmazható a Velencei-tó esetében. Ennek nemcsak anyagi okai vannak, hanem az eltérő vízminőség is akadály: a tó savas közegére érkezne enyhén lúgos karsztvíz. Maximum 500 l/s-os víz betáplálással lehet számolni (a tározókból való eresztés esetén is ezzel élnek).

L. Simon László, fideszes országgyűlési képviselő posztja még a dunai vízpótlás lehetőségét is megemlíti. A Velencei-tó környéki települések vízellátását a a dunai kavicsteraszra települt Ercsi kútsor biztosítja.

A Dunából is van elvi lehetőség vizet pótolni (forrás: Átlátszó szerkesztés/Google Maps)

Elöregedtek a tározók

A Pátkai-tározó állapotáról még többet elmond egy 2020-as vitaanyag, amit a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság állított össze. Eszerint

háromból egy zsilipkamra működik, de annak is kritikus az állapota, a tározó megépülése óta nem került sor mederkotrásra, és a horgászok által beszórt etetőanyag is sokat ront a helyzeten.

„A Pátkai-tározó vízminősége az utóbbi időben ugyanakkor sajnos drasztikusan leromlott, szinte csak kora tavasszal vagy késő ősszel, télen alkalmas a Velencei-tó vízpótlására a magas klorofill tartalom miatt. A probléma oka, hogy a tározó megépülte óta nem került sor mederkotrásra, a mederüledék felhalmozódott, illetve a horgászok által beszórt nagy mennyiségű etetőanyaggal rengeteg plusz tápanyagforrás kerül a vízbe.”

„Jelentős problémát okoz a műtárgyak állapota is. A Pátkai-tározó leeresztő műtárgyánál a vízeresztés egyre nagyobb gondot okoz. (…) A műtárgy beton felületén több helyen betonhibára utaló jel (csorgás) tapasztalható, míg a csatlakozó betonba rakott terméskő burkolat újrafugázása elkerülhetetlen lenne. A III. sz. zsilipkamra nem működtethető. A három zsilipkamrából jelenleg csak egy zsilipkamra működése hibamentes, de állapota elérte a kritikus szintet, így a vízeresztések lebonyolítása egyre nehezebb.”

A pátkai horgászparadicsom

A pátkai víztározó horgászati hasznosítója a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége. Ha leeresztenék a vizet, az az ottani horgászokat hátrányosan érintené.

A szövetség társadalmi elnöke Nagy Attila elmondta, hogy az „elmúlt években nagyon sok pénz folyt be támogatás formájában a horgászatra. Ezeknek az anyagi támogatásoknak viszont elvárása volt, hogy a horgászturisztikát minden érintett területen fejleszteni kell.” Ennek az egyik eredménye lett, hogy a Pátkai-víztározón több olyan helyet is kialakítottak, amelyeket éves ciklusra lehet kibérelni, ennek az ára 90 ezer forint.

A Pátkai tározóban szeptember végén például horgászversenyt rendeznek, ami újabb nagy mennyiségű etetőanyaggal rontja a tározó vízminőségét.

Mennyi víz hiányzik? Szeptember elején a tó vízállása 77 cm, a vízszint ebben az időszakban minimum 130 cm. Optimális esetben 145 cm lenne, tehát a minimumhoz is 53 centiméter hiányzik. A Velencei-tóban 1 cm vízszint emelkedés 250 ezer köbméter vízmennyiséget jelent, tehát körülbelül 13 millió köbméter víz hiányzik. A 2020-as vitaanyagban is szó van a tározók befogadóképességéről. A Pátkai-tározóban a tavaszi árvizekből 7,85 millió köbméter vízmennyiség tározható, és további 1,35 millió köbméter víz lefolyása késleltethető árvízi túlduzzasztással. Amióta viszont a Pátkai-tározó megépült, nem került sor mederkotrásra, így a tározó feliszapolódása miatt a jelenleg használt térfogat adatok már nem felelnek meg a valóságnak. A Zámolyi-tározó térfogata 4,5 millió köbméter, amely az árvizek időszakos visszatartásával 3,3 millió köbméterrel –ideiglenesen – megnövelhető. Lehet, hogy a Zámolyi állapota jobb, ugyanis ott nem említik az eliszaposodást.

Forrás: vizugy.hu

EU-s pénzekben reménykednek

„Igazgatóságunk a tározók meglévő építményeinek rekonstrukció­ját a következő EU-s programozási időszakban kívánja megoldani. Ezért projektjavaslatot dolgoztunk ki A Velencei-tó vízpótló és vízszintszabályozó rendszerének rekonstrukciója a vízgyűjtő víz­használatának felülvizsgálatával címmel” – nyilatkozta a feol.hu-nak a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2019-ben. A lap szerint a következő, 2023 környékére várható finanszírozási időszakig Pátkán minden marad úgy, aho­gy van.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: A Velencei-tó gárdonyi partszakasza 2021 augusztusában (forrás: Átlátszó)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!