Újabb olyan uniós forrásokból finanszírozott természetvédelmi fejlesztés került napvilágra, amit szabályosan elrejtettek a nagyközönség elől. A hatvani fideszes országgyűlési képviselő Szabó Zsolt, az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Az ő minisztériuma folyósította a támogatást, közvetetten az ő rokonáé a terület, a pályázatot bonyolító egyesületet az ő embere vezeti. A HVG beszámolója nyomán drónfelvételeket készítettünk a nagyközönségtől kerítéssel és őrökkel elzárt attrakcióról, és azt is kiderítettük, hogy a képviselő a közpénzből fejlesztett magánterület szomszédságában vásárolt majorságot és szántót.
Hatvan városa vonzza az uniós forrásokat. Az egész Európai Unió nyolcadik legszegényebb fejlesztési régiójának nyugati kapujaként számos kis önerővel bíró, ám nagyszabású projekt befogadója volt a város. Ennek is köszönhette kormányzati karrierjét a várost 2014-ig fideszes színekben, polgármesterként irányító Szabó Zsolt. A városhoz tartozó választókörzet képviselőjeként került a Parlamentbe 2010-ben, majd 2014-ben a kormányban Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztésekért, klímapoltikáért és a kiemelt közszolgálatatásokért felelős államtitkár pozícióját kapta meg.
A híres cikk-cakkos híd alatti fantomkalandparktól nem messze, egy másik költséges uniós finanszírozású beruházás is kihasználatlanul áll Hatvanban. A régi hatvani cukorgyár ülepítő tavát, amit a helyiek Kincsem tóként is ismernek, a gyár bezárása után kezdte visszahódítani a természet. Őshonos és költöző madarak lettek vendégei a tónak. Észszerű fejlesztési irány lett volna, hogy a város határában lévő természeti értéket hozzáférhetővé tegyék a városlakók számára.
2015. áprilisában uniós pályázatot adott be a hatvani cukorgyári-tó fejlesztésére a fél évvel azelőtt alakult Öko-Plan Természetvédelmi Egyesület. A pályázatot november 10-én meg is nyerték, két hétre rá külön kormányhatározattal toldották meg a minisztérium a támogatást, így összesen 186 millió forint állt rendelkezésre a tó rendbetételére és egy tanösvény kialakítására. A projektet gyorsan meg is csinálták, és rendben lezárták egy hónapon belül, december 15-én. Az MTI és a Magyar Idők másnap be is számoltak a sikeres projektről:
„A Hatvan határában kanyargó Zagyva-folyó szabályozásával eltűnt a korábbi ártérre jellemző, sűrű növényzettel fedett, védett terület, amely a környező élővilág szaporodó, táplálkozó helye volt. Ennek egy részét állították vissza a 186,8 millió forintos támogatást elnyerő projekttel. A felújítás célja, hogy minél több madár találjon nyugodt, táplálékban gazdag területet szaporodásra, regenerálódásra, valamint a látogatók autentikus módon ismerkedhessenek meg a nagy biodiverzitású élővilággal.
A fejlesztés során a helyi szintű természetvédelmi oltalom alatt álló Cukorgyári-tó mintegy 20 hektáros részét állították vissza természetközeli állapotába. A munkálatok által elsősorban a területen fészkelő madárfajok védelmét és gyarapodását biztosították, de mostantól az átvonuló madárfajok is védett pihenőhelyre lelnek. Olyan zsilipeket, vízleeresztőket építettek, illetve újítottak fel, amelyek lehetővé teszik a tavak közötti „vízkormányzást”, azaz a megfelelő vízszint kialakítását és fenntartását.
A természetes állapot visszaállítása során a madarak kedvére való öblöket, kubikgödröket is kialakítottak, a kétéltűek számára pedig a száraz mederrészben létesítettek telelőhelyet. Ezeken túl a látogatói infrastruktúra alapjait is megteremtették.”
Az Öko-Plan Egyesület, mely a projekt lebonyolítójakánt megnyerte a támogatást, nem sokkal az önkormányzati választosok után jött létre. A bírósági jegyzék szerint a két éve működő egyesületnek már a harmadik elnöke van. Az előző elnök, Kurucz Anikó, Szabó Zsolt polgármestersége alatt aszisztensi feladatokat látott el a hatvani önkormányzatnál az önkormányzati üvegzseb szerint. A jelenlegi elnök Siraky-Nagy Annamária, aki a Szabó által alapított Polgári Hatvanért Alapítvány kuratóriumi elnöke. A HVG hetilap szerint Siraky-Nagy Szabó Zsolték szomszédja és bébiszittere is volt.
A pályázatban egyértelműen kizárták horgásztavak kialakításának támogatását, ám az Öko-Plan Egyesület székhelyén évek óta működik egy horgászegyesület is, mely a tó közkeletű nevét viseli. A Kincsem Horgászegyesület egyesületi tava a megyei szakszövetség 2016-os adatbázisa szerint éppen a Kincsem-tó, vagyis az egykori cukorgyár ülepítő tava, vagyis a pályázattal fejlesztett terület.
Az uniós támogatásból elkészült tanösvényre azonban lehetetlenség bejutni. Szögesdrótos kerítés és fegyveres őrök védik a területet az illetéktelenektől. Több újságíró is megpróbált a területen belülről riportot készíteni, sikertelenül. Az Index videója szerint a kapu kulcsa nem is a támogatást elnyerő és a projektet lebonyolító egyesületnél van. Az egyesülettel azonos címen lévő, a területet tulajdonló cég vezetője, Stolczenberger Róbert a kulcsok őre, aki történetesen Szabó Zsolt képviselő rokonságába tartozik.
A hvg.hu egy szintén EU-s pénzből megvalósuló, szintén nem látogatható vidéki szálláshely-fejlesztési projektnél már felvetette Szabó és Stolczenberger rokoni és üzleti kapcsolatát.
A fejlesztéssel kapcsolatos visszásságokról a helyi 60lap.hu számolt be először, szerkesztőjével interjút készítettünk. Bíró József közérdekű adatokat is igényelt a projekttel kapcsolatban az Öko-Plan egyesülettől, amely nem válaszolt neki, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, ahonnan az egyesülethez irányították vissza. Így végül semmilyen hivatalos információt nem tudott beszerezni a projektről.
Az Átlátszó sem tudott bejutni a tanösvényre a szárazföldön, ezért drónnal szálltunk fölébe. A drónfelvételek tanúsága szerint a projektelemeket megvalósították. Ott vannak a tájékozató táblák, a zsilipek és a magaslati madárles is. Így még feszítőbb a kérdés, hogy miért nem lehet látogatni az adófizetők pénzéből megvalósult attrakciót? Az Indexnek azt válaszolta erre Stolczenberger, hogy azért nem látogatható, mert még nem kaptak meg minden engedélyt. Ebben az esetben viszont hogyan zárta le Szabó Zsolt minisztériuma projektet?
Az Átlátszó most azt is kiderítette, hogy 2015-ben a tó szomszédságában vásárolt szántót és majorságot Szabó Zsolt. A parlamenti vagyonnyilatkozatában (PDF) egy soron szerepelteti a mezőgazdasági és a lakóépületet a képviselő, akinek jelentős földterületei vannak Heves és Nógrád megyében is.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal most 10,9 millió euró (nagyjából 4,4 milliárd forint) uniós támogatás visszavonását javasolja az Európai Bizottságnak.
Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott uniós támogatást a KEHOP programból egy a helyi önkormányzat részvételével megalakított konzorcium a Bács-Kiskun megyei Zsanán.
Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak.
