Az Átlátszó hónapokig tartó adatigénylés-sorozatának eredményeként bebizonyosodott, hogy a Duna Aszfalttal és a Közgéppel kötött szerződések közbeszerzési szabálytalanságai miatt kellett az adófizetőknek 1,4 milliárd forintot visszafizetniük az Európai Uniónak a 34 milliárd forintos érdi csatornázási beruházás befejezése után. Úgy tudjuk, a rendőrség eddig legalább 25 tanút kötelezett írásbeli vallomástételre – a csatornapénzek ügyében a jelek szerint gőzerővel folyik az ügyészek utasítására újraindított nyomozás.
A rendőrség korábban megszüntette a nyomozást, ám az érdi ügyészség erélyes hangvételű határozatban leszögezte: a rendőrség elmulasztotta feltárni az érdi csatornaügy lényeges körülményeit. Így a 2015-ben lezárult, uniós pénzekből is finanszírozott, 34 milliárdos érdi, diósdi és tárnoki projekt zűrzavaros körülményeinek felderítése érdekében kezdeményezett büntetőeljárás újraindult.
Az Érdi Járási Ügyészség törvénysértőnek és megalapozatlannak találta a rendőrség nyomozást megszüntető határozatát, azt hatályon kívül helyezte, és elrendelte a nyomozás folytatását – értesült az Átlátszó a birtokába került dokumentumból.
Végrehajtót küldenek a karácsondi önkormányzatra, Érden már nem nyomoznak
Jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált az az ítélet, amelyben 141 millió forintnyi csatornapénz megfizetésére kötelezték a karácsondi önkormányzatot, amiért a lakossági hozzájárulásokat útépítésekre költötték. A Pest megyei rendőrség viszont azért szüntette meg hasonló ügyben a nyomozást Érden és a térségében, mert „nem merült fel adat arra” nézve, hogy a csatornapénzt másra költötték volna.
Az ügyészség szerint a rendőrség nem végezte el a „szükséges és lehetséges nyomozati cselekményeket” az Érd és térségében lebonyolított csatornázási projekttel összefüggésben indult bűnügyben – írta az Érdi Járási Ügyészség a feljelentőknek kézbesített határozatában.
Az érdi ügyészek azt írták: „Dr. Mihályiné Opéczy Mária (…) 9 oldalas panasz-beadványában rendkívül részletesen pontokba szedve sorolja fel, hogy melyek azok a jogsértések, amelyeket a feljelentésben előadottak ellenére nem vizsgált kellően alaposan a nyomozó hatóság”.
Az ügyészségi határozatból kiderül, hogy a rendőrség nemcsak hűtlen kezelés minősített esete, hanem sikkasztás miatt is nyomozott, és most ezen bűncselekmények gyanúja miatt kell folytatnia a nyomozást. Az ügynek jelenleg nincs gyanúsítottja.
Ezután küldte ki az idézéseket 2021 júniusában a rendőrség. Gőzerővel beindult a nyomozás – erre abból lehet következtetni, hogy írásbeli vallomástételre kötelezték a feljelentőket. Úgy tudjuk, legalább 25 embert köteleztek írásbeli tanúvallomás megtételére. Az eljárás előző szakaszában a feljelentők nem kaptak idézést. Akkor a nyomozók többnyire az érintett szervezetek nyilvántartásai és okiratai alapján igyekeztek beszerezni a bizonyítékokat.
Mihályiné és a diósdi Krenyácz Béláné megerősítették az Átlátszó értesülését, hogy megidézték őket, de a részletekről, a feltett kérdésekről nem akartak nyilatkozni nekünk.
Az ügyre rálátó, ám magát megnevezni nem kívánó forrásunk szerint a rendőrség hatalmas terjedelmű iratanyagot szerzett be. Egyesek szerint a projekt – talán még érintetlen – dokumentumai egy konténerben penészednek valahol Érd külterületén.
Az ügy legkényesebb kérdése: időben elszámoltak-e a főleg Fidesz-funkcionáriusok által irányított projektek lebonyolítói az elköltött pénzekkel, illetve a lakossági hozzájárulásokat arra költötték-e, amire a családok szánták. A projektet tető alá hozó Diósd, Érd és Tárnok önkormányzataiból álló társulás elnöke T. Mészáros András, Érd akkori polgármestere és a helyi Fidesz-szervezet elnöke volt.
Eredetileg a csatornázást többnyire lakossági befizetésekből akarták finanszírozni. Az így beszedett pénzek azonban – elvileg – visszafizethetővé váltak, amikor a 2010-es évek elején az állam és az Európai Unió csaknem száz százalékban megtámogatta a csatorna-beruházásokat.
A büntetőeljárás valódi tétje, hogy tudják-e tisztázni: mire költötték el az emberek pénzét az ő felhatalmazásuk nélkül, miután megnyílt a tényleges lehetősége annak, hogy visszafizethessék az állami és uniós támogatás miatt immár feleslegessé vált lakossági csatornapénzeket.
A törvény egyértelműen a mihamarabbi elszámolás követelményéről rendelkezik.
A csatornaépítés környezetvédelmi beruházás, az emberek erre fizették be havonta a törlesztőrészletüket. Ehhez képest az erre a célra létrejött szervezetek egészen másra, például útépítésre, vagyis infrastrukturális célokra költötték el a befizetések egy részét.
A környezetvédelmi célokra adott lakossági pénz jelentős része aszfaltozó, betonozó cégek Fidesz-közeli oligarcháihoz vándorolt. A jelenség nem egyedi, az Átlátszó több cikkben beszámolt arról, hogy a lakossági csatornapénzek ilyen felhasználása országos jelenség.
Nemrég az Átlátszó Konkoly-Thege Lászlótól, a Heves Megyei Főügyészség szóvivőjétől úgy értesült: hasonló ügyben jelenleg is folyik a nyomozás, amiért Karácsondon útépítésre költötték a csatornázásra befizetett lakossági pénzeket. Itt is hűtlen kezelés gyanúja ad okot a büntetőeljárás lefolytatására. Az ügy felderítésével a megyei rendőrség gazdasági nyomozóit bízták meg.
A bíróságok korábban két jogerős ítélettel a karácsondi önkormányzatot a jogosulatlanul felhasznált csatornapénz visszafizetésére kötelezték. Helyi civilek felismerték: ha ők nem lépnek, nem szervezik meg magukat, akkor semmi esély az érdekeik érvényesítésére.
Az egri bíróság ítélete szerint vissza kell fizetni az útépítésekre költött csatornapénzeket
Országos jelentőségű döntést hozott az Egri Törvényszék, amikor 141 millió forint visszafizetésére kötelezte Karácsond önkormányzatát, amiért a megmaradt lakossági csatornabefizetéseket útépítésekre költötték. Korábban ugyanez a bíróság jogerősen kimondta, hogy semmis az útépítések érdekében megkötött beruházói szerződés. A megkárosított karácsondiak ügyében hozott döntések mintaértékűek lehetnek, hiszen az ország számos településén költötték útépítésekre a lakosságtól beszedett csatornapénzeket.
A civilek 2018 tavaszán szabályosan átvették a hatalmat a helyi csatornatársulatban, majd elkezdték a perek előkészítését. A több fordulós, több szálon futó peres eljárásokban végül teljes győzelmet arattak.
Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a karácsondi ítéletekben megfogalmazott következtetések alkalmazhatóak-e az érdi projekt ügyében. És ha igen, akkor annak milyen büntetőjogi konzekvenciái lehetnek.
Az ügyészség februári döntése után a rendőrség tehát lépett: a legalább huszonöt írásbeli vallomástételre kötelezett egyike az a nyugdíjas rendszerszervező mérnök, aki évek óta folytatja magányos küzdelmét a csatornapénz visszaszerzése érdekében Tárnokon.
Az országos sajtóban visszatérően felbukkanó Mihályiné Opéczy Mária csendben a térség ikonikus alakjává vált. Sorban jelentkeztek be hozzá ellenzéki politikusok, hogy tanácsát kérjék, miként lehetne pontot tenni a térség egyik legfontosabb és legégetőbb problémájára: a csatornapénzek ügyére. Mihályiné a minisztériumokkal és hivatalokkal sok éve folyó levelezések során csak tértivevényre majdnem annyit költött, mint amennyi a csatornapénzből visszajárna neki. Kétszázezer forintot jóval meghaladó összegről van szó.
Mihályiné követői Diósdon megszervezték magukat és szisztematikusan megindították csendes harcukat a tisztességes elszámolás érdekében. Krenyácz Béláné, Novákovics Ferenc (ő korábban helyi képviselő és polgármester-jelölt volt) és sok diósdi társa nagyjából ugyanarra a következtetésre jutott, mint Mihályiné. Úgy határoztak, hogy a büntetőjog eszközével óhajtják orvosolni sérelmeiket.
A csatornapénzek ügye 2019-re a térség politikai küzdelmeinek egyik legfontosabb témájává nőtte ki magát.
Mihályiné tárnoki házában az egyik szobát szinte kizárólag a csatornaberuházásról szóló dokumentumok precízen naplózott dossziéi töltik ki. A 79 éves özvegy tevékenységét 2018 kora tavasza óta figyelve tudjuk: ellenállt a politika kísértéseinek. Alighanem ő a legfontosabb adatközlő és szakértő ebben a bűnügyben: nem túlzás azt állítani, ő a csatornázási bűnügy koronatanúja.
Érden és Tárnokon 2019 őszén, az önkormányzati választásokon a helyi ellenzéki szövetség egyik legfontosabb követelése a szerintük jogtalanul felhasznált csatornapénzek visszaszerzése volt. Ezeken a településeken az ellenzék fölényes győzelmet aratott, és leváltották a hosszú ideje regnáló fideszes vezetőket – akik a döntéseket hozták, vagy befolyásolták a csatornapénzek ellentmondásos felhasználása ügyében.
A csatornázási projekt a nyomozóhatóságokon túl korábban az uniós ellenőröknek is sok munkát adott. Az Átlátszó 2018 nyarán számolt be arról, hogy a csatornaberuházás során elkövetett szabálytalanságok miatt az adófizetők pénzéből több mint 1,4 milliárd forint uniós támogatást kellett visszafizetni az uniónak.
Az érdi csatornaprojektből 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni az uniónak szabálytalanságok miatt
A városvezetés nem verte nagydobra, aztán egyszerűen napirendre tért azon közbeszerzési szabályszegés fölött, amelynek következtében 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni a magyar adófizetők pénzéből az Érd és térségi szennyvízprojekt uniós támogatásából. A magyarázatok meglehetősen ellentmondásosak.
Mint megírtuk, a költségvetési tartalékból fizették ki az EU által visszakövetelt 1,4 milliárd forintot, és a pénzt 2016. november 14-én utalták át. A T. Mészáros András által vezetett önkormányzati társulás tehát a magyar adófizetők pénzéből mentesült a visszafizetési kötelezettség alól.
A 2016-os költségvetési törvényben egyébként 4,8 milliárd forintban határozták meg annak az előirányzatnak a pénzügyi keretét, amiből kifizették a társulás 1,4 milliárd forintos tartozását. Ez alighanem a legpontosabban érzékelteti az érdi ügy súlyát.
Bő nyolc hónapnyi adatigénylés-sorozat, levelezés és informális megkeresések után az Átlátszó újabb dokumentumokat szerzett és részleteket tudott meg a csatornázási beruházás szabálytalanságairól.
Ahogy sejteni lehetett, a szabálytalansági csomagban a legnagyobb korrekciós összeget, 1,453 milliárd forintot a csatornázási projekt legjelentősebb, főhálózat-építési részeire kiírt közbeszerzések miatt szabta ki a fejlesztési minisztérium az uniós ellenőrzés után.
A szerződéseket olyan konzorciumokkal kötötték meg 2011-ben, amelyek élén a NER későbbi leggazdagabb és legbefolyásosabb oligarchái álltak: a Duna Aszfalt Kft.-ről és Szíjj Lászlóról, valamint a Közgép Zrt.-ről és a cég tulajdonosaként sokáig bujkáló Simicska Lajosról van szó.
A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Az uniós támogatásokat auditáló szervezet, az EUTAF által lefolytatott ellenőrzés megállapította, hogy a csatornázási projektet bonyolító önkormányzati társulás által a DSS-Érd Konzorciummal (vezető tag: Duna Aszfalt Kft.), valamint az Érd-KEA Konzorciummal (vezető tag: Közgép Zrt.) – összesen 18,6 milliárd forint értékben – megkötött szerződéseket eredményező közbeszerzési eljárás során, az ajánlatok elbírálásakor olyan képletet alkalmaztak, amellyel az alacsonyabb árat ajánló ugyanannyi pontot kapott, mint a drágább ajánlat.
„Az alkalmazott képlet következtében sérült a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, amely miatt az EUTAF szabálytalanságot állapított meg. A szabálytalanság jogkövetkezményeként a szabálytalansággal érintett szerződések 10%-os pénzügyi korrekciójának alkalmazása került elrendelésre” – írja a fejlesztési minisztérium, amelynek akkor éppen az érdi térség országgyűlési képviselője, Aradszki András volt az egyik államtitkára.
Az önkormányzattól kikért dokumentumok alapján az Átlátszó kutatásai során egy újabb figyelemre méltó összefüggésre bukkant. Egy másik szabálytalansági eljárás során ügyvédi túlszámlázás miatt a fejlesztési tárca 16 millió forint visszafizetésére kötelezte a csatornázási beruházást tető alá hozó önkormányzati társulást.
Kutatásunk szerint a túlszámlázó ügyvéd a csatornázási társulás költségvetési szervezete vezetőjének üzlettársa volt. Ezt az információt maga a projektvezető erősítette meg az Átlátszónak.
Amikor arról kérdeztük Kovács Péter Barnát, hogy nem tartja-e összeférhetetlennek az üzlettársa leszerződtetését, ezt válaszolta: „nem, mert az ügyvédi megbízás kifejezetten bizalmi kérdés és én dr. Sz. (…) E (…)-t javasoltam a megbízásra. Ha magamat bízhattam volna meg, azt is megtettem volna, de magam nem vagyok jogász és időm sem engedte a feladat ellátását. (Továbbá a Well Hungary Kft. semmilyen üzleti kapcsolatban nem került sem a Társulással, sem a beruházás bármely résztvevőjével)”.
Kovács elmondta, hogy az ügyvéd-üzlettárs megbízásáról a társulás elnöke, T. Mészáros András tudott. „Nyilvános adat, azon túl tájékoztattam elnök urat, és mivel a megbízás jellege bizalmi, nem volt és nem is lehetett kifogása, és megbízta az ügyvédnőt a társulás végrehajtási feladataiban segítőként közreműködni, ami a kifogásolt időszakban a lakossági iroda segítése volt” – válaszolta írásban kérdésünkre Kovács Péter Barna a végül 15,7 millió forintos visszafizetési kötelezettséggel sújtott szerződés megkötésének körülményeiről.
Kis Zoltán
Nyitókép: Csatornafedél Érden (a szerző felvétele)
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
A Klauzál téri vásárcsarnok beruházói gasztropiacot ígérnek, a helyiek újabb turistaitató hodálytól tartanak, a piacosok Szini Béla vállalkozótól és embereitől...
Június 28-án lakossági fórumot tartottak a Gyulafirátót mellé épülő katonai bázis ügyében. Kiderült, hogy már évek óta folyik a tervezgetés,...
Ma tíz éve, 2011. július 4-én, a függetlenség napján indítottuk el az Átlátszót, saját tőke nélkül, az olvasók adományozó kedvében...
Amint áprilisban megírtuk, a Hit Gyülekezete számos pert indított ellenünk egy tényfeltáró cikk miatt, amelyben a Magyar Hanggal közös oknyomozás...
