Bezárás
koronavírus

„Csak annyit szeretnék, hogy védett legyek” – Harmadik vakcináért küzdenek a Sinopharmmal oltottak

Egyre többen tartanak attól a Sinopharm-oltást követően, hogy nem alakult ki náluk a megfelelő immunitás, ugyanis az oltás után pár héttel elvégzett ellenanyag-vizsgálat csak minimális, határérték-közeli antitest termelését, vagy még annyit sem mutatott ki. A napokban petíciót indítottak, amelyben a döntéshozókat szólítják meg: ingyenes tesztet és amennyiben szükséges, harmadik oltást követelnek. Felkerestük az érintetteket, hogy személyesen számoljanak be tapasztalataikról, és szakértőket is megkérdeztünk a vakcináról.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

„Meg fogja találni a vírus az utolsó embert is, aki nem védett” – hangsúlyozta miniszterelnökünk, Orbán Viktor május 28-án a Kossuth Rádiónak adott interjúban, amikor az oltás fontosságáról beszélt.

Pontosan ettől tartanak annak a Facebook-csoportnak a tagjai is, akiknek azért speciális a helyzete, mert bár beoltatták magukat, előfordulhat, hogy mégsem védettek a vírus ellen. Ugyanis állításukat laborleletekkel alátámasztva, egyre többen számolnak be arról, hogy a kínai Sinopharm-oltás után nem indul be náluk (vagy csak minimális, határérték-közeli mértékben) az antitesttermelés, így félő, hogy esetükben nem alakult ki az elvárt immunitás.

Az idősek harmada kínai oltást kapott

A probléma főleg az idős, zömében 60 év feletti korosztálynál jelenik meg leginkább, de vannak olyanok is, akik fiatalabb koruk ellenére is érintettek.

Június elsejéig összesen több mint 5 millió Sinopharm vakcina érkezett Magyarországra, ebből közel 550 ezren kapták meg mindkét oltásukat. Emellett azért is különösen fontos kérdés, hogy milyen mértékű védettséget biztosít a kínai vakcina, mert – mint ahogy azt már korábban megírtuk – az idősek harmada Sinopharmot kapott:

Az idősek kapták a legtöbb kínai vakcinát, egyharmaduk pedig nem is akarja beoltatni magát

A többi uniós országhoz hasonlóan Magyarországon is az elsők között került sor a regisztrált legidősebbek beoltására. A korcsoporton belül a 80 évesnél idősebbek átoltottságát tekintve viszont hazánk eltér az uniós trendtől: amíg a tagállamok többsége közelít a legveszélyeztetettebb korosztály teljes átoltottsága felé, Magyarország nagyobb átoltottságot mutat az ennél fiatalabb 70-79 évesek körében.

A jelenleg kétezer tagot számláló Sinopharm vakcinával oltottak negatív laboratóriumi eredményekkel nevű Facebook-csoportban sorra osztják meg a tagok történetüket arról, hogy a kínai vakcina mindkét dózisának beadása után hetekkel sem mutatható ki megfelelő ellenanyag-szint. A csoport egyik adminisztrátora, Englohner Beáta elmondta,  hogy az édesanyja által érintett, ugyanis ő kapott kínai vakcinát. A két oltás utáni antitest-vizsgálat negatív lett, vagyis feltehetően nem alakult ki immunitás. Beáta azt mondja, elkeseredésében döntött a Facebook-csoport létrehozása mellett: „láttam, hogy van több ilyen ember, és szerettem volna őket összefogni egy csoportban, hogy hátha tudunk tenni valamit magunkért”.

Ekkora visszhangra azonban álmában sem számított: a csoport majdnem egy hónapja jött létre, az utóbbi napokban azonban tömegesen csatlakoznak, és egyre többen töltik fel a teszteredményüket is. Arra a kérdésre, hogy mi a tervük a továbbiakban, azt mondta, hogy folyamatban van egy nyílt levél megfogalmazása, amit szeretnének minél több felületen megjeleníteni. Emellett továbbra is várják a leleteket.

Beáta elmondta azt is, hogy több orvos, szakértő biztosította támogatásáról őket. Sarkadi Balázs akadémikus, orvos-biológus például több alkalommal beszélt már arról, hogy sürgősen szükség lenne az immunválasz kutatására a kínai vakcinával oltottak esetében. Elmondása szerint jellemzően az idősek esetében csak mintegy 5060%-os hatásosságot mutatott a Sinopharm kétszeri alkalmazása.

„200 ezer főről beszélünk, aki úgy futkos az utcán, hogy van védettségi igazolványa, de valójában nem védett” hangsúlyozta a csoport adminisztrátora.

A cél az ingyenes teszt és az újabb oltás

Bár az itt közölt leletek közel sem tekinthetők reprezentatívnak, azért az árulkodó adat, hogy a feltöltött tesztek száma június elején meghaladta a 170-et, ebből közel 20 darab hozott gyenge pozitív eredményt, vagyis az antitestek száma a határérték közelében mozgott. A többi 150 esetben a teszt nem mutatta ki a védettség tényét.

„Tudjuk, hogy mi vagyunk a »statisztikai hiba«, de kérjük, hogy számunkra is biztosítsák, hogy megfelelő védettséghez juthassunk” fogalmaznak az érintettek levelükben, amelyet a sajtó képviselői mellett az Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK), politikusoknak és szakértőknek is eljuttattak.

Ennek érdekében ingyenes szerológiai tesztelést látnának szükségesnek, ami mind az antitest-számot, mind a sejtes immunitást méri. Jelenleg ugyanis erre csak magánúton, saját költségen van lehetőség. A legegyszerűbb teszt ára is 810 ezer forint körül mozog, és ha valaki a sejtes immunitásra is kíváncsi, akkor még mélyebben a zsebébe kell nyúlnia: ezek a vizsgálatok átlagosan 4050 ezerbe kerülnek.

Az eredmények tükrében vagy egy újabb, más típusú oltóanyaggal történő emlékeztető oltást várnának, vagy az oltási sorozat teljes megismétlését.

Megkerestük Duda Ernőt, aki levelében támogatásáról biztosította a csoport tagjait. Az immunológus professzor kifejtette lapunknak, hogy a különböző technológiával készülő vakcinák eltérő jellegű immunválasz kiváltására alkalmasak,  a Sinopharm oltóanyaga például főleg ellenanyag-termelést képes kiváltani. Duda elmondta azt is, hogy bár a 7080%-os védettség magas értéknek számít ilyen típusú vakcináknál, ez az adat elsősorban fiatal, egészséges férfiakra vonatkozik.

Mivel nálunk tömegesen oltottak időseket ezzel a vakcinával, feltehetően nagy számban fordulhatnak elő olyanok, akik rendelkeznek ugyan oltási bizonyítvánnyal, de részben vagy teljesen védtelenek.

Éppen ezért lenne szükség az országos ellenanyag-tesztelésre, és és indokolt esetben az újraoltásra. Ezt azonban meggyőződése szerint valamilyen más típusú vakcinával lenne érdemes megtenni: „Mivel az előző oltás nem hagyott immunológiai nyomot, érdemes egy teljes ciklust (2 oltás) alkalmazni a teljes védettség elérésére.”

Szerinte fontos arról is beszélni, hogy egyik védőoltás sem nyújt 100%-os védelmet, olyanok is kerülnek intenzívre, akik két Pfizert kaptak.  Tehát nem a jelenség egyedi, nem csak a kínai vakcina ilyen, csupán az arányok mások. „1 000 Pfizeresből talán 1, vagy kevesebb, 100 idős Sino-sból 3040.”

„Csak a nyilvánosságban bízhatunk”

Sikerült beszélnünk néhány érintettel is. Sokan voltak, akik névvel vállalták, hogy nyilatkoznak, és a leleteiket is elküldték, mivel szeretnék, ha minél több emberhez eljutna a történetük. Mindannyian arról számoltak be, hogy nem erre számítottak, és nem tudják, most hogyan tovább, hiszen azért mentek el az oltásra, hogy védettek legyenek, ez azonban látszólag nem valósult meg.

Máthé László a 60-as évei végén jár, elmondása szerint semmi különös nincs a történetében, ő is „egy a sok közül”. Második oltását április 6-án kapta meg, az ellenanyag-vizsgálatra három héttel később ment el, mert hallotta a híreket, ezért kíváncsi volt, hogy védett-e. Az eredménnyel még nem kereste fel az orvosát, mint mondta, nemsokára egyébként is mennie kell hozzá. „De nincsenek illúzióim, csodát ő sem tud tenni.”

Farkas Andrásné a férjét képviseli a csoportban, aki már februárban, az elsők között megkapta az oltást. Elmondta, hogy nem arról van szó, hogy oltásellenesek lennének, egy pillanatig sem gondolkoztak azon, hogy beadassák-e a vakcinát. Ahogy politikai indíttatásuk sincs, egyszerűen csak félnek. „Mi már idősként az élet utolsó fázisában vagyunk, amikor tudnánk örülni az unokáknak, és akkor egy ilyen ziccer miatt még mindig be vagyunk zárkózva. Ez egy óriási gond.”

Rádi Zsóka is hasonló okokból döntött az oltás mellett, szeretett volna minél hamarabb védetté válni az unokái miatt. 4 és 8 héttel a második vakcina után két tesztet is csináltatott, az egyik a Nucleocapsid-antitestet is nézte, ám nem mutattak immunitást.

„Ha már elvállaltuk az oltást nagy bizalommal, és mégsem működött, nézzük meg, hogy mi a következő lépés”

 válaszolt arra a kérdésre, hogy mit várna ebben a helyzetben. Ehhez azonban szerinte az is kellene, hogy a döntéshozók elismerjék, hogy létező problémáról van szó.

Varjasi András is viszonylag hamar, február végén megkapta az első oltását. Annak ellenére, hogy eredetileg ragaszkodott volna az mRNS-vakcinához, amikor a háziorvos felhívta, mégis elfogadta a kínait. Az oltások után semmiféle immunreakciót nem tapasztalt – bár ez önmagában nem jelent semmit, hiszen mindenkinek máshogy reagál a szervezete – egy hónappal később elvégeztetett egy neutralizáló/semlegesítő antitestmérést.

Az első vizsgálat után az orvos azt mondta, hogy nagyon alacsony az ellenanyagszintje, de arra biztatta, hogy várjon, hátha idővel ez változik. Ezért újabb 4 hét múlva elment egy szerológiai vizsgálatra is, ami azt mutatta ki, hogy gyakorlatilag nincs ellenanyag a szervezetében.

„Megmondom őszintén, borzalmasan csalódtam. Teljesen úgy élem az életemet, mint mielőtt megkaptam volna februárban az első oltást” tette hozzá.

A 71 éves Németh Hajni elmondta, hogy a családja nagy része átesett a koronavíruson. A menye a karantén letelte után elment PCR-tesztet csináltatni, hogy nyugodtan menjen vissza dolgozni, és a laborban hallott az ellenanyag-vizsgálatról, vagyis lényegében a család rábeszélésére ment el a vizsgálatra. Az eredményen túl őt leginkább az bosszantja, hogy a laborban egy szót sem kérdeztek az oltás körülményeiről, például hogy milyen típusú vakcinát kapott és mikor.

Nemcsak a 60 felettiek érintettek

Benkő Bernadett és férje a második oltás után két héttel ment ellenanyag-vizsgálatra. A teszt nála nem mutatott ellenanyagot, a férjénél viszont már megfigyelhető volt egy gyengébb immunitás. Ő is nagyon várta az oltást, mert félt attól, hogy elkapják a vírust, ráadásul mindkettőjüknél vannak olyan társbetegségek, amelyek a koronavírus szempontjából problémát jelenthetnek.

„Mindenképp oltatni akartam, és jött a kínai mint lehetőség, ezért lecsaptunk rá.”

Hallotta ugyan a híreket arról, hogy időseknél kevésbé vizsgálták ezt az oltóanyagot, de mivel mindketten a 40-es éveikben járnak, nem aggódott emiatt. Az eredménnyel felkeresték a háziorvosukat is, és jelezték, hogy szeretnének harmadik oltást kapni. Az orvos annyit mondott, hogy szól, ha lesz rá lehetőség, erre azonban még nem került sor. Ezután kerestek alternatív utakat, így talált rá a Facebook-csoportra is. „Én hiszek az egésznek az erejében, kell, hogy legyen eredménye, mert egyszerűen nincs hová nyúlni.”

Az egyik érintett ellenanyag-teszt eredménye. Forrás: Facebook -csoport

Van, ahol már három dózis jár

A kínai gyártmányú Sinopharm-vakcinával kapcsolatban már pár hónappal korábban, március közepén jelentek meg olyan hírek, hogy szükség lehet egy harmadik oltásra, ugyanis voltak, akiknél nem alakult ki megfelelő védettség a két oltást követően.

Az Egyesült Arab Emírségek mellett Bahrein is bejelentette, hogy az első két oltás beadása után hat hónappal lehetővé teszi az állampolgárok számára egy harmadik, emlékeztető dózis igénylését is. A harmadik oltás  jellemzően Pfizer esetében prioritást élveznek az 50 év feletti, valamint krónikus betegségben szenvedő lakosok.

Március végén a gyártó is megszólalt az ügyben, megemlítve, hogy vizsgálják, szükség van-e egy újabb, emlékeztető oltásra. Azóta pedig már a vakcina teljes dokumentációja is megjelent egy amerikai lapban, ami a sokak által régóta várt fázis III. vizsgálati eredményeit is ismerteti. A 40 ezer önkéntes bevonásával készült vizsgálat eredményei biztatóak, ugyanis az inaktivált vírusból készült vakcina közel 80%-os hatékonysággal bír.

Azt azonban fontos hozzátenni, hogy az oltottak többsége egészséges férfi volt.

A vizsgálatban részt vevő 60 év felettiek aránya mindössze 2%, ami nagyjából 820 embert jelent.

Vagyis arról továbbra is kevés információ áll rendelkezésre, hogy mennyire hatékony védelmet nyújt a vakcina az egy vagy akár több alapbetegségben szenvedő időskorúak esetében.

A teszt sem ad 100%-os eredményt

Bár érthető a kínai vakcinával oltottak aggodalma, fontos beszélni arról is, hogy amennyiben az ellenanyag-vizsgálat nem mutat ki megfelelő számú antitestet, ez nem minden esetben jelenti azt, hogy egyáltalán nem alakult ki a védettség a vírus ellen. Dr. Jakab Ferenc, a koronavírus-kutatócsoport vezetője is felhívta erre a figyelmet: „ha a gyorsteszt alapján nincsen kimutatható antitest, akkor érdemes tovább vizsgálni és speciális laboratóriumi mérésekkel megerősíteni a tényleges antitest-szintet” írta Facebook-posztjában.

Április 19-én az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos is beszélt az antitest-tesztekről: „a védőoltás beadását követő ellenanyag-vizsgálat a védettség kimutatására, annak detektálásra csak korlátozottan alkalmas”. Mint mondta, sok olyan oltást követő állapot van, amikor az ellenanyag nem mérhető a szervezetben, mégis fennáll az úgynevezett sejtes immunitás, vagyis a szervezet „emlékszik” a beadott oltásra, és elindul az ellenanyag-termelés. Hangsúlyozta, hogy fontos az is, hogy mikor végzik el a tesztet, ideális esetben ugyanis pár hétnek minimum el kell telnie a második oltás után.

Erről egyébként Duda Ernő máshogy vélekedik. Az immunológus professzor elmondta lapunknak, hogy a Sinopharm oltóanyaga főleg ellenanyag-termelést képes kiváltani,

tehát ha az sincs, nem várható, hogy masszív sejtes védelemre számíthatnánk.

Véleménye szerint a vektorvakcináknál előfordulhat, hogy a leletek nem mutatnak ellenanyag-termelést, a sejtes immunválasz mégis beindul, „de szinte kizárt egy alumínium hidroxid gél adjuvánst használó oltóanyag esetében, amilyen a Sinopharm”.

Az egyik érintett T-sejtes immunitás-tesztjének eredménye. Forrás: Facebook-csoport

A csoport tagjai közül is voltak, akik a hagyományos ellenanyag-vizsgálat után a sejtes immunitást is megnézették, ám az sem hozott jobb eredményt. Oltvölgyi Szilvia március 1-jén és 29-én kapta meg az oltásokat, ezt követően először április közepén ment el antitest-vizsgálatra. „Voltak ismerőseim, akik nem bíztak a kínaiban, kivárták a nyugati vakcinát, de én gondoltam, hogy régen is bevált, most is beválhat. Minél hamarabb szerettem volna megkapni, mert szerettem volna találkozni a fiaimmal. Ők azt mondták, akkor nyugodtak, ha védett vagyok.”

Az első eredményekkel elment a körzeti orvosához, aki azt mondta, ne aggódjon, a sejtes immunitás megvédi a fertőzéstől, azonban az a tesztje sem mutatott védettséget: 3 tényezőt mértek, és mindháromnál negatív lett a T-sejt válasz eredménye. Összesen öt alkalommal volt vizsgálaton (ami optimista becsléssel számolva is közel 100 ezer forintos kiadást jelent), de elmondása szerint már belefáradt abba, hogy ezzel foglalkozzon.

„Én akár meg is venném az oltást, ha lehetne. Csak annyit szeretnék, hogy védett legyek” – tette hozzá a beszélgetésünk végén.

Nem feltétlenül a technológia a hibás

Dr. Letoha Tamással is sikerült beszélnünk a kínai vakcináról és az oltottak aggodalmáról. A kutatóorvos elmondta, hogy az sem mindegy, hogy hol készül a teszt és milyen módszerekkel. A laborokban ugyanis sokszor egymásnak ellentmondó eredmények születnek, így első körben azt kellene megvizsgálni, hogy akkreditált laborban történt-e a tesztelés, megfelel-e a nemzetközi standardoknak.

Hozzátette azt is, hogy a koronavírus azért leginkább az idősek betegsége, mert az immunrendszer ugyanúgy elöregszik, mint az idegrendszer. 65 év felett a memóriasejtek száma amelyek még nem találkoztak korábban kórokozóval kritikus szint alá csökken, vagyis a szervezet már elöregedett annyira, hogy nem tud kiváltani immunmemóriát.

Szerinte ahhoz, hogy lássuk, mi itt a probléma, érteni kell a vakcinák közötti különbséget is. A modern mRNS vagy vektorvakcinák gyakorlatilag mimikálnak egy vírusfertőzést. Ebből a szempontból, még akkor is, ha ez egy biztonságos módja az immunizálásnak, egy relatíve súlyos fertőzést imitálnak, az immunválasz eléggé kifejezett.

Ehhez képest a Sinopharm-oltás arról szól, hogy a fertőzőképességétől megfosztott vírust juttatjuk be a szervezetbe. Ott a sejtek észreveszik, hogy egy megfelelő méretű fehérjehalmaz árasztotta el a szervezetet, bekebelezik a virális részecskéket, és a megfelelő memóriasejtek számára reprezentálják a koronavírus fehérje mintázatát, így alakul ki a védettség.

„Úgy tűnik, hogy időseknél ez az enyhe stimuláció nem minden esetben elégséges.

De ilyen esetekben nem feltétlenül a technológiában kell keresni a bajt, hanem az immunrendszer állapotában, tehát ez egy komplex dolog, nincs olyan, hogy ez az oltás jó, a másik meg rossz.”

Szerinte azoknak, akiknek nem reagált megfelelően a szervezete, érdemes lenne egy másfajta védőoltást felvenni. A vakcinák „mixelését” nem most találták ki, már régóta téma a tudományos közéletben.

„Ha megnézzük a beszerzési adatokat, azt látjuk, hogy jóval több vakcina van, mint amennyien fel akarják venni. Én biztos vagyok benne, hogy adott esetben egy megfelelő indokkal a hatóságok nem fognak elzárkózni attól, hogy azok, akik validált módon, akkreditált labor által igazoltan nem rendelkeznek védettséggel, felvehessenek egy másik típusú védőoltást. ”

Letoha szerint ilyenkor mindenféleképpen más típusú vakcinára lenne szükség, hiszen nem érdemes ugyanazt még egyszer beadni, ami már kétszer nem tudott megfelelő immunstimulációt kiváltani.

Dr. Letoha Tamás: a kínai vakcina úgy működik, mint a gyermekbénulás elleni oltás

Miért késlekedhetnek a kínaiak a vakcina dokumentációjával, hogyan működnek a már engedélyezett oltóanyagok, van-e különbség köztük, milyen mellékhatásokra lehet számítani – többek között erről kérdeztük dr. Letoha Tamást. A kutatóorvos 2020 februárja óta részt vesz a koronavírus vizsgálatban.

Az NNK nem válaszol, az EMMI álhírekről beszél

A témáról Vadai Ágnes, a DK alelnöke Kásler Miklós EMMI-minisztert is megkérdezte május közepén. Azonban nem ő, hanem Rétvári Bence EMMI-államtitkár válaszolt az írásban benyújtott kérdésre. Érdemi tájékoztatás helyett azonban gyorsan az álhírekre és az oltásellenes baloldal politikájára terelődött a szó, az államtitkár szerint a képviselő olyan oltóanyaggal kapcsolatban szeretne bizonytalanságot kelteni, amelyet a WHO engedélyezett.

„Hiába mondja már a WHO is, hogy a Sinopharm vakcina hatásos és biztonságos, Önök továbbra is támadják. Ebből is látszik, hogy Önöket csak a vélt politikai előny érdekli, az emberek egészsége nem” – fogalmazott Rétvári.

Rétvári Bence államtitkár válasza a kínai vakcinát érintő kérdésre. Forrás: parlament.hu

A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter is hasonlóképpen kommentálta a kínai oltás hatékonyságáról szóló híreket.  Elmondása szerint bár vannak különbségek a vakcinák között, ezek jellemzően csekélyek. Ennek ellenére számtalan téves állítás jelenik meg a vakcinák hatékonyságáról, „legutóbb például a Sinopharmnál van ilyen próbálkozás”. Szerint ezzel szemben ugyanakkor a hivatalos laborok azt mutatják, hogy a védettség ugyanúgy bekövetkezik, mint a többi oltóanyagnál.

Kérdéseinkkel kerestük a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK) vezető Müller Cecíliát is. Többek között arról érdeklődtünk, hogy van-e lehetőség arra, hogy harmadik oltást kapjanak azok, akiknek szervezetében nem indult meg az ellenanyag termelése, illetve azt is megkérdeztük, hogy mikorra várható a tervezett antitest-vizsgálat eredményeinek közlése, ugyanis Kásler Miklós május elején Facebook-videóban beszélt arról, hogy kezdetét veszi az országos, átfogó vizsgálat arról, hogy a koronavírus elleni oltóanyagok milyen immunválaszt váltanak ki. Ekkor úgy fogalmazott, hogy az eredmények május végére várhatóak – azok publikálására azonban egyelőre még nem került sor. A Szeged Televízió kérdésére azonban a napokban kiderült, hogy az eredményekre valójában egy év múlva lehet számítani.

Védőoltások, vírusok, baktériumok, immunsejtek és antibiotikumok animációs kisfilmeken

A Semmelweis Egyetem márciusban ismeretterjesztő filmsorozatot indított, hogy rövid és közérthető animációs videókban dolgozzanak fel komoly egészségügyi témákat. Eddig négy kisfilm jelent meg: az első a védőoltásokkal, a második az immunrendszerrel, a harmadik a vírusok és baktériumok közötti különbségekkel, a negyedik pedig az antibiotikumokkal foglalkozik. Fontos ismeretek játékos rajzokba csomagolva, érdemes megnézni.

A magyar gyakorlattal megegyező vakcinákat alkalmazó Szerbiában már megjelentek az első antitest-vizsgálatok eredményei. Tízezer ember ellenanyag-termelését vizsgálva arra jutottak, hogy a második oltás után két héttel a kínai vakcinával oltottak több mint 90 százalékánál beindult az antitesttermelés. Az idősek esetében ugyanakkor valamivel kevesebb antitestválaszt regisztráltak.

Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz az NNK-tól. A Facebook-csoportból volt, aki szerencsésebben járt, ugyanis sikerült választ kapnia. A Nemzeti Népegészségügyi Központ a levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy

„harmadik oltás sem ugyanabból, sem másik vakcinából nem adható”.

Egyelőre tehát még nem világos, hogy mi lesz a kínai vakcinával oltottak sorsa, az azonban biztos, hogy a kormány láthatóan nem akar lemondani a Sinopharm-oltásról – hét eleji hírek szerint ugyanis a Debrecenben épülő Nemzeti Oltóanyaggyárban többek között a kínai koronavírus-vakcina előállítására is lehetőség lesz.

Merkely Béla szerint nem minden teszt jó

Dr. Bodó Hajnalka nyugdíjas reumatológus szakorvosnak egészen a Semmelweis Egyetem rektoráig sikerült jutnia a problémájával. Elmondta, hogy márciusban és áprilisban kapták meg az oltásokat, majd 4 héttel a második után mentek el ellenanyag-tesztet csináltatni, fejenként két darabot.

Mivel ezek nem mutattak megfelelő ellenanyag-szintet, Hajnalka felkereste e-mailben Dr. Merkely Bélát. Május eleji levelében röviden felvázolta a problémát, és arról érdeklődött, hogy mi a teendő ilyen esetben. Válaszában Merkely arról írt, hogy „az oltás utáni ellenanyag-válasz mérésére nem minden teszt alkalmas, kifejezetten a tüskefehérje egyes alkotóelemei ellen termelődött ellenanyag mérése az, ami releváns”. Majd ajánlotta a Semmelweis Egyetem tesztjét, amely megfelelő hatékonyságot mutatott azok között, akik Sinopharmmal voltak oltva, életkortól függetlenül. 

A tesztre Hajnalkáék foglaltak is időpontot, ám annak eredménye sem mutatott eltérést a korábbi vizsgálattól – csupán annyi változás történt, hogy a férjénél az egyik érték pozitív lett a három közül, vagyis nála minimális védettség kialakulhatott. Mivel ez alapján Hajnalka továbbra sem tekinthető védettnek, újra felkereste a rektor urat. Aki ekkor már azt írta, hogy hogy

„a COVID-19 oltás nem minden antitest-teszt esetében okoz pozitív eredményt. Önmagában a SARS-CoV-2 antitest-teszt eredményeit a SARS-CoV-2 fertőzés elleni immunitás vagy védelem meghatározott szintjének jeleként értelmezni nem lehet”.

Ez – ahogy arra Hajnalka is felhívta válaszlevelében a figyelmet – már csak azért is érdekes, mert május 5-én Merkely Béla a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy a Semmelweis Egyetemen még nem találtak olyan kínai vakcinával beoltott személyt, akinek ne lett volna pozitív, a tüskefehérjével ellenes antitestje, két dózis beadását követően tehát minden esetben kimutatható ellenanyagot detektáltak. Ekkor beszélt egyébként arról is, hogy jelenleg nincs szükség harmadik oltás felvételére, a kínai vakcina beadását követően kialakuló ellenanyagszint mértéke pedig akár a több százszorosa is lehet annak, mint ami a fertőzéssel megszerezhető.

Erre a levelére azonban nem kaptak választ. Eddig összesen 70 ezret költöttek antitest-tesztekre, megoldást azonban továbbra sem találtak egyedinek láthatóan nem mondható problémájukra.

„Nem is az a baj hogy nem vagyunk védettek, hanem hogy  két héttel az első után megkaptam a védettségi igazolványt, amivel mehetnék focimeccsre, színházba, moziba, és közben simán megfertőzhetnék másokat.”

Szopkó Zita

Címlapkép: Sinopharm vakcinák. Forrás: Facebook/ Koronavírus tájékoztató oldal.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) határozottan támogatja a koronavírus elleni oltást. Véleményük szerint a tömeges oltásoknak jelenleg nincs alternatívája. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a különböző vakcinák beszerzésének gyorsasága nem mehet egy határon túl a szakmaiság és biztonság rovására. Mivel azonban a felmerülő szakmai kérdések jelentős részére megnyugtató válaszokat kaptak, a MOK határozottan kinyilvánítja és képviseli egyértelműen oltáspárti álláspontját.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom