Bezárás
Környezetpusztítás

Megkeseríti a helyiek életét – elszennyezi a vizeket az öcsödi sertéstelepről szivárgó, bűzös trágyalé

A hígtrágyalevet a telep körüli gyepre juttatják ki tartálykocsikkal, az állatok táplalékául és almozásául szolgáló szalmakazlak is a trágyalében állnak. A telep melletti utakat elárasztja a trágyalé, amelynek árkok ásásával próbálnak még több teret biztosítani. Mindez nem csillapítja az eszméletlen bűzt, ami több kilométeres körzetben terjeng, illetve a felszíni és felszín alatti vízkészletek szennyezését. A fák kipusztultak a sok ammóniától, az állatvilág elpusztul, mivel természetes élőhelyük megsemmisül” – ezzel a panasszal kereste meg az Átlátszót egy olvasó, aki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsödön tapasztalható áldatlan állapotokról számolt be. Az állattartó telep tulajdonosa szerint ők szabályszerűen járnak el, az Átlátszónak nyilatkozó ökológiai szakember szerint viszont a trágyalé veszélyezteti a Nagykunsági Főcsatornát és így a Köröst is. Helyszíni riport.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

A regényes hangzású Harangzug a Körös és a Holt-Körös metszésében található üdülőövezet, afféle horgászparadicsom Öcsöd határában. Azok számára, akik még nem jártak itt, a település talán József Attila életművéből lehet ismerős, hiszen a hányatott sorsú költő pár évig itt élt nevelőszülőknél; emlékháza ma is bölcsészek zarándokhelye. Tájból kiemelkedő kunhalmok teszik tetszetőssé a sík vidéket, melynek egyik része a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik, másik része pedig – az egyébként régóta mezőgazdasági termelésre betört és a TSZ-időkben is állattartó telepek sorát eltartó, „roncsolt vidék” – tulajdonképpen a Hortobágyi Nemzeti Parké, de nincs természetvédelmi besorolása.

A Körös-hídon áthaladó 4627-es út egyik felén tehát háborítatlan, festői szépségű erdősávok, ártéri legelők, levágott holtágak színesítik a vidéket, ahol számos védett és ritka növény- és állatfaj talál biztonságos élőhelyet, míg az út másik oldalán riasztó látvány a kiszáradt fák összetöpörödött levele. A főútról is látszik a hatalmas állattartó telep, a bekötő útról pedig a szennyes lé, amelynek szagát a kevésbé finnyás orr is nehezen viseli.

A helyiek szerint a trágyalé elérte a fák gyökereit, ezért száradtak ki. Archív olvasói fotó.

– Bűzlik, na… – mondja egy arra járó, helybéli férfi, aki nem akar vitát a telephely tulajdonosával, a nagy tőkeerejű, évi 5 milliárd forintnál is nagyobb nettó árbevételt produkáló Kaluterm Kft. vezetőjével, ezért nevét nem akarja nyilvánosságra hozni. – Ez, kérem szépen, híg disznótrágya, azért ilyen büdös. Sertéseket nevelnek a telepen igen nagy számban, a trágyát pedig nem megfelelően kezelik, vélhetően… – gondolkodik hangosan a férfi. – Mert ha zárt rendszerben lenne a trágya, ezt a szagot biztosan nem éreznénk, még akkor sem, ha tudjuk, az állattartás szaggal jár – folytatja.

– Itt minden kiszáradt már. Évek óta itt van ez a trágyapocsolya. Úgy tudom, az üdülők tulajdonosait is zavarja a szag, és az önkormányzat is próbált már valamit tenni annak érdekében, hogy szűnjön meg a probléma. Az élő környezet is veszélyben van, elég csak a kiszáradt, satnya fákra nézni. A trágyalé elérte a fák gyökereit – mondja szomorúan a férfi, majd távozik kerékpárjával a ragacsos földúton.

A sok csapadékra hivatkoznak

A telephelyre belépni nem lehet, elzárt terület, a szigorú belépési szabályokat jól látható táblán rögzítették. Az állatoknál is járványvédelmi szabályok vannak: többek között így csak az léphet be, aki a „teljeskörű zuhanyzásnak és hajmosásnak” eleget tett és átöltözött a „kiadott telepi ruházatba”.

A feltüntetett mobilszámot a telepvezető vette fel, és ő készségesen egy adminisztrátorhoz irányított, aki megígérte, hogy válaszolni fognak az írásban feltett kérdéseimre. Két napon belül meg is jöttek a szakszerű válaszok Kocsis Lajostól, a környezetvédelmi- és keverőüzem vezetőjétől, aki a „trágyató” keletkezésének történetéről és felszámolásának megoldási terveiről számolt be.

Leírásából többek között kiderült, hogy

a Kaluterm Kft. öcsödi telephelyén 3396 anyakoca-férőhely van kialakítva. Az öcsödi telephelyen csak leendő anyakocákat nevelnek, amelyeket egy bizonyos idő után elszállítanak. Itt hízlalást nem folytatnak.

A cég elmondása szerint a telepen a jogszabályoknak megfelelően kerültek kialakításra a három oldalán támfallal, vízzáró aljazatbetonnal ellátott trágyatárolók. Ezek összterülete 3600 négyzetméter, ami 6 hónap alatt képződő trágya tárolására alkalmas. A két tárolóhoz tartozik, ugyancsak vízzáró betonból készült, 2 db csurgalékgyűjtő akna, ami a tárolótérben lehullott szennyezett csapadékvíz gyűjtésére szolgál. Ezek együttes térfogata 1000 köbméter.

Az itt képződött, trágyával szennyezett víz nyári időszakban, hatósági engedély birtokában, mezőgazdasági területre kerül kilocsolásra.

Az almos trágyát pedig az időjárás függvényében a szerződött környékbeli mezőgazdasági vállalkozók folyamatosan elszállítják, mezőgazdasági területeik tápanyag utánpótlására.

A Kaluterm Kft. öcsödi telephelyén 3396 anyakoca-férőhely van kialakítva. A szerző felvétele.

A sok csapadékra nem hivatkoztak a telephely tulajdonosai? – kérdezi Soha Attila, Öcsöd polgármestere, aki 2019-ben, 34 év után váltotta székében a korábbi polgármestert és tanácselnököt –, mert vannak itt érdekes helyzetek – folytatja.

– Először is eltér a véleményünk az iparűzési adó tekintetében, amiből nekünk is járna. Bár a cég telephelye Cibakházán van, a jogszabály azt mondja, a megosztott adóból a telephelyek szerinti önkormányzatoknak is jár. Aztán az esőzésekre hivatkoznak, nem újkeletű érvelés ez, de Európában már ilyen rendszereknek nem szabadna lenniük.

Semmilyen esőzés és csapadékmennyiség nem szakíthat át semmilyen támfalat, hiszen a havária-helyzetre is fel kell készülni egy tárolóépítés során

– mutat rá a polgármester.

– Ráadásul a fennálló helyzet bőven több mint egyéves probléma. Sajnos, a telep létrehozásában, a jogi szabályozások miatt, az önkormányzatunknak szinte semmilyen érdemi szava nem volt. Már a telep kialakítása is előre vetítette a problémákat, gondolok itt a csapadékvíz elvezetésének és a trágya megfelelő tárolásának és elszállításának megoldatlanságára. A környezetvédelmi hatóságot több ízben keresték a környéken lakók és az önkormányzat is. A bejelentésekre rendre elutasító válaszokat kaptunk. A határozatokat nem minősíteném – fejti ki a település vezetője.

Az egyik határozatot az Átlátszónak is megmutatták. Ebben az áll, hogy a helyszínen járva 2019 nyarán a megyei kormányhivatal állattartási tevékenységből eredő szagot sem érzékelt, így levegővédelmi szempontból hatósági intézkedést sem kezdeményezett.

– A megoldáshoz vezető út az lenne, ha a telep tulajdonosa valós megoldást találna a trágya- és hulladékkezelésre. Erre szoríthatná a Környezetvédelmi Hivatal, ha határozatai a valósághoz közelebbi tényállást rögzítenének – mondta az Átlátszónak Soha Attila.

És valóban: a Kaluterm Kft. – és környezetvédelmi szakemberek szerint ez nem egyedi és elszigetelt eset – a lehullott csapadékmennyiség rovására írja a felgyülemlett nyíltszíni, bűzös víz tartós megjelenését.

„A múlt évben sajnos a jelentős mennyiségű csapadék miatt a trágyatároló egyik oldala kidőlt, és a trágya beszennyezte a telephely jelentős részét

– írta a cég az Átlátszó kérdéseire.

A kft. jelentette az esetet az illetékes hatóságnak, és azonnal megkezdék a „havária felszámolását”. „A trágyatárolót kijavítottuk, megerősítettük, a csurgalékgyűjtő aknákat megmagasítottuk. Ezzel egyidőben kialakítottuk a zöldfelület védelmét úgy, hogy a trágyautak mentén betonszegélyeket építettünk a szennyezett csapadékvíz elfolyásának megakadályozása érdekében. A szennyezett területet a lehetőségekhez mérten megtisztítottuk.”

A levélből az is kiderül, hogy a sertéstelep területe mélyfekvésű, hátrányosak az adottságai és a talaja szinte teljesen vízzáró, ezért a csapadék elszivárgása rendkívül lassú. Ez vezetett a jelenlegi állapothoz is.

A sertéstelep vezetősége a sok csapadék rovására írja a felgyülemlett nyíltszíni, bűzös víz tartós megjelenését. Fotó: a szerző felvétele

„Amit Ön látott, az nem engedélyezett vagy nem engedélyezett nyílt vízfelület, hanem pangó csapadékvíz, ami sajnos, nagyon lassan szivárog el. Mivel a területen található szalmakazlak alá is befolyt a víz, illetve az előző haváriából is maradhatott szennyeződés, a látott vízfelület valamilyen formában szennyezett, aminek látványát, hatását erősíti a felmelegedés. Ez a helyiek által elnevezett »trágyató« egy 5-10 cm változó mélységű vízborítás.”

Évek óta nyereséges a cég

A környezetvédelmi- és keverőüzem vezetője hozzátette, hogy az elmúlt évben elkészítették a telephely zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetését, „így a tetőkről lefolyó összegyűlt csapadékvíz nem szennyeződik, elszikkasztása megoldott. A műszaki átadás-átvétele a közeljövőben fog megtörténni”. Emellett Kocsis Lajos közölte, a társaság vezetése döntött a telepen képződő szennyvíz baktériumkultúrával történő tisztításáról, az engedélyes tervek elkészültek, a kivitelező kiválasztása folyamatban van. Véleménye szerint a kivitelezés után ezek a problémák megoldódnak, illetve fel sem merülnek majd.

A cégnek szemmel láthatóan lenne is miből fejlesztenie: a 80 fős kft. éves forgalma az elmúlt években 4,1 és 5,3 milliárd forint között alakult, míg az adózott eredmény (azaz a nyereség) 95-678 millió forint között mozgott.

Sőt, a kft. állami támogatást is kapott. A e-beszámolóra feltöltött dokumentum szerint:

  • „állatjóléti és koca támogatás” (310 903 000 Ft)
  • „állami kártalanítás PRRS ment.miatt” (359 117 000 Ft)
  • „148/2007(FVM) állategészégügyi” (72 776 000 Ft)

címen összesen 742 796 000 forint jutott a cégnek 2019-ben.

Ilyen elavult rendszer már nem is létezhetne

– Az élőhely roncsolt, de ez már több évtizedes probléma – mondta el az Átlátszónak egy ökológiai szakember. – Korábban, a rendszerváltás előtt is állattartó telepek voltak a környéken, és akkor nem voltak még szigorú környezetvédelmi szabályok sem. Ami a most fennálló és ismert helyzetben aggályos és veszélyes lehet Öcsöd környékén, az a pár száz méterre lévő Nagykunsági Főcsatorna, amely összeköttetésben van a szintén nagyon közel lévő élő Körössel, a földbe szivárgó szervesanyag-terhelés miatt.

A szakember szerint a trágya beszivárgása veszélyeztetheti a felszín alatti vizeket is.

– Oldalirányba is mozog a víz, ezért ennek az élővizekre hosszútávon mindenképpen környezetromboló hatása van. A trágya kezelésére nagyon komoly előírások vannak az EU-ban, ilyen rendszereknek, elavult technológiáknak már nem szabadna léteznie. Mindenhova zárt, szivárgásmentes rendszereket kellene telepíteni, ami még havária helyzetekben sem ereszt át semmit – hangsúlyozta.

– A Nagykunsági Főcsatorna, amely egy mesterséges vízfelület, a Tisza-tóból ered és az alföldi öntözési igények kielégítésére szolgál. A vize, ha szennyeződik, szennyezi a Köröst is, mert abba folyik

– mutatott rá a szakértő.

– Az őshonos halakra pedig romboló hatása van a trágyaszennyeződésnek. Megfogyatkozott az utóbbi időben az őshonos compó, a fogas süllő és a kősüllő is, éppen ilyen szennyeződések miatt, mert érzékenyek a víz oxigén tartalmára, ahogy a pontyfélék is. A vízbe jutó szerves trágya oxigént von el a vízből, így az élővizek egyensúlya felborul: az oxigénszegényebb vizeket jobban kedvelő halfajok, mint a nem őshonos ezüstkárász, amúrgéb, elszaporodnak. Az amúrgéb megeszi az őshonos halfajaink ikráját, így azok a szennyeződés elmúltával sem tudják visszafoglalni élőhelyeiket, a túlélők túlszaporulata miatt – ismertette a szakember a hosszútávú környezetpusztítás hatásait.

Kármán Irén

Nyitókép: Trágyató Öcsöd külterületén. Fotó: Kármán Irén. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom