Bezárás
Környezetpusztítás

Lőtér mégsem épül, de megkopasztottak egy erdős hegyoldalt Tokajban

“Megkezdődtek a lőtér építési munkái a Tokaji-hegy tarcali oldalán, az egyik fő és legszebb turista útvonal mentén a bányató feletti részen, bízzunk benne, hogy nagyobb rész lesz visszafásítva, mint amekkora a tervezett épületkomplexum.” – ezt a hírt egy Facebook-csoportban tették közzé tavaly nyáron aggódó helyiek. Ősszel aztán kiderült, lőtér nem lesz, de a fákat addigra már kivágták az építkezéshez a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet szélén fekvő hegyen, világörökségi védettséget élvező területen. Drónvideón mutatjuk a fakivágás okozta tájsebet.

Támogatási kampány

Tarcalon, a Tokaji-hegyként is ismert Kopasz-hegyen, tájvédelmi körzetet is érintve és világörökségi helyszínként is védett területen akart több pályás sportlőteret építeni egy cég, kiszolgáló épületekkel (szállás, vendéglátás, stb.) együtt. A helyi önkormányzat kedvezményes telekvásárlással is támogatta a kezdeményezést, de a tervet egy tavaly őszi kormányhivatali döntés megakadályozta. Viszont az építkezés előkészítéséhez kivágták a fákat, az erdős rész megcsonkítása jól látszik a drónfelvételünkön.

Lőtér mégsem épül, de megkopasztottak egy erdős hegyoldalt Tokajban from atlatszo.hu on Vimeo.

A tarcali önkormányzat 2016-ban 50% -os kedvezménnyel, vagyis féláron értékesített egy 129 436 nm-es és egy 1559 nm-es területet “idegenforgalmi, turisztikai céllal”, egy helyi vállalkozó, Gazdag Ferenc részére. A területre meghirdetett pályázatra ő volt az egyedüli jelentkező, az eladási ár a hirdetményben megjelölt minimum összeg (15 millió forint) volt, aminek a felét elengedte az önkormányzat annak fejében, hogy a tervezett beruházás megvalósulása után egy éven át két főt teljes állásban foglalkoztat a vállalkozás. A projekthez elkészült a helyi településrendezési eszközök módosítási terve, melyen jól látható a tervezett lőtér elhelyezkedése.

Helyi forrásaink szerint a cég eredetileg “dínó-parkot” tervezett építeni a ritka és védett növényekkel teli, védett madárfajokban is gazdag vidéken, a lőtér ötlete később jött. A beruházás mögött Gazdag Ferenc egyik cége, a Sniper Kft áll. Őt többször is próbáltuk megkeresni a kérdéseinkkel, egy alkalommal el is értük, de az időpont neki nem volt alkalmas a beszélgetésre. Ezt követően egyszer még felvették a céges telefont, de a tulajdonost nem tudták adni, azóta senki nem válaszol a hívásunkra ezen a telefonszámon.

Így nem tudtuk megkérdezni tőle többek között azt sem, hogy a tulajdonukban lévő kopasz-hegyi területeken pontosan hol, mikor és hány fát vágtak ki.

A tarcali önkormányzat egy tavaly augusztusi hirdetményben tájékoztatta a helyieket a hegy nyugati oldalán az úgynevezett Róka-dűlő és az egykori kőbánya közötti részen a Sniper Sport Kft. által tervezett lőtér engedélyezési eljárásának megindításáról.

Forrás: tarcal.hu

A kormányhivatal 2020. augusztusi közleményéből pedig kiderültek a részletek: az akkori tervek szerint egy egyszerre 99 látogató befogadását, kiszolgálását lehetővé tevő létesítmény építésére készült az engedélyért folyamodó cég. Ennek része lett volna egy 700 méteres, egy 50 méteres lőpálya és a koronglőtér, valamint több épület (szálláshelyek vendéglátás) és parkolók is.

Végül a Borsod-Abaúj Zemplén megyei kormányhivatal örökségvédelmi okokra hivatkozva nem adott engedélyt a sportlőtér megépítésére. A terület ugyanis az UNESCO-listán is szereplő világörökségi védettséget élvező helyszín. “A Tokaji Borvidék (Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidékének számít 1737 óta, az UNESCO 2002-ben „Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj” névvel vette fel a világörökségi listára. 2012 óta az ország első és jelenleg még egyetlen történeti tájjá minősített térsége, a 27 település teljes közigazgatási területével műemléki védelem alatt áll.” – olvasható a Tokaji Világörökségi Gondnokság weboldalán. A kormányhivatal által kiadott dokumentumból az is kiderül, hogy az illetékes katasztrófavédelmi hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat nélkül adott szakhatósági hozzájárulást a lőtér-építéshez.

Forrás: Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció

A tarcali önkormányzat tavaly októberben még számolt a lőtér megépítésével, a testületi ülés jegyzőkönyve szerint.

“A második napirendi pont keretén belül a képviselők tárgyalták Tarcal község településrendezési eszközeinek módosítását a Tokajihegyen kialakítandó lőtér ügyében. Az ülésen részt vett és részletes tájékoztatást adott Gergely Péter településtervező, aki a településrendezési eszközök módosításának tervezetét készítette, s koordinálja a folyamatot. A képviselő-testület a tájékoztató és a szakhatóságok véleménye alapján úgy döntött, hogy nem tartja szükségesnek a környezeti vizsgálat lefolytatását, tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi hatóság előtt egy a Képviselő-testület által kezdeményezhető környezeti vizsgálatnál sokkal alaposabb és részletesebb vizsgálat van folyamatban. A Képviselő-testület ugyanakkor a partnerségi egyeztetést azzal zárta le, hogy a lakossági véleményekben megfogalmazott aggodalmak jelenleg feltételezéseken alapulnak, ezért az ügyben végső véleményét a környezetvédelmi hatóság döntésének ismeretében alakítja ki.”

Helyi forrásaink szerint az önkormányzati testület egyes tagjai elbagatellizálták a lakók és a környezetvédők aggályait a tervezett lőtér-projekt környezeti hatásai kapcsán. Pedig a többszörösen védett Kopasz-hegyen és környékén rengeteg különleges és ritka állat- és növényfaj él, ezért sem értik sokan, hogy juthatott egyáltalán bárkinek is eszébe éppen itt építeni lőteret.

“A Kopasz-hegyre tervezett lőtér kapcsán történt fakivágások, tudomásom szerint leginkább nem védett akácerdőt, kökényes-galagonyás cserjést érintettek. Az érintett területen a fakitermelés, cserjeírtás megbontotta a növényzettel fedett és lemosódásra hajlamos löszfelszínt. A felhagyott szőlők területén végbement spontán erdősülés, mint talajvédelmi erdő védte meg a humuszos felszínt és az alatta 1- 1.5 millió éve lerakódott szélhordta kőzetet, a nagyon értékes löszt. A területre jellemzőek a heves nyári felhőszakadások, a nagy mennyiségű, rövid idő alatt
lehulló csapadékvíz lehordja a vulkanikus kőzeten felhalmozott öt centiméter és tíz méter vastagságú löszt, népiesen a sárga földet. Az egész hegy érzékeny terület. A Kopasz-hegyen a felszínre kibúvó sziklákon és a fölötte települt löszön nagyon sok védett növényritkaság, így húsz orchideafaj, a gyapjas őszirózsa, a hajdani löszpuszták fokozottan védett növényfaja, ma a Kárpát-medence egyetlen termőhelye, a szintén fokozottan védett gyapjas csüdfű, a rajta szimbiózisban élő szintén fokozottan védett, fóti boglárk-alepkével. Ezen a területen nagyon sok énekes madárfaj költ nagy faj-, és egyedszámban. Nem véletlenül tájvédelmi körzet és érdemelte ki a világörökségi védelmet. A Kopasz-hegy geológiai és tájképi értéke, hogy hazánk legnagyobb kiterjedésű és legmagasabb szigethegye, páratlan szépségű vulkáni kúpja a művelt szőlőkkel együtt. Azt nem értem és felfogni sem tudom, hogyan illeszthető ilyen környezetbe egy lőtér, annál is inkább, mert elérhető közelségében több is működik legalább egy évtizede.” – fogalmazott az Átlátszó kérdésére Mercsák József László, a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet nyugalmazott vezetője, a világörökségi terület előkészítője és kezelési tervének készítője.

Egy másik, névtelenséget kérő forrásunk szerint a közelmúltban két alkalommal is történt káros fakivágás a tarcali Kopasz-hegyen: az egyik esetben engedély nélkül (a lőtér előkészítéséhez), a másikban nem az engedélynek megfelelően (nem engedélyezett fafajok kivágásával).

A Sentinel Hub műholdfelvételei a helyszínről from atlatszo.hu on Vimeo.

A lőtér esetét súlyosbítja, hogy fészkelési időszakban, júliusban vágták ki a fákat – nyilatkozta az Átlátszónak ez a területet jól ismerő természetvédő szakember, aki szerint “egy ilyen helyen lőtér építése sokszorosan rossz: a helyi embereknek a zaj, a környezetében élő állatoknak – különösen a madaraknak – szintén a hanghatás miatt zavaró.” Hozzátette: bár a tervezett lőtér nem része a Natura 2000-es hálózat területeinek, viszont a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet védett területeit egy kisebb részen érinti. A tervezett lőtérhez építeni kívánt “kiszolgáló épületek” részben természetvédelmi területen lettek volna, és a védett területen is vágtak ki hazai fajok alkotta erdőfoltot az előkészítés során, a tarcali önkormányzat tulajdonában lévő részen.

Fakivágás nyáron a helyszínen

Az Átlátszónak nyilatkozó szakember szerint a természetvédelmi területhez tartozik az a része is a Kopasz-hegynek, ahol most télen az ott élő legidősebb tölgyeket, egészséges egyedeket döntötték ki, gyakorlatilag engedély nélkül. “Pedig a vegyes faj- és korösszetételű, őshonos fafajok alkotta erdők kialakítása, még inkább a meglévők megőrzése egyre fontosabb lenne.” – hangsúlyozta a forrásunk, aki szerint a területért felelős Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata észlelte ezeket a tevékenységeket, de egyelőre nem tudni, várható-e valamilyen szankcionálás, mert a munkák azok leállítása után is újraindultak.

Fakivágás télen a helyszínen

Forrásunk felhívta a figyelmet arra, hogy “a tarcali eset nem egyedülálló: súlyos, és ennél jóval nagyobb problémák vannak Magyarországon az erdőgazdálkodással. Az erdők jelenlegi kezelése nem természetvédelmi, hanem egyszerűen gazdasági szemlélettel történik. Az erdészek úgy kezelik az erdőt, és az erdőt alkotó fákat, mint a mezőgazdászok a szántóföldi haszonnövényeket, pedig az erdő egy természetes ökológiai rendszer és a globális ökoszisztéma része. Magán és állami erdészetek területén, sőt több esetben a nemzeti parkok területén is tapasztalható ez a tisztán gazdasági szemlélet. Azonban az erdőgazdálkodásból befolyó pénzek meg sem közelítik az erdők ökológiai rendszerekben, társadalmunk közjóléti szerepében és a klímavédelemben betöltött értékét. Pedig a 21. században élhető jövőnk szempontjából az ökológiai érték előtérbe helyezése lenne a legfontosabb.”

Próbáltunk a tarcali önkormányzattól információt kérni arról, hogy önkormányzati tulajdonú területeket is érintettek-e a fakivágások a Kopasz-hegyen, de érdemi választ többszöri megkeresésünkre sem kaptunk. Csak annyit tudtunk meg a hivataltól Dr. Kovács Zoltán jegyzőn keresztül, hogy mivel a lőtér nem kapott engedélyt, a Helyi Építési Szabályzat vonatkozó része végül nem lett módosítva, s hogy a fakivágásokat illetően a jegyzőnek csak a belterületen, közterületen álló fák kivágása körében van hatásköre, tehát a külterületi fakivágásokról nincs információjuk. Kovács szerint az önkormányzatnak nincs joga fakivágást engedélyezni, ilyen engedélyt nem adtak ki, de arra a kérdésünkre nem kaptunk választ (mivel “nincs dűlőnkénti nyilvántartásunk”), hogy vannak-e egyáltalán önkormányzati tulajdonú területek, és melyek azok, a Kopasz-hegyen.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal a megkeresésünkre azt válaszolta, hogy “a tokaji Kopasz-hegy Tarcal közigazgatási területéhez tartozó részén a rendelkezésünkre álló információk szerint a tervezett lőtér kapcsán döntően akácfákat vágtak ki. A területen azonban olyan zártkerti ingatlanok fekszenek, amelyek nem részei sem védett természeti területnek, sem a Natura 2000 hálózatnak.” A kormányhivatal szerint “e területen erdők sem találhatók, s az ingatlanokon a fakitermelés hatósági engedély nélkül végezhető”, ugyanakkor elismerték, hogy vizsgálat folyik a tarcali fakivágások miatt, mert azok a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet védett természeti területét is érintették.

A tervezett lőtér kapcsán készült környezeti hatástanulmány és a településrendezési módosítási terv is kiemeli, hogy Különleges Madárvédelmi Terület (KMT) és Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület (kjTT) közvetlen szomszédságában, ezeket is érintve, erdei környezetben valósult volna meg ez a beruházás.

A terv végül örökségvédelmi okokra hivatkozva nem kapott engedélyt, a fakivágások felelősét talán számon kérik majd. Az a kérdés viszont megválaszolatlanul marad, hogy megfelelően működik -e a természetvédelmi rendszer Magyarországon, ha egy számtalan védett faj élőhelye közvetlen közelében, Natura 2000-es területekkel körülvett, kiemelten védett helyszínen egyáltalán idáig is eljut egy ennyire egyértelműen természetromboló projekt.

Horn Gabriella

Címlapfotó, videók: Németh Dániel

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom