Járulékcsalás miatt is nyomozott már a debreceni milliárdos után a NAV

2018-ban közel 1,6 milliárd forintnyi vagyont próbált az adóhatóság zárolni K. Ferenc, debreceni milliárdos ebesi ingatlanán. Ebből végül csak 377 millió lett, de ezt is törölték, amikor idén augusztusban robbant a vállalkozó pénzmosási, adóelkerülési ügye. A friss földhivatali iratok szerint most mindössze 342 millió az ingatlanra terhelt vagyonbiztosítás összege.

Támogatási kampány

“Tévedésbe ejtéssel, tévedésben tartással, valótlan tartalmú nyilatkozat tételével, vagy a valós tény elhallgatásával, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt” – ezzel a megjegyzéssel kérte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága a Debreceni Törvényszék Cégbíróságát, hogy zároljon 342 milló forintnyi vagyont az ebesi Szálka ‘96 Kft.-vel szemben indult nyomozás kapcsán. Ez a cégbírósághoz 2020. szeptember 4-én érkezett iratokból derül ki.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az érintett vállalkozás annak a K. Ferencnek az érdekeltsége, akit a NAV balatoni villájából szállított el, és nem más, mint Kelet-Magyarország egyik ismert milliárdosa, akiről itt írtunk korábban. A cégvezető és ügyvédje az adóhatóság gyanúja szerint “3,6 milliárd forint osztalékot vett fel. Az ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedést, egy arab fedővállalkozást és hivatalos lakcímet, hogy ezekkel a hamis adatokkal elkerülje több mint 540 millió forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon.” Miközben itt élt.

Adócsalás miatt vitték el a milliárdos üzletembert, de a cégiratokban nincs nyoma zárolásnak

A NAV szerint több mint 1 milliárd forintnyi vagyont zároltak a balatoni villájából elvitt debreceni vállalkozó ügyében, de ennek a cégiratokban egyelőre nincs nyoma. Ráadásul a külföldi adózással kapcsolatos jogszabályi háttér és gyakorlat nem mindig fedi egymást.

Az Átlátszó által vizsgált cégbírósági dokumentumból kiderül, hogy a NAV az érintett vállalkozás ebesi székhelyét vette zár alá. A földhivatali dokumentum szerint ezt az ingatlan nem először találta meg az adóhatóság. Már 2018. december 3-án is zár alá vételt rendelt el a NAV, akkor 1,593 milliárd forint értékben, amit be is jegyeztek rá. Ezt 2019. január 31-én a Debreceni Törvényszék úgy módosította, hogy 377 millió forint vagyonelkobzást, és 1,1 milliárd forintot pénzbírság biztosítására jegyzett be.

A gigantikus zárolásokat az új ügyben hozott, mindössze 342 milliós zárolás törölte, a tulajdoni lapon érvényesen immár csak ez szerepel.

A több mint 1,5 milliárdos ügy miatt megkerestük a Debreceni Törvényszéket. Azt írták, hogy “a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága ismeretlen tettes ellen indított nyomozást költségvetési csalás bűntettének és pénzmosás bűntettének gyanúja miatt, amely során 2018. december 3. határozatával egy Ebes belterületi ingatlan ingatlan zár alá vételét rendelte el a bíróság döntéséig. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 2018. december 11-én indítványozta a NAV által megjelölt ingatlan zár alá vételének elrendelését vagyonelkobzás, jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés biztosítása végett. A Debreceni Járásbíróság nyomozási bírája vagyonelkobzás biztosítására 377.298.565,-Ft összeg erejéig a zár alá vételt elrendelte.”

A 377 milliós zárolás egy 2018-as ügy. Forrásunk szerint a NAV azért kezdett a milliárdos cége után nyomozni, mert a gyanú szerint nem a tényleges munkabérek után fizették a járulékokat, vagyis a dolgozókat borítékban is fizették. K. három cége érintett az ügyben, és az adóhatóság 2014-2018 közötti eseteket vizsgált. Forrásunk szerint a járulékokon megtakarított pénzt – mintegy 2 milliárdot – K. cégei egymás közötti tranzakciókkal fedték le.

A G7 pedig nemrég arról írt, hogy a K. érdekeltségébe tartozó “Kerekes Kft. üzletrészeit többször adták-vették néhány százezer, esetleg egy-két millió forintért, majd később százmilliós osztalékot vett fel az új tulajdonos”.

A K. érdekeltségeiben tartozó vállalkozások közül viszont csak a Szálka ‘96 Kft.- találta meg a NAV, de ott sem vittek mindent. Cégrészedést például nem foglaltak le. Forrásunk szerint a zárolt ingatlan sem ér annyit, mint feltüntették, és azt is furcsának találta, hogy a NAV másodjára is miért ugyanazt az ingatlant foglalta le.

Az adóhatóság az erre vonatkozó kérdéseinkre szűkszavúan azt írta, “folyamatban lévő ügyről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem hozhat nyilvánosságra részleteket. Általánosságban azonban elmondható, hogy a NAV kiemelten vizsgálja, hogy az ellenőrzött cégek milyen gazdasági stabilitást mutatnak, bejelentett alkalmazottakkal rendelkeznek-e, tehát életképes vállalkozásként működnek-e. Ilyen esetben a NAV mérlegeli, hogy a biztosítani kívánt vagyon kizárólag az ingatlan zárolásával teljesülhet-e, ezzel megőrizve a működőképes adózó likviditását.” Arra a kérdésünkre, hogy a 2018-as ügy miről szólt pontosan, és miért szűnt meg az 1,6 milliárdos zárolás, nem válaszoltak.

Kerestük K. ügyvédjét, hogy a 2018-as ügy hogyan ért véget, de nem reagált a megkeresésünkre.

Segesvári Csaba

Címlapkép: A NAV emberei balatoni villájából vitték el K. Ferencet. (forrás: NAV)