A kormány után egy ellenzéki polgármester hozta a legtöbb veszélyhelyzeti határozatot

A veszélyhelyzet utolsó napján Érd polgármestere 46 határozatot hozott olyan ügyekben, amelyekről pár nappal később a képviselő-testület is dönthetett volna. A kormányhivatal vizsgálatot indított. Csőzik László azzal védekezik, hogy saját jóslata szerint olyan ügyekben alkotott határozatokat, amelyeket a közgyűlés egyébként konszenzussal elfogadott volna. Ugyanakkor nyilvánvalónak látszik, hogy a képviselő-testület megkerülésével Érden csorbultak az átláthatósághoz fűződő jogok.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Június 22. óta hallgatott Érd városvezetése az önkormányzat ellen indított törvényességi felügyeleti eljárásról, amelyet a polgármester különleges jogrend alatt meghozott 13 rendeletének és 106 határozatainak megkérdőjelezett törvényessége miatt indított a Pest megyei kormányhivatal.

Miközben köztudomású volt, hogy a koronavírus-fertőzések miatt elrendelt veszélyhelyzetet mikor törli el a kormány, az érdi összellenzéki szövetség polgármestere, Csőzik László június 17-én, a veszélyhelyzet utolsó óráiban egymaga negyvenhat határozatot alkotott – az esetek többségében olyan ügyekben, amelyekről pár nappal később a képviselő-testület is dönthetett volna.

Érden is tető alá hozták a teljes ellenzéki megállapodást az önkormányzati választásokra

Fidesz: Csőzik nem tartotta be a törvényeket

A Fidesz-KDNP-Összefogás érdi politikusai szerint Csőzik különleges veszélyhelyzeti felhatalmazásával visszaélve törvénysértően elvonta a képviselő-testület jogköreit. Egy, a Pest Megyei Kormányhivatalban keletkezett dokumentumot, egy bizonyos szakvéleményt idéznek, amely szerint az említett időszakban “a baloldali városvezető döntései meghozatala során egyetlenegy esetben sem tartotta be a hatályos jogszabályokat”.

Konkoly Zita jegyző azt írta az Átlátszónak adott válaszában, hogy a kormányhivatal törvényességi felhívását június 22-én kapták meg. “Az eljárás jelenleg is folyamatban van” – jelentette ki a jegyző.

Konkoly érdeklődésünkre azt írta, hogy a kormányhivatal szakvéleményéről nincs tudomásuk. Kijelentette továbbá, hogy  “közgyűlési jogkörök elvonására nem került sor, a polgármester a veszélyhelyzet fennállása alatt a képviselő-testület feladat- és hatáskörét” az önkormányzati és a katasztrófavédelmi törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályoknak megfelelően gyakorolta.

Konkoly szerint

a kormányhivatal a polgármester döntéseinek döntéshozatali eljárását, valamint a képviselői jogok veszélyhelyzet alatti érvényesülését vizsgálja.

A vizsgálat, valamint az érdi politikusok által emlegetett dokumentum létezésére rákérdező levelünkre a Pest megyei kormányhivatal sajtóosztálya nem válaszolt.

Nem válaszolt az Átlátszó érdeklődésre Csőzik László polgármester sem. A kormányhivatali eljárásról nagy nyilvánosság előtt – tehát két és fél héttel a törvényességi felhívás Érdre érkezése után – először csütörtökön, az érdi képviselő-testület sorozatban immár negyedik rendkívüli ülésén beszélt.

Az ügyet nem a polgármester hozta szóba a június 9-i ülésen. Egy fideszes képviselő kérdezett rá: igaz-e, hogy törvényességi felügyeleti eljárás indult az önkormányzat ellen. Csőzik megígérte, hogy a kormányhivatal vizsgálati dokumentumát eljuttatja minden képviselőnek. (Ezzel Csőzik nem szívességet tesz, hiszen egy 2012-es kormányrendelet kifejezetten kötelességévé teszi, hogy tájékoztassa a képviselőket a törvényességi felhívás tartalmáról. Ennek a rendeletnek 7. paragrafusa a) pontja rendelkezik a polgármester kötelezettségéről.)

A vizsgálat és az azzal összefüggő politikai támadások élét Csőzik azzal akarta elütni a csütörtöki ülésen, hogy szerinte az általa meghozott ügyekben úgy is konszenzus lett volna a legtöbb esetben a képviselő-testületi ülésen – legalábbis a polgármester ezt “prognosztizálta”. (A kormányhivatali eljárásról a helyi Fidesz élő Facebook-közvetítése 21:10 másodpercétől láthatja-hallhatja a képviselő-testületi tanácskozás részleteit. Érden a helyi közmédia rendkívüli közgyűléseket nem közvetíti.)

“Szerintem itt semmilyen jogszabálysértés nem történt”

– jelentette ki az érdi polgármester.

Írásbeli „ejnye-bejnyétől” a feloszlatásig

A Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, Tarnai Richárd kormánymegbízott régi Fidesz-káder. A jogászi karrierjét főügyészségi fogalmazóként kezdő 48 éves politikus 2000 óta kormányzati és parlamenti pozíciók betöltése után 2011-től kormánymegbízott Pest megyében.

A szankciók törvényességi felügyeleti eljárás végén a lehető legváltozatosabbak lehetnek: a sima írásbeli „ejnye-bejnyétől” sorozatos jog- és alkotmánysértések esetén akár fel is oszlathatják az önkormányzatot, miközben a kormányhivatal bírságolhat, megvonhatják a költségvetési támogatást vagy fegyelmi eljárás indíthatnak a polgármester ellen. De a jegyző sem úszhatja meg: adott esetben a polgármesternek kell megindítania ellen a fegyelmi eljárást.

Az ellenzék által lakájmédiának nevezett, manipulatív elfogultságukról hírhedt kormánypárti lapok a július 4-i hétvégétől kezdve egymás után kezdtek el nagy terjedelemben cikkezni Csőzik veszélyhelyzet alatt meghozott rendeleteiről és határozatairól.  A főleg a Simó Károly érdi fideszes politikus, közgyűlési frakcióvezető közléseire támaszkodó cikkekben azonban nyomát sem látni annak, hogy megkérdezték volna az elmarasztalt felet, az érdi polgármestert vagy az önkormányzat törvényes működésért felelős jegyzőt, Konkoly Zitát.

Az érdi önkormányzattal és polgármesteri hivatallal szemben felhozott vádak rendkívül súlyosak. A törvényességi eljárások következményei között Csőzikéknek számolniuk a politikaiakkal is: a közelgő országgyűlési választások kiemelt témájává válhat a Csőzik-adminisztráció működésének megkérdőjelezhető törvényessége.

A városvezetés helyzete amiatt roppant kényes, az esetleges jogsértések pedig azért minősülhetnek kifejezetten durvának, mert a vádak az összellenzéki koalíció elevenébe vágnak. Azt az átláthatóságot kéri most a Fidesz számon Csőzikéken, amely az ellenzéki szövetség választási programjának egyik legfontosabb pontja volt.

Ha a polgármester veszélyhelyzet idején visszaél a hatalmával, akkor nem csupán a közgyűlés jogkörét vonja el törvénysértően, de a polgárok információs jogait is csorbítja. 

“Békeidőben” bizottságok a nyilvánosság előtt véleményezik az önkormányzat honlapján közzétett előterjesztéseket, amelyeket a képviselők a közgyűlés nyilvános ülésén vitatnak meg, amelyekről az állampolgár így könnyen tájékozódhat, és ez alapján gyakorolhatja az egyik legfontosabb alkotmányos alapjogot, nevezetesen a véleménynyilvánítás alapjogát.

A jogsértően eljáró polgármester a teljes nyilvánosság hiányát ugyanakkor használhatja arra is, hogy kínos ügyek végére úgy tehessen pontot, hogy arról a helyi közlönyt a legritkábban olvasó polgár ne értesülhessen.

Nem mindent firtattak

A Csőzik által hozott határozatok között is találhatunk jó párat, amelyet akár kínosnak és kényesnek is lehet nevezni. Olyan ügy is akad, amelyet érzékelhetően a Fidesz sem akar firtatni.

Ügyek, amelyek Csőziknek kényesek lehetnek, és amelyekről egymaga döntött:

• Az Érdi Sport Kft. százmillió forintos tőkeemelése. A járvány mellett a tavasz másról sem szólt Érden, mint az egyszemélyes önkormányzati tulajdonban álló sportcég átláthatatlan és botrányos ügyeiről, túlköltekezéséről. Csőzik polgármester erőteljes Facebook-posztokban jelentette be a cég támogatási pénzeinek megnyirbálását. Azt azonban nem kürtölte világgá, hogy különleges jogaival élve egy határozatban százmillióval megemelte a cég alaptőkéjét. Az ellentmondásos lépések hátterében informális befolyást sejtenek a bennfentesek. Így alakulhatott ki az a különös helyzet, hogy a cég sokat bírált ügyvezetőjét nemcsak a volt fideszes polgármester, hanem Csőzik bizalmi emberének is tartják, akinek nagy az esélye, hogy a nyár végén újra kinevezzék a sportcég élére. A társaság évek óta veszteséges, a tőkemelésre állítólag azért volt szükség, hogy ki tudják fizetni a béreket.

Az ellenzéki városvezetés alatt is cégvezető maradhat az érdi Fidesz-főnök bizalmi embere

A balhés Érdi Sport Kft. ügyvezetője semmibe veszi az közpénzügyi átláthatóság alapelveit, ami pedig az ellenzéki nagykoalíció választási programjának kiemelt ígérete volt. Az új városvezetés mégis meghagyta posztjain a Fidesz-bizalmas cégvezetőt. Másokat is, egyelőre csak az önkormányzati médiacég első embere veheti a kalapját.

• Egy személyi döntés írásba foglalása. Csőzikék szintén nem verték nagydobra, hogy kirúgták a helyi közterületi-fenntartó intézmény vezetőjét – pontosan azt sem lehet tudni, hogy ez jogilag érvényesen megtörtént-e. Ugyanakkor júniusban megjelent az érdi közlönyben egy határozat, amelynek rendelkező része így kezdődött: “Az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény intézményvezetői (magasabb vezetői) beosztásának ellátásával kapcsolatosan 2020. május 23. napján meghozott döntésemet az alábbiak szerint foglalom írásba:…” Ez a szövegezés és jogtechnikai megoldás a helyi Fidesz szerint jogellenes. Felmerül a kérdés: Csőzik miért nem eleve május 23-án határozatban nevezte ki az intézmény vezetőjét? A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a korábbi vezető visszahívásától Csőzik nem hozott határozatot: a fideszes Simó Károly frakcióvezető szerint ezért is törvénysértő a határozat, és szerinte könnyen lehetséges, hogy az intézménynek jelenleg is két vezetője van.

• A belső ellenőrzési jelentés. A 2019-es évről készült belső ellenőrzési összefoglaló jelentés olyan fontos, képviselő-testületi megvitatásért kiáltó tárgyköröket érintett, mint a Modern Városok Program végrehajtása, az önkormányzati közműfejlesztési társulás működési elégtelenségei vagy a polgármesteri hivatal közbeszerzési tevékenysége. És nem mellékesen a belső ellenőrzök által vizsgált Érdi Sport Kft., amely az érdi politikai közélet egy kényesebb problémagóca. Ezeknek az ügyeknek a bolygatása Csőzikéknek nem áll érdekében, de a Fidesz sem szorgalmazta a jelentésben szereplő, olykor lesújtó, a kormányzásuk időszakára visszanyúló megállapítások nyilvános megvitatását.

• Zöld lámpa az ipari park megépítéséhez: Csőzik a június 17-ig kiadott 46-os határozatcsomagba bélelve megindította az ipari parki létesítmények megépítéséhez szükséges kültelki ingatlan megvásárlásához elvezető – esetleges kisajátítási – eljárását. Ez a döntés azért ellentmondásos és kényes, mert az érdi és a leginkább érintett tárnoki közvélemény a mai napig semmit sem tud arról, milyen szóba jöhető cégek mekkora környezetterheléssel járó, és egyáltalán milyen beruházás tető alá hozását tervezik az Elvira-major csonthéjas génbankja mellett. Az ellenzéki szövetség biztonságos szélességű védelmi zóna létrehozásához kötötte választási programjában az ipari park-beruházás politikai támogatását. Ugyanakkor Csőzikék azt is leszögezték, hogy leginkább az ipari terület mezőgazdasági földekké visszaminősítését követelik. Vagyis a polgármester magányos és csöndes, ám a busás adóbevétel reményében meghozott döntésével áldását adta egyik fontos választási ígéretük megszegésére. Az ipari parki beruházás a Fidesz szívügye volt, ezért politikusaik Csőzik ezen döntésének hátterét nem firtatták a nyilvánosság előtt.

A tárnokiak fellázadtak az érdi ipari park terve miatt, a polgármesterek mossák kezeiket

A megnövekedett zajterhelés miatt Tárnok közel kilencszáz lakójának élete válhat elviselhetetlenné. Ezért most a Pest megyei nagyközség lakói kérik számon az új érdi városvezetés ősszel tett kampányígéreteit az Európában egyedülálló gyümölcs-génbank mellé telepítendő ipari park terve miatt. Ismét fellángolt a vita az Elvira major sorsáról.

Mit mond a jog?

A törvények világába betévedő gyanútlan szemlélő számára a jogi helyzet egyszerű: veszélyhelyzet idején a polgármester nagy hatalmat kap, szinte bármit megtehet. A katasztrófavédelmi törvény mindössze abban korlátozza, hogy radikálisan átalakítson önkormányzati intézményeket, megváltoztassa azok működését.

Ez azonban a jogszabályok fapados értelmezése. A polgármesterre értelemszerűen vonatkoznak az önkormányzati törvény alapelvei. Ezek pedig megkövetelik a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlást, a városvezetőnek figyelemmel kell lennie döntéseinek meghozatalakor az arányosság és a szükségesség követelményeire.

A veszélyhelyzet során adott különleges jogkör nem lehet arra használni például, hogy a polgármester ellehetetlenítse politikai ellenfeleit vagy a közgyűlési vitát, nagyobb nyilvánosságot elkerülve le tudjon kínos, akár a választási programjának ígéreteit megszegő döntéseket.

“Nem alkothatnak jogot egyedül olyan esetekben, amelyek tűrik a halasztást.”

Ez nem valami megveszekedett fideszes kirohanás az ellenzéki polgármesterek ellen, ezt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű, kormánypárti elfogultsággal nem gyanúsítható civil szervezet szögezte le még március derekán.

A katasztrófavédelmi törvény és az önkormányzati törvény alapelveinek összevetése alapján a jogvédő szervezet arra jutott, hogy a különleges jogrend alkotmányos funkciójából következően, a különleges felhatalmazásokkal csak a különleges jogrend okául szolgáló helyzet elhárítása érdekében elkerülhetetlen és arra alkalmas intézkedések hozhatók.

“Az az intézkedés, ami ezzel a céllal

1.  nem áll racionális kapcsolatban,
2.  elérésére nem alkalmas,
3.  nem elengedhetetlen, az a polgármesteri rendelet vagy határozat nem hozható meg” – írja a TASZ.

Kihasználták a helyzetet

Március komor napjaiban fideszes polgármesterek által elkövetett veszélyhelyzeti stiklik hírei terjedtek el az országos sajtóban.

Komlón a polgármester az országban elsőként hozott olyan döntést, amely nagy visszhangot keltett: a városvezető a közelgő határidőre hivatkozva egyedül fogadta el a város költségvetését, felfüggesztette a képviselők tiszteletdíját, megvétózta a médiapályázatot, és alpolgármestert is választott.

Nagykanizsán a fideszes Balogh László polgármester leszámolt a saját tanácsnokaival és alpolgármestert nevezett ki a politikai ízlésének megfelelően, továbbá csökkentette az ellenzéki többségű képviselő-testület tagjainak illetményét. Szekszárdon Ács Rezső polgármester (Fidesz) szintén egymaga fogadta el a költségvetést és visszaállította a polgármesteri kabinetet. A budapesti VII. kerületben is születettek vitatható döntések.

Niedermüller a veszélyhelyzetre hivatkozva is kötött egy szerződést Czeglédy ügyvédi irodájával

A VII. kerület ellenzéki, DK-s polgármestere a veszélyhelyzetben érvényes jogkörével élve egymaga döntött arról, hogy az önkormányzat nettó 29 millió forint értékben jogi képviselettel bízza meg Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját 2020. április 1-től december 31-ig. A tavaly októberi választás óta eltelt fél évben ez már a sokadik erzsébetvárosi megbízása Czeglédy irodájának.

Hogy ezeket a döntéseket vizsgálja-e az illetékes kormányhivatal, nem tudni, azt viszont igen, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése után az ellenzéki Pikó András józsefvárosi polgármesternek meggyűlt a baja azzal a fővárosi kormányhivatallal, amelynek élén őszi választási riválisa, a fideszes volt polgármester Sára Botond áll. A kormányhivatal most egy közétkezési szerződés megszüntetése miatt vizsgálódik.

Közgyűlési felügyelet

Vannak azonban figyelemreméltó ellenpéldák. A Fidesz vidéki fellegvárában, Debrecenben a polgármester a veszélyhelyzet végével, rögtön az első, június 25-i közgyűlésre – első napirendi pontként – az apró részletekre kitérően beszámolót küldött a különleges jogrend idején egyedül meghozott rendeleteiről és határozatairól.

A Csőzikhez hasonlóan egykor ügyvédkedő Papp László egy híján összesen annyi határozatot alkotott március 26. és június 11. között, mint Csőzik egy nap alatt június 17-én, a veszélyhelyzet utolsó óráiban – vagyis negyvenötöt. Utolsó ilyen döntéseit Debrecen első embere június 11-én hozta meg.

Az előterjesztésben Debrecen első embere részletesen ismerteti a különleges jogrend idején kihirdetett polgármesteri döntéseket megelőző jogi folyamatot, azt a törvényességi tesztet, amelyet már a polgármesteri hivatalban lefolytattak. Ugyanakkor a június 25-i beszámoló mellékletéből első ránézésre kitűnik, több olyan határozat látott napvilágot, amely nem áll racionális és szoros összefüggésben a veszélyhelyzetet megalapozó körülményekkel.

Papp polgármester ugyanakkor sietett leszögezni az előterjesztést magyarázó irományban, hogy döntései előtt többször egyeztettek a kormányhivatallal, és figyelembe vették a belügyi tárca állásfoglalásait. Azt azonban Debrecenben sem lépték meg, ami elvárható lett volna: a veszélyhelyzet jogi megszűnésével a közgyűlés dönt a polgármester által a különleges jogrend alatt meghozott döntések hatályban tartásáról vagy elvetéséről.

Ezt az egyébként tiszta és kézenfekvő megoldást az Önkormányzati Tudástár 6. számában megjelent, a BM és a Miniszterelnökség államtitkárai által kiadott segédlet javasolja (7-15. oldal).

“A képviselő-testület döntheti el, hogy mely polgármesteri döntéseket helyez hatályon kívül, illetve melyeket hagy meg változatlanul.”

A csütörtöki érdi képviselő-testületi ülésen derült ki, hogy Csőzikék végül ezt a megoldást választják: az összes, veszélyhelyzet alatt hozott Csőzik-határozat jóváhagyásáról vagy elvetéséről dönthet a képviselő-testület – jó egy hónappal a veszélyhelyzet eltörlése után, a sorozatban immár negyedik (!) rendkívüli közgyűlésen. A kérdés az, hogy ez a megoldás mennyire befolyásolja majd a kormányhivatalt az eljárást lezáró, akár szankciót is kiszabó döntésének meghozatalakor.

A rekordesélyes kísérlet: Eger, Mirkóczi

Eger nemrég a Jobbikból kilépett első embere az egyik fő esélyese a veszélyhelyzet idején a legtöbb különleges határozatot meghozó polgármester címért folyt képzeletbeli versengésnek: Mirkóczki Ádám 180 ilyen határozatot hozott. A Fidesz azzal támadta az egykori parlamenti képviselőt, hogy megkerülte a közgyűlést “egrieket érintő, ám a vírussal össze nem függő kérdésekben”.

A kormánypárt frakcióvezetője a Mandiner beszámolója szerint “privatizációpárti ámokfutásnak” nevezte Mirkóczki tettét, amiért eladott Egerben egy értékes ingatlant. Ugyanakkor a szenvedélyes határozathozó egri városvezető a veszélyhelyzet utolsó három napján aláírt 19 döntésével labdába sem rúghat Csőzik június 17-i negyvenhatja mellett.

Magyarország kormányát azért Csőziknek sem sikerült felülmúlnia: angol rovatunkban írtunk arról, hogy az Orbán-kormány május közepéig 104 veszélyhelyzeti kormányrendeletet alkotott, és egy részüknek csak a nevükben volt köze a koronavírus-járványhoz.

The Orbán government adopted 104 state of danger decrees so far, some of them were pandemic-related in their name only

Kis Zoltán (Érd)

Fotó: Csőzik László Facebook oldala 

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!