Bezárás
budapest

Hány rozsdás Lánchidat lehetne felújítani egy üres stadion árából? Nem akarod tudni!

Forráshiány miatt a főváros egyelőre csak a Lánchidat fogja felújítani, a Váralagutat és a híd alatti villamos aluljárót nem, tudtuk meg a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettestől. Heteken belül kiírják a közbeszerzést, a felújítás viszont csak jövőre kezdődhet el. Interaktív ábrára tettük, mióta esedékes a Lánchíd felújítása, és hogy hány Lánchidat lehetne felújítani az elmúlt évek egyes állami presztízsberuházásainak árából. 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Nem tavaly kezdett el rozsdásodni a híd

Hónapok óta folyik a vita arról, hogy mi lesz a főváros egyik szimbólumának, a Lánchídnak (hivatalos nevén a Széchenyi lánchídnak) a sorsa. A híd építését, “a Dunától kettészakított haza s annak szívének összeforrasztását” főként gróf Széchenyi István szorgalmazta több mint 170 évvel ezelőtt. Az átkelőt legutóbb 1986–1988 között újították fel, és már egy 2011-es műszaki felülvizsgálat is megállapította, hogy a híd kritikus műszaki állapotban van.

Ideje felújítani a hidat. Fotó: Zsilák Szilvia/Átlátszó

A Lánchíd felújítása a fővárosi önkormányzat feladata, azonban egy ilyen mértékű beruházást nem tud saját zsebből egyedül kifizetni, ezért is kérte a korábbi főpolgármester, Tarlós István a kormány segítségét.

A könnyebb átláthatóság érdekében idővonalat készítettünk arról, hogy mióta csúszik a Lánchíd felújítása. Az idővonal a kis piros pöttyökre kattintással, vagy a billentyűzet nyilaival is működik.

A Lánchíd felújításának fordulópontjai

A nol.hu egyik korábbi cikke szerint, ahogy telt az idő, a híd felújítása is egyre drágult.

2012-ben a beruházás összköltségét még tízmilliárdra taksálták, 2014-ben viszont a becsült mérnökár – megvalósuló változattól függően – 12-16 milliárd forint volt.

Egymásnak feszült a kormány és a főváros

A kormány álláspontja szerint most az ellenzéki Karácsony Gergely által vezetett fővárosnak van elég pénze felújítani a hidat, és több mint 8 hónapja volt a felújítás elkezdésére, de semmi nem történt.

A komplex projekt megvalósítására azonban a kormánypárt által támogatott előző városvezetésnek sem volt elég pénze. A tavaly nyáron a híd és az alagút felújítására kiírt közbeszerzésen a legolcsóbb ajánlat nettó 35,8 milliárd forint volt, miközben csak bruttó 23,4 milliárd forint (a főváros az építkezés után még áfát fizet, ami az állami kasszába kerül) volt a projektre.

A tenderre négy cég nyújtott be ajánlatot: a Dömper Kft. (Abronits Róbert), a Közgép Zrt. (Szíjj László), az STR Mély- és Magasépítő Kft. (Strabag), valamint az A-Híd Zrt. (Apáthy Endre). A Lánchíd és a hozzá tartozó aluljáró felújítását nettó 24,6 és 27,9 milliárd forint közötti összegért, a Váralagút renoválását pedig nettó 9,9 és 11,2 milliárd között vállalták volna az ajánlattevők.

A felújításhoz azért sem kezdett hozzá Tarlós István tavaly, mert túl drágának találta a közbeszerzésre beérkező ajánlatokat.

Tarlósék is jelentős hitelből finanszírozták volna a beruházást: a főváros 6 milliárd forintot állami támogatásból, 14,7 milliárd forintot hitelből, a fennmaradó összeget pedig saját forrásból fizette volna ki.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint most azon a városvezetésen kérik számon a Lánchíd állapotát, amelyik nyolc hónapja van hivatalban, miközben az előző városvezetésnek lett volna 108 hónapja a felújításra, ráadásul az utóbbi hónapokban számos forrást elvett a kormány a fővárostól. Karácsony az elmúlt időszakban több állami támogatást szeretett volna a felújításhoz kialkudni, de ez a próbálkozása kudarcot vallott, ráadásul a koronavírus járvány miatt jelentős adóbevétel-kiesésekkel és elvonásokkal szembesült.

Csak a Lánchíd lesz felújítva, az alagút nem

A Lánchíd felújításáról Tüttő Katát, Budapest városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettesét kérdeztük, aki június óta felel a híd felújításáért. Az előző városvezetés eredeti tervei szerint nem csak a Lánchíd, hanem a pesti oldalon található 2-es villamos aluljáró, a Váralagút és a Clark Ádám tér is megújult volna.

„Sem az alagút, sem a villamosaluljáró, sem a tér nem lesz felújítva, egyedül a gyalogos aluljárót és a Lánchidat érintik a munkálatok. Nehéz volt meghozni azt a döntést, hogy a felújítás egy ésszerű, vagy egy kényszerű pályán valósuljon meg, de végül egy közlekedésfejlesztési projektből egy műtárgyfelújítási projekté vált, ami 25 évre nyújt megoldást.” – mondta Tüttő Kata az Átlátszónak.

Tüttő szerint az alagút állapota egyébként nem olyan rossz, mint a Lánchídé, a legkritikusabb pontot ma a szellőzők jelentik.

A Várhegy-alagútnak még várnia kell a nagy felújításra. Fotó: Zsilák Szilvia/Átlátszó

Jelenleg a közbeszerzési pályázat kiírásának az előkészítése zajlik, azonban heteken belül kihirdetnek egy feltételes közbeszerzési eljárást. Az előző városvezetés a BKK-t bízta meg a közbeszerzés leszervezésével, ezt a feladatkört nem vette vissza a főváros, mert ezzel is sokat csúszott volna az eljárás. A főpolgármester-helyettes megjegyezte, hogy a közbeszerzési határidők hosszúak, ráadásul jelentős időt lehet veszíteni például egy-egy jogorvoslat miatt.

„Idén valószínűleg nem kezdődik el a felújítás, ez jövőre fog csúszni”

– tudtuk meg Tüttő Katától.

Egy új hídra se pénz, se idő nincs

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) a Facebook oldalán arról ír, hogy „Egyre szűkül az olló, a felújítás és az acélszerkezet újragyártásának a költsége között. A hidászok már csak 20-25%-ra teszik ezt a különbözetet, amely napról napra csökken. És gyorsan eljöhet az az idő, amikor már az új lesz az olcsóbb.”

A híd alulról, a kép bal oldalán a járda alatti rész látható. Fotó: Zsilák Szilvia/Átlátszó

A fővárosnak azonban jelenleg a teljes acélszerkezet cseréjére már sem elegendő idő, sem elegendő pénz nem áll rendelkezésére.

„Ha egy vadiúj hidat akarnánk építeni, akkor az egy új terveztetési és engedélyeztetési folyamatot jelentene, ami több évig is elhúzódhat. 5000 tonna acél és 900 tonna acél között nagy különbség van, nem 20-25 százalék, a mérnökök szerint inkább kétszeres szorzóval kellene számolni” – mondta Tüttő Kata lapunknak.

Tüttő szerint a felújítással most időt nyernek, de 25-30 év után teljesen újjá kell építeni a hidat.

A felújítás után a buszforgalom és a gyalogosforgalom biztosan megmarad a Lánchídon, de az még eldöntendő kérdés, hogy a hidat megnyitják-e az autósok előtt. Erről a felújítás alatt párbeszédet nyitnak, a végső döntést pedig a Budapesti Közlekedési Központ fogja meghozni.

Ahhoz viszont, hogy a híd gyalogos híd lehessen, teljesen újjá kellene építeni. Ma ha sok ember tartózkodik egyszerre a hídon, az nagyobb terhet jelent, mint az autóforgalom.

Miért van rosszabb állapotban a déli oldal?

A hídon sétálva a laikusoknak is feltűnik, hogy a déli oldal sokkal rosszabb állapotban van, mint az északi: előbbin sokkal erősebben korrodáltak a korlátok, a híd több helyen fémlemezekkel vannak megerősítve. A szerkezetet néhol teljesen megette a rozsda, amit fémlemezekkel takargatnak, így legalább nem látunk át a Dunáig a lyukon.

A híd déli oldala szemmel láthatóan rosszabb állapotban van, a fémlemezek lyukakat takarhatnak. Fotó: Zsilák Szilvia/Átlátszó

„Arra vonatkozóan, hogy a hídon miért vannak eltérő állapotok, nincs egyértelmű szakértői vélemény. A Budapest Közútnak, a híd kezelőjének a szakemberei vizsgálják a hidat, de az nem megállapítható, hogy az eltérések miből fakadnak, az viszont igen, hogy a tűzijáték, a visszahulló szikra, a tűzijáték keltette hőhatás a korróziót fokozza” – mondta el a hídfelújításért felelős főpolgármester-helyettes az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre.

Szerinte a Lánchíd jelenleg nem veszélyes- ha az lenne, akkor a Budapest Közút munkatársai jeleznék, hogy be kell avatkozni. Tüttő elmondta azt is, hogy heti jelentés készül a híd állapotáról, és nemrég állványozták fel a hidat, hogy néhány felújítást elvégezzenek. Ennek az a célja, hogy a nagy felújításig biztonságossá tegyék a legrosszabb állapotban lévő szakaszt.

Nemcsak a Lánchíd felújítására nincs pénze a fővárosnak

A Lánchíd fejújításáról a fővárosi városházán a kormány és a főváros képviselői júniusban egyeztettek. Tüttő Kata azt kérte, hogy oldják fel a 18 hónapos korlátozást is, mert a főváros abban bízik, ha hosszabb ideig végezhető a munka, olcsóbb ajánlatokat fognak kapni. A kormány hozzájárult, hogy a 6 milliárdos állami támogatást a hídra költhessék, ahhoz viszont ragaszkodott, hogy a 18 hónapos forgalomkorlátozási határidő bekerüljön a tenderbe. Aznap este még egy kormányzati módosítás landolt a postaládájukban, ami szerint 2020-ban a fővárosnak 10 milliárd helyett 21,8 milliárdot kell fizetnie szolidaritási hozzájárulásként

„Miért nem tudunk Lánchidat felújítani? Így nagyon nehéz, hogy minden héten belenyúlnak a pénztárcánkba” – mondta Tüttő Kata.

A hídkorlátot is eszi a rozsda. Fotó: Zsilák Szilvia/Átlátszó

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben azt mondta, a Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a fővárosi önkormányzat 180 milliárd forintos állampapír-állománnyal rendelkezik.

“Az a 180 milliárd forint nem szabad pénz, mert áll vele szemben nagyjából 240 milliárd forint korábban eldöntött fejlesztési feladat, és lehívott hitel, nem is beszélve az egyéb infrastrukturális adósságokról” – reagált erre a főpolgármester-helyettes.

A főváros egyetlen bevételi forrása az iparűzési adó, hiszen a személyi jövedelemadó és a társasági adó is az államhoz folyik be. Az üzemanyagok jövedéki adója sem marad a fővárosnál, amiből az utakat és a hidakat tudnák fenntartani.

A 170 milliárdos iparűzési adóbevételből 110 milliárd megy közösségi közlekedésre, beruházni viszont már nincs pénze a fővárosnak, ezért ha metró-, vagy villamosfelújításról van szó, akkor a főváros kénytelen a kormányhoz fordulni. Az iparűzési adóból kell megoldaniuk nemcsak a közösségi közlekedést, hanem a közvilágítást, a takarítást, a zöldfelületek, a színházak, a szociális ellátás fenntartását és még vagy száz más feladatot.

Már az előző városvezetés is egy jelentős útadósságot görgetett maga előtt. Út- és hídfelújítás kapcsán 70 milliárdos adóssága van a fővárosnak, ezeket a beruházásokat a főváros folyamatosan halasztotta. Ez 3 millió négyzetméter rossz állapotú utat jelent, több száz kis hidat és felüljárót. A rezsicsökkentési törvény óta a Fővárosi Vízművekhez fele annyi pénz érkezik be, mint amennyi a karbantartási munkálatokhoz kellene.

A vízcsöveket legkésőbb 100 évente cserélni kell, de a jelenlegi beruházási szint mellett 450 évet kellene bírniuk, miközben van olyan 50 éves vízcső, ami már most nagyon rossz állapotban van, és több száz kilométert kellene az 5000 kilométeres vízcsőhálózatból szinte azonnal cserélni. Mindezeken kívül van egy 114 milliárdos hitele is a fővárosnak – ismertette a főváros anyagi helyzetét Tüttő Kata.

A kormány több alkalommal is megcsapolta a főváros költségvetését

Még február elején, a pandémia előtt nyújtott be a pénzügyminisztérium egy tervet, amivel átalakítanák a helyi iparűzési adót, ami jelentős bevételkiesést jelentene az önkormányzatok számára. Mindez a legnagyobb adózóknak, a multinacionális cégeknek adna jelentős kedvezményeket.

Jövőre felemelik az önkormányzatok által befizetett szolidaritási adót, országos szinten 43 milliárdról 160 milliárdra, ami 10 milliárd helyett körülbelül 34 milliárdos adót jelent a főváros számára. Ráadásul a kormány az idei évben is elvon plusz 12 milliárd forint szolidaritási adót.

Múlt hét szerdán beérkezett egy újabb költségvetési módosító javaslat a fővároshoz, ami kivesz még 5 milliárdot a Fővárosi Önkormányzat zsebéből. Az összeget átcsoportosítják a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárhoz, Gulyás Gergelyhez, aki személyesen, pályázat és kérelem nélkül döntheti el, hogy melyik kerületeknek adja oda a pénzt útfelújításra.

Évek óta marja a rozsda a Lánchidat

A Lánchíd állapotáról szóló műszaki jelentés nem nyilvános. Tavaly decemberben a mernokvagyok.hu készített interjút Horváth Adriánnal, a Főmterv Zrt. szerkezettervezési igazgatójával, a BME ipari professzorával. A felújítás terveit a Főmterv Zrt., az MSc Kft. és a Céh Zrt. alkotta konzorcium mintegy két éve készítette el.

Lyuk a lemezborításon. Fotó: Zsilák Szilvia/Átlátszó

A beszélgetésből kiderült, hogy a Lánchíd alépítményeinek teherbírási állapota 170 év elteltével sem kétséges, azonban az alépítmények egyes részei is igényelnek karbantartást. A Főmterv szakemberei súlyos korróziós károkat tártak fel különösen a lánckamrában, ami a hídfőknél a felszín felől a lehorgonyzásig vezet. A károsodást a láncon a kamra szűk környezetébe befolyó víz okozza, ami gyakorlatilag képtelen kiszáradni, hiszen nyáron a meleg levegőből érkező víz a kamra hűvösében páraként kicsapódik.

A láncok is rozsdásodnak. Fotó: Zsilák Szilvia/Átlátszó

A szakértő szerint a láncok teherbírása már igen nagymértékben ki van használva, a láncok között duzzadó rozsda jelent meg. A beszélgetésből kiderült, a járdák cseréje is indokolttá vált, és hogy a pályaszerkezet szintén súlyos korróziós károsodást szenvedett el. „30 %-os, egyes helyeken még nagyobb szelvényfogyások figyelhetők meg a szélső hossztartókban, a szegély melletti keréknyom alatt és annak környezetében, úgyhogy a vasbeton pályalemezt már eleve nem lenne érdemes megtartani.”

A híd állapota idővel egyre inkább romlik. A Budapest Közút áprilisi állapotjelentése azt közölte, hogy „A vasbeton szerkezetrészek állapotára való tekintettel számítani lehet arra, hogy kisebb betondarabok lehullhatnak a szerkezetről és ezek esetlegesen kárt is okozhatnak. (…) a legnagyobb kockázat a déli oldali járdalemez vonatkozásában áll fenn.”

Ezt látjuk, ha benézünk a híd alá. Fotó: Zsilák Szilvia/Átlátszó

A híd állapotának védelme érdekében bevezettek néhány korlátozást a hídon. Június vége óra van érvényben a 30 km/órás sebességkorlátozás, a jelenleg is érvényes súlykorlátozást pedig még januárban rendelte el a városvezetés, miután a Főmterv felmérése szerint az átkelő rosszabb állapotban volt, mint gondolták.

Más beruházásokra milliárdokat költ a kormány

Sok kritika érte a kormányt amiatt, hogy többet szán augusztus 20-ára, mint a Lánchíd felújítására, a kormány ugyanis háromnapos Szent István-fesztivált tervez az ünnep alkalmából. A hagyomány megteremtése az idén nettó 6 milliárd 575 millió forintba kerülhet, az összegben ráadásul a tűzijáték ára nincs is benne. Szerdán kiderült, hogy minden eddiginél nagyobb és drágább lesz az idei tűzijáték: összesen nettó 1,3 milliárd forintot költ rá a kormány.

A tűzijátékkal kapcsolatban Karácsony Gergely is bekeményített. Mivel az elmúlt évek tűzijátékai is hozzájárultak a hídszerkezet egyes elemeinek rozsdásodásához, a főpolgármester döntése értelmében idén a Lánchíd az augusztus 20-ai tűzijáték és állami ünnepség céljaira nem használható.

A rozsdásodáshoz jelentős mértékben járultak hozzá az augusztus 20-i tűzijátékok. Fotó: Zsilák Szilvia/Átlátszó

A Lánchíd körüli vita apropóján összeszedtünk néhány látványberuházást Budapesten, amit a kormány finanszíroz, és összehasonlítottuk, hogy ezekből az adófizetői milliárdokból hányszor lehetne komplexen felújítani nem csak a Lánchidat, hanem az alagutat és a villamos aluljárót is.

A “Mutasd” gombra kattintva nézhető meg, hogy a különböző projektekből hányszor lehetne felújítani a Lánchidat, a beruházások között pedig nyilakkal lehet lépkedni.

Egyes kormányzati beruházásokból ennyiszer lehetne felújítani a Lánchidat.

A Lánchíd történetéről, és a felújítására indult közadakozási kezdeményezésről ebben a cikkben olvashat bővebben:

A Széchenyi-lánchíd felújítása vagy háromnapos vigasság? – Panem et circenses

(K+F+I pillanatképek No48) Decimus Iunius Iuvenalis – a három ókori szatíraíró egyike – Krisztus után 100 körül tudta már, hogy mi kell az istenadta népnek. Nos, kenyér és cirkusz. A cirkusztól a nép függővé válik, és hiányolja majd később. Sőt, évről évre többet akar. Irányítani lehet ezzel, és a figyelmét elterelni olyasmiről, amiért zúgolódna.

Szöveg: Zsilák Szilvia — Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

 Címlapkép: A Lánchíd a budai oldalról nézve. (Fotó: Zsilák Szilvia/Átlátszó)

Ha már egyszer itt vagy… Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom