Tavaly 150 vendégmunkás érkezett Romániából a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokra, a szerződés szerint ezért az állami cég csak a szállításért 1,6 millió forintot fizetett. Idén a koronavírus miatt munkaerő-kölcsönzéssel pótolnák a kézdivásárhelyieket. Ez a fajta „alkalmazás” azonban hátrányosan érinti a munkavállalókat.
Gyorsított, nyílt közbeszerzési eljárás keretében keres(ett) hatnapos munkahétre embereket a Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., folyamatosan növekvő számban – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Míg a 24. hétre csak 120 főt igényelnek, addig az azt követő hetekben ez 100 fővel, majd 50-nel nő, a 29. hétre már 470-re. A szezon végére a kölcsönzött munkaerő száma a 31. hétre százra csökken. A közbeszerzési kiírás szerint a napi munkaidő 8 óra 6:00-14:00 óráig tart, heti munkarend váltott munkarendben: 6 nap munka 1 nap pihenőnap. Az embereknek kapálniuk, fattyazniuk – az esetlegesen megjelenő fattyúhajtások eltávolítása – címerezniük és utócímerezniük kell.
A közbeszerzést azért írták ki, mert “a COVID-19 vírus miatt meghozott átmeneti kormányzati intézkedések, külföldi munkavállalókat érintő határátlépési korlátozások, tartózkodási és karantén szabályok miatt jelentősen leszűkült, illetve bizonyos esetekben ellehetetlenült a Ménesbirtok elmúlt években kialakított munkaerő toborzási lehetősége, akiket korábban egyszerűsített munkaszerződéssel kerültek foglalkoztatásra.” A tender eredménytelen lett.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a legutóbbi cégadatok szerint 378 főnek ad munkát, a 2018-as bevétele 5,6 milliárd forint volt. Nemcsak idén, de tavaly is mezőgazdasági idénymunkásokra szorultak, az erre utaló szerződés a ménesbirtok honlapján is elérhető: “SC. Trans-Intex SRL. Személyszállítási vállalkozási szerződés 11.000 Ft/fő 2019.06.06 2019.06.10”.
Az Átlászó közadatigénylés útján kapta meg a szerződést az állami cégtől: eszerint a vállalkozó Kézdivásárhely településről, Mezőhegyes településre autóbusszal 2019. június 10. napján 150 főt szállít el. A mintegy 540 kilométerre lévő településről meg is érkeztek a munkások, ezt a teljesítésigazolás is alátámasztja. A szállításért összesen 1,6 millió forintot fizetnek.
A ménesbirtokon a kézdivásárhelyiek alkalmazását azzal magyarázták, hogy “a kézi munkák végzésénél prioritás, hogy elsősorban a helyi, illetve a környékbeli lakosoknak tudjunk munkalehetőséget biztosítani. Az elmúlt 20 év során is ezt vettük figyelembe a kézi munkaerő szervezésénél. Sajnos a fent említett helyi és környékbeli lakosok között nem tudunk a szükségleteinknek megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerőt „toborozni”.
A birtok szerint erdélyi, kettős állampolgárságú, magyar anyanyelvű – felnőtteket és diákokat alkalmaztak. “Ezt a fajta munkaerőpótlást, cégünk 2002-óta alkalmazza sikeresen, mert ezzel a módszerrel évről évre, gyakorlott, több éven keresztül visszatérő, tapasztalt munkaerőt tudunk alkalmazni a megfelelő minőségű vetőmag-előállítás érdekében.” Tavaly júniustól-augusztusig 96 főt foglalkoztattak mezőgazdasági idénymunkára, egyszerűsített foglalkoztatással.
Szijjártó Péter május elején jelentette be, hogy stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Prohumán Kft.-vel. A külügyminiszter szerint „a munkaerő-kölcsönző és munkaerő-közvetítő cégek jelentős szerepet vállalhatnak a gazdasági újrakezdésben, ezért a kormány számít a közreműködésükre és a tapasztalataikra.”
Ezért nem is meglepetés, hogy Nemzeti Ménesbirtok – és vélhetően sok más (állami) cég is – munkaerő-kölcsönzéssel kívánja megoldani az akut munkaerőhiány kérdését.
Ez azonban nem mindenkinek jó.
Az index írt korábban arról, hogy a kölcsönzött munkaerő legfőbb vonzereje, hogy a munkaerő költsége adott esetben nem bérköltségként jelenik meg, így el tudják könyvelni úgy, mint egy villanyszámlát. Vagyis ezzel akár alacsonyabb lesz egy előállított termékre eső bérköltség. Ugyanakkor a kölcsönzött munkaerő a lehető a legkiszolgáltatottabb munkaviszonyban dolgozó embereket jelenti: „kevesebb végkielégítés jár nekik, gyorsabban el lehet őket küldeni, önálló szakszervezetbe nem tudnak tömörülni, így az érdekérvényesítő erejük rendkívül alacsony” – mutatott rá a portál.
A munkaerő-kölcsönzés másfél évtized alatt több százmilliárd forintos iparággá duzzadt Magyarországon: tavaly több mint 150 ezre dolgoztak „lízingelt munkásként”. Amikor azonban a pandémia miatt a vállalkozások leállni kényszerültek, ők voltak azok, akiktől legelőször váltak meg a cégek.
Segesvári Csaba
Fotó: Lázár János közéleti Facebook oldala. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
Bár a koronavírus okozta gazdasági válság minden szektort egyszerre érintett, vannak ágazatok, amelyeknek különösen rosszul jöttek a veszélyhelyzetben bevezetett korlátozások....
Röntgen és ultrahang szobák tervezésére költött el év elején 20 millió forintot a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), 300 millióból pedig sürgősségi...
Az Átlátszó két cikkben is foglalkozott már a somogyi megyeszékhely kiemelt közlekedési beruházásával, mint a közpénzherdálás minősített esetével. Most ismét...
Komáromban több száz önkormányzati dolgozó fizetését csökkentették a felére, Körmenden egy 230 millió forintos közvilágítás-korszerűsítés marad el, míg Makón újszülötteket...
