Közel másfél milliárdból terveztek Egerbe biomassza fűtőművet, de sosem térülne meg

Komoly vihart kavart helyben a kecskeméti biomassza fűtőműről szóló cikkünk. A beruházásra közel 8 milliárdot szánnak, miközben az Egerbe tervezett csak 1,4 milliárdba került volna, mégsem éri meg megépíteni.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

“A Kecskeméti Termostar reakciója a rémhírekre”, vagy éppen “valótlan információkkal teli cikk” – csak két állítás mely a kecskeméti faapríték-fűtőműről szóló cikkünk után jelent meg Kecskeméten.

Uniós pénzből épít fatüzelésű erőművet az állami tulajdonú energiaszolgáltató

A Kecskeméti Termostar Kft. először családi házak közé tervezte az erőművet, ami végül a város szélén épülhet meg. A városban rendszeresen rossz a levegő, a vállalkozás szerint minden környezetvédelmi előírást betartanak. De így is a jelenleginél több károsanyag kerülhet majd a levegőbe.

Megírtuk, 7,6 milliárd forintból zöldül a kecskeméti távhő – a korábban pályázott 3,6 milliárdhoz ugyanis további 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott az állam. Ebből faapríték-tüzelésű fűtőmű épül a város szélén, majd onnan a távhőt visszaviszik a belvárosba. A cél, hogy 26 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerüljön a levegőbe. A Kecskeméti Termostar Kft. tulajdonosa a helyi önkormányzat, valamint az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-n keresztül a magyar állam. Vagyis az uniós támogatást, áttételesen a magyar állam használhatja fel.

Írásunkkal kapcsolatban a Kecskeméti Termostar Kft. nem kért semmilyen javítást, helyreigazítást, csak a kormánybarát portálokon indult el a lavina, miután a helyi kecsup.hu szemlézte írásunkat. Ők viszont azt is megírták, hogy a távhőcég vezetőjével még egy álinterjút is lehoztak a rémhírező portálok.

Hogy mi lehet a háttérben, mire föl ez az aránytalannak tűnő magyarázkodás, egyelőre nem derült ki.

A biomassza mellett egyébként azzal érvelnek – a “rémhírező” hirosveny.hu szerint -, hogy “a kecskemétihez hasonló fejlesztések azért is szükségesek, hogy a rezsicsökkentés eredményeit meg lehessen tartani”, illetve, azzal, hogy így “a fogyasztói hőár jelentős mértékben csökkenthető.”

Csakhogy nagyon úgy tűnik, épp a rezsicsökkentés akadályozza a biomassza elterjedését. Egerben, a kecskemétihez hasonló fűtőművet terveztek, de az egriugyek.hu már 2012-ben arról írt, hogy elakadt a projekt. Pedig a távhőcég honlapján ma is elérhetőt tájékoztató anyag szerint “a beruházással mintegy 10 millió köbméter gázmegtakarítás érhető el és több mint 13 ezer tonna széndioxid-kibocsátás szüntethető meg”, valamint ott is azzal érveltek, hogy a biomassza “olcsóbb, mint a gáz, hazai termék, a környéken rendelkezésre áll elegendő mennyiségben, rövid a szállítási távolság, a környezet terhelés pedig kicsi.” Épp, mint Kecskeméten és környékén.

Egerben kisebb pénzköltésben gondolkodtak, ráadásul ott nem az állam lett volna a beruházó, a fejlesztés 1,2-1,4 milliárdba került volna, amihez 50 százalékos pályázati   támogatást álmodtak. Partnert is találtak, és azt is ígérték, “a jelenlegi gázfüggőség megszűnik. Helyi tüzelőanyagra épül a szolgáltatás. Új munkahelyek létesülnek.”

A szép jövő mellet a fűtőmű környezetvédelmi engedélye is elérhető, ebben az áll, a fűtőmű nem jelent többlet terhelést.

Éppen ezért kerestük az egri távhőcéget, az EVAT Zrt.-t, hogy milyen tapasztalataik vannak a biomassza fűtőművel, mennyi anyagot éget el. A cég távhő divízióvezetője azt írta az Átlátszónak, hogy bár a társaság valóban tervezte biomassza fűtőmű építését, az a vállalkozás, amelyikkel ennek megvalósítására szerződést kötöttek, el is jutott az építési engedélyekig, de végül a beruházás nem valósult meg.

“Ennek legfőbb oka, hogy amikor az állam beavatkozott az árjóváhagyásba, bevezették a ma is érvényes ártámogatási rendszert, a finanszírozó bankok leálltak az ilyen projektek támogatásával. Nem volt lehetséges ugyanis megtérülést számolni. Később, amikor a földgáz ára jelentős mértékben lecsökkent, a tűzifa ára viszont emelkedett, a megtérülési számítások azt hozták, hogy a biomasszára történő átállás vagy áremelést, vagy támogatás növelést generál. (Nem térül meg!)” – írta Zsebe Albert. Azt is megjegyezte, “ezen a helyzeten csak az változtat, ha a földgázból előállított hő árát a széndioxidkvóta-beszerzés költsége tovább emeli, miközben a biomassza tüzelést az EU továbbra is széndioxid-semlegesnek ismeri el.”

Vagyis emiatt került partvonalra az egri fejlesztés. Az, hogy a kecskeméti mikor jut el a tényleges építésig, és hogy ki lesz a közel 8 milliárdos projekt legnagyobb nyertese, valószínűleg a közbeszerzések kiírása után kiderül.

Segesvári Csaba

Fotó: a szerző felvétele

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!