Szavazatvásárlás, láncszavazás, voksturizmus – csalások és gyanús esetek az őszi választásokon

Kis mértékben, helyi szinten befolyásolhatják a választások eredményét a szavazatvásárlások, láncszavazások és más, törvénytelen praktikák, ezekre az őszi önkormányzati választáson is volt példa. Országos szintű, központilag szervezett csalást a jelenlegi rendszerben aligha lehetne végrehajtani, de a kisebb léptékű trükköket a számlálóbiztosok nehezen tudják kiszűrni.

77%

Év végéig még

23 909 991 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Számos tévhit él arról, hogyan csalhatják el a választásokat valamelyik politikai oldal emberei – legendák keringenek az eltűnő tintáról, szavazólapok meghamisításáról a számlálás során, vagy a választási szerverekre felkerülő adatok manipulálásáról. Valójában a már leadott szavazatokkal nehéz lenne trükközni – bár idén erre is volt példa, ki is derült a szabálytalanság.

A szavazókörökbe és a választási bizottságokba küldött civil és pártdelegált számlálók viszonylag hatékonyan tudják ellenőrizni egymás munkáját, azonban arra alig van rálátásuk, mi történik a szavazókörökön kívül. A legtöbb csalást, a szavazatvásárlásos, láncszavazásos eseteket pedig legfeljebb az utcán lehet leleplezni.

Az idei önkormányzati választásokon több településen is történtek szabálytalanságok, ami miatt van, ahol meg kell ismételni a választást. A legtöbbször szavazatvásárlás, láncszavazás, választók szállítása merült fel, egy esetben pedig a szavazatszámláló bizottság egy tagja manipulálhatta az eredményt.

Hogyan történhet csalás?

A választási csalásokat alapvetően két csoportba sorolhatjuk, az elsőbe tartoznak azok a jogsértések, amiket a számlálásáért felelős szervezet tagjai követhetnek el. A második csoportba pedig azokat a szabálytalanságokat sorolhatjuk, amelyeket harmadik fél (például egy jelölt aktivistája, vagy maga a jelölt) követ el, gyakran az által, hogy valamilyen módon nyomást gyakorol a választópolgárokra.

A választási csalás legszélsőségesebb formája az eredmény meghamisítása, vagyis, hogy a szavazatokat számláló szervezet egyszerűen hamis számokat közöl. Ennek egy fokkal kifinomultabb, szintén a szavazatszámlálók által elkövethető változata a leadott szavazólapok manipulálása, például szavazatok érvénytelenné tétele, eltüntetése vagy módosítása. Ha választási csalásról van szó, a legtöbben ilyesmikre gondolnak, azonban a magyarországi választási rendszerben nem igazán lenne lehetőség ennyire durva manipulációra, lebukás nélkül.

A 2018-as országgyűlési választáson nagy vihart kavart a valasztas.hu szervereinek leállása, sokan úgy gondolták, a leállás alatt a Nemzeti Választási Iroda emberei átírták az eredményt úgy, hogy az a Fidesznek kedvezzen. Valójában, ha így lett volna, hamar kiderült volna a csalás, hiszen a szavazóhelyiségekben dolgozó szavazatszámláló delegáltak – köztük civil ellenőrök és az ellenzéki pártok által delegált tagok – tisztában vannak azzal, hogy az adott körzetben ki hány szavazatot kapott, az eredményről hivatalos jegyzőkönyvet is kapnak. Gyorsan kiderülne tehát, ha valamelyik választókerületről hamis eredményeket közölne az országos választási iroda.

Szabálytalan szavazatszámlálás

Az viszont nem példátlan, hogy egy számlálóbizottság tagja a szavazólapokkal próbáljon manipulálni. Idén a Fejér megyei Fehérvárcsurgón azért kellett újraszámolni a szavazatokat, mert felmerült a gyanú, hogy érvényes szavazatokat nyilvánítottak érvénytelenné. Az újraszámlálás után az eredmény is módosult, a korábban kihirdetett győztes, a fideszes Schmidtné Cser Viktória helyett a független Ferenczy Tamás lett a település polgármestere.

Ferenczy azért tett panaszt, mert a szavazatszámláló bizottság nem tüntette fel, miért nyilvánították érvénytelennek az ominózus szavazólapokat, és az érvénytelenné nyilvánítást nem írta alá minden bizottsági tag. Emellett a panasz szerint más metodikai hibák is történtek a szavazatszámlálás során, például a szavazólapokat „ad hoc” jelleggel külön kisebb csoportokra bontották, a kisebb csoportban lévő szavazólapon a szavazatokat mindig ugyanaz az ember számolta, majd ezeket a részeredményeket összesítették.

Az ügyben végül a bíróság hozott határozatot, az ítélet szerint a bizottság tagjai megsértették a választási törvényt, és így a szavazatok manipulálása is lehetségessé vált, ezért a törvényszék elrendelte a szavazatok újraszámlálását. Az újraszámláláskor a Schmidtné Cser Viktória polgármesterjelöltre leadott és összekötegelt 246 szavazat között 17 érvényes, másik jelöltre leadott szavazatot talált a bíróság, így a fideszes jelölt helyett Ferenczy Tamás nyerte el a szavazatok többségét.

Bár a híradásokban ez nincs benne, az történhetett, hogy egy vagy több szavazóköri delegált jelezte a szabálytalanságokat a jelöltnek, aki panaszt tett a területi választási bizottságnál – hiszen a panaszban olyan részletekről esik szó, amiket a szavazóhelyiségben jelenlevő személy ismerhetett. A magyar szabályozás alapján a választások tisztaságát ez a kölcsönös bizalmatlanság garantálja: a szavazókörökbe és a területi bizottságokba az önkormányzatok, a kormánypártok és az ellenzéki pártok is delegálhatnak tagokat, akik egymásban nem bízva felügyelik egymás munkáját, megakadályozva, hogy valamelyik tag csalni próbáljon.

Emiatt persze kockázatot jelenthetnek az egyszínű bizottságok, ahova csak az önkormányzat és az azt uraló párt delegált tagokat. Az októberi választáson Budapesten minden szavazókörben volt fideszes és ellenzéki delegált is, csakúgy, mint a legtöbb nagyvárosban. A 10 ezer fő alatti településeken azonban nem minden szavazókörbe tudott önkéntest küldeni az ellenzék, így voltak, ahol csak kormánypárti és a (zömében szintén Fidesz-KDNP-s vezetésű) önkormányzat által delegált biztosok számolták a szavazatokat.

Szavazatvásárlás, választási taxi

A magyarországi választásokon eddig elsősorban a pártok és jelöltek aktivistái sértették meg a választások szabályait. Az októberi választáson több helyen felmerült a szavazatvásárlás gyanúja, azaz, hogy valakik pénzt, vagy más ajándékot adnak valakinek, ha megfelelően szavaz. Ezt a csalók például úgy ellenőrizhetik le, hogy a szavazókkal lefényképeztetik a kitöltött szavazólapot, vagy úgy, hogy beállnak a megvesztegetett szavazó mellé a fülkébe, amikor behúzza az x-et, de már önmagában is bűncselekménynek számít bármilyen jutalmat felajánlani szavazatért cserébe. Az ilyen esetek ellen a számlálóbiztosok gyakorlatilag tehetetlenek, hiszen a megvesztegetés a szavazóhelyiségen kívül történik, és azt sem tudják ellenőrizni, hogy a fülkében készít-e fényképet a választó.

Nagykanizsán még szeptemberben ismeretlenek hajléktalanoknak ajánlottak fel pénz azért, hogy lemásolják az irataikat, és felajánlották, hogy busszal elviszik őket szavazni. Az ügyben még a választás előtt nyomozás indult. Jászberényben, ahol az ellenzéki jelölt, Budai Lóránt szorosan, de legyőzte a korábbi fideszes polgármestert, meg kell ismételni a polgármesterválasztást, a területi választási bizottság döntése szerint azért, mert a választás napján „a szavazási szándékot torzító pénzfelajánlás is történt”, és mert a szavazás alatt idegenek mentek a szavazókörökbe.

A szavazatvásárlásos csalás gyakran összefügg a szavazók szervezett szállításával. Ilyen bűncselekmény miatt az egyik komlói körzetben rendelték el a szavazás megismétlését. A város ellenzéki pártjait tömörítő Komló Összeköt Egyesület jelentette a helyi választási bizottságnál, hogy a körzetben lakótelepen 250-300 embert 12-15 helybéli kísért el szavazni, akik gyakran a függöny mögé is bementek, és vagy ott, vagy még a szavazóhelyiség előtt elmondták, kire kell voksolni. A beadvány szerint a szavazószállítók egy kormánypártokkal jó kapcsolatban lévő roma egyesülethez kötődnek, és a szavazás előtt élelmiszert is adtak azoknak, akiket aztán szavazni vittek. A panaszt a helyi választási bizottság kezdetben elutasította, azonban később a bíróság megállapította a szabálytalanságot, és megsemmisítette a választás eredményét.

Szavazószállítás miatt az ellenzék a budapesti VIII. és IX. kerületben is feljelentést tett. Több médium is lefilmezte, hogy a IX. kerületben valakik a Haller utca környékén szervezetten hordtak embereket a szavazóhelységekhez, az ellenzéki aktivisták szerint a szavazószállítók eligazítást is nyújtottak az embereknek, és a kormánypárti jelöltek listáját tartalmazó szórólapok voltak náluk. A VIII. kerületben Pikó Andrásék tettek feljelentést, mert állítólag ismeretlen férfiak 8 ezer forintot ajánlottak fel emberek szavazatiért. Egyelőre nincs hír arról, hogy lett-e következménye ezeknek a bejelentéseknek.

Láncszavazás-gyanú

Néhány helyen idén is felmerült a láncszavazás gyanúja is. Ez azt jelenti, hogy a csalásra szerveződő csoport, azaz a lánc első tagja kiviszi az üres szavazólapot a szavazóhelységből, amit már önmagában tilt a választási törvény. A lapot ő a szavazóhelységen kívül kitölti, majd odaadja a lánc következő, általában megvesztegetett tagjának, hogy dobja az urnába, és a saját szavazólapját szintén kiviszi, a vesztegető ezen szintén behúzza az x-et, és így tovább. Előfordulhat az is, hogy az egyik szavazókörből kivitt lapot egy másikban használják fel.

A láncszavazók tetten érésére a szavazatszámlálóknak igen kevés az esélyük, hiszen a csalók a szavazófülke függönye mögött észrevétlenül eltehetik a szavazólapot. Ha a számláláskor üres borítékot találnak az urnában, az elég egyértelműen mutatja azt, hogy láncszavazás történt. Azonban a szavazólapokat boríték nélkül is be lehet dobni az urnába, és mivel egyszerre több szavazólapot kell bedobni (Budapesten polgármesteri, főpolgármesteri és önkormányzati képviselőit is), nehéz kiszúrni, hogy valaki épp három, vagy csak kettő összehajtott szavazólapot tesz az urnába. Vagyis a láncszavazás is jó eséllyel csak akkor bukik meg, ha valakik az utcán észlelik a csalást, vagy az egyik megvesztegetett szavazó tesz vallomást, vagy elkövet valamilyen hibát.

Budapest XV. kerületében a fideszes jelölt tett panaszt, mert az egyik urnában a jogszerűnél egyel több szavazólap volt, ami szerinte felveti a láncszavazás gyanúját, a panaszt azonban a helyi választási bizottság elutasította. A Fejér megyei Pázmándon a független polgármester, Virányiné Reichenbach Mónika tett bejelentés láncszavazás gyanúja miatt. Reichenbach Mónikát idén újraválasztották, a képviselőtestületben azonban kisebbségbe kerültek a támogatói. Állítása szerint a választások után több szavazó is jelezte neki, hogy 20 ezer forintot fizettek a voksukért, amiből 5 ezer forintot leihattak szombaton a kampányzáró bulin, illetve vasárnap az egyik helyi italboltban. A helyi választási bizottság először megsemmisítette az eredményt, később azonban a megyei bizottság ezt visszavonta, így nem írtak ki új választást, és az eredmény jogerőssé vált.

Szintén felveti a láncszavazás gyanúját Litér 1. számú szavazókörének eredménye, ahol az urnák felbontása után 900 szavazólapból hat hiányzott. A bíróság a szavazókör eredményét megsemmisítette, és megismételt választást tűzött ki november 10-re.

Túlszavazás akkor és most

A választások előtt kikerült hangfelvételen a gyömrői a helyi fideszesekkel beszélt a Gyömrő 2000 Kör elnöke egy másik csalási módszerről. Eszerint a szavazólapot az elkövető kiviheti a szavazóhelységből, és fénymásolóval sokszorosíthatja azokat, majd valaki, vagy valakik bedobják a beikszelt lapokat az urnákba. A számlálóbizottság persze látni fogja, hogy több szavazat érkezett be, mint amennyinek a névjegyzék szerint kellett volna. Azt viszont (legalábbis, ha a csalók rendkívül jó fénymásolót használtak, ami az eredeti pecsétet is élethűen másolja) a számlálók aligha tudják megállapítani, melyik szavazólapok másoltak, és melyikek eredetiek. Ezért ilyenkor a szabályozás szerint mindegyik jelölttől levonnak ugyanannyi szavazatot. Ez azonban a csalónak kedvez, hiszen az ő eredménye csak visszaáll az alapra, a többiek viszont buktak sok érvényes szavazatot.

Az októberi választáson végül nem merült fel sehol a gyanú, hogy ezt a módszert alkalmazták volna. Egyedül Terézvárosban nem stimmelt a szavazólapok száma, öt ember duplán dobott be egyéni képviselői szavazólapot, a helyi választási iroda szerint csak azért, mert összekeveredtek a szavazólapok. Csalás gyanúja miatt mindenesetre nem érkezett feljelentés.

A 2018 áprilisi választáson azonban több körzetben előfordult, hogy az összes párttól szavazatokat vontak le, mert több volt a szavazat, mint amennyi a névjegyzék szerint jogos lett volna. A 444 tavalyi gyűjtése szerint országszerte legalább 57 szavazókörben volt ilyen szabálytalanság, ami miatt 3385 érvényes szavazat veszett el, ami leginkább az ellenzék arányait rontotta, volt, ahol a levonás után 19 százalékot erősödött a Fidesz.

Az eredményeket ugyanakkor nem támadta meg az ellenzék. Valószínűbb, hogy a probléma oka nem csalás volt, hanem a számlálóbiztosok mulasztása, akik a nemzetiségi listákra szavazó embereknek is osztottak pártlistás szavazólapot, ami tilos. 2018-ban valóban olyan körzetekben érkezett túl sok szavazat, ahol sokan szavaztak nemzetiségi listákra is. Az önkormányzati választásokon egyébként már egy ember pártos és nemzetiségi képviselőkre is szavazhat, így a kétféle szavazásból idén nem volt probléma.

Okirathamisításnak számít a voksturizmus

A fentiek mellett az idei választáson, különösen a kisebb településeken népszerű volt a voksturizmus, azaz, hogy hirtelen a választások előtt sok új „lakos” jelentette be magát választóként, gyakran romos, lakásra alkalmatlan ingatlanokat feltüntetve lakcímként.

A legnagyobb nyilvánosságot az ukrán határ közelében található kispaládi választás kapta, ahova többen érkeztek a határ másik oldaláról, feltehetően kettős ukrán-magyar állampolgárok. Az RTL Klub felvételein látható, hogy a helyiek egy része összeszólalkozik a voksturistákkal, és az őket szállító és kísérő emberekkel, akik szerintük 40-50 ezer forintot fizetnek szavazatonként.

Becslések szerint a valójában 380 fős településen legalább 200 olyan ember szavazott, aki valójában nem ott él. A helyi választást nagy fölénnyel nyerte meg a fideszközeli jelölt, egyelőre a voksturizmusnak nem lett következménye. Megismétlik viszont a választást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nyéstán, ahol szintén fiktív lakcímmel rendelkező emberek szavazata befolyásolta az eredményt. A településen 27-en voltak a választói névjegyzékben, de ez a szám rövid időn belül 98-ra emelkedett. A betelepülőkről kiderült, hogy „nem valós lakcímmel rendelkeznek”, így valójában nem is voksolhattak volna.

Az ilyen esetek nem egyediek: az ügyészség közlése szerint országosan 13 nyomozást folytatnak a választások előtti fiktív lakcímbejelentések, azaz okirathamisítás bűncselekménye miatt. A héten az Átlátszó is részletesen foglalkozott a témával ebben a cikkben, bemutatva több gyanús körzetet, ahol a szomszédos településekről jelentettek át voksturistákat:

Pályázati pénzek és ősi ellentétek állhatnak az átjelentkezéses választási csalások mögött

Több településen is megugrott az átjelentkezők száma a választások idején az országban. Olyan kisebb falvak is érintettek azonban, amelyeknél megmagyarázhatatlannak tűnik a nagyarányú mozgósítás. Egy pár száz fős község polgármestere ugyanis nem kap kiugró fizetést, és nagyobb összegek felett sem diszponál.

Zubor Zalán

A cikk szerzője szavazatszámláló bizottsági tag volt. Címlapfotó: Kiborítják a szavazólapokat egy urnából a szavazatszámláló bizottság tagjai az önkormányzati választáson az 59. számú szavazóhelyiségben Pécsen 2019. október 13-án – MTI/Sóki Tamás.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!