A machetés támadó nem kerül őrizetbe, a haltolvaj igen – megkérdeztük a rendőrséget, miért?

Következetlen a rendőrségi gyakorlat abban, hogy kivel szemben, miként lépnek fel. Így egy súlyos, életellenes bűncselekmény elkövetője, egy machetés támadó nem került őrizetbe, az a férfi, aki halakat lopott, viszont igen. Ráadásul az éles fegyvert használó férfi ügyét első körben garázdaságnak minősítették, ami nonszensz. Aztán amikor erről a furcsaságról érdeklődtünk a rendőrségnél, kiderült, hogy a gyanúsítás már megváltozott. Azt pedig nem közölték, hogy a támadót miért nem vették őrizetbe.

Egy héttel ezelőtt a Blikk számolt be arról, hogy Nyíregyházán egy férfi a fiát ért sérelmeket machetével akarta megtorolni. A dühös szülő akkor támadt rá a 19 éves fiatalra, amikor az a barátaival szórakozott. A fiatalember a csuklóján sérült meg és nagy mennyiségű vért vesztett.

A rendőrség közlése szerint az áldozat nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A machetés férfit fél órán belül elfogták és a cikk szerint garázdaság elkövetésének gyanújával előállították. A a kihallgatás után a gyanúsítottat kiengedték, szabadlábon védekezhet.

A Blikk közölte a történtekről készült és a birtokába jutott videófelvételt is.

Csupán garázdaság a fegyveres támadás?

A gyanúsított szabadlábon védekezik, a gyanúsítás pedig garázdaság a rendőrség szerint. Ez erősen elgondolkodtató, hiszen a férfi szándékosan, előre megfontoltan támadt a fiatalemberre, ami minimum aljas indokból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés, de lehet emberölés kísérlete is.

Az, hogy a megtámadott fiú a csuklóján sérült meg és az ütőere vérzett, egyértelműen a feje fölé emelt védekező kézre utal. A videón is látszik, hogy ha nem emeli fel a kezét, minimum, hogy a machete széthasítja a fejét. Emberölés kísérlete, ráadásul aljas indokból, mert aki tette, az bosszúból csinálta – legalábbis a nem cáfolt hírek szerint.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy a támadó szabadlábon védekezhet. Hiszen, ha már garázdaságnak minősítették a történteket, akkor az felfegyverkezve elkövetett garázdaság lenne , márpedig ekkor nem kizárt az elzárás. Ebből pedig következik a kérdés, hogy a gyanúsítottat miért nem vették őrizetbe.

Hiszen ennél kevesebbért is őrizetbe vesznek embereket. És hol van az arány, amikor például egy be nem jelentett rendezvény esetén megvalósított szabálysértésnél 72 órát simán elrendelik az őrizetbe vételt?

Nem voltak engedékenyek a testület részéről akkor sem, amikor őrizetbe vették azt a 64 éves férfit Gyulán idén július végén, aki 11 kisméretű halat lopott egy horgásztóból. Pedig a két cselekmény társadalomra veszélyességét nem is lehet egy lapon említeni.

Hogy mégis miként gondolták ezt a nyíregyházi rendőrségen, az Átlátszó szerette volna megtudni. Ezért megkeresést küldtünk a  Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságnak, hogy megtudjuk, szerintük miként lehet egy életellenes támadás csupán garázdaság. A válaszon aztán meglepődtünk. Az eljárás ugyanis már nem is amiatt folyik.

„A Nyíregyházi Rendőrkapitányság felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettének, valamint súlyos testi sértés bűntettének elkövetésével folytat nyomozást egy 54 éves férfi ellen” – közölte a rendőr-főkapitányság sajtóosztálya. Ehhez – mint az szokásos – hozzátették, hogy a folyamatban lévő nyomozásra tekintettel egyenlőre nem adhatnak bővebb tájékoztatást.

Csikász Brigitta

Fotó: forrása a Blikk videója

Frissítés (2019. szeptember 6.): A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Sajtóosztálya az alábbiakban reagált cikkünkre:

„Véleményünk szerint téves következtetéseket vont le, és megalapozatlanok az állításai a rendőri eljárások gyakorlatára vonatkozóan az atlatszo.hu hírportál újságírójának a 2019. szeptember 5-én kelt „A machetés támadó nem kerül őrizetbe, a haltolvaj igen – megkérdeztük a rendőrséget, miért?” című írásában. A szerkesztő ugyanis párhuzamot vont bűncselekmény és szabálysértés között, holott ezen cselekmények vizsgálatát külön eljárási törvények szabályozzák.

Az elzárással is sújtható szabálysértéseknél, ha tettenérés történt, és a bizonyítékok rendelkezésre állnak, valamint az őrizetbe vétel feltételei is fennállnak, akkor a szabálysértési hatóságnak lehetősége van az elkövetőt maximum 72 órára gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából szabadságától megfosztani, őrizetbe venni. A fogvatartás időtartama ilyen esetekben tehát nem haladhatja meg a 3 napot.

A büntetőügyek vizsgálata ettől sokkal összetettebb, időigényesebb eljárás. Nagyobb fokban társadalomra veszélyes cselekményről lévén szó, szélesebb körű adatgyűjtés és bizonyítékok beszerzése szükséges a megalapozott gyanú közléséhez, amihez nyilvánvalóan nem elég a 3 nap, továbbá –éppen a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseiből adódóan- szigorúbbak az őrizetbe vétel feltételei is, amelyet kizárólag az elkövető letartóztatása érdekében rendelhet el a nyomozó hatóság.

Semmiképpen sem vonható tehát párhuzam egy szabálysértési és egy büntetőeljárás között.

A fentiek alapján levonható a következtetés, hogy az újságíró anélkül vont le következtetéseket a rendőri intézkedések gyakorlatára vonatkozóan, hogy tisztában lenne az egyes eljárások jogi szabályozásával. Ilyen formán a cikkük tartalma alkalmas az olvasók megtévesztésére, és semmiképpen sem felel meg a közvélemény hiteles tájékoztatásra való törekvés alapelveinek.”

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!