Bezárás
Honvédség

Így modernizáltuk a hadsereget a NATO-csatlakozás óta – van-e mire büszkének lennünk?

Március 12-én nagyjaink a Parlamentben ünnepelték NATO csatlakozásunk húsz éves évfordulóját. Megemlékezések születtek, videó is készült, vándorkiállítás járja az országot. Az elmúlt húsz év valóban okot ad az ünneplésre? Kovács Gyula nyugállományú katonatiszt újabb írása a magyar honvédelemmel kapcsolatos meglátásairól, a rendszerváltástól napjainkig.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

A rendszerváltás megteremtette a lehetőségét, hogy a ránk erőltetett orosz hadikultúra helyett meghonosítsuk az önállóvá vált magyar haderőben a nyugati hadi kultúrát. Für Lajosnak azonban nem állt szándékában a Varsói Szerződéstől (VSZ) örökölt eszközpark lecserélése vagy reformterv készítése. Ez a délszláv válság kezelésére hivatkozva maradt el. Elkezdődött a VSZ-ből átvett 120 ezer fős haderő létszámának lecsökkentése.

A ciklus végére kialakított, a „körkörös védelmet” szolgáló honvédelmi dandár koncepciója a gyakorlatban nagyot bukott.

A 94-es kormányváltás után Keleti György a sorkatonák minisztere lett a reggeli torna eltörlésével és az alanyi jogon járó kimaradás bevezetésével. 1994. február 8-án indult a NATO béke partnerségi program, szűk „NATO kollaboráns” csoport hobbija lett. Az akkor még a VSZ-rendszerben működő katonai vezetés felismerte, hogy a NATO alkalmazási elvek, vezetési rendszer bevezetése számukra egzisztenciális veszély.

A főcsoportfőnökségek, csoportfőnökségek, fegyvernemi főnökségek, szolgálati ág főnökségek „nehéz tisztjeinek” az új struktúra bevezetésekor megszűnt a beosztása. A 90 ezer főre csökkentett haderőben a 30 ezres budapesti vízfej felélte a katonai kiadások 75 százalékát, a csapatok a maradék 25 százalékból tengődtek. A radartelepítést pedig a Zengőre 1999-es határidővel az állami környezetvédelmi rendszer vétózta meg.

Jött az első Orbán-kormány

1998-ban Orbán Viktor a teljesen outsider Szabó Jánosra bízta a haderő vezetését.

Szabó János a beiktatási beszédét azzal kezdte, hogy mint köztudott, mi, kisgazdák ellenezzük a NATO csatlakozást. 

Az 1999-es csatlakozás után heteken belül megindult Szerbia bombázása. A déli határ biztosításával járó tevékenységek felszínre hozták a haderő súlyos hiányosságait. 1999. július 15-én Szabó János honvédelmi miniszter elmondta, hogy ez így nem mehet tovább, a sereg működésképtelen, mert „fejnehéz”. A változtatás érdekében beindult a stratégiai felülvizsgálat.

Ám ennek a reform elgondolásnak szinte semmi köze nem volt a NATO 99-es védelmi kezdeményezéséhez, ami a NATO alapfunkciójának területén kívüli kiterjesztését tartalmazta, megfogalmazta a haderők békemissziós képességekre felkészítésével kapcsolatos követelményeket. A 45 ezer fős létszám elérését tűzték ki, és a ciklus végére 23 ezer fő tartozott a központi szervekhez, 22 ezer pedig a csapatokhoz. Szabó Jánosnak sikerült az utolsó működőképes hadosztályt, a ceglédit is felszámolnia.

2000-2001 között a „haderőtől független” Nemzetőrség fejlesztésébe kezdtek.

Simicskó István a 72 Nemzetőr szervezet dunaújvárosi küldöttértekezletén azt ígérte, hogy a 2002-es választások sikeres kimenetele esetén a nemzetőrök Kossuth kardjaikat gépkarabélyokra cserélhetik.

Szabó János, de inkább Orbán Viktor nevéhez kötődik a Gripen lízingszerződés megkötése, amely évtizedekre előre meghatározta, hogy a szárazföldi csapatok fejlesztésére egy fillér nem marad.

A Fidesz 2002 január elsejei hatállyal megemelte a hivatásosok fizetését 50 százalékkal úgy, hogy közben a két éves költségvetés (2001-2002) 2002-re vonatkozó katonai kiadások béralapján semmit sem változtatott. Ennek az lett a következménye, hogy Juhász Ferencnek, a szocialisták miniszterének kellett módosítania a HM 2002-es költségvetését, hogy a hivatásosoknak szeptembertől bért tudjon adni. Honnét csoportosíthatott át pénzt? Wachsler Tamás, a reformokat kidolgozó fideszes államtitkár reformra szánt költségeiből.

A reform azért nem haladt, mert a  2000/2001-es évet a kisgazda irányítású HM arra használta fel, hogy kiherélje a CUBIC  csoport és Wachsler Tamás által összeállított reformjavaslatot, ezek ellenében érvényesítse az úgynevezett „nemzeti sajátosságokat”. Ez az álságos fogalom soha nem jelent mást, mint kibúvási kísérletet a szövetség szabvány előírásai (STANAG) adaptálása alól.

Folytatódott a hazudozás hagyománya: 2000-ben egy tüzér üteg úgy vett részt éleslövészettel egybekötött hazai nemzetközi NATO gyakorlaton, hogy 11 alegységből szedték össze állományát, az eredményes szereplést követő héten pedig feloszlatták.

A NATO gyorsreagálású erők parancsnoksága közben abban a hitben volt, hogy alárendeltségében van egy működőképes magyar tüzér üteg.

Az első Orbán-kormány idején hirdették meg először „a kisebb, de ütőképesebb haderőt” szlogent. A gyakorlatban a létszámcsökkentést a kormányzati ciklus alatt végrehajtották a csapatok rovására, a valódi fejlesztéseket a következő ciklusra tervezték, remélve, hogy addigra a finanszírozási feltételek javulnak. Ez nem történt meg, a választást is elvesztették, és ott maradt a haderő kisebb létszámmal, csökkent képességekkel. Közben romlott a vezetők-vezetettek aránya, torzult a rendfokozati piramis, romlott a VSZ rozsdásodó vasainak hadra foghatósága.

Ez a körfolyamat újra és újra lejátszódott napjainkig a következő kormányok regnálása alatt, pártállástól függetlenül. Ennek következtében az egymást követő honvédelmi miniszterek valójában felszámoló biztosi funkciókat teljesítettek.

Lépések a szocialisták kormányzása idején

2002-ben Juhász Ferenc első dolga volt a Nemzetőrségre, a Fidesz munkásőrségére vonatkozó OGY határozatok hatálytalanítása és ő is védelmi felülvizsgálatba kezdett. Ennek eredménye 2003. augusztus 8-án jelent meg „Úton a XXI. század hadserege felé” címmel, amely felvázolta a Magyar Honvédségre vonatkozó reformelképzeléseket a 2003-2013 közötti intervallumban.

Azt tervezték, hogy évi 100 milliárdot fognak a fejlesztésekre költeni. A reform 2004-ben indult volna, de már indulása pillanatában elvesztette minden realitását, ugyanis nem 100 milliárdos forrásbővülés, hanem 100 milliárdos csökkenés következett be 2005-re.

A reformterv egyébként is ezer sebből vérzett. Hibás volt maga a „könnyű lövész” koncepció. Kiderült, hogy az a NATO-ban nem olcsó lövészt jelent, hanem különleges erőt, aki a műveleti területen „berúgja az ajtót” és ha baj van, ő jön ki utoljára, vagyis a könnyű lövészek szenvedik a legnagyobb veszteségeket.

„Komplementer fejlesztés” címén, fegyvernemeket (tüzérség, harckocsizók) számoltak fel, ezzel megszüntették a haderő összfegyvernemi képességét.

A NATO 2002-es prágai csúcsértekezletén a miniszterelnök nem létező, vagy nem igényelt képességeket ajánlott fel, például víztisztítást, hídépítőket, katonai rendészeket, stb. Az afganisztáni NATO erőkbe páncélozatlan terepjárókban küldték ki katonáinkat. A 2002-es elvesztett választások után a Fidesz a saját maga által előkészített radar telepítési projektet a polgári köreiből alakult zöldnek álcázott tüntetés végrehajtókkal kezdte támadni, a Juhász Ferenc vezette minisztérium képtelen volt a tiltakozásokat kezelni és a Zengőre radart telepíteni.

A 2006-os választások után Szekeres Imre kötelességszerűen elkészítette az újabb 10 éves reformtervet. Szekeres Imre bár próbálkozott a radar Zengő helyett Tubesre való telepítésével, de ezen kívül gyakorlatilag semmit nem tett, csak kommunikált.

Ismét a Fidesz kezében a gyeplő

A Fidesz 2010-es győzelme után Hende Csaba minisztersége alatt a Fidesz 2012-re 42 százalékkal csökkentette a HM költségvetését, és ezt szinten is tartotta 2016-ig. A honvédelmi törvény módosításával kivették a parlament hatásköréből a hosszú távú haderő fejlesztési terv OGY határozatba foglalásának lehetőségét. A katonai költségvetésen belül 4 százalékra csökkentették a fejlesztésre fordítható összeg arányát.

A haderő fejlesztési tervet titkosították, még a honvédelmi és rendészeti bizottság ellenzéki tagjai sem ismerhették meg.

Elfogytak a szállító repülők, a helikopterek. A működőképes tüzérségi lövegek, harckocsik egy kezünkön megszámolhatók. A csapatok békehiánya meghaladta a 7 ezer főt, ezzel a csapatok, vagyis a végrehajtók létszáma mintegy 7 ezer főre csökkent. A központi szervek létszáma viszont elérte a 14 ezer főt, továbbá a HM büdzséjét terhelik a kb. 7 ezer főt kitevő HM tulajdonú zrt.-k, kht.-k.

A hadiipar felélesztésére 2010-ben meghirdetett Hadik-tervből 2018 végéig semmi sem valósult meg.

A tartalékosoknak három változatát is létrehozták. Az 1 590 fő védelmi tartalékos tulajdonképpen a katonai objektumokat őrzi, más célra alkalmatlan. A korkedvezményes nyugdíjat visszamenőleges törvénykezéssel járadékra változtatták, SZJA kötelessé tették, ezzel a volt nyugállományú katonák kéthavi nyugdíját vonták el. Kivételt akkor tettek, ha az érintett „önként” jelentkezett műveleti tartalékosnak. A 3 780 fős műveleti tartalékosokból 3 265 fő volt 45 év feletti.  Az ily módon zsarolható csoportnak nincs utánpótlása, 2026-ra rájuk, mint tartalékosokra már nem lehet számítani.

Ez a pancserség tobzódása: Ha Orbán Viktor tartalékost akar, akkor lesz tartalékos bármi áron

Kovács Gyula nyugállományú katonatiszt több cikket írt az Átlátszónak a magyar honvédség helyzetéről, legutóbb például a 2019. évi költségvetés témához tartozó fejezetét vesézte ki. A szakértő most azt fejtette ki, hogy miként lehetne a haderőnek profi tartalékosokat kiállítania.

A radar végül Medinára került, potom 500 méterrel alacsonyabbra mintha a Zengőn lenne. Így a radar lefedettségi területe 10 százaléka annak, amit egy zengői radar produkálna.

A haderő a feszítő bérhiányok ellenére eltengődött valahogy 2015 szeptemberéig, amikor újabb embert próbáló feladat jött: kerítésépítés a déli határon és részvétel annak őrzésében. Hende Csaba bele is bukott a feladatba, ő 3 500 főt volt képes a határra vezényelni.

Simicskó István, az új miniszter azzal szerzett piros pontokat a miniszterelnöknél, hogy ő képes volt a létszámot 6 ezerre feltornászni. Ekkor már ment a határra a laktanyai szakácsnő és a légierő zenekara is. Kiderült, hogy a végrehajtó állománynál 2016 első félévében három munkanapból kettő 12 órás munkaidővel volt elszámolva. A katonák túlterhelését a közvélemény számára is nyilvánvalóvá tette a hortobágyi tűzszerész baleset.

Putyin krími akciójának következményei

2014-ben Putyin annektálta a Krímet, lázadást szított több orosz többségű kelet-ukrajnai körzetben. Az orosz erők 6 zászlóalj harccsoporttal, szétverték az ukránok légi mozgékonyságú hadosztályát, így Luhanszk és Donyeck megyét kivonták az ukrán fennhatóság alól. A NATO először a walesi, majd 2016-ban a varsói csúcson reagált: a védelmi képességek növelését tűzték ki célul, azzal, hogy a tagállamok növeljék védelmi kiadásaikat a GDP 2 százalékára 2026-ra.

A Honvédelmi Minisztérium 2017. január 1-jei kezdettel elindította a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő fejlesztési programot. Majd miután Donald Trump, amerikai elnök további gyorsítást szorgalmazott, Magyarország belement, hogy 2024-re teljesíti a GDP 2 százalékos követelményt.

Hét szűk esztendő után megindult a honvédelmi büdzsé soha nem látott mértékű növekedése:

Év                        Költségvetés (milliárd)                A GDP százalékában      Évközi átcsoportosítás

2016                                  298,5                                               0,92                                          +41

2017                                  353,7                                               0,95                                        +184

2018                                  427,3                                               1,06                                        +143

2019                                  512,8                                               1,17

2024-re az éves védelmi kiadások ezer milliárd felett lesznek, és a továbbiakban meg is tartják ezt a szintet. Ez 2026-ig mintegy 5 ezer milliárd növekményt jelent, ami lehetővé tenné a magyar honvédség 1990 óta elmaradt átfegyverzését a legmodernebb NATO kompatibilis eszközökre, létre lehetne hozni belőle egy 10-12 ezer fős szárazföldi hadosztályt, egy 3-5 ezer fős légi-légvédelmi dandárt, a 3-5 ezer fős vezető szervekkel és háttérintézményeikkel együtt. Ha ez sikerülne 2026-ig, utána el lehetne tervezni, hogy a profi haderő milyen fluktuáció mellett termeli ki profi tartalékát.

A Zrínyi 2026-ból csak annyi ismerhető meg, hogy 2026-ra legyen a honvédségnek egy könnyű, egy közepes, és egy nehéz dandárja. Ez simán beleférne egy 12 ezer fős hadosztályba. Érthetetlen, hogy miért kellett a magyar honvédség részletes bontású létszámáról szóló 2018-as OGY határozatban az aktív komponens létszámát a meglévő 20-22 ezer helyett 37 650 főre növelni 2026-ig.

Az elkölthető pénz a következő 6-7 évben arra nem elég, hogy majd 40 ezer főnek biztosítsunk modern fegyvereket. A munkaerő piac beszűkülése is arra utal, hogy már az is nagy bravúr lenne, ha a jelenlegi létszámot tartani tudnánk.

A másik felfoghatatlan törekvés a tartalékos állomány 20 ezer főre duzzasztása, ennek zömét az önkéntes területvédelmi tartalékosok képeznék. Ennek a kategóriának a létszám növekedési üteme alapján reménytelennek látszik 2026-ra a 20 ezer fős létszám feltöltése. Ráadásul ezeknek a tartalékosoknak a kiképzettsége mindenféle alkalmazáshoz elégtelen, és tisztázatlan az együttműködésük a haderő aktív komponensével.

A Fidesz a 2000-es Nemzetőr koncepció pimpós borát akarja új palackba tölteni „Önkéntes Területvédelmi Tartalékos” címkével.

A Zrínyi 2026 program harmadik évét éljük. A 2017-ben betervezett 365 milliárdhoz év közben még átcsoportosítottak 184 milliárdot. A beszerzésekre betervezett 54 milliárdot 133 milliárdra növelték. El tudtak költeni 59 milliárdot, vagyis a rendelkezésre álló összeg 44,4 százalékát tudták felhasználni.

Kérdés, hogy ha tudom, hogy 2017 a Zrínyi 2026 kezdési éve, miért nem eleve 549 milliárdot tervezek, miért év közben kell átcsoportosítani egy nagyobb összeget? És ha már ez történt, akkor miért nem tudom elkölteni a teljes rendelkezésre álló pénzt. Csak nem azért, mert nincs beszerzési ütemtervem? 2018-ban is megnövelték a tervezett 427 milliárdot további 143 milliárddal. Érdeklődéssel várom a költségvetés 2018 évi zárszámadását, amikor kiderül, hogy mi lett a sorsa a rendelkezésre álló 570 milliárdnak.

Ész nélküli költekezés

2017 érzékelhető fejlesztések nélkül telt el, 2018 viszont a Black Friday éve volt a HM-nél. Szinte számolatlanul szereztek be fegyvereket és fegyvernek látszó tárgyakat.

A használt utasszállító gépeket és a luxus kategóriájú kisgépeket a fegyvernek láttatni kívánt tárgy kategóriába sorolom, katonai képességnövekedés nem várható tőlük.

A tényleges fegyverbeszerzésekkel kapcsolatban (helikopterek, harckocsik, tüzérségi lövegek) aggályos, hogy rendszerszemléletű-e a beszerzésük, hogy egy részük csak 2028-ra érkezik be, vagyis már most látszik, hogy csúszik a 2026-os határidő.

Bevásárlási lázban a Honvédelmi Minisztérium

Nap, mint nap érkeznek a hírek a Honvédelmi Minisztérium (HM) újabb és újabb nagy értékű beszerzéseiről. Vége a hét szűk esztendőnek? Igaz lehet, hogy 2026-ra a magyar honvédség a térség meghatározó haderejévé válik? Kovács Gyula nyugállományú katonatiszt újabb írása a magyar honvédelemmel kapcsolatos meglátásairól.

Az elmúlt 20-30 év a nemzeti sajátosságok hangoztatásával telt, meg a keleti és nyugati hadi kultúra szimbiózisáról szólt, vagyis a NATO elvek alóli kibúvásról. Most alávetésről, mentorálási igényről beszélt Takács Attila dandártábornok, a szárazföldi haderőnem szemlélője a Bundeswehr és a magyar honvédség együttműködésének aláírásakor:

„Ezekre az eszközökre való felkészítés legjobb helyen Németországban van, a német szárazföldi haderők kötelékében. Mi nem csak új fegyverrendszert vásároltunk, hanem egy új doktrínát, megvásároltuk a jövőnket, a jövő haderejét és ehhez nagyon komoly filozófiaváltásra van szükség. Ahhoz, hogy valóban megtörténjen a filozófiaváltás a magyar szárazföldi haderőben, nagyon fontos, hogy a német haderő támogatását bírjuk.”

Einstein szerint az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra és várni, hogy az eredmény más legyen. 30 éve tesszük ugyanazt újra és újra, és ha nem változtatunk a viselkedésünkön, akkor az eszméletlen forrásbővülés ellenére is garantált a bukás.

A Zrínyi 2026-ot veszélyeztető egyik tényező tehát saját szellemi alkalmatlanságunk. Ezt minősítsük gondatlan veszélyeztetésnek. Emellett a korrupció és az eltitkolt politikai indíttatású érdekérvényesítések is hatalmas károkat okozhatnak a reformfolyamatban.

Még egy tényező akadályozhatja a térség meghatározó haderejévé válást. A Krauss-Maffei Wegmann GmbH & Co. KG főmérnöke forgat valami kis alkatrészt a kezében, és azon meditál, ha ezt beépítjük a magyaroknak szánt Leopárd harckocsiba, az mennyi idő múlva jelenik meg Putyin Armata tankjaiban? Nem kockáztatunk, nem építjük be!

Amit eddig leírtam, arra lehet mondani, hogy ez nem lehet igaz, a szerző elfogult. Pedig sajnos igen. Vegyünk erre egy példát a szakmámból, a tüzérségtől. Idén márciusban egy többnemzetiségű tüzérségi éleslövészettel egybekötött gyakorlatot rendeztek Németországban. A magyar honvédség tatai lövész dandárának a tüzér osztályából jelölték ki a résztvevőket. A tüzérosztály állománytábla szerint 12 löveges. Ám az osztály megalakulása óta 4-5 löveget tud csak kiállítani, mert ennyi üzemképes, ennyihez van kezelő állomány.

Erre a gyakorlatra is négy löveg volt az utazó keret. A lövegek D 20-as ágyútarackok voltak, amit a Szovjetunióban 1950-ben kezdtek rendszeresíteni. Magyarországra pedig az 1970-es évek elején hozták ezeket Ural típusú vontatóikkal együtt. Azóta ezek a lövegek semmiféle korszerűsítésen nem estek át. A partnerek ezen a gyakorlaton csupa olyan eszközzel jelentek meg, amelyet az ezredforduló után gyártottak. Ez olyan, mintha az olvasót arra kényszerítenék, hogy a 21. században Sokol rádiót hallgasson és fekete fehér TV-n nézhessen legfeljebb két csatornát.

Kovács Gyula nyugállományú katonatiszt

Címlapfotó: Orbán Viktor miniszterelnök és Benkő Tibor honvédelmi miniszter katonák között a Varsó Wesola kerületében rendezett ünnepségen, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország húsz, Szlovákia pedig tizenöt éve csatlakozott a NATO-hoz. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom