Tízmilliókat sikkaszthatott a kilakoltatott jelzáloghitelesek szerződéseit író szegedi ügyvéd

Közel 70 millió forintot tüntethetett el az a szegedi ügyvéd, akinek a letartóztatását kérte a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség – a bíróság bűnügyi felügyeletet rendelt el. Az ügyvéd szegedi körökben jól ismert: ő jegyezte ellen azokat a keretjelzálogjog-szerződéseket, amelyek alapján több tucat szegedi és makói család került utcára.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Év végi támogatási kampány

„A gyanú szerint az elkövető három ügyféltől vett át pénzeket ingatlan adásvétel kapcsán, mindhárom esetben az ügyvédi letétbe átadott pénz kizárólag az adásvétel érdekében volt felhasználható. A felek azt is kikötötték, hogy harmadik személy részére kifizetést az ügyvéd csak az ügyfél írásbeli engedélyével tehet. A nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsított az ügyfelek által átutalt 38 millió forintot, 27 millió forintot és 3,3 millió forintot nem a megállapodásban foglaltakra fordította, hanem saját céljaira használta fel” – írja közleményében a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség.

A gyanúsított, akinek letartóztatását múlt szerdán kérte az ügyészég, nem más, mint egy Szegeden jól ismert ügyvéd. Ő ellenjegyezte azokat a 2007-2009 között kötött keretjelzálog-szerződéseket, amelyek alapján több tucat szegedi és makói család került utcára.

Az akkori történt egyik főszereplője L. Gábor volt, aki a KÉSZ Fészek Kft.-vel projekthitelből épített társasházakat Csongrád megyében. A hitelt a Raiffeisen Bank Zrt. nyújtotta, a fedezetként a felépült lakások szolgáltak. Ezeket a bank akkor tehermentesítette, amikor a vállalkozó eladta a lakást, és a befolyt pénzt címkézve a banknak elutalta.

Ez 2009-től nem mindig így történt, erről 2011-ben írt a Délmagyarország. Ekkor derült ki ugyanis, hogy a bank a követelését már nem L. Gábor cégétől, hanem a lakásukat már egyszer kifizető lakóktól követelte.

A nagy port felvert üggyel a Népszabadság is foglalkozott. A pórul járt lakók mindenhol sérelmezték, hogy a vállalkozó által biztosított ügyvéd – akit most másik ügyben sikkasztással gyanúsítanak – olyan okiratot szerkesztett, melyből a lakóknak nem derült ki egyértelműen: a vállalkozó csődje esetén bukhatják a lakásokat.

Az egyik panaszos akkor a Csongrád Megyei Főügyészségen is feljelentést tett, Dr. G. Gábor ellen. Ügyvédi visszaélés miatt indult nyomozás, amelyet azonban a Csongrád Megyei Nyomozó Ügyészség megszüntetett, mert „bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.”

Az ügyvédet a Szegedi Ügyvédi Kamaránál is bepanaszolták. A fegyelmi tanács 200 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá, amiért úgy járt el a panaszosok nevében is, hogy arról nem készített megbízási szerződést. Mást nem vizsgáltak.

A Raiffeisen Bank Zrt. több mint 30 családot perelt be a nemfizető vállalkozó helyett, és szinte mindet kivétel nélkül meg is nyerte. Utána pedig elárvereztette a lakásokat. A történet érdekessége, hogy a rendőrség is nyomozott az építési vállalkozó után, de nem találtak semmit. Annyi derült ki, hogy „327 millió forint kölcsön nem térült meg, de senki sem csalt”. 

Viszont a NAV most megfogta L. Gábort, őt csődbűncselekményért ítélték el jogerősen, 1,8 milliárd forintot keresett rajta az adóhatóság.

Segesvári Csaba

Fotó: a szegedi ügyészség, forrás: hu.wikipedia.org