Az önkormányzat és az állam tette tönkre a K’Art cégcsoportot – állítja az egykori tulajdonos

“Az önkormányzat és később az állam is, soha nem a cégünket akarta kifizetni, hanem a hitelezőinek kivásárlásával csak tönkre akarta azt  tenni” – állítja Kendi Imre lapunknak adott interjújában. Beszélt Lázár Jánossal való viszonyáról, valamint a hódmezővásárhelyi sportcsarnok körüli, szerinte politikai okokból kreált botrányról.

„Szeviép-szaga van a vásárhelyi K’Art-ügynek, Büntetőbírósági eljárás folyik a vásárhelyi Jobbik 2014-es listavezetője korábbi cégeinek ügyében, K’Art-ügy Vásárhelyen: Szabó Bálintot meghallgatta az ideiglenes vizsgálóbizottság, Választási kampányra is ment az eltűnt K’Art-pénzekből? A K’Art-ügy Hódmezővásárhely Szeviép-ügye, s egyben Márki-Zay Péter korrupciós pártfinanszírozási ügye” – címek a google találati listájában, ha az úgynevezett hódmezővásárhelyi K’Art-ügyre rákeresünk.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Ezekből úgy tűnik, hogy valami hatalmas botrány van Lázár János városában, amiben rajta és a fideszes többségű önkormányzaton kívül mindenki sáros. Vagy mégsem – legalábbis ez derül ki Kendi Imre egykori K’Art tulajdonos lapunknak adott interjújából. A volt cégvezető évek óta nem nyilatkozott, de az időközi polgármester-választással kapcsolatban indult médiahadjárat miatt most vállalta a nyilvánosságot.

• A K’Art cégcsoport három vállalkozása PPP konstruckióban 2800 négyzetméteres csarnokot és 2000 négyzetméteres mélygarázs épített 2007-ban a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak, ami 15 év után lett volna a városé.
• 2008-ban átadták, a Lázár János vezette önkormányzat 2010-től nem fizette a szerződésben szereplő 107 milliós éves szolgáltatási díjat.
• 2012-ben felszámolást kérnek a K’Art csoport két cége ellen, ami 2013-ban megindul, a vállalkozások pedig csődbe mennek.

„Ebben az ügyben nem nekünk van szégyenkezni valónk!” – kezdte a beszélgetést Kendi Imre, akivel a K’Art egykori székházában találkoztam. Ezt a sokszázmilliós épületet a csőd miatt elvesztették, ma bérlői a volt székházuk egy részének.

„Nulláról indultunk, nem állami cég romjain építkeztünk. 2006-ban 2-3 milliárd forint forgalmat értünk el, sokfelé pályáztunk sikeresen, és minden alkalommal tiszta verseny helyzetben nyertünk. A város meghatározó adófizetői  és több mint 90 ember munkaadói voltunk. Nagyon sok sportklubot, sportolót, oktatási és egészségügyi létesítmények sorát támogattuk komoly pénzügyi és tárgyi segítséggel, amire mindig is büszke maradok! Mindig jó fizető hírében álltunk, és az is igaz, nagy volt a hitelállományunk” – emlékezett vissza a csarnoképítés előtti időszakra Kendi Imre.

„Lázár János polgármesterként felkért, hogy a gazdasági ügyekben legyek  tanácsadója. Elvállaltam, a városért. Lokálpatrióta voltam, mindig térítés nélkül dolgoztam. Soha nem bántottam Lázár Jánost, de egyes dolgokban nem értettem vele egyet, ezért lemondtam a pozícióról. Mivel részt vettem a város közéletében, ismertem az önkormányzat terveit, a PPP csarnoképítést is. Évekig készültünk arra, hogy ha majd pályázni lehet, részt vehessünk rajta. Amikor kiírták, hárman indultunk, többek között a sokkal nagyobb építési volumennel bíró KÉSZ Zrt.-vel” – mondta Kendi Imre. A nyílt közbeszerzési pályázatot 2006-ban nyertük el, többlépcsős tárgyalás után.

Kendi hangsúlyozta, a szerződést nemzetközi standardok szerint a minisztérium készítette el minden részletre kiterjedően.

„Előre rögzítették a szolgáltatási díjat, ezt az önkormányzat és az állam is elfogadta. Pontosan tudták, melyik évben hogyan fog változni, mennyi terheli majd a város költségvetését” – reagált Kendi Imre azokra az évekkel ezelőtti kijelentésekre, melyekben a város azt állította, “a sportcsarnok használata az eltelt évek folyamán aránytalanul magas terhet rótt a városra”, illetve a kivitelező beruházást túlárazta.

Kendi Imre a szerződés különös részleteiről is beszámolt. „Az önkormányzatnál azt javasolták, hogy az ERSTE Bankkal szerződjünk, de ők az utolsó pillanatban visszaléptek, szerintem azért, mert addigra erőteljesen nőtt a város hitelállománya. Végül a CIB-től kaptunk svájci frank alapú hitelt, a tervezett forint alapúval szemben…”

Az egykori K’Art tulajdonos állítja, az önkormányzat egyetlen alkalommal sem fizetett időben, pedig minden határidőre elkészült, és a minisztériumban is mintaprojektnek tartották az elkészült létesítményünket.

„Az első három hónapot sem fizették ki, az inkasszóra feljogosító levelet sem írták alá, ami pedig a szerződés része volt. Nem indokolták meg miért, de ezzel is már többszörösen szerződést szegtek. Nekünk ebben az időben a bank előírása miatt három havi törlesztőrészletét kellett a számlán tartani, nem tudtuk megtenni. Mindig több havi késésben voltak. Miközben nekünk csökkent a megrendelésünk, a bank a válság miatt folyamatosan szigorított.”

A Fidesz kormány 2010-ben jelentette be, hogy felülvizsgál egyes  PPP projekteket, Hódmezővásárhely sem maradt ki belőle.

„Nem fizettek, nem tudtuk a hiteleinket átvariálni. A csarnokot nem lehetett kiadni, bevételünk nem volt, csak kiadásunk. A piac a válság miatt megváltozott, így nem volt más választásunk, mint 2011-ben perelni, fizetési meghagyást beadni az önkormányzat ellen, ezzel védve a nekünk hitelező, dolgozó vállalkozókat. Ekkor indult el az ördögűzés, és egyoldalúan felmondták a szerződést.”

A fideszes vezetésű önkormányzat ezután feljelentette a K’Art-tot a közbeszerzési bíróságnál, a NAV-nál, az ügyészségnél, valamint kártérítési pert indított.

„Rendőrségre, bíróságra jártunk. Az ügyet a Kúriáig vitték, de ott is nekünk adtak igazat. Egyetlen egy hatóság sem marasztalt el bennünket, az önkormányzat minden egyes pert elveszített, de még ekkor sem fizetett. A bank pedig sorban felmondta a hiteleinket. 2013-ban csődbe mentünk, és semmit sem tehettünk. Pedig végig abban bíztunk, hogy az állammal kötött szerződésnél nincs biztosabb és biztonságosabb szerződés, hiszen még az ekkori tárgyalásokon is azzal áltattak bennünket, hogy ki fognak bennünket fizetni!”

„A valós tények azonban mindig azt bizonyították, hogy az önkormányzat és később az állam is, soha nem a cégünket akarta kifizetni, hanem a hitelezőinek kivásárlásával csak tönkre akarta azt  tenni” – állítja Kendi Imre.

Kendi Imre szerint a K’Art cégcsoport csődjét elsősorban az önkormányzat szerződésszegő magatartása okozta.

„Ekkor több mint 1 milliárd forintos vagyona volt a cégnek, a kényszerű csődeljárás idején pedig csak a felszámoló rendelkezhetett róla, mi semmit sem tehettünk. Az összes vagyonunkat, 20 év munkájának az eredményét, elvesztettük” – mondta Kendi Imre.

A sportcsarnok végül 2014-ben úgy került a városhoz, hogy a Magyar Állam megvásárolta a CIB-től a cég adósságát.

„2014 őszén jelent meg először Szabó Bálint, azt ajánlotta, hogy politikai kapcsolatai révén segít a PPP-ügyben. Az ügyvédünkhöz irányítottuk, de a hamis, kétszínű ígéreteiből semmi nem lett. Utána már mint a károsultak képviselője jelent meg nálunk.”

Kendi Imre, megmutatta a felszámolásban regisztrált vállalkozók névsorát. Eszerint a K’Art House Kft. 472 milliós az adósságából az adóhivatalnak, a CIB Banknak, az állami gazdaságfejlesztési központnak hitelei 437 millió forintot tettek ki.

A K’Art Éptő Zrt.-nél 392 millió forint adósság maradt. Itt is az adósságából az adóhivatalnak, a CIB Banknak, az állam vasútnak, 299 volt a hitele. Vagyis a két cégben megmaradt 864 milliós adósságból a kis- és középvállalkozóké mintegy 128 millió forint volt. Erre  fedezetet biztosított volna a cég vagyona is, és az önkormányzat által ki nem fizetett, és a bíróság által megítélt közel 164 millió forint is.

„Szabó feljelentése után számos esetben jártunk a rendőrségen, az eljárás vége pedig az lett, hogy a felszámolók ellen emeltek vádat, minket tisztának találtak. Ehhez képest a bíróságon lévő, kreált ügy a mai napig a nevünkkel szándékosan összemosva jelenik meg” – mondta Kendi Imre.

„20 éve dolgoztunk mielőtt elkezdtük a PPP-t. Mindig, mindent a cégbe forgattunk vissza. Amikor ez tönkrement, akkor az egész vagyonunk elment, majdnem földönfutóvá váltunk. Ezután újrakezdtünk mindent, évekig külföldön dolgoztunk, majd hazajöttünk. Továbbra is tervezek, kivitelezek, hiszen  építész és magyar ember vagyok, ehhez értek, de most ismét csak piaci cégeknek dolgozunk” – fejezte be Kendi Imre.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat Szabó Bálint közbenjárására felállította a K’Art-bizottságot. Ebben akarják vizsgálni a K’Art-ügyet. Mégpedig azok a képviselők, akik 2011-ben a sportcsarnokra kötött PPP szerződés felmondásáról is döntöttek.

2013-ban ugyanennek az önkormányzatnak a sajtóreferense azt állította, “az MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. tájékoztatta önkormányzatunkat, hogy a K’Art Építész Stúdió Kft. és a CIB Bank Zrt. között létrejött hitelszerződésből eredő valamennyi követelést az állam engedményezés útján megszerezte. Az állam jogosultjává vált valamennyi, a követelést biztosító mellékkötelemnek, így a zálogjognak is. Minderre tekintettel az önkormányzatunk által havonta fizetendő szolgáltatási díjon az MKK Zrt.-nek közvetlenül érvényesíthető zálogjoga áll fenn, így a város a K’Art javára nem is teljesíthet.”

A képviselők többsége fideszes, ezért kerestük a helyi frakciót, hogy miként látják szerepüket az ügyben. Kerestük Szabó Bálintot is, de nem válaszoltak kérdéseinkre.

Segesvári Csaba

Fotó: a szerző felvétele