Fidesz-közeli, állami, és multinacionális cégek öntik a TAO-pénzt a kormány kedvenc futballklubjaiba – itt vannak a nevek és a számok

Fél év alatt sikerült kiszednünk a Magyar Labdarúgó-szövetségből (MLSZ), hogy az elmúlt három évben melyik cégek nyújtottak TAO-támogatást egyes kormánykedvenc futballkluboknak. Most először kerül nyilvánosságra, mely cégeken keresztül dől a közpénz a Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton kasszájába. Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Kuna Tibor és Orbán Győző cégei mellett az OTP, a MOL és a Telekom is nagy összegeket adott a vizsgált focicsapatoknak.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az Mfor áprilisi összesítése szerint az elmúlt hét évben 526 milliárd forint társasági adót nem fizettek be a cégek az államkasszába, hanem inkább sport- vagy kulturális szervezeteknek adták oda. A kormány végig azt állította, hogy ez nem közpénz, de tavaly novemberben a Kúria véglegesen kimondta, hogy a TAO-támogatás közpénz.

A programra 2011-ben még Brüsszel is rábólintott, mert az Európai Uniónak a kormány úgy érvelt, hogy a TAO közpénz (itthon ezt tagadták), minden adat nyilvános lesz (nem lett), és az utánpótlást támogatják ebből – végül stadionok, teakonyha, külföldi igazolások, meg profi játékosok fizetései lettek belőle.

A legtöbb TAO-támogatás, összesen 128 milliárd forint a labdarúgásba került az MLSZ-en keresztül, ebből a legtöbb pénzt pedig az Orbán Viktor által alapított felcsúti Puskás Akadémia kapta. A TAO 2011-es bevezetése óta összesen 16,29 milliárd forintot.

A végsőkig titkolták a donorok nevét

A TAO-pályázat menete röviden: A sportegyesület beadja a pályázatát az MLSZ-nek, ők elbírálják, de a megítélt összeget az adott egyesületnek kell összeszednie a cégektől. Erről az egyesület és a cég támogatási szerződést köt, amit el kell küldeniük az MLSZ-nek, akik kiadják az igazolást, hogy mehet az utalás, majd ezután az egyesület megkapja a pénzt a cégektől.

2017 márciusában jogerősen pert nyert a Transparency International (TI) két minisztériummal, az EMMI-vel és az NGM-mel szemben. Az ítélet értelmében a minisztériumoknak ki kell adniuk, hogy melyik sportszervezetek mely támogatási időszakokban mely támogatóktól pontosan mekkora összegű támogatásban részesültek.

A támogatások a bíróság szerint közvetett állami támogatásnak minősülnek, a támogató cégek az államtól olyan kedvezményben részesülnek a támogatásért cserébe, ami „közpénzjelleggel bír”. Az ítélet indoklásában azt is kimondták, hogy aki állami támogatást vesz igénybe, vagy közpénzt használ fel a tevékenysége során, annak számolnia kell a nyilvánossággal. Azt is írásba adták, hogy adótitok nem képezheti abszolút korlátját a közérdekű adatok megismerésének, mert az adatok megismeréséhez való jog erősebb, mint a támogatók adótitkának megőrzéséhez fűződő jog.

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány és a minisztériumok fellebbezése után a Kúrián 2017 októberében és novemberében megszületett a végleges, megfellebbezhetetlen döntés. Előbb októberben a TI, majd novemberben a DK nyert a Kúrián. A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket elutasította, és helyben hagyta a jogerős ítéletet.

A kúriai döntés szerint 15 napon belül ki kell adni a kért iratokat, de azóta sem kerültünk közelebb a TAO-pénzekhez. A felcsúti akadémia és a minisztériumok is húzzák az időt a felperesekkel szemben.

Az MLSZ meghátrált a pertől

Ferencz Gábor, az Átlátszó szerzője a Kúria döntése után, 2018 januárjában közvetlenül az MLSZ-hez adott be közérdekű adatigénylést, amelyben a sportegyesületek és a gazdasági társaságok közötti, 2011 és 2017 között született TAO-igazolásokat (cégnév, összeg, időpont, támogatást kapó sportegyesület neve) kérte kiadni. Az MLSZ azt válaszolta, hogy a 30 ezer támogatási igazolás feldolgozása 90 napot vesz igénybe, és ezért fizessünk 2,5 millió forintot anyag- és munkaerőköltségre.

Ezután leszűkítettük az adatmennyiséget csapatok és időtartam tekintetében is. Csak a 2015-2016-2017-es évre vonatkozóan, és csak a NER erős embereinek kezében lévő focicsapatok (Felcsút, Fradi, Kisvárda, Mezőkövesd, Videoton) TAO-igazolásait kértük.

Erre már nem is reagáltak, ezért bepereltük az MLSZ-t. Május 8-án nyújtottuk be a bíróságon a keresetet, de múlt héten írt egy levelet az MLSZ, hogy miért perelünk, hiszen ők már májusban elküldték nekünk az adatokat.  Mi akkor nem kaptuk meg őket, de most elküldték ismét, és ezúttal sikeresen meg is érkeztek. Így több évnyi (!) adatigénylés és per után végre sikerült hozzájutni azokhoz a fontos közérdekű adatokhoz, hogy pontosan mely cégeken keresztül megy a közpénz a Fidesz kedvenc focicsapataihoz.

Így néz ki egy határozat a támogatási igazolásról:

Az  MLSZ által kiállított támogatási igazolás

Ebből jól látszik, hogy:

• az adatok megvannak elektronikus formában is
• az MLSZ munkája annyi volt, hogy kitakarták a cég címét és adószámát
• minden határozat négy példányban készült, és egy példány az EMMI-ben található

A címek és adószámok kitakarásával ráadásul hiába fáradt az MLSZ, mert cégnév alapján minden cégnyilvántartás egy gombnyomásra kidobja ezeket az információkat. Mi az Opten Kft. adatbázisát használtuk a NER kedvenc focicsapatait támogató cégek feltérképezésére.

Garancsi csapatának csak a MOL adott

Ez a legrövidebb lista, két évadban is csak egy cég adott TAO-támogatást a klubnak. A 25 százalékos állami tulajdonban lévő MOL Nyrt. tulajdonában lévő MOL Petrolkémia Zrt. 2015/16-ban 216 millió forintot, 2016/17-ben pedig 215 millió forintot irányított a Videotonhoz.

Így máris érthetőbb a klubtulajdonos Garancsi István június végi nyilatkozata a csapat MOL Vidi FC-re való átnevezéséről: „Komoly tervekhez komoly pénz kell. A Vidi bizonyította az elmúlt években, hogy képes megújulni és eredményt elérni, de ehhez kellett a MOL támogatása is. Nyolc éve állnak a csapat mögött főszponzorként, és belföldön komoly sikereket értünk el. De mi többet szeretnénk.”

Felcsút legnagyobb támogatói Mészáros Lőrinc és az üzlettársai

A 2015/16-os évben Mészáros Lőrinc egyik legismertebb cége, a Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Hódút Kft. küldött 1 milliárd forint TAO-támogatást Felcsútra.

A Hódút Kft. tulajdonosa a tiszakécskei Varga Károly, aki több vállalkozásban is üzlettársa Mészárosnak. A Hódút rendszeresen kap nagyösszegű állami megrendeléseket, tavaly például 284,64 milliárd forint, idén június végéig pedig 88,9 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert a cég.

Emellett ott van a 2015/16-os TAO-listán Varga két másik cége (Magyar Vakond Kft. 30 millió Ft, Vakond Út és Építőipari Kft. 193 millió Ft), Orbán Viktor édesapjának egyik érdekeltsége (Dolomit Kft. 100 millió Ft), Mészáros vasútépítő cége (R-Kord Kft. 40 millió Ft), a szintén sok állami megbízást kapó Provital Zrt. (10 millió Ft) és Soltút Kft. (150 millió Ft) is.

2016/2017-ben 1,16 milliárd forint TAO-támogatást küldött Felcsútra a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő MKB Bank, 720 milliót a Magyar Takarékszövetkezet, 560 milliót pedig Mészáros vasútépítő cége, az R-Kord ajánlott fel. De ott van a listán a Mészáros kezében lévő Hunguest Hotels (60 millió Ft) Mészáros gyerekeinek építőcége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. (30 millió Ft), a közbeszerzéseken szintén sikeres WHB (150 millió Ft) és Épkar Zrt. (35 millió Ft), valamint Orbán Győző Dolomit Kft.-je (63 millió Ft) is.

2017/18-ban Mészáros Lőrinc két cégétől (Mészáros és Mészáros Kft., R-Kord Kft.) 891 millió, a részben állami tulajdonú MOL egyik lányvállalatától, a MOL Petrolkémia Zrt.-től 1,5 milliárd, az MKB Banktól pedig 1,4 milliárd forint közpénz ment Felcsútra TAO formájában.

A Fradit a Telekom dobta meg 200 millióval

A Fradi nem egy Felcsút, az éves legnagyobb támogatás összege nem haladja meg a negyedmilliárd forintot.

2015/16-ban a svájci tulajdonú GE Infrastructure Kft. 250 millió forint, a szintén svájci SPAR pedig 35 millió forint TAO-támogatást adott Kubatov Gábor csapatának.

2016/17-ben a Magyar Telekom 200 millió forinttal, a paksi turbinákat gyártó GE Hungary 48 millióval, a kormányzati óriásplakátokat kitevő Odex 30 millióval, Garancsi István Market Zrt.-je pedig szerény 6,6 millió forinttal tolta meg a zöld sasok szekerét.

2017/18-ban a francia tulajdonú Legrand Zrt. 200 millió forint, a Telekom egyik leányvállalata, az E2 Hungary Zrt. pedig 15 millió forint TAO-támogatást csatornázott a Ferencvárosba.

Kisvárda fő támogatói a MOL és a Duna Aszfalt

2015/16-ban a Duna Aszfalt dobott 557 millió forint TAO-támogatást Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszter csapatának. Emellett küldött 50 milliót az azóta kegyvesztetté vált, Szíjjártó-közeli Kuna Tibor két reklámcége (Young and Partners Kft., Trinity International Communications Kft.), a svájci tulajdonú GE Infrastructure Kft. pedig 170 millió forintot adott. De ott van a listán 90 millióval a kormányzati takarítási tendereket sorozatban nyerő B+N Referencia Zrt. is.

A Duna Aszfalt tulajdonosa a tiszakécskei Szíjj László, aki Varga Károlyhoz hasonlóan (és itt-ott vele közösen) több cégben üzlettársa Mészáros Lőrincnek. A Duna Aszfalt rengeteg közpénzes megbízást kap, tavaly 606,5 milliárd forint, 2018 első félévében pedig 171,8 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert.

2016/17-ben a MOL egyik cégétől, a FGSZ Földgázszállító Zrt-től érkezett 318 millió forint Kisvárdára. Itt fontos megjegyezni, hogy a földgázellátás a Seszták Miklós által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatásköre volt, a MOL-ban pedig 25%-os tulajdonrésze van a magyar államnak.

Ebben az idényben a Paks2 turbináit gyártó GE Hungary 200 millió forintot, a Telekom 50 milliót, Varga Károly Hódút Kft.-je pedig 56 millió forint közpénzt küldött TAO-támogatás formájában Kisvárdára.

2017/18-ban Seszták csapatának ismét egy MOL-leány, ezúttal a MOL Petrolkémia Zrt. volt a legnagyobb TAO-adományozója 142 millió forinttal. Emellett jött 30 millió forint a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő MKB Bankon keresztül is.

Tállai csapatát a MOL és az OTP tolja

2015/2016-ban a Dunai György tulajdonában lévő Betonút Zrt., és a Szíjj László kezében lévő Duna Aszfalt gondolta úgy, hogy Tállai András akkori NAV-elnök csapatát kell támogatniuk 100 és 265 millió forinttal.

2016/17-ben megjött Mezőkövesdre a magyar labdarúgás önzetlen támogatója, a MOL Petrolkémia Zrt. 536 millió forinttal, és beszállt az OTP Jelzálogbank Zrt. is 138 millióval.

2017/18-ban ismét a MOL Petrolkémia Zrt. adta a legtöbbet, 600 millió forintot, az OTP tulajdonában lévő Merkantil Bank pedig 170 millió forint közpénzt csatornázott Tállai csapatához TAO-támogatás formájában.

A maga nemében zseniális rendszer

Ha végignézzük a NER kedvenc focicsapatait az elmúlt 3 évben támogató cégek listáját, akkor jól kirajzolódik a közpénzek kicsatornázására kitalált szisztéma.

Vannak a nyilvánosság számára ismeretlen nevű vállalkozások, akik néhány millió forintot irányítottak egy-egy csapathoz. Ezekről hihető, hogy tényleg szimpla sportszeretetből tették.

Mellettük vannak a részben állami tulajdonú MOL leányvállalatai, amikről nehezen képzelhető el, hogy teljesen függetlenül és önállóan hoztak döntést arról, hogy hatalmas összegekkel támogassanak egy-egy NER-közeli klubot.

A legtöbb TAO-támogatás azonban a közbeszerzéseken keresztül állami megrendelésekkel, tehát közpénzzel vastagon kitömött cégeken keresztül ment a Fidesz-kedvenc focicsapatokhoz. Pofonegyszerű, és a maga nemében zseniális, ördögien rafinált rendszer: X cég Y forint értékű közbeszerzést nyer, majd az adójának Z részét nem fizeti be az államkasszába, hanem inkább egy sportegyesületnek adja. Mészáros Lőrinc több esetben a saját akadémiáját „támogatta” így.

Mindezt az állam jóváhagyásával, sőt ösztönzésével, hiszen a TAO-rendszert az Orbán-kormány vezette be 2011-ben. Ennek ellenére évekig azt állították, hogy a TAO nem közpénz, holott – ahogy a bíróság és a Kúria is kimondta – közvetett állami támogatás, mert az ország adóbevételeit csökkenti.

Erdélyi Katalin – Ferencz Gábor

A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. Az MLSZ-től pdf-formátumban kapott támogatási igazolások itt tekinthetők meg, az Átlátszó azokból készített táblázata pedig itt látható.