HELYREIGAZÍTÁS (2019. február 22.) A 2018. július 9. napján megjelent „Évi egymillió tonna építési törmelék kerülhet a dunakeszi lerakóba, veszélyes anyagokat is találtunk a sitthalomban” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy az Érdi Járási Hivatal jelentős kapacitásbővítésre adott ki engedélyt a SA-HO Kft. számára, mely szerint a cég évi 1.275.000 tonnára növelheti teljesítményét, ami azt jelenti, hogy napi 200 megrakott teherautó majdnem 20 éven át fog hulladékot szállítani a lerakóba. A valóság ezzel szemben az, hogy az Érdi Járási Hivatal a cég kibővített hulladékgazdálkodási engedélykérelmét elutasította. Azon tényt, hogy a telephely területe a felszín alatti víz állapota szempontjából az érzékeny területek közé sorolt, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha a SA-HO Kft. telephelyén tárolt anyagok alkalmasak lennének arra, hogy a felszín alatti vizeket károsítsák. A valóság ezzel szemben az, hogy a telephely vízbázist nem érint. Valótlanul állítottuk, hogy a Szűcs Fuvar Team Kft. Fótra a Városligetben elbontott épületek azbesztet is tartalmazó bontási törmelékét szállította.
Dunakeszi számos pontjáról jól látható az a hulladékhegy, amely a város Göd felé eső határában, az M2-es út közelében magasodik. A sitthalomban veszélyes anyagok is porladnak, bár erre nincsen engedélye a telepnek. A hulladékkezelő, egyben a terület gazdája tulajdonosai révén a városligeti bontási munkákhoz is kötődik.
Az egykori dunakeszi homokbánya területén lévő lerakó közvetlenül a régi és az új 2-es utat összekötő földút mellett található, melynek aszfaltúttá történő átépítése épp a napokban kezdődött meg. A telepen az utóbbi egy évben szemmel láthatóan megnőtt a hulladék mennyisége.
A látványos gyarapodás ellenére a városban jószerivel senki nem tud arról, hogy a 2011 óta a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi Felügyelőség engedélyével működő, úgynevezett inert hulladékot – azaz veszélyes anyagot nem tartalmazó bontási törmeléket – gyűjtő és feldolgozó lerakó kapacitása a tavalyi évben jelentősen megnőtt. Igaz, Dunakeszi önkormányzata sem verte nagydobra a bővítést. Közérdekű adatigénylésemre a város jegyzője azt válaszolta, hogy az önkormányzat a szakhatóságtól csak tájékoztatást kapott a szemétlerakó kibővítéséről, s a testület egyetlen ülésen sem foglalkozott az üggyel.
Pedig nemcsak a bővítés ténye, hanem a lerakót működtető SA-HO Építőanyagipari Kft. eddigi hulladékkezelési tevékenysége is adhatna okot aggodalomra. A piliscsabai székhelyű SA-HO Kft. nemcsak működtetője a lerakónak, henem tulajdonosa is a területnek. A cég 2016 óta Szűcs Gábor és felesége érdekeltségében van. Szűcsék a tulajdonosai annak a Szűcs Fuvar Team-nek is, mely Fótra is szállít építési anyagot, közte a Városligetben elbontott épületek azbesztet is tartalmazó bontási törmelékét.
A Fóton magasodó hulladékhegyről Zsidai Péter írt cikket a Magyar Narancsban. Szintén ő számolt be 2017 áprilisában a Népszava egy cikkében arról, hogy a dunakeszi hulladéklerakóba került a Petőfi Csarnok bontásából származó építési törmelék.
A hír nyomán 2017 májusában a dunakeszi jegyző utasítására a közterületfelügyelők szemlét tartottak a helyszínen, ahol a jegyzőkönyv szerint veszélyes hulladékot nem találtak. Emellett a város jegyzője az ügy kivizsgálása céljából megkereste a Pest megyei környezetvédelmi eljárásokban illetékes Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát is. Csakhogy – legalábbis a jegyző állítása szerint – a szakhatóság azóta sem tájékoztatta a jegyzői hivatalt a vizsgálat eredményéről. A járási hivatalban telefonos érdeklődésemre azt válaszolták, hogy ők valóban lefolytatták a vizsgálatot, de mivel Dunakeszi jegyzője “nem kérte” az erről szóló dokumentációt, a Járási Hivatal nem is küldte el az önkormányzatnak.
Nem tudni hát, mi volt a vizsgálat eredménye, mindenesetre ugyanebben az évben az Érdi Járási Hivatal jelentős kapacitásbővítésére adott ki engedélyt a SA-HO Kft. számára. Eszerint a 2011 óta évi 209 ezer 950 tonna inert hulladék rekultivációját végző cég 2017-től a korábbi mennyiség hatszorosára, évi 1 millió 275 ezer tonnára növelheti teljesítményét.
A bővítés két szakaszban történne: az első két év lenne a “kitermelési fázis”, amikor is évi 425 ezer tonna hulladékot dolgoznának fel, s csak ezt követően működne maximális kapacitással, évi 1 millió tonnát meghaladó hulladék feldolgozásával a telep, a határozat szövege szerint “előreláthatóan 19 évig”.
A szakhatóság határozata szerint a bővítésnek nem lesz jelentős környezeti hatása, környezeti hatásvizsgálat lefolytatására nincs szükség:
“A hulladékgazdálkodási tevékenység környezetre gyakorolt hatása várhatóan nem lesz jelentős mértékű. A terheléseket és kockázatokat csökkentő intézkedések megtételére a technológiai fegyelem betartásán túlmenően nem lesz szükség” – állapították meg.
Az engedély kiadásában meghatározó szerepet játszhatott az az előzetes környezeti vizsgálat, melynek lefolytatásával a SA-HO a SÖVIT Környezetvédelmi Kft.-t bízta meg. A SÖVIT Kft. adatai szerint az első két év után maximális kapacitáson dolgozó hulladéklerakóba napi 5100 tonna anyagot fognak beszállítani. Ez azt jelenti, hogy – mivel a teherszállítás a telephelyre általában 30 tonnás tehergépjárművekkel történik – egy átlagos munkanap hozzávetőleg 200 db tehergépjármű, illetve átlagosan 5 db személyautó fog érkezni a lerakóhoz. A szállítás pedig alighanem a most épülő összekötő úton folyna, ahol a tervek szerint naponta több ezer gödi és dunakeszi lakos fog közlekedni.
Ezeket az adatokat a SA-HO eddigi és mostani tevékenysége teszi igazán ijesztővé: a cég hulladékgazdálkodására ugyanis egyáltalán nem a “technológiai fegyelem” a jellemző. A lerakóhoz vezető, önkormányzati tulajdonban lévő közút mellett évek óta veszélyes hulladékot is tartalmazó szeméthalmok állnak. Minderről fotók, videók készültek, ebben a galériában megtekinthető mind.
A közterületfelügyelők nem találtak veszélyes anyagokat a helyszínen, ahol képgalériánk készült.
Az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a SA-HO Kft.-vel a lerakó környezetének tisztán tartásáról. A megállapodás szerint a SA-HO gondoskodik az út mellett lévő hulladék elszállíttatásáról, s erről havonta adatszolgáltatást nyújt az önkormányzatnak. 2011 óta azonban a SA-HO egyszer sem küldött adatokat illegális hulladék eltávolításáról, tudtam meg Dunakeszi jegyzőjétől. Bejelentéseim nyomán viszont az önkormányzat május közepén felszólította a SA-HO-t a megállapodás betartására és az illegális hulladék eltávolítására. A cég azonban ezidáig nem tett a felszólításnak eleget és az önkormányzat levelére sem válaszolt.
A jegyző állítása szerint viszont a város mező-őre folyamatosan felvételeket és feljegyzéseket készít a lerakóról és környezetéről, amiket feltölt Dunakeszi Térinformatikai Rendszerébe, az INTERMAP-ba. A műholdas felvételeken azonban sajnos az illegális hulladékot egyáltalán nem lehet látni, ahogy nem mutatják a felvételek a brutális facsonkításokat – tucatnyi földből kitépett fa és rengeteg levágott ág hever végig az út mellett – és azt a porszennyezést sem, ami a lerakóhoz vezető út mentén megfigyelhető. Pedig a kiadott engedélyek nemcsak a közút tisztán tartását, de a lerakóhoz vezető út rendszeres locsolását is előírják.
A bővítés előtt készített környezetvédelmi vizsgálat ráadásul úgy becsülte meg a porszennyezés mértékét, hogy azzal számolt: az utak nagy részét murva fogja borítani. Ez azonban nem történt meg. A környéken lakók locsolást az elmúlt egy évben nem tapasztaltak, amit igazol az út melletti növényzetet borító vastag por. A jelenlegi porhelyzet szintén jól látszik képgalériánkban. Illetve ezen a videón is:
A hatóságok azonban ezidáig szemet hunytak a SA-HO tevékenysége fölött. Az illegális hulladék miatt a Dunakeszi Rendőrkapitányságon tett feljelentésemet a rendőrség elutasította, szerintük ugyanis nem található veszélyes hulladék az út mellett. A PMK Érdi Járási Hivatalánál is panaszt tettem, s ennek nyomán a hivatal felszólította az önkormányzatot a hulladék további kezelésre történő átadására.
A szakhatóság azonban szintén nem észlelt veszélyes hulladékot a területen, és nem rendelt el szakértői vizsgálatot az esetleges környezetszennyezés miatt. A pordiffúzió és a hulladéklerakóban lévő veszélyes és oda nem illő hulladék ügyében, ami miatt szintén panaszt tettem, “a tényállás tisztázása érdekében” további vizsgálatok elvégzését ígérték.
Június végén a nagyméretű hulladék egy részét végül eltávolították az út mellől, most viszont a talajt borítja vastagon az ott hagyott építési törmelék, melyben veszélyes anyagok is láthatóak. Az önkormányzat tájékoztatása szerint viszont a szemét elszállítása hosszabb időt fog igénybe venni, mert “többféle összetételű hulladék halmozódott fel a területen”, ám azt írták, hogy a Polgármesteri Hivatal “folyamatosan egyeztet” a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft.-vel az elszállítás módját illetően. A Járási Hivatal viszont az elszállíttatást és az azt igazoló iratok benyújtását július 5-ig kérte az önkormányzattól.
A legnagyobb kockázatot azonban maga a lerakó hordozza. A folyamatosan hordott bontott építőanyag szinte “lefolyik” a szeméthegyről, holott a bővítésre kiadott engedély szerint az első két évben csak az itt deponált – azaz rövid ideig itt őrzött –, régi hulladék kitermelése majd feldolgozása folyhatna a telepen. Ennek ellenére folyamatosan érkeznek a rakománnyal teli teherautók, amik aztán üresen távoznak.
Az ide szállított bontott építőanyag közt pedig mindenféle olyan hulladékot is lehet látni, melynek tárolására nincs engedélye a lerakónak: fém, műanyag, aszfalt, üveg, elektromos eszközök maradványai figyelhetők meg az egyre magasodó szeméthegyben.
A dunakeszi közterület-felügyelők egyszeri helyszíni szemléjének jegyzőkönyvén kívül viszont nincs olyan szakhatósági dokumentáció, amely egyértelműen cáfolná veszélyes anyagok jelenlétét. Holott az előzetes környezeti vizsgálat megállapítása szerint “a telephely területe a felszín alatti víz állapota szempontjából az “érzékeny” területek közé sorolt.”
A felszín alatti vizeket az engedélyező hatóságok szerint monitoring kutakkal kell ellenőrizni – kérdéses azonban, hogy valóban megtörténik-e ez a rendszeres ellenőrzés. A lerakó közvetlen közelében mezőgazdasági területek találhatók, szőlőművelés is folyik a hulladékhegy szomszédságában. Egy, a közelben dolgozó helyi lakos szerint a környékbeliek félnek a talaj szennyeződésétől, de nem mernek a szakhatóságoknál panaszt tenni. Állításuk szerint ugyanis tartaniuk kell a SA-HO Kft. “nagyon jó” ügyvédjétől.
Kerestük a SA-HO Kft.-t, ahonan egyelőre csak olyan választ küldtek, amelyben azt ígérik, hogy egyszer majd válaszolnak – ha megteszik, közreadjuk majd.
A hulladékrekultiváció során elvégzett munkálatokról, az utógondozás alatt elvégzett ellenőrzésekről és vizsgálati eredményekről a SA-HO Kft.-nek évente jelentést kell készítenie a PMK Érdi Járási Hivatala számára. Ezt a jelentést közérdekű adatként megigényeltem a szakhatóságtól, de választ egyelőre nem kaptam. De nemcsak a SA-HO elmúlt évekbeli tevékenységéről, hanem a lerakó jövőbeni működéséről is fontos lenne pontos információkat megtudni. Gyaníthatóan azokat a gödi és dunakeszi lakosokat érdekelné mindez leginkább, akik a lerakó mellett épülő új utat fogják a jövőben használni.
Bodnár Zsuzsa
Fotók: a szerző felvételei
UPDATE (2018. július 25.): A SA-HO Kft. a szerkesztőségnek küldött helyreigazítási kérelmében azt állítja, hogy a cikkben elmített kapacitásbővítésre végül nem fog sor kerülni, mivel az Érdi Járási Hivatal 2018. március 5-én kelt határozatában elutasította a SA-Ho Kft. kibővített hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmét.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Ha a látható vagyont vesszük alapul, és hiszünk a toplistáknak, akkor még mindig Csányi Sándor – ha a harácsolás tempójából...
Saját újságot, rádiót és néha helyi tévét is fenntart sok vidéki önkormányzat, hogy a lakosság értesüljön arról, mi történik a...
2016-ban a reklámköltések közel 60 százaléka, 2017-ben már a 87 százaléka került kormányközeli médiacégekhez. De tavaly már kapott pénzt az...
Célszerűségből másik vádhatóság kijelölését kérte jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt emberek százait megkárosító vádlottak ügyében zajló büntetőeljárásban a Fővárosi Főügyészség vezetője,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!