Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.
Vállalkozni, tendereken megméretkezni alkotmányos jog. Bárki megteheti, így működik a gazdaság. Vannak viszont, akik ezt az alkotmányos jogot nem arra használják, amire való, tehát, hogy megnyerjenek egy tendert. Éppen ellenkezőleg. “Segítő ajánlat” – közbeszerzésekkel foglalkozó szakemberek így hívják az olyan pályázatokat, amelyeket bizonyos cégek kizárólag azért nyújtanak be, hogy úgy tűnjön, valódi verseny volt az adott tenderen.
A forgatókönyv általában a következő: a szereplők előre megbeszélik, hogy ki fog nyerni a közbeszerzésen. A nyertessel szemben elinduló ajánlattevők ezután direkt úgy alakítják a pályázatukat, hogy az biztosan veszítsen. Az előre megbeszélt nyertes győz, ezután pedig kárpótolja a veszteseket. A kárpótlás általában az, hogy a veszteseket később vagy alvállalkozóként vagy konzorciumi partnerként alkalmazza a nyertes cég.
Így mindenki jól jár – leszámítva a beruházást finanszírozó adófizetőket. A fővállalkozó azért jár jól, mert így tisztának tűnik a közbeszerzés, a „vesztes” pedig azért, mert bár egy kicsit bonyolultabb módon, de végül mégis csak pénzhez jut. Az ilyen jellegű ügyeskedést elméletben tiltja a törvény. Mégis számos jel utal arra, hogy valami hasonló játékot játszhatott Tiborcz István egykori cége, az Elios Zrt.
Az efféle mutyi az esetek többségében bűncselekménynek minősül, kifejezetten az ilyen összehangolt magatartást tanúsító „versenytársakat” fenyegeti a „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűncselekmény jogi alakzata.
Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt, vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződéses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Emellett a közbeszerzési jogszabályok számos konkrét garanciával igyekeznek kizárni az ilyen típusú együttműködéseket. Ezek közül közül kiemelkedik az, hogy aki ajánlatevőként versenytársa volt egy későbbi tendernyertesnek, az alvállalkozóként sem jöhet vissza a projektbe.
Vesztesekből nyertesek
Az Átlátszó közel száz olyan közbeszerzést nézett át, amelyet az Elios Zrt. nyert meg az elmúlt években. Voltak köztük olyanok, amelyeket az OLAF is vizsgált, és olyanok is, amelyeket nem. Voltak köztük továbbá nyílt és meghívásos tenderek.
Itt megtekintheti az összes olyan tender részleteit, amelyeket az Elios valaha behúzott a közbeszerzési értékhatár felett. Ebben táblázatunkban pedig azokat szedtük csokorba, amelyeken szembetűnően gyakran felbukkanó cégek többször szerepeltek, NY betűvel jelölve a nyílt versenyeket.
Utóbbi fontos érv lehet pro és kontra magyarázatra is: tehet-e róla (tett-e érte) a cég, amelyiket meghívják, arról, hogy pont őt hívták meg? Illetve másik oldalról: nyilvános pályázatot is le lehet mutyizni, legföljebb valami véletlen folytán odakerül az esélytelenek nyugalmával próbálkozó vállalkozó is. Mint olvasóink láthatják, hagytunk munkát az ügyészségnek is.
A tenderek dokumentumait átnézve lépten-nyomon ugyanazokba a vállalkozásokba botlottunk: olyan cégekbe, amelyek nagyon sokszor nyújtottak be olyan ajánlatot, amely végül alulmaradt az Elios Zrt.-vel szemben. Az összes közbeszerzést megvizsgálva az is kiderült, hogy ezzel párhuzamosan e vállalkozások közül többen Tiborcz egykori cégének partnerei is voltak, konzorciumban nyertek az Elios Zrt.-vel közbeszerzéseket. Az pedig már az OLAF leveleiből derült ki, hogy az egyik vállalkozás amellett, hogy sokszor nyújtott be – később vesztes – pályázatot, egy alkalommal az Elios Zrt. alvállalkozója is volt.
Az Elios Zrt.-vel gyakran együtt szereplő cégek a következők:
1., SAG Hungaria Kft., jelenleg SPIE Hungaria Kft, és korabeli leányvállalata, a SAG Mérnökiroda Kft. : hatszor jelent meg versenytársként, háromszor konzorciumi partnerként, egyszer alvállalkozóként.
2., Épkar Zrt.: hatszor jelent meg versenytársként, egyszer partnerként.
3., U-Light, illetve a tulajdonában lévő U-Light Esco Kft.: hétszer nyújtott be vesztes pályázatot.
4., Mezei-Vill Kft.: hétszer nyújtott be vesztes pályázatot.
5., Roneko Kft.: kétszer jelent meg versenytársként, négyszer partnerként.
6., Grep Green Public Zrt.: négyszer jelent meg versenytársként, egyszer partnerként.
“Valami Tiborra hivatkoztak”
Pályázni alkotmányos jog, ahogy fentebb is mondtuk. Hogy a fenti vállalkozásokat mégis mi teszi igazán érdekessé? Az a történet, amelyet egy névtelenséget kérő forrásunk mesélt el nekünk. Ő egy olyan személy, aki mélységeiben ismeri az egyik olyan cég ügymenetét, amely a legelső tendereken még elindult azzal a céllal, hogy legyőzze az Elios Zrt.-t, és megszerezze a megrendelést.
Forrásunk azt mondta: hamar rájöttek, hogy Tiborczékon kívül nem igazán nyerhet senki, és miután ezt felismerték, úgy döntöttek, hogy inkább el se indulnak az Elios ellen.
“Tudtuk, hogy az Elios, ami akkor még E-OS-ként futott, csókos cég, az volt a mondás, hogy közgépes. Indultunk, vesztettünk, újra próbálkoztunk, eddig semmi dráma vagy szokatlan. Egészen addig, míg egyszer kollégánk az egyik előzetes egyeztetésről falfehéren érkezett vissza. Valami Tiborra hivatkoztak neki. Az volt a mondás, hogy munkatársunk nem tudja, kicsoda ő valójában, különben nem izomkodna a pályázataival. Olyan volt a beszélgetés hangulata a kolléga elmondása szerint, hogy a cégvezetés, a tulajdonosokkal egyeztetve elengedte az egész közvilágításdolgot. Többé inkább nem próbálkoztak.”
Egy ilyen pályázat előkészítése ugyanis milliós költség – és ha egy vállalkozás tudja, hogy nem nyerhet, akkor szó szerint az ablakon dobja ki a pénzt, ha mégis elindul. A piac más szereplői a milliós nagyságrendet ugyan eltúlzottnak mondják, de azt, hogy költség, ráadásul sok munkaerőt lekötő nehéz feladat, abban nem volt vita.
Messziről jött, névtelen forrás bármit beszélhet – fanyaloghatnánk. Ha nem épp ugyanerről a gyakorlatról készített volna hangfelvételt a ma már LMP-társelnök, akkor még szekszárdi fideszes önkormányzati képviselő Hadházy Ákos. A 2012-es beszélgetést a Direkt36 ismertette tavaly január cikkében. E szerint jóval a pályázat kiírása előtt tárgyalt a városi Fidesz-frakció a majdani munkákról, s a beszélgetésen elhangzik Tiborcz neve is.
Így pedig már joggal feltehető a kérdés: ha már az elején tudta mindenki, hogy „valami Tibornak” kell győznie, akkor ezek a vállalkozások miért próbálkoztak ennyiszer? Miért verték magukat tetemes költségekbe teljesen feleslegesen?
Miért tett így például a SAG Hungaria cégcsoport? A cég, amelynek a nevébe összesen tízszer futottunk bele. Ők hétszer adtak be – végül vesztes – pályázatot, ezzel párhuzamosan pedig háromszor az Elios Zrt. konzorciumi partnereként szerepeltek. A SAG ráadásul nemcsak versenytársként és partnerként, hanem egy alkalommal, Gyálon az Elios Zrt. alvállalkozójaként is feltűnt.
A SAG (jelenleg SPIE Hungaria) igazi nagyágyú: tízmilliárdos árbevételű, 300 főt foglalkoztató, száz százalékban német tulajdonú vállalatról van szó. Az anyacég a SPIE SAG GmbH Németországban piacvezető, komoly érdekeltségei vannak Franciaországban, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában.
Ludovika, lagzi, üzlet Mészárosékkal
Ahogy a SAG, úgy az Épkar Zrt. nevével is nagyon sokszor találkoztunk. Hét említés, legtöbbször (hatszor) sikertelen pályázat miatt, ezeket Csongrád megyében bukták. A vesztes pályázatok mellett egy alkalommal ez a cég is partner volt, egy várpalotai közbeszerzésnél nyertek az Elios Zrt.-vel konzorciumban.
Az Épkar tipikus fidesz-közeli vállalkozás. A milliárdos árbevételt produkáló Építő és Épületkarbantartó Zrt. a Szeivolt-családé és más kisrészvényeseké, a legnagyobb tulajdonos a legfrissebb, tavaly szeptember végi közgyűlési jelenlét ív szerint idősebb Szeivolt István, őt követi a fia. Ifjabb Szeivolt olymértékben a Fidesz-közeli tenderarisztokrácia része, hogy őt és feleségét állítólag még a 2013-as Orbán-Tiborcz lagzira is meghívták – ezt a Heti Válasz cikke pedzegette.
Honlapjuk számos közmegbízásos referenciát említ: dolgoztak például a Ludovika campuson, a Komjádi és a Hajós Alfréd sportuszodák újjáépítésén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületfelújításán.
Az országos sajtóban akkor tűntek fel, amikor tavaly a West Hungária Bau-val felesben megvásárolták a Körösaszfalt Kft.-t, és ifjabb Szeivolt vezérigazgató lett az új szerzeményben. Az eladó Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László Duna Aszfaltja volt. Feles tulajdonostársuk, a WHB Tiborcz István szintén tenderlovag barátjának, Paár Attilának a cége. A WHB történetesen az Elios tulajdonosa is 2015 óta, amióta Tiborcz kiszállt (és amióta az OLAF vizsgálódik).
A felcsúti kapcsolat
Ahogy az Épkar Zrt., úgy az U Light sincs nagyon távol Tiborczéktól. Az U Light és leányvállalata összesen hétszer tett ajánlatot az Elios Zrt. ellen. Mindegyik pályázatuk vesztett. A cég sosem volt az Elios Zrt. konzorciumi partnere, és a rendelkezésre álló adatok szerint az alvállalkozója sem.
Volt azonban úgy, hogy nyertek, így történt például Felcsúton is – ahol az Elios történetesen nem is próbálkozott. A Mészáros Lőrinc vezette településen ugyanaz a Hamar Endre-féle Sistrade adta a tanácsokat közvilágításügyben, mint számos olyan településen, ahol az Elios tarolt korábban.
A Magyar Nemzet cikkéből kiderül: Felcsút a közbeszerzési értékhatár alatt, 259 lámpára kért ajánlatot 2016-ban, a legkedvezőbb ajánlatot az U Light Kft. adta, ezért Mészáros Lőrinc a cég 13,2 millió forintos ajánlatának elfogadását javasolta a képviselőtestületnek. Egy évvel később hasonló forgatókönyv alapján további 96 lámpát rendeltek az U Light-tól és leányvállalatától.
A Napi.hu tavaly arra hívta fel a figyelmet, Dombóváron a cég a becsült érték csaknem dupláját kínálva vihette a közvilágítási üzletet. A 24.hu nemrégiben arról írt: az U Light és az Elios Zrt. közösen terjeszkedik külföldön: Szlovákiában hoztak létre közös vállalatot. Az állandó vesztes tehát később az Elios Zrt. üzlettársa lett.
Iparági forrásaink szerint is “kis Eliost” tisztelhetünk a U-Light-ban. A kft árbevétel nélküli alvó cégnek tűnt 2014-ig, amikor is új tulajdonosok érkeztek. Egy szlovákiai hölgy, egy budapesti úr, illetve ketten, Horváth Szilveszter és Hetzl Péter a konkurens Grep Zrt.-től – utóbbiak pár hónapos spéttel zsilipeltek át. Horváth csak tavalyig maradt a U Light-ban. Ekkora már szépen felfutott az üzlet, stabilan több százmilliós lett az anyacég forgalma.
Alföldi bobpálya
A Mezei-Vill Kft. a U Light-hoz hasonlóan igazi pechvogel cég: hétszer indult az Elios ellenében, hétszer vesztett.
A berettyóújfalui Mezei József érdekeltségében álló cég árbevétele rendre a milliárdos tartományban található. A 444 korábbi cikke szerint a kiterjedt cégbirodalommal rendelkező Mezei érdekeltségei összesen 1,5 milliárd forint uniós forrást nyertek el az elmúlt években. Ebből – és ezt már mi tesszük hozzá – közel félmilliárdot a Mezei-Vill húzott be 2015-ben a cég kapacitás-bővítésére. A vállalkozás tulajdonosa Mezei József sportember, városában futsall-klubot is működtet, 2016-ban pedig elnyerte az év megyei vállalkozója elismerést.
A cég a neve sokaknak ismerős lehet. Ez volt ugyanis az a vállalkozás, amely 2012-ben több, mint 400 millió forintot nyert síkvidéki, elektromos motorral hajtott bobpálya kialakítására, csakhogy a pálya a projekt elszámolásakor még nem volt használható. Sőt, a 444-es cikk 2016-os megjelenésekor is ez volt még a helyzet.
A Morotva Liget honlapján közzétett számon érdeklődésünkre egy hölgy ugyanakkor azt mondta most, hogy az elmúlt szezonban már működtek, és most is be fognak indulni, ha az időjárás tavaszi enyhülést mutat.
A Roneko Kft.-ről hat említést találtunk a Közbeszerzési Értesítőben. Kétszer tett ajánlatot, s maradt alul az Elios-szal szemben, négyszer volt konzorciumi partner: az újpesti, a tatabányai, az ajkai és a dunaújvárosi stadionok pályavilágításának cseréjekor.
A Fejér megyei családi vállalkozás a Nemes-fivérek érdekeltsége. A többségi tulajdonos, a székesfehérvári Nemes Ferenc sportberkekben ismert labdarúgó klubtulajdonos, az MLSZ elnökségi tagja is volt, sőt, Csányi Sándor érkezése előtt néhány hónapig ideiglenesen irányította is a futballszövetséget. A Roneko a 2000-es években kisebbségi tulajdonosa volt a Videoton klubot működtető Fehérvár FC-ben is – abban ami most közvetve Garancsi Istváné.
Nemes Ferenc jelenleg is kisebbségi tulajdonos a BFC Siófokban, méghozzá György Tamással. György neve az önkormányzatoknak menzát szállító S-Food/Hungast-csoport frontembereként vált ismertté. A György-család másik érdekeltsége, az Aquaplus kötődik Bánki Erikhez, az Országgyűlés gazdasági bizottsága fideszes elnökéhez, a párt Baranya megyei erős emberéhez, aki maga sem titkolta jó viszonyát György Tamás testvérével, György Zoltánnal.
Ügyeskedés az árajánlatokkal
A Grep Kft. és Grep Green Zrt az Eliossal 5 közös említéssel szerepelnek a közbeszerzési adatbázisban, egyszer konzorciumi partnerek (közvilágítás-felújítás Pakson), négyszer sikertelen ajánlattevők.
A Grep tevékenységére az OLAF-jelentés is kitér a 24 közlése szerint. Feltűnt a vizsgálóknak például, hogy a Grep úgy adott be Mezőhegyesen versengő pályázatot, hogy ismerte a Tungsram-Schreder által kifejezetten az Eliosnak adott exkluzív árajánlatot.
Szemet szúrt a brüsszeli vizsgálóknak a hévízi projekt is, ahol a Grep és a kecskeméti Polar Studió adott be ajánlatot, amelyek 48 költségvetési tételben pontosan ugyanakkora mértékben, hét, illetve kilenc százalékkal haladták meg az Eliosét. Az OLAF szerint mindez csalás és okirathamisítás gyanúját veti föl.
A cég többségi tulajdonosa Makra József, a cégben igazgatósági tag fiatalabb rokona, Makra Attila. Makráék régi energetikai motorosok, a ma már tőzsdén jegyzett E-Star alapítói voltak. A Grep Zrt. 100 százalékos tulajdonában lévő beruházó kft-t Makráék 2013-ban vették át a későbbi U Light-os Horváth Szilvesztertől és Hetzl Pétertől, vagyis a KEOP-os pályázatok fénykorában még a jelenlegi U Light-os csapat vezényelte a céget.
Versenytárs, majd alvállalkozó
Ezeken a cégeken kívül pedig van még egy vállalkozás, amely mindenképp listánkra kívánkozik. A Simó Kft.-ről van szó. A szépen, 2015 óta milliárd felett forgalmazó kft. jelenleg Horváth Dezsőé és Modori Attilláé, pár évvel ezelőttig érdekelt volt benne a nagypalli Simó-család.
A Simó Kft.-t (jelenleg SMHV Kft.) azért mutatjuk be, mert bár nem indult sokszor az Elios ellen, ez az a cég, amely ugyanabban a projektben ajánlattevőként és alvállalkozóként is részt vett. Az ajánlatot érvénytelennek minősítette a kiíró mórahalmi önkormányzat. Vígaszágon a Simó Kft. ugyanakkor az Elios Zrt. alvállalkozója lett: az engedélyes kiviteli tervet készítették.
Egy segítő ajánlat, illetve egy kis kárpótlás: a Simó Kft. és az Elios ezt Mórahalmon játszotta el. A cég Kalocsán is szerepet kapott, itt szintén ezt a vállalkozást (akkor már SMHV Kft. néven) választotta egyik alvállalkozójának Tiborcz cége. A Simó Kft. a 24.hu szerint a kecskeméti projektben és Szolnokon is az Elios alvállalkozója volt.
A vállalat honlapján közzétett referenciák között felülreprezentáltak azok a városok, ahol az Elios nyerte a közvilágítási közbeszerzési pályázatot. A 22 városi munkából 20 volt eliosos projekt, ráadásul ezek zömét az OLAF is vizsgálta. Kérdés, erre mondható-e, hogy a megjelölt településeken a Simó/SMHV az Elios alvállalkozója volt, vagy az általuk végzett munka az eliosétól független másik beszerzés a vak véletlen folytán ugyanazokon a településeken – erről kérdeztük a céget, válaszukat várjuk.
Kerestük őket
Valamennyi érintett cégnek küldtünk kérdéssort a múlt hét végén. Csütörtökig egyedül a Roneko Kft. válaszolt, a teljes levél elolvasható itt (Google-drive), ahová fel fogjuk tölteni a további válaszokat is, ha érkeznek. A Roneko válaszának lényege: a négy stadionvilágítási munkát a szabályok szerint nyerték, magas minőségben elvégezték, amit utólag az OLAF sem vizsgált, mivel nem is uniós finanszírozású projektek voltak.
Reagált még a Grep Green Zrt., amelynek vezetői személyes találkozót kértek, de nyílt, idézhető interjút, amit mi szerettünk volna, egyelőre nem kívántak adni. Az U Light és az SMHV (ex-Simó) jelezte, hogy dolgoznak a válaszon. A Mezei-Vill, a SAG/SPIE és az ÉPKAR egyelőre nem reagált.
Forrásaink azt is mondták: nem csak a tiszta verseny látszata miatt lehet szükség hatékony bedolgozói hálózat kialakítására, hanem olyan esetben is, amikor a csókos cég már annyit nyer, hogy képtelen maga eleget tenni a vállalásainak, miközben egészen biztosan akadnak, akik bezárhatták volna a boltot, ha nem húzódnak be az Elios szárnyai alá.
Neve elhallgatását kérő egykori konzorciumi partner például úgy írta le a közös munkát, hogy magát a beruházást ők, mármint a szakik végezték, az Elios-osok pedig projektmenedzseltek, jogászkodtak, és beszerezték a lámpákat a nekik szóló exkluzív ajánlatok keretében.
Az Elios-előd E-OS Innovatív Zrt. eredetileg ismeretlen volt a világítástechnikai bizniszben. Azt lehetett róla tudni kezdetben, hogy anyacége, az E-OS Energakereskedő Zrt. révén a Simicska-féle Közgép áll mögötte – márpedig ez a G-nap előtt erős referenciának számított a megrendelők körében.
Simicska Lajos környezetéből most olyan hírek is eljutottak hozzánk, hogy az Elios-szal eleve nem tervezett hosszú távra a Közgép, voltaképpen nászajándék volt a cég az Orbán Ráhelnek ekkor már komolyan udvarló Tiborcz István, azaz a hercegi pár részére. Valamennyit ebből megerősített egy másik forrásunk is: Tiborcz és a céghez vele együtt érkezett Erdei Bálint “azt sem tudta, mi a kilowatt és a kilowattóra közötti különbség”, emlékezik vissza az új tulajdonosokra.
Bár a fiatal menedzserek láthatóan büszkék voltak rá, hogy “nincsen polgármester, aki elutasítaná a velük való együttműködést”, mégis szükségessé vált leigazolni valakit, aki otthon van az energetikában. Ő lett forrásunk szerint Mancz Ivette, akit a délalföldi Démász-tól csábított át az E-OS/Elios, s aki közvilágításért felelős igazgatóként valóban fontos csavarja lett a gépezetnek. Neve legalábbis rendre visszaköszön az OLAF ügyirataiban is.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Becker András 2012-2019 között dolgozott az Átlátszónál, az ő nevéhez fűződnek a miniszterelnöki vő, Tiborcz István résztulajdonában állt Elios Zrt. közbeszerzési sikereiről szóló első tényfeltáró cikkek.
2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt...
A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!