Másfél milliárdos jégcsarnok épül Biatorbágyon TAO-pénzből

biatorbagyjegcsarnoklatvanyterv-1024x386

 

A beruházás nagy részét TAO-pénzből fizeti a negyedosztályú hokicsapat, az önkormányzat pedig 300 millió forintot ad bele. A testületi jegyzőkönyvek szerint a Magyar Jégkorong Szövetség ötlete volt az egész, a Viadukt SE-nek pedig van kapcsolata olyan cégekkel, amik a szükséges 1 milliárd forintot “át fogják tudni vezettetni a NAV-on”. A képviselőtestület megszavazta a projektet, pedig tudták, hogy valószínűleg veszteséges lesz, ráadásul a biatorbágyi iskolások és óvodások egy része konténerekben tölti a napjait.

 

Kormánypropaganda helyett valódi híreket!

18516641-1-42

kormanypropaganda_800gif

Részletek, letölthető SZJA 1% nyilatkozat itt

 

A biatorbágyi képviselő-testület 2016. április 7-i ülésén határozatot hozott arról, hogy támogatják a városba tervezett Jégcsarnok-központot, amelyet a helyi Viadukt SE nagyrészt TAO-támogatásból akar megépíteni. A negyedosztályban játszó jégkorongcsapat grandiózus ötletéhez összesen 300 millió önrész-támogatást ad az önkormányzat: a 2016-os költségvetésből 15 millió forintot, a 2017-esből pedig egy augusztusi határozat értelmében 285 milliót.

Most vagy soha

A testületi ülések jegyzőkönyvéből egy egészen szürreális történet bontakozik ki.

A tavaly április 7-i ülés leiratának vonatkozó része rögtön egy erős mondattal kezdődik a polgármestertől:

“A Településfejlesztési Bizottság az elmúlt ülésén tárgyalta és nem kapott támogatást. “

Ezt követően Tarjáni István (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta, hogy ennek ellenére a testület elé hozza az ügyet, mert utoljára 2016-ban van lehetőség mindössze 30 százalék önrésszel létesítmények TAO-támogatására pályázni. Tehát most kell nekiállni a jégcsarnoknak, bár költhetnének bölcsődések, óvodások, iskolások elhelyezésére is.

“A következő kérdés, hogy miért van szüksége Biatorbágynak jégcsarnokra, amikor egyéb „sürgősebb”, „fontosabb” feladataik is lehetnének?“

Tarjáni másik fő érve az volt, hogy mivel a környéken legközelebb csak Budapesten, Dunaújvárosban és Székesfehérváron van jégpálya, a beruházással Biatorbágy helyzeti előnybe kerülhet Budaörssel, Érddel és Törökbálinttal szemben.

“Ha ezt Biatorbágy most meglépi, akkor egy olyan helyzeti előnybe kerül a környezetével szemben, amit a többiek már nem fognak tudni behozni, hiszen egy ilyen létesítmény esetén már nem esélyes annak a támogatása, hogy innen 5-20 km-re egy hasonló létesítmény épüljön, hiszen a kettő működtetése gátolná egymást.“

Barabás József (SZBE) képviselő ekkor közbevetette, hogy Budaörs bevétele ötszöröse, Érdé és Törökbálinté pedig duplája Biatorbágyénak, mégsem építenek jégcsarnokot. Barabás szerint inkább a város iskoláinak fejlesztésére kéne költeni a pénzt, mert “azt nem érti, hogy az a család, amelyik így szétszórna, nincs hol laknia, de már Mercedesről álmodoznak, mert azt valaki odaadná olcsón – ezt nem tudja támogatni”.

A polgármester erre azt válaszolta, hogy már folyamatban van a településen egy 8 tantermes iskolafejlesztés, amire Biatorbágy az 500 millió forintos állami támogatás mellé 350 millió forintot költ.

Nánási Tamás (Fidesz-KDNP) képviselő javaslatára ezután a testület külön határozatot hozott arról, hogy a jégcsarnok-beruházás során vizsgálják meg egy uszoda építésének lehetőségét is. Egyrészt azért, mert nincs Biatorbágyon uszoda; másrészt azért, mert a jég hűtésekor keletkező hő fűthetné a medencék vizét.

“Itt legalább 10-12 éve már programok része, folyamatosan, a korábbi, kilencvenes években is már gondolkodás szintjén jelen volt folyamatosan az, hogy saját uszodára volna szükség Biatorbágynak és úgy gondolja, hogy ez most is aktuális, mert igaz, hogy 10 km-en belül van legalább három vagy Érddel együtt négy, de azért, akár az időseket ha gondolják, vagy akár az iskolásoknak az úszásképzését mind meg lehetne Biatorbágyon oldani. (…) Az üzemeltetésébe belesegítene az a hőtermelés, amelyik a jégcsarnokban keletkezne a jég fenntartásából kifolyólag.“

Az ellenzéki Barabás azt mondta, hogy ha az uszodára kellene a 300 millió forintos önkormányzati támogatás, akkor megszavazná, de a jégcsarnokot nem támogatja, mert szerinte az egész biztosan veszteséges lesz.

Bevétel jégdiszkóból

Tarjáni István polgármester azonban optimistán látja a dolgokat, szerinte a létesítmény üzemeltetését közel nullára ki lehet hozni. Vagyis a bevételei talán kitermelik majd a költségeit.

“Nem mondja, hogy cél legyen, hogy ebből gazdagodjon a város, hogy jégcsarnokot üzemeltet, de közel nullára – főleg ezzel az uszodával összekapcsolva biztos benne – , hogy ki lehet hozni.“

Az áprilisi testületi ülésre benyújtott polgármesteri előterjesztésből kiderül, hogy a jégcsarnok ötletével az önkormányzatot a Biatorbágyon működő Viadukt SE kereste meg, amely “jelenleg a magyar bajnokság 4. osztályában szerepel, és tervezi második csapatának létrehozását, mellyel már a 3. osztálybeli indulás a cél.”

Az előterjesztéshez csatolt “Régiós Jégkorong Utánpótlás Központ Kialakítása” című koncepció szerint a Viadukt SE egyrészt gyerekekkel, másrészt szórakozni vágyókkal töltené meg a létesítményt.

“A jégcsarnok kihasználtsága a verseny és a szabadidősport, valamint az iskolai testnevelésen kell, hogy alapuljon.  (…) Tervezzük iskolai és óvodai korisuli, a mindennapos testnevelést kiváltó korcsolyaoktatás beindítását, ennek a kiterjesztését a környező közeli településekre. Hétvégente és a szabadnapokon pedig a közönségkorcsolyázás, valamint „jégdiszkó” létrehozását(…).”

A dokumentum szerint a 300 néző befogadására alkalmas létesítmény megépítése 971,9 millió forintba kerülne, és körülbelül 2018 januárjára készülne el. Az üzleti terv című alfejezet szerint a csarnok üzemeltetése havonta nagyjából 3 millió forintba, vagyis éves szinten 36 millió forintba fog kerülni. Az üzemeltetési költségekhez az önkormányzat a működés első évében 20, a másodikban 15, a harmadikban pedig 5 millió forinttal járul majd hozzá.

Bevételként évi 31 millió forinttal számolnak bérbeadásból és szponzoroktól. Ez 5 millióval kevesebb a tervezett üzemeltetési költségeknél, vagyis a képviselőtestület által megszavazott koncepció szerint is veszteséges lenne a projekt.

Mindent a gyerekekért

A biatorbágyi önkormányzat jóváhagyása után, 2015. május 1-jén a Viadukt SE benyújtotta TAO-pályázatát a Magyar Jégkorong Szövetséghez (MJSZ). A dokumentumból kiderül, hogy a sportegyesületnek mindössze 20 felnőtt férfi játékosa van, a jégcsarnokot az utánpótlás-bázis kialakítása miatt szeretnék megvalósítani.

“Célunk, hogy a korcsolyázással, jégkoronggal így megismerkedő gyermekek közül a támogatási időszak végére 20-25 utánpótlás korú játékost le tudjunk igazolni a Viadukt SE jégkorong szakosztályához, és mire a csarnok átadásra kerül komplett U8, U10-es csapattal rendelkezzünk. (…) A 2017/18-as időszakra már 50-70 fő közötti igazolt utánpótlás játékos a célunk, hosszútávon pedig 120-140 gyermekkel kalkulálunk és 20-30 fős igazolt felnőtt játékossal. A szabadidősport tekintetében pedig havi több százas látogatószámmal kalkulálunk.”

A Viadukt a pályázatban a jégcsarnok építési költségére 1,45 milliárd forintot írt be, ami közel 500 millióval több az önkormányzat által korábban elfogadott összegnél. A Viadukt 1 milliárd 41 millió forint TAO-támogatást kért az MJSZ-től a létesítményre, melynek fenntartását a kérelem szerint bérleti díjakból, szponzorbevételekből, és önkormányzati támogatásból tervezi fizetni az egyesület.

“A csarnok üzemeltetési költségeinek finanszírozását biztosító bevételek egy részét a külsős csapatok jégbérleti díjaiból tervezzük fedezni, valamint rendezvények részére történő jég bérbeadásra is nagy hangsúlyt fektetünk.

A manapság nagyon divatos céges rendezvényeknek, csapatépítéseknek kiváló helyszínül tud szolgálni egy jégpálya vagy több napos nemzetközi jégtánc vagy akár curling versenyre is bérbe adható. További bevételre számítunk a közönség korcsolyából, jégdisco-ból, valamint szponzori és reklám bevételekkel, önkormányzati támogatással is számolunk.

Az üzemelés második évétől a nyári időszakra görkorcsolyázásra alkalmas pályafelület kialakítását tervezzük, így újraéleszthetjük a korábban nagy népszerűségnek örvendő „gördiszkót” is, valamint görkoris edzéseket tudunk tartani a nyár folyamán és in-line csapatot is tudunk kiállítani. Így az edzés lehetőségek sem állnak le a nyári időszakban és a pálya bérleti díjakat sem kell nélkülözni a jeges szezonon kívül.”

Az MJSZ 2016. június elején hiánypótlásra szólította fel a Viadukt SE-t, amely a felszólításnak néhány napon belül eleget téve kiegészítette pályázati anyagát.

Átvezetni a NAV-on 1 milliárdot

A biatorbágyi képviselőtestület 2016. augusztus 23-i ülésén ismét előkerült a jégcsarnok. Az ülés jegyzőkönyve még az áprilisinál is érdekesebb olvasmány. Elsőként a Viadukt TAO-pályázatát összeállító MATHS Forrásszervező Kft. képviselője, Dér Tamás szólalt fel a jégcsarnokkal kapcsolatban.

“Az egész projekt ötlete legelőször a szövetségben (MJSZ – a szerk.) merült fel legelőször, ugyanis, az elért sikerek, illetve az utánpótlás megállíthatatlan fejlődése arra ösztönzi a szövetséget is, hogy keressen partnereket ahhoz, hogy elindulhasson ennek a környéknek a jégpálya fejlesztése is.“

Dér Tamás – akárcsak a polgármester áprilisban – elmondta, hogy a jégcsarnok megépítésével Biatorbágy előnybe kerülne a környező településekkel szemben. Dér megmagyarázta a közel 500 millió forintos áremelkedést is: szerinte az a nézőtér és az ÁFA miatt van.

“Annak ellenére, hogy kezdetben az egész projekt 1 milliárd Ft környéki összbekerülésre volt kalkulálva, azt szeretné ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy abban a költségkalkulációban nem volt még se az ÁFA beleszámolva, se a 300 fős nézőtér.

Ha csak 100 fővel növelik a nézőterét egy ekkora épületnek, az azt jelenti, hogy a teljes szerkezetét meg kell változtatni hosszában és széltében is, és kb. 100-150 millió Ft-os többletnövekedést okoz plusz 100 fő leültetése.”

Kiderült az is, hogy a biatorbágyi jégcsarnok terveit a Napur Architect Kft. készítette, amely az új Néprajzi Múzeumot is tervezte a Városligetbe, és Tarjáni István polgármester szerint ez jó referencia.

Szakadáti László (Fidesz-KDNP) megkérdezte, hogy jól értette-e a TAO-támogatással kapcsolatban, hogy “a Viadukt SE-n durván 1 milliárd 150 millió Ft megy át?”

Dér Tamás közölte, hogy igen, de mindenkit megnyugtatott, hogy meglesz a pénz.

“1 milliárd 150 millió Ft nagyságrendileg nagyon sok, de nagyon jó, előrehaladott tárgyalásokat folytatnak olyan nagy multinacionális cégekkel, akiket meggyőztek ennek a projektnek a helyességéről, akik át is fogják tudni ezt az összeget vezettetni a NAV-on keresztül.”

Lóth Gyula (SZBE) képviselő ezt követően elmondta, hogy nagyon szépek a tervek, de szerinte a város még nagyon sokat fog költeni erre a projektre a kapcsolódó közmű- és útfejlesztések miatt, amiket nem kalkuláltak bele a számításokba. Közölte, hogy ő nem támogatja a beruházást, mert szerinte nincs erre szüksége Biatorbágynak, és megkérdezte, hogy vissza lehet-e lépni belőle.

Dér Tamás azt válaszolta, hogy igen, a beruházás kezdetéig visszaléphet a város, illetve utána is, csak az harcvesztéssel jár.

“Az a pénz, ami a társasági adóból jön, az először ledekkol a szövetségnek a számláján és abból annyit fizet ki, amennyi elkészült. Nagyon szoros elszámolás van, a jégkorong szövetségnek a legszorosabb az elszámolási rendszere, a legkukacosabb – mondhatja így is – ami nem probléma, mert ez is megoldható, ha megfelelő kezekben van. Ha a város vissza szeretne lépni valamilyen okból, mint mondta, bármikor megteheti, de az építkezés el fog kezdődni. Ha az építkezés megkezdése után lép vissza, akkor egy torzó lesz a helyszínen.“

Kecskés László (Fidesz-KDNP) képviselő ezután tájékoztatást kért a polgármestertől, hogy mennyire fogja érinteni a biatorbágyi beruházásokat a jégcsarnokra szánt 300 milliós önkormányzati támogatás, mert

“(…) nagyon sokan szólították meg a képviselőket személy szerint is, hogy minek a jégcsarnok, micsoda pazarlás az, amikor még az iskoláik sincsenek rendben és dobozban vannak még az óvodásaik is.”

kontenerovibiatorbagy
Konténeróvoda Biatorbágyon. (fotó: centralcontainer.hu)

 

Tarjáni István szerint belefér a város anyagi lehetőségeibe a jégcsarnok támogatása, bár a 2017-es költségvetésük tervezete majd csak októberben kerül a képviselőtestület elé.

Szakadáti Lászlót ez nem nyugtatta meg túlzottan:

“Kétszáznyolcvanöt millió forinttal megterhelni a jövő évet, az némi bátorságot kíván.“

Talán nullszaldós lesz

Barabás József (SZBE) fenntartotta áprilisi érveit, miszerint a környékbeli nagy települések sokkal több pénzből gazdálkodnak, mint Biatorbágy, de mégsem akarnak jégcsarnokot építeni.

“Vállalkozói szemmel nézve, a mai milliárdosok kastélyt vesznek, szállodaláncot vesznek, egy se jégcsarnokot. Ha egy kicsit gondolkodnak, ebből nagy bevétel az életbe sose lesz. Ez olyan, mint a foci, mint a feneketlen tó, lehet beleküldeni a pénzt.“

Dér Tamás szerint a foci Magyarországon valóban veszteséges, de a jégcsarnokkal nem lesz gond.

“Több ügyfele is van a környéken társasági adó szempontból, akik biatorbágyi székhelyűek. Szerinte őket biztos rá fogja tudni venni, mint saját ügyfeleit, hogy adják ide a pénzt, de nem közvetlen helyi cégeken múlik ez, hanem olyan nagy cégeken, akik akár Győrben vagy Székesfehérváron vagy környékén vannak.

Óriási multik központjaitól múlik és nemzetközi szinten dőlnek el ezek az összegek. Kicsit előreszaladtak, mert szerették volna látni, hogy az 1,1 milliárdot hogyan fognak előteremteni. Bátran ki meri jelenteni, hogy év végéig a fele megoldható, a másik fele pedig folyamatában.“

Ezután Varga László (Fidesz-KDNP) alpolgármester azt mondta, hogy nem is céljuk, hogy nyereséget termeljen a jégcsarnok. Megelégednek már azzal is, ha nem lesz veszteséges.

“Szerinte, ha ez kijön null szaldóra, az már nagyon jó. Ha 1 forint nyereséget termel egy évben, az már bónusz és ha annál többet, az pedig a bónusz-bónusz. Nem tartja tragédiának, ha ez valamennyi pénzbe kerül hosszú távon is folyamatosan a városnak, mert olyan szolgáltatást tud nyújtani Biatorbágy lakosságának, mint az egészséges életmód, sport, a gyerekeknek az egész éves sporttevékenysége. Ha ezek mellett a céges rendezvényekből, a főzőkonyhából véletlenül nyereség is képződik, akkor tapsolnak is hozzá.“

Az MJSZ ötlete volt

Ezt követően Cserniczky Tamás, a Viadukt SE elnöke válaszolt arra a felvetésre, hogy Budaörs, Érd, vagy Törökbálint miért nem épít jégcsarnokot. Cserniczky elmondása szerint egyszerűen azért, mert nekik nincs hokicsapatuk, emiatt nem őket kereste meg az ötlettel az MJSZ.

“A Viadukt SE-nek van jégkorong csapata 6 éve, ezért pályázhatott. Ezért nem tud se Érd, se Budaörs, se Törökbálint, mert a környéken nincs sehol. Ezért kereste meg őket a jégkorong szövetség, mert egyesületük volt az egyetlen Pest megyei csapat, akinek van.“

Ezután egy helyi lakos megkérdezte, hogy hány embert érint a beruházás, hányan szeretnének Budapest és Székesfehérvár helyett Biatorbágyon jégkorongozni. Tarjáni István polgármester válasza szerint erről fogalmuk sincs, nem végeztek ilyen felmérést.

“Arról információt gyűjteni, hogy ki az, aki szeretne vagy nem szeretne, ilyet nem végeztek, de a többi esetben sem. Amikor a Kolozsvári úti sportpályára pályáztak, hogy felújítsák, vagy amikor a kosárlabda csarnokra pályáztak, ezek mind TAO pályázatból mentek, és akkor sem végeztek ilyet.“

A polgármester ezután lezárta a vitát, és a képviselőtestület 8 igen, 1 tartózkodás, és 1 nem szavazattal rábólintott a jégcsarnok önkormányzati támogatására.

Csak a Viadukt SE nyert 

Az MJSZ 2016. szeptember 21-én döntött a Viadukt SE pályázatának támogatásáról, így a negyedosztályú hokicsapat megkapja a kért 1 milliárd forintot a biatorbágyi jégcsarnokra.

“Eljárásom során megállapítottam, hogy a benyújtott Program összhangban van a Magyar Jégkorong Szövetség sportágfejlesztési stratégiájával. A pályázat mindkét felelős minisztérium döntése szerint támogatott.”

A dolog amiatt érdekes, hogy az Átlátszó információi szerint az MJSZ bő fél évvel korábban, egy 2016. február végi egyeztetésen arról tájékoztatta az OB III és IV bajnokságokban versenyző csapatok képviselőit, hogy a következő versenyévadra a versenyeztetési költségek mellett tárgyi eszköz beszerzésre (felszerelés) és személyi kiadásokra (edzői fizetés) is TAO-pályázatot nyújthatnak be.

Ezt a megbeszélésről készült emlékeztető-eamilben is megerősítette az MJSZ munkatársa, nem sokkal később mégis ellentétes döntés született. 2016. március 31-én az MJSZ a 21./2016 számú elnökségi határozatában döntött arról, hogy a harmad- és negyedosztályú hokicsapatok felszerelésre és személyi kiadásokra vonatkozó TAO-pályázatait nem támogatják.

Az MJSZ honlapján az elnökségi ülésről közzétett tájékoztató a szűkszavú határozatnál egyértelműbben fogalmaz:

“Pénzügyi kérdésekben döntött az elnökség a folytatásban: elfogadta a korábban említett műhelytámogatások megemeléséről szóló előterjesztést és elfogadta a TAO bizottság javaslatát, amely nem támogatta, hogy a férfi felnőtt OB III és OB IV-es csapatoknak további TAO forrásokat biztosítson az MJSZ. Ezekben a bajnokságokban jelenleg a versenyeztetési költségekre lehet ilyen támogatást lehívni.“

Azt tehát sehol nem említették, hogy harmad- és negyedosztályú jégkorong-csapatok beruházási támogatásra is pályázhatnak, a Viadukt SE azonban ennek ellenére megtette, és kapott is 1 milliárd forint TAO-pénzt az MJSZ-től.

Megkérdeztük az MJSZ-től, hogy miként lehetséges ez, és a jégkorong-szövetségtől az alábbi választ kaptuk:

“A Magyar Jégkorong Szövetség bizottságai 2016 februárjában vizsgálták újra az OB III-ban és OB IV-ben induló csapatok tao-támogatási lehetőségeit arra vonatkozóan, hogy a Szövetség sportfejlesztési stratégiájával összhangban a korábban támogatott jogcímeken kívül a személyi jellegű ráfordításokhoz kapcsolódó jogcím, valamint a tárgyi eszköz beruházás, felújítás jogcímen belüli felszerelés és sporteszköz beszerzés sportszakmailag támogatható-e.

A felnőtt amatőr csapatok számára a tao tv. által engedélyezett további jogcímek közül a versenyeztetés a kezdetektől támogatott a szövetségen keresztül. A sportcélú ingatlanfejlesztések (tárgyi eszköz beszerzésen belüli aljogcím), ahogy a 2011-2016-os sportfejlesztési stratégiában is meghatározta a Szövetség, kifejezett preferenciaként támogatott.

A képzés jogcím sportszakmailag nem támogatott önálló egyesületi program keretében, viszont a Szövetségen keresztül ebben a támogatásban is részesülhetnek a tagszervezetek.

A tao-döntéseket előkészítő bizottság javaslata alapján a Magyar Jégkorong Szövetség elnöksége 2016. 03. 31-én kelt határozatában döntött úgy, hogy az OB III. és OB IV. bajnokságokban induló egyesületek a tao tv-ben meghatározott jogcímek közül korábban szövetségileg támogatott jogcímeken kívül egyéb jogcím támogatására – tárgyi eszköz beruházáson belüli felszerelés és sporteszköz beszerzése, valamint személyi jellegű költségek – irányuló sportfejlesztési programot sportszakmailag nem támogatja.

Az elnökségi ülésről készült, szövetségi honlapon megjelent cikk összefoglalója pontatlanul tartalmazta az elnökségi döntések szövegét, viszont a honlapon szintén olvasható határozattárban az Ön által idézett döntés egyértelműen a 2016-2017-es támogatási időszak előtt nem támogatott felszerelés beszerzésekre és személyi jellegű kiadásokra vonatkozik, így ez a döntés továbbra sem zárja ki a más jogcímeken való támogatás lehetőségét.

Felnőtt amatőr egyesülettől a látvány-csapatsport támogatási rendszer bevezetése óta egyszer, a Viadukt SE esetében érkezett sportcélú ingatlanfejlesztésre irányuló sportfejlesztési program jóváhagyása iránti kérelem.”

Hamarosan indul a kivitelezés

A Viadukt SE-nek küldött levelünkben arról érdeklődtünk, hogy mely cégek támogatják társasági adójukkal a jégcsarnokot, és hol tart most a beruházás. Az egyesület nevében Dér Tamás, a Viadukt TAO-pályázatát összeállító MATHS Forrásszervező Kft. képviselője válaszolt az Átlátszó kérdéseire.

Dér Tamás azt közölte telefonon, hogy több céges támogatójuk van, akik fejenként 5-10-15 millió forinttal támogatják a biatorbágyi jégcsarnokot. Tőlük egyelőre csak a szükséges TAO-pénz nagyjából felét sikerült “összeszedniük”, de a projekt előkészítését el tudják indítani, és nyílt közbeszerzést írnak majd ki a kivitelezésre.

Dér azt is elmondta, hogy az MJSZ kérésére a létesítmény nem 300, hanem 500-600 férőhelyes lesz, hogy regionális versenyek rendezésére is alkalmas legyen. Bár Dér a biatorbágyi képviselőtestület tavaly augusztusi ülésén azt mondta, hogy “kb. 100-150 millió Ft-os többletnövekedést okoz plusz 100 fő leültetése”, most azt állította az Átlátszónak, hogy a nézőtér megduplázása nem jár majd a 1,5 milliárdos összköltség emelkedésével: “Bele kell férnünk ebbe a büdzsébe, úgyhogy összehúzzuk a nadrágszíjat.”

Erdélyi Katalin

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Ha nem csak elméletben fontos a sajtószabadság: részletek itt.

 

 

  • Csilla Malicsek

    És Biatorbányon,van még ember aki nem küldi el ezeket az embereket? nem vagyok biatorbágyi!

  • thinktwice

    Gyerekek konténerekben.
    Teljes területek ivóvíz nélkül.
    Mellékutcák sárban dagonyázva, közvilágítás nélkül.

    Ugye erre volt a legnagyobb szükség, Polgármester Úr?