A költségvetésbe betervezett 121,5 millió forint telekadó helyett messze a piaci értéke felett vett át egy semmiféle bevételt nem termelő ipari területet a dorogi önkormányzat egy banktól, miközben a polgármester a pénzügyi gondok enyhítése érdekében 80 millió forintos hitel felvételét javasolja a képviselő-testületnek. Ellenzéki képviselők szerint valami nem stimmel.
A dorogi ipari parkot Berezvay Balázs kezdte fejleszteni 1998-ban. Földeket vásárolt, majd közművesítette a területet. Kiépítette a víz- és csatornahálózatot, valamint közvilágítást telepített. 1999-ben az ipari parkban letelepedett a japán Sanyo vállalat, amely újratölthető száraz elemeket, légkondícionálókat, majd napelemeket is gyártott 2013-ig, amikor befejezte a termelést, és elbocsátotta a dolgozókat.
Berezvay Balázs elmondása szerint a Sanyo-tól a gyár területéért kapott összeget, valamint magánvagyonát is a dorogi ipari park további fejlesztésére fordította. Újabb földeket vett, és azokat is igyekezett összközművesíteni, hogy a letelepedni szándékozó befektetőknek csak a gyárépítéssel kelljen majd foglalkozniuk.
Befektetők azonban egyetlen kisebb cégen, a Preymesser Kft.-n kívül nem jöttek, s ezzel együtt a pénz sem, Berezvay ezért 2006-ban hitelt vett fel a Sopron Banktól, hogy be tudja fejezni a terület fejlesztését. Azonban mint sokan mások, ő sem tudta törleszteni devizahitelt, így a felvett 357 millió forintos kölcsön miatt elbukta az ipari park tulajdonjogát.
2010-ben a bank felmondta Berezvay kölcsönszerződését, és a bank tulajdonában lévő SB-DIP Kft. kezébe került a 334 ezer négyzetméteres terület. Eddig ez nem több egy magánvállalkozó becsődölt projektjének leírásánál, ám a történet 2016 szeptemberében közpénzügyileg is érdekessé vált.
Pénz helyett földet számított be az önkormányzat
Dorog önkormányzata 2015-ben bevezette a telekadót, amelyet a beépítetlen iparterületek után kell fizetniük a tulajdonosoknak. Az adó mértéke évi 200 forint/négyzetméter. Tittmann János polgármester az Átlátszónak elmondta, hogy az adót célzatosan az ipari parkra találták ki, egyfajta ösztönzésként, mert azt szeretnék, ha megjelennének ott a beruházók, és megindulna a termelés.
A dorogi képviselő-testület a 2016. szeptember 30-i ülésén úgy döntött, hogy telekadó-tartozás fejében átvesz két földterületet két tulajdonostól.
Az egyik a már említett SB-DIP Kft., amely 111 millió forint telekadóval tartozott a városnak a Berezvay-féle terület után. A polgármester, Tittmann János által írt előterjesztés szerint a cég ajánlotta fel, hogy földdel fizetné ki az adótartozást.
Méghozzá nem akármilyen árfolyamon, négyzetméterenként mintegy bruttó 5 580 forintért. Vagyis a 111 milliós adótartozás fejében Berezvay egykori 334 ezer négyzetméteres földjéből egy körülbelül 20 ezer négyzetméteres terület került az önkormányzat tulajdonába.
A másik átvett föld egy magánszemélyé volt, aki 10,5 millió forint telekadóval tartozott az önkormányzatnak egy 30 ezer négyzetméteres terület után. Az önkormányzat kifizetett közel 4 millió forintot a tulajdonosnak, így a terület összesen 14,5 millió forintért lett a városé. Négyzetméterenként nagyjából 481 forintért.
Az előterjesztés szerint ezt az utóbbi árat a tulajdonos ajánlotta.
Tizenegyszeres árkülönbség két szomszédos telekre
Az eltérés a banknak és a magánszemélynek fizetett négyzetméter-ár között tizenegyszeres. Tittmann János polgármester szerint ez teljesen rendben van, mert az önkormányzat annyit fizetett a földekért, amennyit a vevők kértek.
Tittman szerint a Sopron Bank cége 5580 forintos négyzetméteráron kínálja a területet a befektetőknek is, tehát az a reális ár érte. A magánszemély pedig saját maga kínálta fel az önkormányzatnak 481 forintos áron a földet, ami bár szintén összközművesített ipari terület, de rossz fekvésű, két út és a vasútvonal határolja; valamint kedvezőtlen, háromszög alakú.
Tittmann János 1994 óta Dorog polgármestere. Szintén 1994 óta volt az MSZP tagja, 2002 és 2010 között országgyűlési képviselő is volt, ám 2014 nyarán kilépett a pártból. Szintén ezt tette több képviselőtársa a dorogi testületben, és együtt, független jelöltként indultak és jutottak be az őszi önkormányzati választáson.
A képviselő-testületben nem mindenki ért egyet a polgármesterrel. A földátvételekről tárgyaló testületi ülésen a Fidesz-listáról bejutott Nagy Attila szájából elhangzott, hogy “azt viszont megkérdezném, hogy minek nekünk ez a föld? Eddig nem volt rá szükségünk. Miért most kell, és mire kell, ez nincs leírva sehol.”
Erre Tittmann azt válaszolta, hogy a városrendezési tervben szerepel ott egy lakóövezet terve, és “nekünk mindegy, hogy mivel törleszti az adósságát.”
Nagy ezután szóvá tette, hogy a költségvetésbe betervezték ezt a telekadót, amitől most elesik a város, Tittmann szerint azonban a környékbeli kistulajdonosok kétszer ennyiért akarnak földet eladni az önkormányzatnak, de “most már helyzetben vagyunk, mert akkora területtel leszünk a hátunk mögött, hogy ha kisajátításra kerül sor, akkor a helyben szokásos árat kell figyelembe venni.”
Az nem derült ki az ülés jegyzőkönyvéből, hogy a polgármester milyen kisajátításra gondolt, azt miért említette meg. Nagy Attila rákérdezett az ingatlanok értékbecslésére is, és Tittmann szerint ha előbb szólt volna, akkor láthatta is volna.
Majd jó lesz valamire, sejteti a polgármester
A jobbikos Polonyi Zsolt szintén kérdéseket tett fel az ingatlanokkal kapcsolatban. Emlékeztette a testületet, hogy 2015 decemberében tárgyalták már a magánszemély telkének ügyét, mert a tulajdonos már akkor is el szerette volna adni a területet az önkormányzatnak, ugyanezen a 481 forintos áron, ám akkor Tittmann János előterjesztésében az szerepelt, hogy “a területre vonatkozóan az önkormányzat fejlesztési tervvel nem rendelkezik, így továbbra sem kíván élni az ingatlanra vonatkozó eladási ajánlattal.”
Polonyi megkérdezte, hogy a most hivatkozott, és Tittmann által említett rendezési terv már tavaly decemberben is megvolt, akkor mégis mi változott azóta? Azt is szóvá tette Polonyi, hogy nem elég, hogy az önkormányzat elesik a költségvetésbe betervezett telekadótól, de ráadásul még mintegy 4 millió forintot ki is fizet a tulajdonosnak, ami újabb teher a városnak.
“Eddig sem értettem egyet a telekadóval, ezután sem fogok, viszont mindig azt a választ kaptam, hogy ezekre a pénzekre szüksége van az önkormányzatnak, mert be van tervezve a költségvetésbe. Most akkor nincs szükségünk arra a pénzre? Egy föld nem váltja ki, hogy parkolót építsünk, pénzből tudnánk.”
Polonyi Zsolt az SB-DIP Kft.-től átvett terület tárgyalásakor jelezte, hogy nagyon magasnak tartja az 5 580 forintos négyzetméterárat, és megkérdezte, hogy egyáltalán mi a célja az önkormányzatnak a területtel.
Tittmann szerint az nem jelent semmit, hogy a terület jelenleg ipari zónának minősül, hisz ezt a besorolást az önkormányzat bármikor meg tudja változtatni úgy, hogy ott akár egy lakóövezet alakulhasson ki.
Folyószámlahitel a likviditási problémák áthidalására
Az érintettek nagyjából ugyanazt mondták el az Átlátszó kamerája előtt is, mint amit a szeptember 30-i képviselő-testületi ülésen. A két éve független, korábban 20 évig MSZP-s polgármester szerint rendben vannak a földügyletek, és majd kezd valamit a város a területekkel; a jobbikos képviselő azonban nem ért egyet a testületi döntésekkel.
Eközben a dorogi képviselőtestület következő, október 28-i ülésén hitelfelvételről dönthetnek a képviselők. Tittmann János előterjesztése azt javasolja, hogy 2017 januárjában vegyenek fel 80 millió forint folyószámlahitelt „a költségvetés bevételei és kiadásai ütemkülönbségéből adódó likviditási problémái áthidalása céljára”.
Az indoklás szerint az önkormányzati bevételek jelentős részét képező helyi adóbevételek nem időarányosan kerülnek jóváírásra, így az önkormányzat működőképességének megőrzése érdekében van szükség a hitelre. Polonyi szerint ennek fényében különösen rossz ötletnek tűnik hogy a költségvetésbe bekalkulált 121,5 millió forint telekadó helyett földeket számítottak be.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
