Bezárás
Cikkek

Hihetetlen számok: kétségek a Liget-projekt kétharmados támogatottsága körül

„Kétharmad a Liget-projekt mögött” – hetek óta csorog az üzenet a médiumokból, mostanra hivatkozási ponttá is vált. A kommunikációs trükk sikeresnek látszik, dacára annak, hogy a hivatkozott közvélemény-kutatás körül néhány dolog nagyon nem stimmel. A legfurcsább ellentmondás, hogy ugyanaz a közvéleménykutató cég, az Ipsos mérte április-májusban a kétharmados győzelmet, amelyik négy hónappal korábban még a Liget-projekt tervezett építkezéseinek hasonló arányú elutasítottságáról számolt be.

tamogatoi_800_450

Még a profi kommunikátor Baán László is tud hibázni: néhány napja Kálmán Olga kérdésére azt kezdte fejtegetni, hogy a múzeumnegyed-projekt esetében is több érvényes jó válasz lehet, és a „Liget fejlesztésére lehet egy olyan válasz, ami többlet intézmény nélküli (…)” „De még lehet?”- kérdez vissza a műsorvezető, mire a miniszteri biztos zavartan terelni kezd, hosszan beszél mindenféléről, míg végre érdemi válasz nélkül tud a mondat végére pontot tenni.

A zavar érthető, hiszen legalább két éve tudható, hogy a kormány a szakmai ellenérveket ignorálva mintegy „csomagban” döntött a Liget-projekt megvalósításáról, illetve a Miniszterelnökség és két minisztérium Várba költözéséről. A projekttel kapcsolatos „társadalmi párbeszéd” tehát inkább a kommunikációs kampány jegyeit hordja, érdemi egyeztetésre itt már nincs mód. Nem véletlen, hogy a zavarba hozott miniszteri biztos is rögtön elővette az Ipsos kutatási eredményét, miszerint a projektet a lakosság 70 százaléka támogatja.

Tény, hogy az Ipsos a Városliget Zrt. megrendelésére készített a projektről egy kutatást, és az is tény, hogy ennek az egyik kérdése alapján látszólag legitim a fenti állítás. Néhány körülmény azonban legalábbis kétségeket ébreszt a kétharmados támogatást illetően.

Kapcsolódó cikkek

Túl a tízmilliárd elköltött forinton a Városliget-projekt

Illés: a fák védői az erkölcsi győztesek – a kopaszok agya újra eldurrant (videó)

Illés Zoltán: Barbarizmus, vandalizmus és gyalázat a Ligetben zajló favágás

Barikádokkal, láncokkal, észérvekkel és élő tudósítással készülnek a Ligetvédők a következő rohamra

Jól nézze meg a Városliget fáit, most látja így őket utoljára!

Az Ipsos a Liget-projektről januárban

Idén januárban jelent meg az Ipsos első, a Városligettel kapcsolatos közvélemény-kutatásának eredményeit összegző jelentése a Ligetről. Ez a felmérés a Levegő Munkacsoport megrendelésére készült. A módszertani leírásból kiderül, hogy a megkérdezettek köre kor, nem, kerület és iskolai végzettség szerint Budapestre reprezentatív, és a válaszadók 76 százaléka járt az elmúlt egy évben a Ligetben. Bár a jelentésben nem közlik a konkrét kérdéseket, a válaszokból könnyen kikövetkeztethető, mire kérdeztek rá a kérdezőbiztosok.

Először is a budapesti park jellegű helyek, illetve egyes reprezentatív kulturális intézmények látogatottságára. A válaszok alapján a budapestiek háromnegyede járt az elmúlt évben a Ligetben. A Városliget ezzel jó 10 százalékot ráver a második helyezett Margitszigetre a fővárosi helyek népszerűségi versenyében, vagyis egyértelműen a Liget a budapestiek legkedveltebb rekreációs tere.

A kulturális intézmények népszerűségi listáját az Állatkert vezeti (50 %) a második a Szépművészeti Múzeum (29 %), míg a Magyar Nemzeti Galériában csak a megkérdezettek ötöde járt az előző évben, a Néprajzi Múzeumban pedig mindössze a válaszadók 12 százaléka. Ez utóbbi két intézménnyel kapcsolatos adatnak az ad jelentőséget, hogy az elfogadott Liget-koncepció szerint egyebek mellett ez a két, nem túlzottan preferált intézmény is a Ligetbe költözik.

A Nagy Hurcolkodás részeként a Néprajzi Múzeum helyére a Kossuth térre a Kúria megy, míg a Várba a Belügyminisztérium, az NGM és természetesen a Miniszterelnökség kerül. Hatástanulmány ezekről a funkcióváltásokról nem készült, igaz, a Liget-projektről is hatástanulmány nélkül határozott a kormány. „A romkocsmákról sem készült ilyen, mégis sikeresek” – söpörte le a felvetést Baán miniszteri biztos két évvel ezelőtt.

Emlékezetes, 2014 nyarán nagy port vert fel, hogy egyes minisztériumok vidékre költöznek. Persze ez, a mostaninál jóval plebejusabb koncepció is hasonlóképp előkészítetlenül, mondhatni ad hoc született, utóbb aztán ki is derült, hogy csak az önkormányzati választásra időzített blöff volt. A vélhetőleg Baán fejében megszületett múzeumnegyed-koncepció időállóbbnak bizonyult, és időközben a megfelelő hatástanulmány is megszületett.

A januári Ipsos-tanulmány ezek után a Ligettel kapcsolatos fővárosi beruházások megítélést vizsgálja. A budapestiek véleményét reprezentáló eredmény szerint közel 100 százalékos a Liget zöldterületeinek, a játszóterek és sportpályák felújításának támogatottsága. A válaszadók háromnegyede értett egyet azzal az állítással, hogy „ne létesítsenek új építményeket, kizárólag a meglevő leromlott zöldfelületeket (…) újítsák fel”.

Igaz, amikor az új épületekre vonatkozó kérdést másképp tették fel („A Városligetet újonnan létesítendő múzeumi és kulturális épületekkel újítsák fel”), akkor 40 százalék gondolta úgy, hogy jó lesz, ha lesznek új épületek. Az ellentmondás nem szokatlan, inkább árnyalja az eredményt: azt lehet mondani, hogy a januári Ipsos-felmérés szerint 25 és 40 százalék között volt azok aránya, akik el tudtak fogadni valamiféle építkezést a Ligetben.

Sokkal elutasítóbban értékelték a válaszadók a Múzeumi Negyed-opciót („Jelentősen kibővített kulturális negyed számos új épülettel”), ezt mindössze 32 százalék támogatta. Ennél is nagyobb, 80 százalék feletti volt az elutasítottsága a Magyar Nemzeti Galéria Ligetbe költöztetésének, és hasonló arányban (77%) utasították el a válaszadók a minisztériumok és a Miniszterelnökség Várba költöztetésének ötletét.

A Múzeumi Negyed koncepcióval szembeni, „zöldpárti” attitűd megnyilvánulásaként értelmezhető a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaterületen létesítendő park ötletének 85 százalékos támogatottsága.

Két úr szolgája

Az Ipsos három hónappal később újra nekifutott a Liget-projekttel kapcsolatos kutatásnak. Pontosabban az történt, hogy a Városliget Zrt-vel még 2015 végén szerződtek egy hasonló témájú kutatásra: a Levegő Munkacsoport számára készített felméréssel egy időben ennek az előkészítése, illetve az első fázisa zajlott: „egy kvalitatív kutatás, melynek eredményeit, az abban feltárt és megértett motivációkat felhasználtuk a kvantitatív fázis előkészítésében.”- mondja a július közepén publikált anyag.

Akárhogy is, áprilisra, a kvantitatív kutatás idejére valami nagyon megváltozott: vagy a válaszadók viszonya a Liget-projekthez, vagy a felmérés módszertana. A Városliget Zrt. megrendelésére készült közvélemény-kutatás egyik kérdésére adott válasz szerint ugyanis valóban kétharmados lett a Liget-projekt támogatottsága.

A konkrét kérdés így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe, ha közben a Liget zöldfelületeit is fejlesztik és növelik?” A kérdés olvastán inkább az a meglepő, hogy a megkérdezettek 30 százaléka erre is makacsul nemet mondott.

Még furcsább, hogy a közvetlenül ez előtt szereplő, az új épületekre vonatkozó kérdésnél („Egyetért-e azzal, hogy új múzeumok és kulturális épületek kerüljenek a Városligetbe?”) még kisebbségben voltak a projekt támogatói (47%). A sajátos attitűdváltásnak nagyon egyszerű oka van: mielőtt a kétharmados győzelmet hozó kérdést feltették, a válaszadókkal részletesen megismertették a terveket.

Hogy ez a megismertetés pontosan mit takar, a válaszadók megismerhették-e a projekt kritikusainak érveit, vagy csak a megrendelő álláspontját, azt egyelőre nem sikerült kideríteni.

Egy biztos: a kutatásban nem kérdeztek rá a múzeumi negyed alternatív helyszíneinek támogatottságára, vagyis a megkérdezettek számára közvetetten evidencia volt, hogy az a Ligetben fog megvalósulni. A kérdések felépítése is erősen orientáló volt: a semlegesebb, a park használatára vonatkozó kérdésektől haladtak az értéktartalmú állításokkal kapcsolatos vélemények felé: felújításra szorul-e? fontos-e, hogy sokféle programot kínáljon? kell-e olyan hely, ahol „megnézhetek egy jó kiállítást és utána sétálhatok a természetben”?

„A zöld területet felújítják, szebbek lesznek a fák, a virágok és a fű.” – kínálja fel már-már lírába hajlón a kérdőív az egyetértés lehetőségét, és 73 százalék igent is mond. De hiába vezetik a mondatok kézen fogva a válaszadót – egyetlen kérdés sincs a várható negatív hatásokról -, a többség még így is elutasítja új épületek építését. Ez után jön a „megismertetés”, és a fentebb már idézett kétharmados támogatottságot hozó kérdés.

Így titkolózik a Városliget Zrt.

Március 20-án adtuk be az Ipsos eredményeire vonatkozó első adatigénylést – április 1-jén jött a válasz, hogy nem tudják küldeni, mert még zajlik a kutatás. Mivel nem voltunk maradéktalanul meggyőződve a válasz valóságtartalmát illetően, kikértük magát a szerződést – ebből derült ki, hogy a szerződést 2015. december 18-án kötötték, hat hónapos hatállyal, vagyis legkésőbb június 18-án kell lennie valami eredménynek.

Június 18-án tehát újabb adatigényléssel kerestük meg a projektcéget, ossza meg velünk a kutatás eredményeit. Két héttel később az adatok jelentős mennyiségére tekintettel 15 napot hosszabbítottak, majd egy újabb szelíd figyelmeztetést követően, a határidő utolsó napján elküldték azt az egyetlen pdf-fájlt, amely a „sajtóbeszélgetés háttéranyag” műfaji megjelölést viseli.

A kutatással kapcsolatos többi dokumentumot – amelyekből kiderül például, hogy milyen információt kaptak a válaszadók a tervek megismertetése címén – egyelőre rejtegeti a Városliget Zrt.

Színe és visszája

Az általunk megkérdezett szakértők még egy furcsa mozzanatra hívták fel a figyelmet: feltűnően sok idő telt el az adatfelvétel és az eredmények publikálása között. A személyes lekérdezés május 15-éig tartott, de csak két hónappal később publikálták a kutatás eredményét. A megkérdezettek száma és a kérdőívben szereplő adatok mennyisége alapján a kiértékelés néhány napnál többet nem vehetett igénybe, legkésőbb május végére egy ilyen kaliberű cégnek már a komplett jelentést le kellett tudni tenni – mondják a céget ismerő forrásaink.

Ehhez képest Baán László július 1-jén az ATV műsorában arról beszél, hogy a kutatás „még most van a feldolgozás fázisában, előzetes adatokat láttam”. Az általunk megkérdezett közvélemény-kutatók szerint képtelenség, hogy másfél hónappal az adatfelvétel lezárulta után még a feldolgozás zajlott, és csak „előzetes adatok” álltak rendelkezésre.

Ezek alapján forrásaink szerint felmerülhet a gyanú, hogy a kutatási eredményeket tudatosan titkolták, és amikor már nem lehetett tovább húzni az időt, akkor is csak szelektíven, a megrendelő számára kedvező eredményeket hozták nyilvánosságra, a Liget-projekttel szemben kritikus véleményeket nem.

Vonatkozó kérdéseinkkel természetesen megkerestük az Ipsos Zrt-t is, de elhárították a lehetőséget, mondván, a megrendelő illetékes nyilatkozni – a Városliget Zrt. viszont egyelőre hallgat.

A kommunikációs cél viszont már teljesült: a fent idézett július 1-jei ATV-műsorban maga a műsorvezető mondja ki, hogy a budapestiek kétharmada támogatja a projektet, és a miniszteri biztos nem pontosít, hogy ez az eredmény csak erős megszorításokkal tekinthető a budapestiek véleményének.

A mém mindenestre életre kelt, és ezen az sem változtat, hogy a Medián ugyanebben az időszakban  a Greenpeace megbízásából készített felmérése sem mért kétharmados támogatottságot a projektnek, sőt. Az 500 fős, Budapestre reprezentatív minta telefonos lekérdezése az Ipsos első, januári kutatásának számaihoz nagyon hasonló, a második Ipsos-kutatás számaival viszont szögesen ellentétes eredményeket hozott.

Eszerint a budapestiek 81 százaléka támogatja a Liget megújítását, de új épületek nélkül, és csak 13 százalék szeretne új múzeumokat. A Medián rákérdezett az alternatív helyszínekre is: a budapestiek 86 százaléka szerint „az új múzeumoknak a zöldterületeket nem veszélyeztetve kellene helyet találni”.

Median_Városliget_1

A többé-kevésbé hiteles eredmények ellentmondásosságából logikusan most az következne, hogy készül egy nagy, szakmai konszenzuson alapuló kutatás arról, hogy tulajdonképpen mit is akarnak a budapestiek a Ligettel. Vagy marad a kommunikációs kampány, amin csak a projekttel úszó kisebb-nagyobb halak nyernek. A vesztesek táborában viszont a budapestiek mellett ott lesz az újabb hitelességdeficitet elszenvedő közvélemény-kutató szakma; meg maga a műfaj és annak művelői.

Becker András

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom