A pályázat idején bedobott összeg több mint tízszeresére rúghatnak végül a jövő évi budapesti vizes-vb rendezésével kapcsolatos kiadások. A vizes-vb tényleges költségeit illetően rengeteg pontatlan becslés kering a sajtóban: a káosz részben a zavaros kormányzati kommunikáció eredménye, tucatnyi jogszabályba dugta el ugyanis a kormány a finanszírozás különböző tételeit. Kibogarásztuk az elmúlt három év vb-re vonatkozó döntéseit, ezek alapján a rendezés tényleges költsége legalább 89,843 milliárd forint lesz. A legtöbb pénzt idén költik el, összesen több mint 52 milliárdot, de még 2017-ben is legalább 25 milliárdot fordítanak a projektre. A kormány azzal érvel, hogy ezek jelentős részben olyan beruházások, amelyekre a vb-től függetlenül is szükség van, az összesítésben ezért mi is csak a kormány határozatai szerint a világbajnokság megrendezéséhez szükségesek tételekkel számoltunk.
Tavaly több írásban mutattuk be, hogyan nőttek az első ötletelés óta a budapesti vizes vb tervezett költségei a Magyarországra világversenyt álmodó Gyárfás Tamás úszóelnök 8 milliárdjától a kormány tavaly májusi, a Dagály felújítására szánt 49 milliárdról szóló határozatáig. Akkor még nem tudtuk kalkulálni az infrastruktúrán kívüli kiadásokat, a versenyrendezés szorosan vett költségét, így – becsült értéken számolva bizonyos tételeket – azt írtuk, legalább 64 milliárd forintba lesz a vizes-vb. Teljes nevén a 17. FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műszó és Nyíltvízi Világbajnokság, Budapest-Balatonfüred.
Korábbi cikkeink a vizes-vb költségeiről
Hogyan lett a 8-ból 50 milliárd forint? – Így kúsztak az egekbe a vizes-vb költségei
Orbán meghódításával ért révbe Gyárfás Tamás maratoni küzdelme a hatalmas budapesti uszodáért
Velünk élő nyolcvanas évek: Gyárfás Tamás portréja
Sellők és Matolcsy-rokonok hada bukkant fel a vizes-vb imázsfilmjének farvizén
Magáncéghez került az úszóvébé félperces imázsfilmjéért járó 55 millió forint
A 2017-es költségvetési törvénytervezet április végi megjelenése után újra nekiültünk számolgatni, hogy mekkora lesz a világbajnokság teljes számlája. Egyszerű feladatnak tűnik, pedig már azzal kapcsolatban is eltérő hírek jelentek meg a sajtóban, hogy a jövő évi ráfordítás mekkora lesz. Nem meglepő, hiszen nem egy jogcímen, és nem is egyetlen fejezetben szerepelnek az idénre tervezett kiadások, sőt, némelyikről csak korábbi döntések ismeterében derül ki, hogy a világbajnoksághoz kötődik. Ha összeszedjük a különböző tételeket, akkor azt kapjuk, hogy a jövő évi büdzsé összesen 24,873 milliárd forint kiadással számol a vb kapcsán.
Ha a vizes vébé teljes költségét szeretnénk látni, akkor próbálkozhatunk azzal, hogy az idei költségvetés erre nevesített összeghez hozzáadjuk a jövő évi büdzsében elkülönített 24,873 milliárdot. De számolhatunk úgy is, hogy a 2017-es összeget hozzácsapjuk a Dagály uszoda építésére szánt 49 milliárdhoz. És akár az is lehet egy megoldás, hogy a 24,873 milliárdos jövő évi összegből kivesszük az infrastruktúra-beruházások tételeit, és ezt adjuk össze az Átlátszón korábban közölt 64 milliárdos becsléssel, ami a Dagály uszoda építési költségeit és a szorosan vett rendezvény költségeit is tartalmazta. A negyedik módszer lehet, hogy a Világgazdaság áprilisi becsléséhez (57 milliárd forint) adjuk hozzá a 24,87 milliárdot – az így kapott eredmény a legdurvább: eszerint 81,87 milliárdba kerül a vb.
A számokban mutatkozó káoszt látva újraszámoltuk az egészet az elejétől: áttekintettük a 2013-14-es zárszámadásokat, az azóta elfogadott költségvetési törvényeket. Ez utóbbiakat, különösen idén, számos esetben módosította a kormány, így valamennyit átnéztük a kiadások szempontjából.
Amikor a vizes-vb folyamatosan növekvő kiadásaival szembesítik, a kormány rendszerint azzal érvel, hogy a fejlesztések egy része régóta tervezett beruházás, amelyeket a vizes vb-től függetlenül is megvalósítanának. Ezért csak azokat a tételeket vettük számításba, amelyekkel kapcsolatban a kormány határozatai rögzítik, hogy a „világbajnokság megrendezéséhez szükségesek”. Természetesen ezek egy részének pozitív hatása a vébérendezés után is megmarad, de az egyértelmű, hogy a megvalósítás apropója a 2017-es vb.
Az eredmény szempontjából teljesen mindegy, hogy tudatos rejtegetés zajlik, vagy csak így alakul, de a kormány soha nem közöl pontos adatokat arról, hogy az egyes módosítások nyomán hogyan alakul a várható teljes költség. További nehezítés, hogy a vb-vel kapcsolatos határozatok formailag is nagyon különbözőek: előbb az évszám változik 2021-ről 2017-re, aztán a nemzetközi szövetség rövidítése (FINA), majd a 2017-es dátumjelölés tűnik el. A fővárosi közlekedési és infrastruktúra-fejlesztésekről szóló határozat pedig alig említi a vébét, miközben olyan ingatlanokat érint, amelyeket korábban egy kormányrendelet jelölt ki a „világbajnokság megrendezéséhez szükséges” helyszínként.
Ha mindezek dacára megtaláljuk az összes finanszírozásról szóló döntést, akkor azt látjuk, hogy ezekkel összesen 89,843 milliárd forintot rendeltek a vb megvalósítására. Ebben az összegben szerepel valamennyi uszodaépítés és -felújítás költsége, az útfelújítások, a Margitsziget rekonstrukciójának kiadásai, a pesti rakpart megújításának és a szorosan vett lebonyolítás költsége is.
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az egyes tételeket a döntések időpontja szerinti kronologikus sorrendben. A végén pedig a vb-rendezés egyes elemeire jutó költségeket összegezzük.
Magyarország 2013-ban nyerte el a vizes-vb rendezési jogát, igaz, akkor még úgy volt, hogy 2021-ben lesz nálunk a világverseny. Ennek következtében a 2013-as költségvetés zárszámadásában már megjelent egy erre vonatkozó, 300 millió forintos tétel, a „2021. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság előkészítésével kapcsolatos feladatok”. (Erre a 300 millióra egy 2013. júliusi kormányhatározat biztosított forrást, a „világbajnokság megrendezéséhez elengedhetetlen előszerződés” aláírása érdekében.)
A rendezés elnyerése után jogdíjat is kellett fizetni a FINA-nak, ennek érdekében a kormány októberben a rendkívüli intézkedések cím terhére 1,1 milliárd forintot csoportosított át, és a Nemzeti Sportközpontokhoz irányította az összeget.
Ebben az évben már folytak az előkészületek, hiszen a 2021-es vb-rendezés kapcsán is azt vállaltuk, hogy 2017-re kész lesz a hatalmas uszoda a Dagály területén. A „2021. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezéséhez kötődő sportlétesítmény-fejlesztések támogatása” sorra 2 milliárd forintot tervezett be a költségvetés, a zárszámadásból az derült ki, hogy ennél valamivel kevesebbet, 1,585 milliárd forintot költött el az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Innentől lesz egyre kevésbé áttekinthető a dolog: egyrészt a tavalyi költségvetés zárszámadását még nem fogadták el, másrészt 2015 márciusában döntött úgy a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) és az Orbán-kormány, hogy a mexikói Guadalajara kiesésével Budapest négy évvel korábban, 2017-ben rendezze meg a vizes-vb-t. A 2015-ös költségvetés 6,146 milliárd forintot irányzott elő erre a célra („2021. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezéséhez kötődő sportlétesítmény-fejlesztések támogatása”). Ha a tárgyban született kormányhatározatokat böngésszük át, azt találjuk, hogy a kormány ezt a 6,146 milliárd összeget átcsoportosította az EMMI fejezetéből döntő részben az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe, valamint az NFM fejezetébe –, de továbbra is a létesítmény-fejlesztés végrehajtását jelölte meg célként.
Ennek alapján szinte biztosra vehetjük, hogy el is költötték ezt a tételt, hiszen ekkor már vastagon volt mire költeni. 2015 májusában döntött ugyanis a kormány arról, hogy az eseménynek helyet adó Dagály uszoda teljes (2015-17 közötti) beruházási programjára 49 milliárd forintot fordít. (Ez nem egyszeri kiadás, hanem keretösszeg, amelynek a részleteit a projekt előrehaladásával folyamatosan biztosítja a kormány.) Azt is fontos leszögezni, hogy az összeg nemcsak az uszodaépület kivitelezését, hanem környezetének fejlesztését is magában foglalja. Ezt követően a Dagállyal kapcsolatos tételek a fentebb említett, állami vagyonnal kapcsolatos fejezetben jelennek meg. (A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. néhány héttel korábban bruttó 46,4 milliárd forintra szerződött a Market Zrt-vel.)
A hatmilliárdos tételen felül további 833 millió forintot biztosított a kormány a világbajnokság megvalósítására: június elején döntött arról, hogy ismét a rendkívüli intézkedések terhére csoportosít át forrást a „2015. évben fizetendő 5250 ezer USD összegű jogdíj rendezéséhez”.
December 28-án megjelent egy kormányrendelet, amely összegeket ugyan nem tartalmaz, de felsorolja a világbajnokság megrendezéséhez szükséges egyes létesítményeket, és építtetőket rendel hozzá. Ennek a felsorolásnak azért van jelentősége, mert a későbbiekben a létesítmények közül többhöz is külön forrásokat csoportosítanak, de a vonatkozó határozatokban már nem feltétlenül nevezik meg, hogy a vizesvb-projektről van szó. Érdekesség, hogy ebben a rendeletben határozták meg, hogy a vb óriástoronyugró számát a Parlamenttel szemben, a Batthyány téren és a Várkert Bazár előtti rakpartszakaszon bonyolítják le.
A vizes világbajnokság megvalósításához szükséges egyes létesítmények és azok építtetői (451/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet)
Új Dagály Úszóközpont – MNV Zrt.
Óriás ugrótorony – MNV Zrt.
Császár-Komjádi uszoda rekonstrukciója – Nemzeti Sportközpontok (NSK)
Margitszigeti uszodák (Hajós Alfréd és Széchy Tamás uszoda) – NSK
Gát (csatorna a Dagály területén) – MNV Zrt.
Dagály sétány – Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat
Népfürdő utca – Vizafogó út felújítása – Budapest Főváros Önkormányzata
Parkolók kialakítása (a Dagály környezetében) – MNV Zrt.
Gyalogos híd Rákos patakon (a Dagálytól északra) – Budapest Főváros
Sentab-vízvezetékcső felújítása (Népfürdő utca alatt) – MNV Zrt.
Távhővezeték kiépítése (Dagály és környezete) MNV Zrt.
Dagály Hajóállomás – MNV Zrt.
FINA MARKET I.: beléptetés, biztonságtechnika (Dagály strandon) – MNV Zrt.
Meglévő Dagály strand felújítása – MNV Zrt.
Pesti alsó rakpart közterületi megújítása, gyalogos-kerékpáros útvonal kiépítése – Budapest Főváros
Margitsziget, FINA MARKET II.: beléptetés, biztonságtechnika – Budapest Főváros
Margitsziget rekonstrukciója – Budapest Főváros
Kompkikötő létesítése (Dagálynál) – Budapest Főváros (változás: MNV Zrt.)
Balatonfűzfő Balaton Uszoda – BMSK Nonprofit Kft.
Ennek az évnek már úgy vágtunk neki, hogy világos volt, hatalmas összeget emészt fel a 2017-es vébé. A közszájon forgó 49 milliárddal kapcsolatban azonban hajlamos volt mindenki elfelejteni, hogy az nem tartalmazza a szorosan vett rendezés költségeit, a szükségesnek tartott fővárosi infrastruktúra-fejlesztéseket és a többi érintett budapesti uszoda renoválását. Így a 2016-os költségvetésben a „FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság budapesti megrendezéséhez szükséges egyes létesítmény-fejlesztések kiadásai” címen biztosított 27,272 milliárd forintos forrásról sejteni lehetett, hogy hamarosan kiigazításra szorul majd.
Februárban, a főváros költségvetésének elfogadásakor a közgyűlés 14,3 milliárd forintnyi, a vb-rendezéshez kötődő infrastrukturális beruházásról döntött. A közgyűlési beszámolóból az is kiderült, hogy ezekhez fejlesztésekhez legalább 8 milliárd forint kormányzati támogatás várható – igaz, abban a pillanatban nem volt egyértelmű, mikor és milyen formában.
Március elején a kormány három határozatban is foglalkozott a vizes-vb szervezésével, és óriási összegeket csoportosított át a 2016-os költségvetésben az esemény javára. Az „áldozat” az új Puskás Stadion építkezése lett. Igaz, az idei büdzsében erre a célra („Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatása”) beállított 35,88 milliárd forintot nem kell felhasználni, mert az év végéig csak a bontás zajlik le.
A sorban az első határozat címében ugyan nem említi a vizes-vb-t („az egyes vízisport-létesítmények megújítását szolgáló kormányzati intézkedésekről”), de az események helyszínéül szolgáló uszodák megújításáról szól. (Császár-Komjádi, margitszigeti uszodák, Balatonfűzfő; a március 3-i határozat érinti a BVSC uszodáját is, de azt sehol sem említik vb-helyszínként.) Ennek érdekében az NFM fejezetében új jogcímmel egészítették ki a költségvetést, és ennek a javára 6,841 milliárd forintot csoportosítottak át azonnali hatállyal a Puskás Stadion említett büdzséjéből, azaz a Nemzeti Olimpiai Központ-beruházásból. (A határozat rögzítette azt is, hogy a 2017-es költségvetésben 1,362 milliárd forintot biztosítsanak a Császár-Komjádira és a margitszigeti uszodákra, ez aztán meg is történt.)
Ali egy héttel később, március 9-én, a világbajnokság „megvalósításához szükséges létesítményfejlesztés megvalósítása érdekében szükséges források rendelkezésre állásáról” szóló kormányhatározatban már nemcsak az uszodákra, hanem más beruházásokra is komoly forrásokat csoportosítanak át.
A határozat rögzíti az érintett helyszínek és beruházások listáját: 1. Új Dagály Úszóközpont , 2. Árvízvédelmi beruházások, 3. Új Dagály Úszóközpont létrehozásához kapcsolódó egyéb tételek, 4. Parkolók (Dagály közelében), 5. Sentab-vízvezeték (Népfürdő utca), 6. FINA Market I. (Dagály strand területe), 7. Óriás ugrótorony (Batthyány tér), 8. Balatonfüredi lelátók és minimálisan szükséges közlekedésfejlesztés.
A határozat felhívta a nemzetgazdasági minisztert és a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy ebben az évben a felsorolt 1-7. pontok megvalósítása érdekében gondoskodjanak 3,25 milliárd forintnak az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben való „rendelkezésre állásáról”. (A minisztereket arra is felhívták, hogy ezekre a célokra a 2017-es költségvetésbe legfeljebb 8,963 milliárd forintot állítsanak be, ez a tervezetben meg is történt.)
A kormányhatározat új költségvetési jogcímet hozott létre (az NFM fejezetén belül) a balatonfüredi helyszín költségeinek támogatására is, és rögtön 358 millió forintot csoportosított át ide a Puskás Stadion kiadásainak terhére. (Egyúttal rendelkezik, hogy a 2017-es költségvetésben további 357 millió forintot kell majd erre a célra beállítani.)
A március 9-i kormányhatározat arra vonatkozóan is tartalmazott egy pontot, hogy a Dagály-beruházás céljainak megvalósítására az MNV Zrt. az 1-7. pontok tekintetében további, legfeljebb 7,628 milliárd forint értékben szerződéseket kössön az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások költségvetési fejezet terhére. Vagyis a Dagály melletti versenyuszoda felépítése és a környezetének megújítása további milliárdokkal drágult – hogy pontosan mennyivel, az nem egyértelmű, hiszen ebben a 7,6 milliárdban benne van a Batthyányi téri ugrótorony létrehozása is. Vagyis ezt a 7,628 milliárdot nem lehet hozzácsapni a Dagály-projket számlájához, mivel itt egy újabb cél meghatározásáról is szó van, amelyhez kormányrendeletek, illetve a 2017-es költségvetés rendel(het) forrásokat. (Az óriás ugrótorony költségeiről annyit tudunk, hogy a terveztetése nettó 118,5 millió forintba kerül.)
Március 10-én újabb kormányhatározat született, ebben további milliárdok bukkantak fel a vizes-vb-vel kapcsolatban. Az „egyes városi infrastruktúra-elemek megújítását szolgáló kormányzati intézkedésekről” szóló határozat címe sem utal a vizes-vb-re, csak a szövegből válik egyértelművé, hogy a 2015. december végi határozatban rögzített feladatokhoz rendeltek további összegeket.
A tételesen felsorolt egyes infrastruktúra-elemek: 1. Dagály sétány, 2. Népfürdő utca-Vizafogó utca felújítása, 3. Gyalogos híd a Rákos-patakon, 4. Pesti alsó rakpart közterületi megújítása, gyalogos-kerékpáros útvonal kiépítése, 5. Margitsziget rekonstrukciója, 6. Kompkikötő létesítése, 7. Meglévő Dagály Strand felújítása, 8. Balatonfüredi parkolófejlesztés.
Létrehoztak három új költségvetési jogcímet: az egyes városi infrastruktúra-elemek megújítása (NFM), a Dagály Strandfürdő felújítása és balatonfüredi parkolófejlesztés (utóbbi kettő az állami vagyonnal kapcsolatos fejezet). És egyúttal összesen 10,183 milliárd forintot csoportosítottak át a három célra a Nemzeti Olimpiai Központ-beruházás forrásaiból. (Városi infrastruktúra elemek: 8,478 milliárd, Dagály strand: 0,967 milliárd, Balatonfüred: 0,738 milliárd). Ezúttal arra is felhívták az érintett minisztereket, hogy gondoskodjanak az elvont 10 milliárd forint visszapótlásáról. Érdemes tisztázni, hogy a Dagály strand cím alatt az eredeti fürdő felújítását kell érteni; ez immár állami feladat, mert tavaly év végén a Dagály ingyenesen az államhoz került a fővárostól.
A határozat néhány további pontja rögzítette, hogy a felsorolt feladatokra a 2017-es költségvetésben mekkora összeget kell még biztosítani – ezek a néhány héttel későbbi tervezetben meg is jelennek.
Ahogy említettük, a kormányhatározatokban szereplő budapesti fejlesztésekről februárban a fővárosi közgyűlés is határozott. A közgyűlési beszámoló szerint több beruházás esetében is állami segítséghez jut az önkormányzat. A tételek közül három szerepel a főváros 2016-os költségvetéséről szóló március 3-i rendeletben, több esetben 2017-es előirányzattal is. Némi zavart jelent, hogy a fővárosi beruházásokat érintő kormányhatározat ezek után született meg, és nem nevesíti kedvezményezettként a fővárost – így a budapesti büdzsében szereplő összegeket az önkormányzat saját hozzájárulásaként kell beszámítanunk a vizes-vb tervezett költségeibe. A „2017. évi FINA Világbajnokság megrendezésével összefüggésben a Margitsziget csatornázása” címen 2016-ra 2,675 milliárd forint szerepel, a „Margitsziget rekonstrukció”-célra ebben az évben 500 millió forintot különítettek el, míg a „Pesti rakpart északi rendezése, gyalogos és kerékpárút kialakítása, önrész” sorra 1,125 milliárd forint jut 2016-ban.
Nem telt el két hónap, és a kormány május 13-án tovább módosította az infrastrukturális beruházások keretét. Ezúttal nem milliárdokat csoportosítottak át, hanem külön jogcímet jelöltek ki az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben a március 10-i határozatban megnevezett, a Dagályhoz tervezett kompkikötő-építésre, és 400 millió forintot rendeltek erre a célra. Ez az „egyes városi infrastruktúra-elemek megújítása”-cél terhére történt, vagyis csak új célt neveztek meg, az összköltség ezzel nem nőtt tovább.
Néhány héttel a fentebb részletezett márciusi kormányhatározatok után nyújtotta be a nemzetgazdasági miniszter a parlamentnek a 2017-es költségvetés tervezetét, amely több címen összesen 24,873 milliárd forint kiadást tartalmaz a vizes-vb-vel kapcsolatban.
Ebből a legnagyobb tétel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetében található: 10 milliárd forint a szervezési költségekre („2017. évi FINA világbajnokság lebonyolításának támogatása”). Erről a tételről mondta néhány hete Seszták Miklós, az NFM vezetője, emellett a vébé szervezőbizottságának elnöke a Világgazdaságnak, hogy „vastag szám lesz”, de csak a büdzsé benyújtása után lehet majd megismerni.
Az állami vagyonnal kapcsolatos fejezetben 8,96 milliárd forint szerepel létesítményfejlesztésre („A FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság budapesti megrendezéséhez szükséges egyes létesítmény-fejlesztések kiadásai”) – ahogy korábban jeleztük, ez a tétel a Dagály uszoda költségeit, illetve sokkal kisebb részben a Batthyány téri óriásugró torony kialakítását fedezi.
A balatonfüredi nyíltvízi helyszín költségeire („parkolófejlesztés”) 1,206 milliárd forintot irányoz elő az állami vagyonnal kapcsolatos fejezet. Az NFM fejezetében a balatonfüredi rendezéshez biztosítanak a márciusi kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően 357 millió forintot („Balatonfüredi FINA rendezvény támogatása”). A Dagály strandfürdő megújítására, ugyancsak a márciusi kormányhatározatban előírtak szerint, jövőre is szerepel 1,934 milliárd forint. A budapesti uszodák (Császár-Komjádi, Hajós Sportuszoda, Széchy uszoda), valamint a balatonfűzfői uszoda szintén a vizes-vb-hez kötődő megújítására jövőre 1,362 milliárdot áldoz a költségvetés.
A 2017-es költségvetésben az „Egyes városi infrastruktúra-elemek megújítása” címen jövőre 655 millió forintot fordít a kormány. (Ezeket a helyszíneket és elemeket határozta meg a tavaly december 28-i kormányrendelet és a március 10-i kormányhatározat.) A Dagálynál létesítendő kompkikötő létesítésére 399 millió forintot irányoz elő a jövő évi büdzsé.
Amint arra utaltunk feljebb, a budapesti infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódóan (Margitsziget, rakpart felújítása, stb.) az idei fővárosi költségvetésben 2017-es kötelezettségvállalás is szerepel: összesen 0,875 milliárd forintot szánnak a Margitsziget csatornázására és a rakpart átépítésére.
Meglepő, de még 2018-ra is jut kiadás a vébével kapcsolatban, mégpedig a Dagály strand megújítására irányzott elő a március 10-i kormányhatározat 1,93 milliárd forintot.
Összesített kiadások évenkénti bontásban
2013: 1,4 milliárd forint
2014: 1,585 milliárd forint
2015: 6,979 milliárd forint
2016: 52,201 milliárd forint
2017: 25,748 milliárd forint
2018: 1,93 milliárd forint
Az egyes célokra, jogcímekre eső összesített kiadások
Világbajnokság megrendezéséhez kötődő sportlétesítmény-fejlesztések támogatása (Új Dagály Úszóközpont és környezete fejlesztése): 47,208 mrd ft
Városi infrastruktúra-elemek: 13,908 mrd ft
Szervezési költségek: 10 mrd ft
Uszoda-felújítások: 8,203 mrd ft
Dagály strand: 4,831mrd ft
Balatonfüredi rendezés, infrastruktúra: 2,659 mrd ft
Jogdíj a FINA-nak: 1,933 mrd ft
Kompkikötő létesítése: 0,799 mrd ft
Világbajnokság előkészítése (2013): 0,3 mrd ft
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a 2017-es világbajnokság kapcsán legalább 89,843 milliárd forint elköltésére találtunk egyértelmű döntést a vonatkozó jogszabályokban. A kormány idei határozatait figyelve azonban nem mernénk biztosra állítani, hogy ez a szám nem fog nőni. Annál is inkább, mert az egyes jogcímeket összesítve azt látjuk, hogy az új Dagály uszoda és környezete kialakítására 47,208 milliárd forint forrást rendelt a kormány, ám néhány hete arra hatalmazta fel az MNV Zrt-t, hogy a tavaly megadott 49 milliárd forintos kereten fölül még legfeljebb 7,628 milliárd forint értékben szerződéseket kössön.
Természetesen a vb megrendezés nemcsak kiadásokkal jár, nyilván a bevételi oldalon is szerepelnek majd tételek, ezek kalkulálásáról azonban még kevesebbet tudni. A teljes jegybevétel a rendezőnél marad, de a jegyárak például egyelőre nem ismertek. A kéthetes vébé után pedig nálunk rendezik a veterán (masters) világbajnokságot is, 10-14 ezer nevezővel, jelentős nevezési díjakkal és Budapesten eltöltött vendégéjszakákkal – a várható bevétellel kapcsolatban csak annyit mondtak az illetékesek, hogy az „tetemes”. Nyilván bevételt jelent a szponzoroktól érkező támogatás is: a vizes-vb első nemzeti főtámogatója a Magyar Telekom lett, de egyelőre nem derült ki, mekkora összegű a támogatás. Ha nem is bevételnek, de a kiadásokat csökkentő tételnek vehetjük továbbá a projekt kifizetései nyomán a büdzsébe visszacsorgó áfát is.
215 milliárd megy futballstadionokra
Stadionláz, 1. rész: eddig 40 milliárd forint közpénz ment el az elkészült hét stadionra
Az összeállítással nem abban a kérdésben akartunk állást foglalni, hogy feleslegesen költ-e a kormány a 2017-es vizes világbajnokságra közel 100 milliárd forint közpénzt. Azt kívántuk bemutatni, hogy mennyit költ valójában – ez, a kormány illetékes szervei által el nem végzett összesítés különösen fontos a megpályázott, nagyságrenddel nagyobb olimpiarendezés ügyében. Az analógia ugyanis az első beígért összegek és a tényleges költségek aránya tekintetében elég ijesztő perspektívában láttatja a kormány által annyira óhajtott budapesti olimpiát.
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
2016-ban indította el a kormány a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Programot, amelynek 2019 elejétől a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési...
A magyar kormány június elején 600 millió forintot adott a Magyar Jégkorong Szövetségnek: sajtóértesülések szerint arra kapták a támogatást, hogy...
Azok a mozik és sorozatok, amelyek Magyarországon készülnek, ugyanúgy jogosultak TAO-támogatásra, mint a felcsúti fociakadémia. A pénzt, akárcsak a focis...
Második éve a kizárólagos állami tulajdonban álló Hungaroring Zrt. rendezi a Red Bull Air Race budapesti versenyét. Bár a...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!