Bezárás
Cikkek

Kavarás egy kisvárdai ingatlan körül: mire készülnek a fejlesztési miniszter barátai és üzletfelei?

Egy nem túl jelentősnek tűnő, inkább csak furcsaságában érdekes ügyre figyeltünk fel 2014 végén: az állami vagyonkezelő fillérekért megvásárol, majd százmilliókért felújíttat egy önkormányzati  ingatlant, de senki nem akarja elárulni, mi az ügylet célja. Utóbb kiderül, hogy innen három háznyira van a fejlesztési miniszter feleségének vállalkozása, amelyben családján keresztül érdekelt a legutolsó kaszinótender egyik kulcsfigurája is. Az ügyben balkézről felbukkan Seszták Miklós egy régi, milliárdos áfaügyekkel kapcsolatba hozható üzletfele is, és a város korábbi, szintén szerencsejátékban utazó alpolgármestere. A Győr-Kisvárda tengely?

banner_300_300

2014 decemberében vásárolta meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Kisvárdán a Szent László út 57. alatti Bagolyvár nevű ingatlant. (Az MNV felett a Seszták Miklós vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyakorolja a magyar állam nevében a tulajdonosi jogokat.) 2015 januárjában megpróbáltuk az adásvétellel kapcsolatos dokumentumokat kikérni, a vagyonkezelő azonban üzleti titoknak, illetve döntéselőkészítő anyagnak minősítette azokat.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultunk, mert úgy gondoltuk, egyik megtagadási indok sem valós.

A NAIH is így gondolta: 2015/1758/4N számú határozatában kötelezte az adatgazdát a kért adatok kiadására. Az MNV 2015. március 26-i levelében tudomásul vette a hatóság határozatát, de a dokumentumokat továbbra sem adta ki. Pert indítottunk, és néhány héttel ezelőtt másodfokon jogerősen is nyertünk, így az MNV-nek az írásba foglalt ítélet kézbesítésétől számított izenöt napon belül ki kell adnia az ügylettel kapcsolatos dokumentumokat.

Birtokunkba került viszont a kisvárdai képviselőtestület által tárgyalt szerződéstervezet, amelyről tudjuk, hogy szinte teljes egészében megegyezik a szerződés végleges szövegével – ebben olyan adatokat olvashatunk, amelyek alapján érthetőbblé válik, miért nem akarta az MNV a végleges szerződést kiadni. Mivel a végleges szerződést a NAIH és a bíróság is közérdekből nyilvános adatnak minősítette, ezért nem várunk tovább, közreadjuk a szerződés aláíratlan verzióját.

Egy jónak tűnő vételár

A szerződés első ránézésre nem tartalmaz semmi rendkívülit: a város 374 millió forintért eladja a nemzeti vagyonkezelőnek a Szent László utca 57. alatti, Bagolyvár nevű 1093 m2 területű ingatlant – ez a helyi átlaghoz képest kiugróan magas, nagyjából 370 ezer forintos négyzetméterárat jelent. Csakhogy a szerződésben az eladó önkormányzat azt vállalja, hogy a vételárból 350 milliót az épületnek a vevő igényei szerinti felújítására fordít.

Vagyis az önkormányzat valójában 24 milliót kap az ezer négyzetméteres ingatlanért – ebben az esetben viszont 22 ezer forint alatti négyzetméteráron adták el a belváros egyik jellegzetes épületét.

Ha igazán szigorúan számolunk, akkor a város tényleges bevétele még ennél is kevesebb: az elmúlt években hét millió forintot költöttek az ingatlan részleges felújítására, illetve egy közmunkaprogram keretében az épületben lévő bérlakásokat renoválgatták. Tovább ront az egyenlegen, hogy a felújítás bonyolítását mintegy ráadásként magára vállalta a segítőkész önkormányzat.

Különös módon az eladásról döntő testületi ülésen nem merült fel kérdés a tranzakcióval kapcsolatban, vagy legalább a Bagolyvár tervezett új funkcióit illetően, a testület akadékoskodás nélkül áldását adta az ügyletre. Az ügyben titkolózó MNV sem árult el semmit a vásárlás okáról, illetve az épülettel kapcsolatos tervekről, mindössze az egyik közbeszerzési dokumentum alapján sejthető, hogy valamiféle kulturális funkciót szánnak az ingatlannak.

A Bagolyvárat 1900-ban építette egy gazdag bankárcsalád. A még mindig impozáns épületben a háború után szociális bérlakásokat alakítottak ki, 2014 decemberéig hat család lakott itt. Az épület besorolása: helyi, egyedi építészeti védelem alatt álló ingatlan.

2015 januárjában jártunk a helyszínen – a lakók elmondása szerint nem sokkal korábban megjelent az épületben a fejlesztési miniszter; Seszták Miklós az aljegyzővel, egy építésszel és néhány más emberrel érkezett. A látogatásban az is különös volt, hogy arra vasárnap került sor. A társaság bejárta a Bagolyvárat, de a lakók az ingatlan sorsát firtató kérdéseikre nem kaptak érdemi választ a minisztertől.

Információink szerint a vételárat a MNV Zrt. még 2014 decemberében átutalta a kisvárdai önkormányzat számára. A lakókat 2015. február elején kiköltöztették, noha a szerződés erre április 15-ig adott határidőt. Vagyis a város – látszólag legalábbis – az MNV pénzén nekiállt felújítani az MNV-nek fillérekért eladott épületet.

Egy nagyvonalú vevő

A történetnek ebben az epizódjában is van egy nehezen magyarázható mozzanat: a szerződés 3.3 és 4.4 pontja szerint a vételár a felújítás becsült költségével, azaz 350 millióval csökken, ha az eladó önkormányzat 2015. február 15-ig nem indítja meg a felújításra a közbeszerzési eljárást – vagyis Kisvárdának ebben az esetben a vételárból ennyit vissza kell fizetni.

A közbeszerzési eljárást a város a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzétett ún. „összefoglaló tájékoztatás”-sal indította meg 2015. december 23-án – vagyis bő tíz hónappal a szerződésben kikötött határidő után. Az MNV valamiért mégsem a szerződés szerint járt el, nem követelte vissza a felújításra szánt 350 milliót.

De ezzel még nincs vége: egy tavaly novemberi testületi ülésen a polgármester előterjesztése nyomán a testület arról döntött, hogy megveszik a Szent László utca 59/A és az 59/B alatti ingatlanokat. A két házszám a természetben egy ingatlant takar: egy 750 m2-es telekről és egy azon álló 320 m2-es épületről van szó. Az előterjesztés szerint az önkormányzatnak azért érdeke megvásárolni az ingatlant, mivel az szomszédos a Bagolyvárral,

„…amelynek felújításáról a T. Képviselő-testület már döntést hozott. A „Bagolyvár” felújításával egyidejűleg a kiegészítő funkciók biztosításához kívánjuk megvásárolni a fenti ingatlanokat a „Bagolyvár” telephely funkcionális bővítéséhez.”

Az ingatlanok megvásárlása az önkormányzatnak 38,5 millióba került.

Ha el is tekintünk attól a vagyongazdálkodási szempontból nehezen indokolható furcsaságtól, hogy Kisvárda önkormányzata 24 millióért elad egy 1000 m2-es ingatlant, majd egy évvel később 38 millióért megveszi ennek 700 m2-es szomszédját, hogy „kiegészítő funkciókat biztosítson” az eladott ingatlanhoz, adódik a kérdés, mire jó ez az egész ügylet?

Annyi bizonyos, hogy az érintett ingatlanoktól néhány háznyira, a Szent László utca 51. alatt található ingatlan a TFK-Impex Kft. tulajdona. A TFK-Impex ügyvezetője és egyik tulajdonosa dr. Sesztákné Berecz Marianna, a másik tulaj egy kevésbé ismert férj nevét viselő hölgy, Kruppa Edina, Kruppa Zsolt felesége. Kruppa Zsolt nevét egészen addig nem sokan ismerték, míg váratlanul fel nem bukkant a kaszinó-bizniszben.

Barát és üzlettárs a kaszinós cég élén

A Sesztáknéval közös céget birtokló Kruppáné férje a teljesen zárt kaszinópiac új szereplője: Kruppa Zsolt az ügyvezetője a Treff-Klub Kft-nek, annak a cégnek, amelyik Andy Vajna és Szima Gábor után harmadikként kaszinót nyithat Magyarországon. (2015 végéig Sopronban üzemelt egy osztrák tulajdonú kaszinó, de ennek az engedélyét nem hosszabbították meg.)

Kruppáéknak nemcsak közös cége van, de kifejezetten baráti a viszonya a Seszták családdal. Kruppa Zsolt egy ma már nem nyilvános 2011-es fb-fotóján például ismerős alakot láthatunk Kruppa felesége mellett: Seszták Miklós akkor még nem miniszter a poszt szerint New Yorkban bulizott Krupáékkal.

De ennél feltehetőleg sokkal több minden köti Sesztákékat az Egyesült Államokhoz és Kruppáékhoz: Sesztákné fb-profilján lakhelyként Farmingdale, New Jersey van megadva. Pont ebben a kisvárosban található a Garden State Foliage LLC nevű, virágkötészettel és dekorációval foglalkozó cég, melynek felerészben Kruppa Zsolt a tulajdonosa.

Tovább is van: 2012 júniusa óta Kruppa Zsolt egyedüli tulajdonosa a Várda King Invent Kft-nek, a másik tulajdonos eddig az időpontig a King Kft. volt. Ez az a cég, amelyik összesen 51 millió kölcsönt adott Seszták Miklós cégének, a Ramiris Autó Kft-nek, 5 milliót magának Sesztáknak, 24 milliót pedig a TFK Impexnek, Kruppáné és Sesztákné közös cégének. Ugyanakkor Kruppa cégének, a Várda Kingnek utolsó közzétett beszámolójából az derül ki, hogy az 10 millióval tartozik a Seszták és Társa Kft-nek. (Ez a cég nem Seszták miniszteré, de a tulajdonosok rokonai.)

A kaszinónyitási ügylet vonatkozásában tehát legalább az érdekkonfliktus felmerül Seszták miniszter vonatkozásában, hiszen az állami vagyonért felelős kormánytagként egyetértési joga van a koncessziós szerződést illetően; így a győri kaszinószerződésen közvetlenül egymás alatt láthatjuk a nyertes Treff-Klub nevében aláíró Kruppa Zsolt és a szerződés rendelkezéseit jóváhagyó Seszták Miklós aláírását.

gyori_kaszino_szerz_kruppa_sesztak

Kisvárda-Győr tengely?

De vannak más furcsaságok is Kruppáék kaszinóügylete körül. A tenderen nyertes Treff-Klub Kft-t csak tavaly novemberben vette meg Rákosfalvy Zoltán győri ügyvéd – ekkor lett Kruppa az ügyvezető.

Rákosfalvy egy sokakat felháborító győri  ingatlanügylet révén került a hírekbe. A városnak is dolgozó ügyvéd 2012-ben viszonylag olcsón vásárolt össze szántó minősítésű területeket a győri ipari park mellett. A területet az önkormányzat nem sokkal később átminősítette, így lehetővé vált az ipari célú hasznosítás. Az átminősítést követően Rákosfaly tulajdonrésze egy olyan cégre szállt át, amelynek egy luxemburgi bejegyzésű offshore cég a tulajdonosa. A ma már Immobilien Trade Center Kft. nevű céget a mai napig az ügyvéd élettársa ügyvezeti, kapcsolati címnek pedig a rakosfalvy.z@rakosfalvy.hu van megadva.

Hogy a befektetők mennyit kerestek az ügyleten, azt persze nem tudjuk, de 2012-ben a cégnek 1,4 milliárd árbevétel mellett 620 millió forint adózott eredménye lett. A 2012-es kiegészítő melléklet szerint a cég eredményét 1,2 milliárddal növelte „telek átminősítés”-ként nevesített tétel. A cég 2014-ben is jó évet zárt: 6,9 milliárd bevétel, és 3,2 milliárd adózott eredmény, ebben az évben 3,9 milliárdnyi „telek átminősítés” növelte az eredményt.

Rákosfalvy ugyanakkor az ügylet kapcsán azt állította, ő nem keresett az üzleten, hiszen csak megbízott ügyvédként az offshore hátterű cég nevében járt el. Most viszont a nyilvános cégadatok szerint nem egy azonosíthatatlan tulajdonosi szerkezetű offshore vállalkozás, hanem a saját cége nevében nyert kaszinóüzemeltetési koncessziót.

Ha el is fogadjuk, hogy a kiváló kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd a saját tőkéjét fekteti be a kaszinóbizniszbe, az állam nevében a javára döntők támogatását nehéz kizárni: Andy Vajna egyik kaszinós cége, a Las Vegas Casino Kft. például az utolsó lezárt üzleti évben 7 milliárdos forgalom mellett 3 milliárd feletti adózott eredményt fialt, ami 498 százalékos sajáttőke-arányos eredményt jelent. Vagyis a cég egy éve alatt a befektetett tőke ötszörösét hozta a tulajdonosnak.

A kaszinónyitás joga tehát egyfajta nemzeti ajándék, nincs még egy befektetetés, ami lényegében kockázat nélkül és legálisan ekkora profitot lenne képes termelni.

Hogy miképp találtak egymásra, a győri ügyvéd és a Sesztákkal közeli kapcsolatban álló kisvárdai üzletember, azt nem tudjuk, de úgy tűnik, két komoly érdekkör találkozása testesül meg a győri kaszinónyitásban.

Háttérben a Ramiris-pénz?

Sesztákéknak ugyanakkor a sajátos kölcsönügyleteken és ingatlanvásárlásokon kívül további kapcsolatai is vannak a Ramiris-cégekkel, illetve az e cégekhez ezer szálon kötődő Sándor Kornéllal. Seszták miniszter felesége 2006 és 2009 között tulajdonos volt a Mobilex-Car 96 Kft-ben, 2011-ig ügyvezette is azt. Ez alatt az idő alatt a tulajdonosok közt felbukkan szinte az összes, a Ramiris-cégeket birtokló offshore vállalkozás.

Ezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy Kruppáék, Sesztákék és Sándor Kornél, a Ramiris-birodalom szürke eminenciása között elég régi és jelentős kapcsolat van.

Az ún. Ramiris-ügyben 2007 végén indult meg a nyílt nyomozás. A VPOP előzetes vizsgálata 3,4 milliárd értékű áfa elcsalását, és 17 milliárd forint értékre elkövetett pénzmosást állapított meg. A nyomozás elhúzódott, végül 27 személy ellen emeltek vádat.

Megkeresésünkre a Fővárosi Főügyészség most azt közölte, 2015 októberében megszületett az első fokú ítélet: három vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott, a többieket felmentették, az ügyészség csak az első rendű vádlott esetében fellebbezett. Korábbi cikkünk a témában:

Több mint ügyvéd – Seszták Miklós fejlesztési miniszter és a Ramiris cégcsoport üzleti kapcsolatai

Rákosfalvyék belépése előtt viszont majdnem napra egy évig egy bizonyos Zámbó Istváné, Kisvárda korábbi alpolgármesteréé volt a Treff-Klub Kft. Zámbó 2014 novemberében az eredeti tulajdonosoktól vette meg a céget. A Treff Klub fő tevékenységi köre „Szerencsejáték, fogadás” – a gyakorlatban ez játékgépek üzemeletetését jelenti.

Csakhogy 2012 októberében egyik napról a másikra betiltották a játékgépeket, értelemszerűen a cégnek azóta nem volt egyetlen forint árbevétele sem. Hogy Zámbó mégis miért vette meg a céget, arra nehéz racionális magyarázatot találni – főleg, ha hozzávesszük, hogy Zámbónak 1998 óta van egy saját nyerőgépes cége is, a Gold Nudge Pénznyerőautomatát Üzemeltető Kft.

Aznap viszont, mikor megvette a későbbi kaszinónyertes Treff-Klubot, kiszállt a saját cégéből, annak most már a felesége az egyedüli tulajdonosa. (Persze a Gold Nudge sem hoz 2012 októbere óta bevételt.)

Zámbó és Seszták személyesen is ismerik egymást: 2010 és 14 között például, Zámbó alpolgármestersége idején Seszták vezette a kisvárdai képviselőtestület jogi, ügyrendi és fejlesztési bizottságát.

Zámbót mindenesetre nem hagyták az út szélén: három trafik is az ő nevén van a városban, és a városi fürdőcég felügyelő bizottságában is szorítottak neki egy helyet. A helyieket pedig meglehetősen irritálja, hogy Zámbóékat rendszeresen látják a városban luxusautókkal furikázni.

Kisvárda némelyek számára maga is egy nyerőgép: a Seszták körül sürgölődő üzletemberek olykor igen olcsón jutnak itt telekhez, egyéb ingatlanhoz: a használtruha-milliomos Háda György például az eredetileg becsült érték harmadáért, 13 millióért vehetett meg egy közel 2000 négyzetméteres telket a várostól 2013-ban.

Vagy itt van maga Kruppa Zsolt, akinek cége, a King Kft. 10 millió vissza nem térítendő uniós támogatást kapott a GOP keretében, további 10 milliót pedig a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványtól, hogy a támogatásból egy Seszták érdekkörébe tartozó ingatlanban vásároljon tulajdonrészt.

Ugyanilyen konstrukcióban jutott két cégén keresztül 40 millióhoz Seszták már emlegetett volt osztálytársa, Sándor Kornél, a Ramiris-cégekhez ezer szálon kötődő üzletember.

Ki érti ezt?

Egy kormányközelinek ismert ügyvéd, akinek, ha van rá pénze, hát éppen egy kormányközeli városvezetés jóvoltából van, egy nem működő szerencsejátékos céget vásárol, majd ez a cég kap kaszinónyitási jogot, harmadikként az országban Andy Vajna és egy debreceni oligarcha után. A cég ügyvezetője a miniszter családi ismerőse és üzlettársa, akinek a (volt) cégtársa ad kölcsön tízmilliókat a miniszter felesége nevén lévő cégnek és magának a miniszternek.

Eközben a miniszter politikai fellegvárának számító város önkormányzata fillérekért eladja a miniszter által felügyelt állami cégnek a város egyik értékes ingatlanát, de közben drágábban megveszi a szomszédos ingatlant – így már csak két háznyira lesz a miniszter és a kaszinós cég ügyvezetője feleségének közös cégének székhelye.

A cégek mögött pedig feltűnik egy üzletember, a miniszter volt osztálytársa és hitelezője, aki az egyik legnagyobb áfacsalási ügybe keveredett cégcsoport meghatározó alakja. Véletlenek sorozatának ez talán kicsit sok.

Becker András – Móricz Csaba

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom