Mészárosék terjeszkednek a hatvanpusztai Orbán-birtok körül: plusz félezer hektár a felcsúti gömböcnek

Szorgalmasan gyűjtögeti a földeket Mészáros Lőrinc és családja a Nárcisz kutya állomáshelyeként friss hírnevet szerzett egykori Habsburg-majorság környékén: amiről eddig úgy hírlett, hogy bérlik az államtól, jórészt elnyerték a tavaly év végi földárveréseken, összesen több mint félezer hektárt. Egy további ingatlant március 29-én ver dobra az NFA – ezt jelenleg Mészáros cége használja. Másik féltucat környékbeli föld eleve szerepelt Mészáros polgármesteri vagyonbevallásában.

Orbán Viktor miniszterelnök magának kereste a bajt, amikor – némi spéttel reagálva a váratlanul népes állatvédelmi tüntetésre – februárban kutyás képet posztolt a Facebookra, azzal, hogy támogatja az kezdeményezést. A bulvársajtó pedig – a szokásos kiszivárogtatási menetrend szerint – horrorba illő sztorit hozott a képen szereplő Nárcisz kuvaszról.

Mivel a felcsúti dácsa kertjében félholtra vert kutyáról szóló történet több ponton is nehezen volt hihető, a média kutakodni kezdett, s rátalált a titokzatos alcsútdobozi majorság esetére, amit – Nárcisz kutyával együtt – a tavaly elhunyt oknyomozó újságíró, Fereczi Krisztina már leírt 2014-ben megjelent Narancsbőr című könyvében, illetve az Átlátszón is.

Mészárosék terjeszkednek a hatvanpusztai birtok körül: plusz félezer hektár a felcsúti gömböcnek from atlatszo.hu on Vimeo.

Az Átlátszós cikk illusztrációján föltűnik egy Nárcisz kutyára a megszólalásig hasonlatos eb is. A kuvasz-gate már a Ferenczi-könyvben megfejtést nyert: bár Orbánék kutyája – a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár nevére csipeztették -, de a Mészáros-érdekeltségű cég bérleményét őrzi. Igaz, a bérlemény tulajdonosa Orbán apjának cége.

A szerencsétlen, félszemű jószág esete remekül mutatja a két család szinte kibogozhatatlan összefonódását, ami miatt Juhász Péter (Együtt) önkormányzati képviselője vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett a miniszterelnök ellen, egy kapcsolódó ügyben pedig feljelentést tett.

Cikkünkből most az is kiderül, miért érdemes még hetekkel a miniszterelnöki pr-poszt után is foglalkozni a kuvasz-gate fejleményeivel: főképp azért, mert szépen példázza, hogy a környék földjei történelmi tulajdonosának, a Habsburg uralkodócsaládnak több száz év állt a rendelkezésére a gyűjtögetésre, míg az új földesuraknak pár évtized is elegendő volt.

Korábbi cikkeink a témáról

Talpalatnyi föld I.: Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom

“Szarok rá hogy más mit mond” – Mészáros Lőrinc vs Ferenczi Krisztina, videóinterjú

Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé”

Narancsbőr – Ferenczi Krisztina új könyve az Orbán-vagyonokról, részlet

A könyvben és az átlátszós cikkekben ismertetett állapothoz képest mostanra annyit változott a helyzet, hogy Mészárosék újabb 529 hektárral lettek nagyobb gazdák – csak a majorság környékén (az egész megyében még többel).

Pontosabban: ennyit sikerült elnyerniük a tavaly év végi földárveréseken, ezt azonban az elővásárlásra jogosultak elméletben még megtorpedózhatják. A környékben járva, s tapasztalva a félelemmel vegyes tiszteletet a Mészáros-Orbán-klán iránt, ennek ugyanakkor viszonylag kevés az esélye.

Az Átlátszó Mészárosék Fejér megyei árverési sikereiről

Etyeken is terjeszkedik Mészáros Lőrinc – közzétették a földárverések eredményeit

A majorság szomszédságában fekvő termőföldek közül összesen 11 ingatlant, 3,4 – 140 hektáros földeket nyert el Mészáros Lőrinc és két lánya. A területeket korábban Mészárosék családi cége, a Búzakalász 66 Kft. bérelte az államtól. Ugyanez a kft bérli jelenleg is azt a szomszédos földet, amit március 29.-én ver dobra a Nemzeti Földalap.

Mészáros tavalyi polgármesteri vagyonnyilatkozata szerint eleve száznál több környékbeli hektár tulajdonosa volt – lásd a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer, az ingatlan-nyilvántartás, az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által közzétett hirdetmények, illetve Alcsút község szabályozási terveinek adatai alapján  készült térképünket.

Egykor a területen a Csákvári Állami Gazdaság gazdálkodott. Már Ferenczi is pedzegette könyvében az esetleges összejátszást a gazdaság privatizáció utáni menedzsmentje-tulajdonosai és Mészárosék között. A Csákvári Mezőgazdasági Zrt. első elnöke 1993-1995-ben Jakab István későbbi Magosz-vezér volt, aki jelenleg az Országgyűlés alelnöke fideszes színekben.

A zrt. vezetői és rokonaik még a felcsúti polgármester családjánál is eredményesebben pályáztak például a 2012-es földbérleti tendereken – ezt egyébként Ángyán József is több interjúban is felemlegette. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet eredményközlése szerint mindenesetre most, a tulajdonért folyó liciten is a nyertesek között voltak a Csákvári Zrt. tulajdonosai is: Zimmermann István például Vértesacsán nyert el 180 hektárt, Pákh Gergely pedig Csákváron 120-at.

A Nárcisz kutya által őrzött valahai Habsburg-major ellenben továbbra sem Mészároséké. Ma is minden úgy van, ahogy Ferenczi Krisztina két éve leírta: a 13 hektáros valahai Habsburg-major, rajta műemlék épületekkel a CZG Ingatlanforgalmazó Kft.-é, ami Orbán Győző, a miniszterelnök édesapja cége.

A CZG 2011 júliusában, adásvétellel szerezte meg a majort a CIB Ingatlanlízingtől – mivel ekkor már évek óta (2008-tól) idősebb Orbán Győzőé volt a kft, voltaképpen nem is lenne érdekes a cég előélete. Hacsak nem lenne fölfedezhető bizonyos átfedés az ingatlan és a cég múltjában.

A majorság 2003-2006-ban a budapesti Nagy Zoltáné volt, ő adta el abban az évben a CIB-nek. Nagy volt az egyik alapítója a 2006-ban létrejött CZG Kft.-nek is. Társa, akiről a cég a nevét kapta, Czikó Gábor volt.

Mindketten a mozgókép világában forogtak. Czikó 1998-2001-ben igazgatósági tag, 2001-2003-ban többségi tulajdonos és elnök-vezérigazgató volt az ATV televíziót működtető ATV Zrt.-ben, s egyéb filmes cégekben viselt tisztséget.

A volt ingatlantulajdonos Nagy úgyszintén. Ő például egyebek mellett a 2014-ben végelszámolt Unió Csillagai Filmprodukciós Irodát futtatta családjával; a cégben 2008-ig tulajdonos volt Barcs Endre külpolitikai újságíró, aki a balos 168 Órának éppúgy dolgozott, mint a Jobbik országgyűlési képviselőcsoportjának, korábban pedig a Hír Tv-t tudósította Brüsszelből.

(Az igazsághoz tartozik, hogy a Czikó-féle ATV sem tulajdonosi szerkezetében, sem szemléletében nem volt azonos a jelenlegivel, bár egy ideig – 2004-ben pár hónapon át – volt átfedés, amikor Czikó, illetve a Hit Gyülekezetéhez kötődő Broadcast Project is részvényes volt. Egy korábbi HVG-s hírből éppenséggel az derül ki, hogy nem volt zökkenőmentes a kapcsolatuk, majd a válás.)

Szóval a Czikó-Nagy vállalkozó-páros cége a gánti bányatulajdonos Orbán Győzőé lett, majd 3 évvel később meg is vette a valahai Nagy-féle ingatlant a CIB-től. A részletek újfent a Narancsbőrből derülnek ki: idősebb Orbán egy összegben fizetett a lízingcégnek, miközben nyomban bérlőt is talált a Mészáros és Mészáros Kft. személyében.

A bérlő tíz évre előre kiperkálta a bérleti díjat, összesen 155 millió forintot – írta Ferenczi a könyvében, s mindebből arra következtetett: Mészáros kvázi megajándékozta az Orbán-családot József nádor főherceg egykori birtokával.

A részletek felől érdeklődve kerestük a bérbeadót és a bérlőt is, egyelőre azonban nem válaszoltak. Ferenczi sejtését támaszthatja alá, hogy bár Mészáros a neki adott interjújában azt állította, gépeket tárol a területen, ennek sem akkor nem volt a kerítésen túlról betekintve látható jele, sem most nincsen. Stábunk ottjártakor például – munkanap munkaidőben – a terület kihalt volt, aktív gazdálkodásra nem utalt semmi mozgás.

Ha valóban Mészáros a fő finanszírozó Hatvanpusztán, nem először fordul elő hasonló eset: a Magyar Narancs tavaly írta le például, hogyan vásárolt a polgármester cége felcsúti bányagödröt az Orbán-családtól, bérbe is adva nekik húsz évre nyomban. Emiatt tette a már említett feljelentést Juhász Péter.

Szintén Ferenczitől tudni a hatvanpusztai majorság ingatlanainak költséget nem kímélő felújításáról. Itt is sok azonban a nyitott kérdés. A tulajdoni lap műemléki védettséget jelez, a műemlékem.hu állami adatbázisokon alapuló civil lexikon-honlap szerint is műemléki besorolású (agrár műemlék) a major épületegyüttese: a magtár, istálló, cselédház és a víztorony.

Az alcsútdoboz-hatvanpusztai ingatlanokról már 2008 decemberében azt írta a címszó szerzője, hogy bár tilos bemenni a területre, kívülről az látszik, hogy „kitűnő állapotban vannak az épületek. Igaz, az ablakokat műanyagra cserélték… A víztorony kicsit elhanyagoltnak tűnik, de statikai problémái nincsenek”. Vagyis úgy fest, a munkákat már Nagy idejében megkezdték. Erre utal a magyarországi víztornyokkal foglalkozó blog képgalériája is 2005-ből, ahol például az istálló ugyan ramaty állapotban látszik, de a magtár felújítása a felvételek tanúsága szerint már megkezdődött.

A műanyag nyílászárókról szóló hír felkeltette az érdeklődésünket – illetve azt sem árt tisztázni, melyik épület műemlék jelenleg is, s milyen változtatási kérelmek érkeztek rájuk -, ezért kérdést írtunk az örökségvédelemmel is foglalkozó Fejér Megyei Kormányhivatalnak, de egyelőre nem érkezett válasz.

Rádi Antónia

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.