Az állami földek értékesebb felén akar hipersebességgel túladni a kormány. Az egy megyényi terület elárverezésével Orbán a parlamentet is megpróbálja megkerülni, mert a Fidesz frakcióban és a szellemi hátországban sem aratott osztatlan sikert a terv. Az ügylet körül jócskán vannak jogi visszásságok is: a földüggyel foglalkozó szakértők szerint strómanok hálózata által működtetett nagygazdaságok tehetik rá a kezüket az állami földvagyonra.
Korábbi cikkeink az állami földbérletpályázatokról
Magyarország összes területének (9,3 millió hektár) 79,6 százaléka termőföld (7,4 millió ha), 20,4 százaléka pedig művelés alól kivett terület (1,9 millió ha) volt 2011-ben. A termőföldek java része magánkézben volt, az állami tulajdon csupán 11,4 százalékot tett ki, ami 843.600 hektárt jelent. Most ennek közel a felét (45 százalékát), abból is a legértékesebb szántókat akarja eladni, nagyon szoros határidővel a kormányzat.
Az agrárkamarai elnök 500 milliárdról, Lázár János miniszter 300 milliárdról beszélt, amikor az eladásból származó várható összes bevételről kérdezték őket.A kormányzat már régóta készülhet erre a privatizációs hullámra, mivel a 2015-ös és a 2016-os központi költségvetésben is megjelent az akkor még rejtélyes tétel az „egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek” soron. Ez a fenti politikusi becsléseknél pontosabb adatot tartalmaz: a két évben összesen 334 milliárd bevétellel számol a kormányzat.
Sokat bukhat vele az állam, de igyekeznek eltitkolni
A tömeges földeladás nem hirtelen ötlettől vezérelt kormányzati lépés: a kabinet már több ülésén is foglalkozott az üggyel egy nyáron született előkészítő dokumentum alapján. Ebben a kiszivárgott döntés-előkészítő anyagban lévő információk alapján lehet arra is következtetni, hogy a kormány szeretné elkerülni a nagy “felhajtást” az ügy körül.
Egyrészt az előkészítő dokumentumban egyértelmű utalás szerepel arra, hogy nem kívánják a vonatkozó törvényi szabályozásokat megváltoztatni azért, hogy ne kerüljön a politikailag kényes téma a parlament elé, inkább csak kormányrendeletek szintjén vezetik be a változtatásokat. Másrészt az Orbán-kabinet jól érzékelhetően, a hivatkozott előterjesztéssel összhangban, most csakis a követő típusú, tárcaközleményekkel operáló kommunikációban bízik, nem verik nagydobra a készülő eladást.
Pedig a földeladást érdekes konstrukció, állami hitel is segíti. A kormányzati szereplők megnyilvánulásai alapján sejthető, hogy az állami tulajdonú és irányítású Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egy olyan konstrukciót dolgoz ki, amelyben a hitel a liciten kialakult végső árhoz fog igazodni. A kölcsön kedvezményes kamatát 2,5 százalékban szeretnék maximalizálni.
Az állami hitelből megvásárolt állami földekkel csak az állam nem jár jól, hiszen egyrészt elesik a bérletből származó bevételtől, ami sok esetben magasabb lehet, mint a hitel kamata. Másrészt olyan vagyonelemétől válik meg az állam, ami hosszútávon egyre értékesebb lesz. Az alábbi táblázatban látható, hogy csupán három olyan év volt a vizsgált időszakban, amikor a földterületek átlagára 2,5 százaléknál alacsonyabb értékben emelkedett.
Gyorsan nőnek a termőföldárak az évenkénti ingadozás elleénére
A földhöz jutók ellenben nagyon jól járnak, hiszen csak az uniós területalapú támogatásból hektáronként 68 ezer forintot vehetnek fel a gazdálkodók. Az eladandó 380 ezer hektárra számolva az évenként 25,68 milliárd forintos bevételt jelenthet az új tulajdonosoknak. Pár évtizeden belül a földtulajdon kérdése az egyik legfontosabb politikai kérdés lehet.
A földkérdés a 21. század kulcskérdése
Hosszabb távon biztosan lehet arra számítani, hogy ha a globálisan növekvő népesség növekvő jólét mellett egyre több élelmiszert fogyaszt, akkor a földárakat is nőni fognak. A magyar termőföld ára is emelkedő tendenciát mutat.
Nem véletlenül használják a termőföldet befektetési formaként egyre többen. Vannak erre specializálódott társaságok is, akik segítenek a befektetni szándékozóknak földet vásárolni. A nemzetközi tendenciák is segítik a befektetői kedvet, egy termőföld befektetéssel foglalkozó vállalat honlapja szerint a magyar termőföldárak továbbra is csak 20-30%-az európai átlagáraknak.
A földtulajdonlás kérdésével évtizedek óta foglalkozó Tanka Endre professzor azért áll ki az állami tulajdon megtartása, sőt növelése mellett, mert az élelmiszer ellátás biztonságán túl a foglalkoztatási hatása is nagyobb a kisgazdaságok által bérelt állami földtulajdonnak, mint a nagy gazdaságok által tulajdonolt földbirtokoknak. Az állami földvagyon magánosításával, az állam lemond arról a lehetőségről hosszútávon, hogy a földhasználaton keresztül be tudjon avatkozni a vidéki gazdasági-társadalmi folyamatokba.
Hiányos szabályozás, alkotmányos aggályok
Számos jogi bizonytalanság is van még a földprivatizáció körül. Egyrészt a törvényekből következő feladatokat nem hajtotta végre a kormány, amiből jogi bonyodalmak várhatóak a földeladások során is. Másrészt törvénymódosítás nélkül nem lehetne olyan szabadon gazdálkodni a földeladásokból befolyó bevételekkel, mint ahogyan a kormány szeretné.
Még a földtörvény határozott arról, hogy a földkereskedelem ellenőrzésére francia mintára helyi földbizottságokat kellene létrehozni, de másfél év alatt ezt a kormány nem tette meg. A földbizottságok szabályozásának egyes részeit meg is semmisítette az Alkotmánybíróság. Az ex-lex állapotot úgy oldották fel, hogy ideiglenesen az Agrárkamara látja el a földbizottságok feladatait megyei szinten másfél éve. A jelenlegi földprivatizáció során a 3 hektár alatti területek eladása során is kulcsszerepet kellene játszaniuk ezeknek a testületeknek, ám a kormányrendelet meg sem említi, sőt az Agrárkamara elnöke kerek-perec megmondta, hogy:
„az állami földértékesítésbe a kamarának és a helyi földbizottságoknak semmilyen beleszólása nem lesz.”
További jogi aggály, hogy a Nemzeti Földalap a jelenlegi kétharmados szabályok szerint a földeladásból befolyó összegeket csupán birtokgyarapításra és más speciálisan a tevékenységéhez kapcsolódó feladatokra fordíthatja. A jelenlegi kormányrendelet nem rendelkezik róla, viszont a döntést előkészítő, jóval bővebb rendelettervezet szerint, ha a kormány szabadon elkölthető forrásként akarja felhasználni a földekből származó bevételeket, akkor ahhoz törvénymódosítás szükséges.
Lázár János miniszter a földeladásokból származó állami bevételről még augusztus végén azt mondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által felügyelt alapba kerülnének ezek a források. Az Átlátszó által megkérdezett ellenzéki pártok közül az LMP és a PM is jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz kívánnak fordulni az ügyben. Ehhez azonban a képviselők negyedének a támogatása, vagy az ombudsman közbeavatkozása szükséges.
Valójában csak színjáték az egész?
Többen az ellenzéki pártok szakpolitikusai közül azzal az előfeltevéssel élnek, hogy az állami földek eladásának a nyertesei a legnagyobb földtulajdonosok, a ún. zöldbárók, lehetnek. Hiába korlátozta a kormányzat az egy fő által birtokolható föld nagyságát 300 hektárban (a haszonbérletekkel együtt 1200 hektárban), mert a valóságban tovább folyik a birtokkoncentráció.
Nem lehetetlen ugyanis kijátszani a törvény által egy fő számára előírt földtulajdonlási limitet úgy, hogy családtagok, vagy egy üzleti körhöz tartozók hálózatokba rendeződve jutnak hozzá nagyobb földterületekhez, azokat bérbe adják egy vállalatnak, amely aztán az érdemi mezőgazdasági termelést végzi.
Messziről nézve kis családi gazdaságok hálózatának is nézhetnénk ezeket a csoportokat, de a hálózat termelési struktúrája, a nagytáblás szántóföldi, többségében monokultúrás, növénytermesztés inkább a strómanok által tulajdonolt nagybirtokok képét mutatja az Ángyán által publikált jelentések alapján.
Ellenzéki szereplők és Ángyán szerint hasonló folyamat várható a mostani földprivatizáció során is, mint a földbérleti pályázatoknál, amivel keretes írásunkban foglalkozunk bővebben. Nagy a valószínűsége annak, hogy azok a nagyvállalatok, melyek jelenleg hosszú távra bérlik az állami földeket, a dolgozóikon és azok rokonságán keresztül juthatnak hozzá a földhöz úgy, hogy az újdonsült tulajdonosok ismét haszonbérletbe adják majd az anyavállalatnak a termőföldet.
Ezen nagyvállalatok között van a piszkos tizenkettőnek nevezett cégcsoport is. Az első Orbán kormány alatt dolgozói privatizáció keretében nagyon kedvező feltételekkel (a vételár a jegyzett tőke 60%-a volt, azt is hosszú távú állami hitelből fizethették ki a vevők) magánosították az állami földeken gazdálkodó állami vállalatokat, a csak rájuk szabott törvénymódosítással 50 évre emelték meg az állami földek bérleti jogát. Később ezek a cégek is pénzügyi befektetők kezébe kerültek.
A törvényileg előírt földműves státuszhoz bizonyos előfeltételeknek meg kell felelni. Ezeket a feltételeket többen próbálhatják kijátszani, mint azt látni lehetett a Fiatal Gazda pályázatok során is. Persze a feltételek sem garanciák arra, hogy a földet megszerzők valóban maguk akarnak gazdálkodni a földterületen. Számos lehetőség van a földtörvény kreatív értelmezésére isaz elővásárlási jog kihasználásával.
A közelmúltban is volt már egy földmutyi
A 2010-14 közötti Orbán kormány földügyben tett lépéseivel is kavart botrányokat, amikor az állami földeket új bérlőkhöz juttatta. Ángyán József, a Fidesz akkori képviselője, a szaktárca volt államtitkára, a Mezőgazdasági Bizottság Ellenőrző Albizottságának ülésén borította a bilit a földbérleti pályázatok ügyét. Ezután hat vaskos jelentésben támasztotta alá azt az állítást, hogy nem a kis családi gazdaságokhoz jutottak az állami földek, hanem ahogyan ő nevezi: „maffiacsaládok” jártak jól az állami földbérleti pályázatokkal.
A Nemzeti Földalap sokáig titkolózott a földbérleti pályázatokkal kapcsolatban. Szabó Rebeka még LMP-s képviselőként indított pert a pályázati szempontok nyilvánosságáért, végül a Kúria döntése alapján nyilvánosságra kellett hozni ezeket az anyagokat.
Nagy port kavart a kishantosi mintagazdaság földjeinek az elvétele is. A Nemzeti Földalappal szembeni perét végül megnyerte a nagy múltú biogazdaság, és érvénytelenítették a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést.
A Hortobágyi Nemzeti Park által kötött földbérleti szerződéseinek negyede nem volt rendben a KEHI vizsgálat szerint, és ezek közül is legalább 14-et fel kellett bontani. A vizsgálati anyagot tíz évre titkosította a Miniszterelnökség
Sok az ellenzője, csak a kormány a barátja
Az állami földek eladásának igénye a kormánypárti sorokban ülő MAGOSZ vezetők részéről fogalmazódott meg még július elején. Erre reakcióként nem csupán a földügyekben nagy tekintélynek örvendő Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékfejlesztésért felelős államtitkára, és Tanka Endre professzorok álltak ki az állami földek privatizációja ellen.
Az Élőlánc által szervezett tüntetésen, a magyar politikában szokatlan módon, MSZP-Jobbik-LMP-PM összefogás jött létre a kérdésben. Az LMP agrárpolitikusa, Sallai Róbert Benedek bejelentésére országos demonstrációt tartottak több, mint tíz helyen az országban október ötödikén. A Kossuth téri demonstráción párszáz ember előtt felszólalt különböző ellenzéki politikusok mellett Ángyán József is, aki azt üzente, hogy folytatni fogják a tiltakozást.
A NEM ADJUK A FÖLDÜNKET! nevű facebook csoport kiáltványához már több, mint ezer magánszemély adta a nevét. A kiáltvány szövege:
Alulírott magyar állampolgárok, a magyar állami földek tulajdonosaiként ezúton kinyilvánítjuk, hogy az állami földek eladásához nem járulunk hozzá. Továbbá kinyilvánítjuk, hogy az állami földek jelen kormány általi kezelését elfogadhatatlannak, egyenesen nemzetellenes bűnnek tartjuk. Követeljük a 2011. októbere óta zajló színlelt és törvényellenes ál-pályázati rendszer „nyerteseivel” megkötött szerződéseket semmisítsék meg, és az állami földeket a 2012-ben közmegegyezéssel elfogadott Nemzeti Vidékstratégia szerint a gazdákkal érdemi egyeztetésben kialakított, tisztességes pályázati eljárás útján az NFA törvény birtokpolitikai irányelvei szerint hasznosítsák!
A kormány nem várt helyről is kapott támadást, amikor a Fidesz frakció soraiban ülő Túri-Kovács Béla a Kisgazda Polgári Egyesület választókerület elnökeinek szóló körlevelében azt írta, hogy a kormánynak nincs törvényi felhatalmazása az állami földek privatizációjára. Valószínűleg erre reakcióként mondta a kormányrendelet aláírásnak napján egy parlamenti azonnali kérdésre Orbán Viktor azt, hogy száz éves kisgazda programot hajt végre a kormány a privatizációval.
A földügyekért felelős államtitkár Bitay Márton Örs a nyár közepén adott interjút az Indexnek, amelyben meg sem említette a földprivatizációs programot, habár volt arra vonatkozó kérdés, hogy mi a tárca célja ebben a ciklusban. Szeptember legelején Győrffy Balázs Agrárkamarai elnök az Origonak már arról beszélt, hogy azért kell ilyen gyorsan végrehajtani a programot, hogy a mutyizásnak a gyanúját is elkerüljék.
A Mezőgazdasági Bizottság Ellenőrző Albizottságának ülésén szeptember 24-én tárgyalták volna a képviselők az ügyet, de sem a meghívott kormánytagok, sem a kormánypárti képviselők nem jelentek meg az ülésen. A témában parlamenti vitanapot kezdeményezett az MSZP frakció szeptember 23-án, amit már nem tudnak szabotálni a kormánypártiak, mivel amennyiben összegyűlik a szükséges számú képviselő támogatása, akkor a házelnöknek ki kell hirdetnie a vitanapot a házszabály szerint.
Ön eladná az állami földeket?
A kormány még idén lezavarja az állami földek tömeges eladását. Háromszázmilliárd forint és az állami termőföldvagyon java a tét. A földet használó gazdák vagy az állam a jobb tulajdonos? Szavazzon az e-vokson, ha már a választott képviselők nem szavazhatnak a kérdésről!
Vágó Gábor
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!