Volt önkormányzati ingatlanon épült lakóparkba költözött Tarlós István és az óbudai politikai elit

Több óbudai politikus is egy olyan lakóparkban vett lakást, aminek a területét pár éve az önkormányzat adta el a beruházónak. Tarlós István akkori kerületi főpolgármester később egy, a beruházásban szerepet vállaló cégtől is kapott javadalmazást. A beruházó cég végül mégis bedőlt. Videóval.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az Opus Via beruházásában épülő Óbudai Lakókert nevű lakópark befejezését 2005-ben kerületi politikusok valóságos beköltözési hulláma követte, az élen Tarlós István akkori óbudai polgármesterrel. A telek, amin a politikusoknak otthont adó házak álltak, pár évvel korábban még az önkormányzat tulajdonában állt. Az ingatlant akkor úgy adták el, hogy a kiírásra csak két pályázó jelentkezett.

A Bécsi úti egykori szovjet laktanya területének értékesítésére 2001-ben írt ki pályázatot az óbudai önkormányzat gazdálkodási és költségvetési bizottsága. A kiírás szerint a korábbi Budai Nagy Antal laktanyának csak egyben lehetett a teljes, 68 ezer négyzetméteres területére pályázni, amiből 46 ezer négyzetméter volt beépíthető.

A kerület gazdálkodási és költségvetési bizottságának elnöke, Csire János akkor azt mondta a Magyar Nemzetnek: azért csak két pályázó jelentkezett, mert szigorú feltételeket kötöttek ki. A vételi ajánlatot tevő cégeknek a pályázat benyújtásának határidejéig negyvenmillió forint bánatpénzt letétbe kellett helyezniük, és 90 napos ajánlati kötöttséget kellett vállalniuk.

A lakóparkban forgatott riportvideónk Vágó Gáborral

Csire szerint az Opus Via Ingatlanhasznosító Kft. végül magasabb, a minimális árat hatvanmillió forinttal meghaladó, 585 millió forintos ajánlatának, valamint kedvezőbb referenciáinak köszönhetően győzött.

Pályázati finomságok

A végleges szerződést és mellékleteit közérdekű adatigénylés útján kikértük, és néhány érdekességet találtunk.

Itt töltheti le:

a pályázati kiírást (PDF)

az Opus Via ajánlatát (PDF)

az adásvételi szerződést (PDF).

Az Opus Via alig teljesítette túl a minimális követelményeket a fizetési konstrukció tekintetében, pedig elvileg ez volt az egyik döntő szempont a pályázatok súlyozásánál. A kiírás szerint a vételár felét a szerződéskötést követő nyolc napon belül, a másik felét pedig a Fővárosi Önkormányzat lemondó nyilatkozata után legkésőbb nyolc nappal kellett kifizetni.

A cég ehhez ezen felül mindössze azt a plusz vállalást tette, hogy a vételár első felének egy részét, 160 millió forintot már a kerületi önkormányzat döntését követően öt napon belül befizeti. Az Opus Via győzelme után azonban az önkormányzat igazán kitett magáért, hogy minél kevesebb idő teljen el a döntés és a szerződéskötés között. A testület december 19-én, szerdán megszavazta az eladást, és a végleges szerződést már azon a héten, szombaton aláírta Tarlós István akkori polgármester.

Tarlós azt írta nekünk, „2001 december 22-e ledolgozós munkanap volt karácsony előtt”, de hozzátette, hogy

„Polgármesterként ritkán fordult elő, hogy egyáltalán értékesítési szerződést én írjak alá, mivel az ilyen eljárásoktól igyekszem távol maradni.”

A főpolgármester azt is közölte velünk, hogy az illetékes bizottság és a képviselőtestület egyhangúlag szavazott a szerintük „jobbik ajánlat” mellett.

A végleges szerződésbe az is bekerült, hogy a területre vezető közcsatornát egy éven belül megépíti a kerület és a főváros, valamint hogy az ingatlanon letárolt, háromezer köbméternyi aszfalttörmeléket saját költségen három hónapon belül elszállítja. Ezek a vállalások ebben a formában nem szerepeltek a pályázati kiírásban.

Beköltözők

Az Opus Via mindenesetre összesen 565 millió forintos vételárért hozzájutott a telekhez, és több lépcsőben exkluzív lakóparkot hozott létre a Bécsi út mentén. A helyi politikusok pedig sorra beköltöztek.

Itt van a lakcíme:

Bús Balázs jelenlegi kerületi polgármesternek, aki 1999 óta a kerületi Fidesz-szervezet elnöke. Bús lakása 114 négyzetméteres. Bús azt írta nekünk, “2002 őszén lettem Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere, így lett lehetőségem a köztisztviselők számára biztosított államilag támogatott lakáshitel felvételére is. Hitel nélkül nem tudtam volna lakáscserén, költözésen gondolkodni. Több lakást is megtekintettünk, akkor a legjobb lehetőségnek ez a lakás tűnt, bár hozzá kell tennem, hogy a közlekedés szempontjából akkor sem és most sem a legideálisabb lakóhely.”

Puskás Péter fideszes alpolgármesternek, aki 2001-ben önkomrányzati képviselő volt. Puskás egymaga vette 2005-ben a 115 négyzetméteres, két és fél szobás lakást, amihez 14 négyzetméteres garázs és 8 négyzetméteres tároló is tartozik, de már egy év múlva eladta, felsorolásunkban egyedüliként. Puskás azt írta nekünk, a költözéshez nincs köze ahhoz, hogy korábban az önkormányzat adta el a területet: “a feleségemmel családalapítást terveztünk, emiatt a kétszobás panellakásunkból szerettünk volna nagyobb ingatlanba költözni. A lakás megvásárlásához a régi ingatlanunk vételárán felül állami kamattámogatott forint hitelt vettünk fel.”

Désiné Németh Éva fideszes kerületi önkormányzati képviselőnek. 93 négyzetméteres lakásához 24 négyzetméteres garázs és 6 négyzetméteres tároló tartozik. Désiné azt írta nekünk, azért itt vett lakást, mert a „lakópark építése során alkalmazott építőanyagok minősége és árszínvonala miatt ezek a lakások olcsóbbak voltak, mint a luxus lakóparkok lakásai”, és ezért itt könnyebben megengedhette magának az ingatlanszerzést. Hozzátette, hogy a vásárlási szándéka annyival később keletkezett az értékesítésnél, hogy „ekkor már kevés szabad lakás volt, így csak tetőtéri lakást tudtam vásárolni”.

Simonka Csaba, kerületi szocialista képviselőnek.  84 négyzetméteres, másfél szobás lakás. 2005-ben vásárolta, ekkor tizenegymilliós bankkölcsönt terheltek a lakásra. Simonka, aki a barátnőjével vett itt lakást, azt írta nekünk hogy „a 30 négyzetméteres belvárosi lakásom már túl kicsi volt két személynek, amely garzon vételárát felhasználtam a tárgybani adásvételhez. A többi vételárrész kifizetéséhez lakáshitelt vettem fel, melyet mind a mai napig törlesztek. A tárgybani lakás megtekintését egy akkori képviselőtársam ajánlotta, aki tisztában volt azzal, hogy lakáskeresésben vagyunk (…) A 2003-as vásárláskor nem voltam tisztában – nem is nagyon érdekelt – hogy a tárgybani lakás azon a telken van, amelyet 2001-ben az önkormányzat értékesített. Erre engem senki nem emlékeztetett, én meg nem emlékezhetek 2 évre visszamenőleg minden testületi ülésre és az ott hozott egyes döntésekre.”

Tarlós Istvánnak, akkori óbudai polgármesternek, ma budapesti főpolgármesternek. Felesben vette a 77 négyzetméteres lakást 27,4 millió forintért. Tarlós szerint „kicsit sincs köze a költözésnek ahhoz, hogy az önkormányzat évekkel korábban eladta a volt orosz laktanya területét. 119 négyzetméteres korábbi lakásunkat eladtuk (…) és utána vettük a 77 négyzetméteres lakást. OTP kölcsönt is vettünk fel.”

Tarlós főpolgármesternek azonban ezen túlmenően még egy kapcsolódása lett a beruházáshoz.

A főpolgármester  2007 és 2010 között az Óbuda-csoporthoz tartozó Óbuda-Újlak Zrt. felügyelőbizottsági elnöke volt. Az eredeti beruházásban az Óbuda-csoporthoz tartozó cég és a cégcsoport egy másik tagja költségmenedzsment, generáltervezés, projektmenedzsment, és műszaki ellenőrzéses feladatok ellátásában vett részt az Opus Via megbízásából.

Tarlós a posztért havonta 200 ezer forint bruttó jövedelmet húzott.

A főpolgármester ezzel kapcsolatban azt írta nekünk, a kérdéses időszakban nem volt polgármester. Azt is írta, hogy nem tudott arról, hogy dolgoztak a beruházáson, és azért ennél a cégnél helyezkedett el, mert a cégtulajdonost egy egyetemi közös baráton keresztül 1973 óta ismeri.

Az Óbuda-Újlak Zrt. azt írta nekünk,

“Tarlós Istvánt mint óbudai kötődésű, széleskörű tapasztalattal rendelkező mérnököt és mint a szakmai közélet meghatározó szereplőjét kérte fel vállalatunk, hogy legyen a felügyelőbizottság tagja. Tagságáról 2010. október 4-én mondott le főpolgármesteri megválasztása után.”

Mészáros Lőrinc is képbe kerül

A beruházó Opus Via Kft. egy cégcsoport része, ami az Opus Építő Kft. köré szerveződik. Ennek a vállalatnak a legnagyobb tulajdonosa az ügyvezetői feladatokat is ellátó Potyi Péter, aki 2001-ben aláírta az ingatlanértékesítési szerződést.

A 49 éves férfi jól használta kerületi beágyazottságát.  2010-ben a helyi sportegyesület, a TUE elnökeként az Orbán Viktor miniszterelnök falujából való oligarchával – és a Puskás Akadémia elnökével – Mészáros Lőrinccel írt alá sportegyüttműködési szerződést Bús Balázs polgármester óbudai irodájában.

A képen balról jobbra: Mészáros Lőrinc, Bús Balázs és Potyi Péter

Bús erről azt írta nekünk, “A megállapodás létrejöttében nagy szerepet vállalt Bognár György, az Akadémia akkor új szakmai igazgatója, aki korábban a III. kerületi TUE szakmai munkáját irányította. A TUE jelenleg is a III. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant használja, az Önkormányzat pedig évtizedek óta támogatja az egyesületet, amelynek mindenkori elnökével ugyanolyan kapcsolatot ápolok. Mészáros Lőrincet a megállapodás aláírását megelőzően nem ismertem és azt követően sem találkoztam vele, Potyi Péterrel  – amióta nem ő a TUE elnöke – szintén nem találkoztam és nem beszéltem.”

Félsikersztori

A kerületi elitnek otthont adó Óbudai Lakókert egykori beruházója, az Opus Via története mégsem sikersztori. 2010-ben a hvg.hu arról írt, az Opus-csoport két folyamatban lévő beruházását is finanszírozó Magyar Külkereskedelmi Bank azzal a magyarázattal, hogy az ingatlanfejlesztő cég szerződést szegett, leemelte az építtető cég számláján lévő vevői befizetéseket, majd felbontotta a beruházóval kötött hitelszerződést.

A 2010-ben még 94 millió forintos adózott eredményt produkáló Opus Via ma felszámolás alatt  van, az Opus Építő ellen pedig hét különböző végrehajtási eljárás van folyamatban; köztük az adóhatóságé is.

Az Opus-csoport nem válaszolt emailben feltett kérdéseinkre.

Sarkadi Nagy Márton

A cikk írása során vagyonnyilatkozatok és nyílt források mellett az Opten Kft. cégadatbázisát használtuk az egyes lakcímek azonosításához, ellenőrzéséhez.

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1257 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.