Putyin szolgálatában – magyar nemzeti radikalizmus Kárpátalján II.

Cikkünk első részében bemutattuk, hogyan jutottak el Orbán Viktor rendszerének szélsőségesei a nyílt revizionizmusig. A második részben arról olvashatnak, a Jobbik hogyan próbálja destabilizálni Nyugat-Ukrajnát.

Kárpátalja visszatér? – magyar nemzeti radikalizmus Kárpátalján I.

Az utóbbi években úgy tűnhet: Nyugat-Ukrajnában is megerősödött a regionális öntudat, apró nemzetiségi csoportok politikai képviselői nagy terveket szőnek. Ha azt hinné az olvasó, hogy ez csupán a véletlen műve, téved. Tovább az előző részre.

Az oroszországi etnikai nacionalista politika nyomulása újból a trianoni béke részbeni revíziójának lehetőségével bódította el a magyar közvélemény erre fogékony részét. Nem számít Magyarország csúfos szerepe a második világháborúban, a magyar társadalom súlyos emberveszteségei és anyagi áldozata, a jelenlegi nacionalista magyar kormány és szélsőjobb ellenzéke, a hagyományos jobboldali oroszellenességet megtagadva, látványosan Moszkva érdekszférájába vezette az országot. Ennek hosszabb távú következménye Magyarország európai és euroatlanti elszigetelődése lehet.

Nem kívánt esetben pedig egy háborús részvétel – senkinek ne legyen kétsége – újra a vesztes oldalon. Vona Gábor, a Jobbik elnöke Beregszászon jelentette ki: a Jobbik ugyan ellenzéki párt, de nemzetpolitikai kérdésekben együtt gondolkodik a kétharmados kormánypárttal, katalizátorszerepet tölt be nemzeti ügyekben.

Jobbikos beszivárgás Kárpátaljára

Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet vezetője a nemzeti radikálisok tevékenységéről a párt vezetésének szánt belső jelentésben számolt be részletesen még 2013-ban. A Kárpátaljára vonatkozó részből megtudhatjuk, hogy olyan a Jobbikot nyíltan fel nem vállaló, nemzeti radikális, de civilnek álcázott szervezeti hálózatot kell létrehozni, amely ernyőként összefogja a párt szimpatizánsait.

Szávay konkrétan megjelölte a számításba jöhető együttműködő partnereket: „Fontos szerepe lehet ebben az ungvári diákszervezetnek és a görögkatolikus egyház egyes papi és ifjúsági vezetőinek, akik igen közel állnak hozzánk”.

“Játszották a pesti faszafiút, dőzsöltek, piáltak a diákokkal” – emlékszik vissza a kezdetekre a kárpátaljai viszonyokat jól ismerő, neve elhallgatását kérő informátorunk. “Amióta bejutottak a parlamentbe, jelen voltak Kárpátalján. Nemcsak Beregszászban, de az ungvári egyetemen is próbáltak kapcsolatokat kiépíteni, de komolytalan volt az egész. Mindenhol előadták magukat, mennyire jó politikusok. Ennek az egyetemi nyomulásnak akkor lett vége, amikor kitört az ukrán válság. Onnantól kezdve inkább a Facebookon kezdték el szórni a Kreml propagandáját, a Hídfős és Bal-rados szarokat.”

Előretolt helyőrség – KGBéla irodája

Amiről a Szávay-féle belső jelentés nem beszélt, az az azóta alaposan megismert, orosz kémkedéssel megvádolt Kovács Béla Jobbik EP-képviselő személye és térségbeli tevékenysége. 2010 decemberében Beregszászon a jobbikos EP-képviselő állandó irodát nyitott és létrehozta a Jótékonyság Alapítványt.

Kovács Béla beregszászi irodájának fedőtevékenysége az volt, hogy “az ukrajnai magyarok kulturális, oktatási, szociális és gazdasági életében és a kettős állampolgárság ügyintézésében” segítsen. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a Jobbik által – Kovács anyagi támogatásával – a Magyarországon bejáratott szélsőjobboldali narratívával kezdték el tematizálni a helyi közéletet és a magyar közösséget.

“Kovács Béla mecénásként járt folyton Kárpátaljára. Támogatott ezt, azt, amazt, rendezvényeket szervezett, próbálta, sokszor sikerrel, megszerezni a fiatalok bizalmát” – emlékszik vissza a Kárpátalján is csak KGBélának nevezett magyarországi politikus felbukkanására kárpátaljai kémünk.

A nagy rovásírás-hadművelet

Nem kellett sokat várni a Jobbik első megosztó akciójára: a beregszászi iroda megnyitása után három hónappal, 2011 tavaszán a régió magyarlakta településeinek határában rovásírás-táblákat kezdtek el felállítani, “levéve a helyi önkormányzatokról a táblák elkészítésének és kihelyezésének anyagi terheit” – az akciót Kovács Béla vállalta.

Az első táblát Beregszászon tették ki. Ezt követően, néhány hónapos időközönként, Mezőgecsén, Benében, Mezőváriban, Csongoron és még további hét településen helyeztek el hasonló táblákat. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) emberei végül a tizenkettedik tábla kihelyezésekor unták meg a nemzeti radikális párt nyomulását. Elsőként Nagydobrony polgármestere vetette le a korábban már kihelyezett rovás-táblát.

Természetesen az ukránoknak is szemet szúrt a magyarok új típusú nacionalista politizálása a régióban.

Az ukrán sajtó 2013 januárjában kérdezte meg először, kinek az érdeke Kárpátalja törvénytelen runizálása. Szávay és a Jobbik csak erre vártak, a kommunikációs zsákutcába csalogatott KMKSZ-t és ukrán nacionalistákat könnyedén intézték el cinkikus válaszaiban, amelyben a fideszes kötődésű magyar szervezetet és az ukránokat is úgy állította be a Nemzetpolitikai Kabinetvezető, mintha a rovásírással, egy magyar ősi hagyománnyal lenne a probléma. (Mi a baja a KMKSZ-nek a kárpátaljai rovástáblákkal? és Akiknek a rovásírás is gyanús című cikkekben.)

Jobbik Kárpátalja – Kovács és Kovács

A beregszászi iroda elindításával párhuzamosan jött létre a Szávay által megálmodott Jobbik Kárpátalja szervezői csoport, amelynek vezetésével Kovács Dezsőt bízták meg. Amíg Kovács Béla az anyagi támogatást biztosította a jobbikos akciókhoz, Kovács Dezső az operatív munkát végezte el stábjával.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a kárpátaljai régióban már létező társadalmi eseményekre a Jobbik “rászervezte” magát, jelenlétet biztosított a magyarországi pártnak, illetve, új, önálló kezdeményezéseket indított a nemzeti radikális párt agendája alapján. Helyszíni beszámolókból tudjuk, hogy a Jobbik Kárpátalja csoport néhány főből áll, külföldi zsoldos-tüntetőkkel megerősítve.

Kovács Dezső helyi arc, a kárpátaljai Mezőgecsén született 1968-ban, majd Beregszászon és később Magyarországon végezte iskoláit. Szervezői tevékenységét a Jobbik Országos Választmányi tagsággal jutalmazta. A szlovákiai „Jobbik Felvidék” csoport vezetőjéhez, Pallér Péterhez hasonlóan 2013 decemberében az ukrajnai Kovács is a Jobbik OT-tagja lett.

Kárpátaljai informátorunk szerint a jobbikos csúcspolitikusok kitiltása óta a csoportnak különösebb helyszíni megjelenése már nincs, illetve néhány főre korlátozódik: „az internetes trolljaik zizegésén kívül Dezsőék most nagyon kussban vannak”.

Beépülés a felsőoktatási intézményekbe

Szávay egyik első dolga volt, hogy feltérképezte a párt számára megbízható szervezeteket és intézményeket, majd “nemzeti” és “nemzetietlen” kategóriákra osztotta fel azokat. Tudta, mit csinál: egyrészt támaszkodott az ELTE HÖK elnöki tapasztalataira, másrészt a régióban már bevált programot futtatott le Kárpátalján is a helyi magyar közösség megosztása, és a saját emberek futtatása révén.

HÖK-botrány: Régóta profiloztak, már 2011-ben felbukkant a gólyalista

HÖK-botrány II.: „Nyáron már egy sör mellett röhögcsélünk a tőlünk idézett mémeken”

A “nemzeti jelentőségű intézmények listáján” azon szervezetek találhatók, amelyek a magyar állam anyagi támogatását élvezik. Ezzel szemben “nem kerültek a nemzeti jelentőségű intézmények listájára” azok, amelyeket részben vagy egészben az ukrán állam finanszíroz.

Szávay értékelő lapjai megtalálhatóak az interneten, kattintson és nézze meg, hogyan dönt egy ember egy intézmény támogatásáról, ha az nem az ő ideológiája szerint működik. Tekintse meg a a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum értékelőlapját.

Irredenta tanítás a Beregszászi Főiskolán

Értékelőlapja alapján, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (BF) is a Jobbik célpontjává vált. A párt több alkalommal egymillió forintos adományban részesítette az intézményt. A támogatásért cserébe természetesen a Jobbik mindig benyújtotta a “termékelhelyezés” számláját. Az adomány átadása előtt két héttel háromtagú Jobbik-küldöttség kereste fel az intézményt.

Ez volt a szélsőjobboldali párt elnökségének első útja a régióban, Vona Gábor pártelnököt Kovács Béla EP-képviselő és Szávay István kísérte el. A Jobbik – ahogy a többi határon túli magyar felsőoktatási intézmény esetében is – különös érdeklődést mutatott a helyi Hallgatói Önkormányzat iránt.

A párt üzenetei a szokásosak voltak: megkezdődött a revizionizmus pacifikálása. Szávay irredenta pólók viseléséről beszélt, Vona szerint pedig “nem szabad lemondani a lehetőségről, hogy egyszer minden magyar egy hazában éljen”.

Pistának jó lesz a beregszászi HÖK is

Szávay a BF hallgatói önkormányzatában is befolyást szerzett. A Jobbik első látogatásán a vita levezetését vállaló Varju Zoltán HÖK-elnök később kulcsszerepet játszott egy kárpátaljai ukrán-magyar etnikai konfliktusnak beállított jobbikos provokációban.

Varju a BF elvégzése után, 2012-ben a karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum tanáraként vállalt munkát. Mindeközben a budapesti közszolgálati tévé a “Sikeres fiatalok” elnevezésű műsorban sztárolta, de az ukrán média szerint Varju a “magyar nacionalista párt, a Jobbik híve és tagja, jobbikos provokátor”.

Kárpátaljai informátorunk szerint Varju szívesen együttműködött volna hosszabb távon is a Jobbikkal, de mivel nem hozta a szélsőjobboldali párt által elvárt eredményeket, ejtették. 2014 elején a Jobbik újra próbálkozott egy kisebb jobbikos csoport létrehozásával a Beregszászi Főiskolán, de Szávayék kitiltása után ezek a kezdeményezések is elhaltak.

Az ungvári “magyarverés”

A nacionalista szélsőjobb egyik közkedvelt témája Szerbiában (temelini fiúk) és Szlovákiában (Malina Hedvig) már nagyot ment. A “magyarverés” egy olyan toposz, amely az érzelmi alapú, a másik nemzet gyűlöletén és az állandó konfliktuskeresésen alapuló politika egyik alapeleme.

Ukrán források szerint a Jobbik már jól ismert témafelelőse többször is nyomást gyakorolt Varjura, hogy bár adják a pénzt, “nem produkálnak semmit”. Egészen 2013 március idusáig. Ahogy ilyenkor már lenni szokott, a két – jelen esetben a magyar és az ukrán – nacionalista narratíva homlokegyenest ellenkező módon mesélte el a történetet, mi történt azon a bizonyos tavaszi napon Ungváron.

Az esetről, amelynek során állítólag ukrán nacionalisták magyarországi kisdiákokról letépték a kokárdákat, először Varju számolt be a blogján, Magyarországon a Balrad nevű putyini propagandaoldal adott hírt az esetről. Varju az mno.hu-nak adott nyilatkozatában kiemelte, „egyre több a magyarellenes megnyilvánulás Kárpátalján”.

Az ukrán változatot “az olvasók elbeszélése alapján” állította össze egy ukrán weblap. E szerint a Varju Zoltán által kísért magyarok csoportjából egy kisfiú véletlenül összeütközött egy ukrán fiatallal. A magyar kisfiúnak véletlenül leesik a kokárdája, és ebből kreált a portál szerint Varju etnikai konfliktust. A Jobbik természetesen azonnal elítélte a “magyarellenes” akciót.

“Magyarverés” újratöltve: a mezőgecsei böllérfesztivál

2015 január 31-én Mezőgecsén böllérfesztivált tartottak. A kétnapos rendezvény végén vascsövekkel, baseball ütővel felszerelt csuklyás fiatalok támadtak a rendezvény részvevőire. A támadás néhány percig tartott, tizenegy ember sérült meg.

A támadásnak nem volt etnikai színezete, derült ki  a két nappal később megtartott rendőrségi tájékoztatón. Mezőgecse polgármestere rendbontásról, huliganizmusról írt közleményében, a KMKSZ elnöksége megdöbbent, és elítélte a bűncselekményt. A rendőrség magyarázata szerint korábban két vendég veszett össze egy baltán, amit másnap torolt meg a sértett a botos-maszkos huligánokkal. Egy másik változat szerint a Jobb Szektor huligánjai támadták meg a magyar rendezvényt.

A Jobbikot – valamilyen oknál fogva – a hivatalos magyarázat nem elégítette ki. Vérszegény rendőri magyarázkodásról és “feltételezhetően etnikai indíttatású összetűzésről” kezdtek beszélni az eset kapcsán. „Magyarország válaszút előtt: háború vagy béke?” címmel tartott lakossági fórumot a Jobbik február 11-én.

A lakossági fórum után a Jobbik sajtótájékoztatót tartott, amelyen Adorján Béla, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés Jobbik-frakciójának vezetője már arról beszélt, hogy “olyan háborúba kényszeríthetik népeinket, amelyek mindhárom félnek (orosz, ukrán, magyar) pótolhatatlan veszteségeket okoznak”.

Kárpátaljai forrásunk szó sem volt etnikai konfliktusról. “Részeg cigicsempészek a böllérversenyen összebasztak, kijött két szakadt kocsi és valamelyik gengszter verőlegényei megpicsázták egymást.”

Futóbolondok Moszkva támogatásával

A Jobbik Kárpátalja csoporton és a párt prominenseinek nyomulásán kívül egyszemélyes, wannabe nemzeti szeparatisták is felbukkantak. Cikksorozatunk előző részében már bemutattuk a ruszin szeparatista mozgalmat: vezetője, Peter Getsko Moszkvában él és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) fizeti.

A “ruszin” és “magyar” szeparatisták közötti együttműködés nemcsak a hasonló politikai agenda, de a személyi kapcsolatok hálóján keresztül is látható. Peter Getsko a Facebookon baráti kapcsolatban áll Szaniszló Adriennel (Jobbik), aki tavaly novemberben járt Gyöngyösi Mártonnal, a Jobbik képviselőjével a kizárólag Oroszország által elismert donyecki és luhanszki szakadár népköztársaságok „választásán”. Getsko Kövy (Dupka) Nándorral, és Csibi Barnával is kapcsolatban áll a Facebookon.

Kovács Béla kárpátaljai kitiltását követően Csibi Barna, az ún. Székely Gárda vezetője Romániából Ukrajnába költözött, és ott fejtette ki tevékenységét a “Kárpátaljai Ruszin Köztársaságban”, a helyi magyarok jogaiért harcolva.

Később Csibi újra Romániában bukkant fel, személyét korábban már mi is bemutattuk. Csibi rendszeresen blogol kárpátaljai témákban is. A “Ruszinkárpátalja” elnevezésű blogján rendszresen beszámol egyszemélyes akcióiról: a napokban Csíkszeredán tiltakozott “a magyar kormány Kárpátalját érintő politikája ellen”.

„Oroszország szövetségeseket keres Székelyföldön” – Csibi Barna, a Székely Gárda alapítója

Dupka, újabban már Kövy Nándor több forrásom szerint is labilis fiatalember, aki egy időben a Jobbikkhoz közeledő Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) ifjúsági csoportjának elnöki tisztségét is betöltötte. Nándor a kárpátaljai Magyar Értelmiségiek Közösségének elnöke és a Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Dupka György fia. Dupka/Kövy Nándor 2014 szeptemberében demonstrációt próbált szervezni a Bem téren. Sikertelenül.

Kárpátalján is megjelentek Putyin trolljai

Bár a kárpátaljaiak nagy többsége nem emlékszik szépen az orosz világra, őket is váratlanul érte a masszív orosz propaganda. Magyar nyelven ezt a Jobbik terjesztette: a helyi sajtóviszonyokat jól ismerő forrásom szerint fiatalokból álló internetes trollhálózatot hoztak létre.

Amikor kitört az ukrán válság, mindenki a helyén volt már a kiépült hálózatban, és szórni kezdték a putyini propagandát.

Nemzeti radikális hírportálok: Oroszország magyar hangjai

A szélsőjobboldali párt néhány év alatt jól befészkelte magát a helyi sajtóba is. Befolyást szereztek a Kárpáti Igaz Szóban, amelynek főszerkesztője mindezt azzal magyarázta egy forrásomnak, hogy hát neki fenn kell tartani a lapot, és aki fizet, az rendeli a nótát.

Egy másik forrásom szerint a Kárpáthír nevű weblap mögött is a Jobbik áll anyagilag. A lap vírussal terjeszti magát a Facebookon, már tízezer feletti lájkolójuk van, és a moszkvai propaganda terjesztésére vállalkoztak.

„Az esetek döntő többségében újságírói katasztrófaturizmusról van szó, elkocsikáznak Pestről Kárpátaljára, lövésük nincs a dolgokról, azt hiszik Donyeckban vannak, csinálják a szenzációt” – mondja meglehetősen indulatosan forrásom, amikor a magyarországi sajtóban megjelenő kárpátaljai hírekről kérdezem.

„Annyira nem szar itt a helyzet, mint volt régebben. Itt Kárpátalján azért alapvetően soha nem volt kánaán. Viszont a Jobbik álhíreinek köszönhetően elindult egyfajta kivándorlás, mondjuk ki: a jónépet teljesen beszaratták a legócskább putyini propagandával, amit itt terjesztenek.”

Bőtös Botond 

Címlapkép: a Jobbik vezetői és a Jobbik Kárpátalja csoport zászlókkal pózol a vereckei Honfoglalás emlékmű előtt.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.