Gyümölcsösökre is vonatkozik az oligarchabarát földhasználati-rendszer – így is összefoglalható egy Mány-környéki gazdálkodó család kálváriája. A hosszú évek óta általuk gondozott állami kajszibarackosban már mások szüretelték a legkevesebb ötven millió forint értékűre taksált termést. Az új földhasználók egyike a Fidesz Komárom-Esztergom megyei közgyűlési képviselője, agrárkamarai és gazdakörös fejes. A kitúrt gazdák nem hagyták annyiban: bírósághoz, rendőrséghez fordultak, mígnem a minap – nyilván a véletlen műve – megjelent cégüknél az élelmiszerbiztonsági hatóság.
Alig pár napja, hogy megjelentek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei a piliscsabai székhelyű Idared Kft. Mány-felsőörspusztai telepén. A tulajdonos nem volt jelen az akciónál, alkalmazottja elmondásából tudja, hogy a helyszínen nem állapítottak meg jogsértést.
Schnaider László, a családi vállalkozás társtulajdonosa mégsem örül, mint az Átlátszónak elmondta, természetesen a szabályokat betartva működnek. De „aki meg akarja verni a kutyáját, a sivatagban is talál botot”.
Nem feltétlenül kell feketeöves paranoiásnak lenni ahhoz, hogy felmerüljön, adódhat összefüggés a Nébih látogatása és Schnaideréknek a hatóságokkal vívott szélmalomharca között. A gazdák úgy tudják, nem rutinszerű és nem is a környék gazdálkodóit általában érintő vizsgálat zajlott, hanem kifejezetten cégük volt a célkeresztben, az Átlátszó írásban kérdezte a Nébih-et a részletekről, ahol azt válaszolták, „közérdekű bejelentésre” léptek.
A Zsámbéki-medencében ismert agrárgazdálkodó család – Schnaider László korábban Herceghalom független polgármestere volt, bátyja, Schnaider Rudolf pedig a helyi állami gazdaságot vezette a kilencvenes évek közepéig – évtizedek óta termeszt gyümölcsöt állami tulajdonú ingatlanokon, az utóbbi időben azonban Fidesz-közeli vállalkozók vehették át a földek egy részét. A cégeiket kalkulációik szerint csaknem százmillió forinttal megkárosító döntés ellen Schnaiderék polgári pert indítottak, büntetőfeljelentést tettek, miközben az állami földeket kezelő Nemzeti Földalap (NFA) is hasonlóval fenyegetőzik ellenük.
Termőföldmutyiügyben a környék: Fejér megye Pest megyével határos része számtalanszor megjárta a médiát, ezek alapján egy homokozóvödörnyi termőterület művelése mögött is Orbán Viktor miniszterelnök milliárdossá lett barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester áldása sejlik fel.
Az Átlátszó fontosabb cikkei Mészáros Lőrincről és a földmutyikról:
Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé”
“Szarok rá hogy más mit mond” – Mészáros Lőrinc vs Ferenczi Krisztina, videóinterjú
A jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye – így vagyonosodott Mészáros Lőrinc
Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén
Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon
Gazdaságaik felszámolására készülnek a legelők nélkül maradt, kisemmizett gazdák a Hortobágyon
Eddig azonban gyümölcsös-mutyiról nem szóltak a hírek – talán mert az ágazat speciális: jellemzően nem hosszú távra, hanem évenkénti megállapodással, és legalábbis Mányban, nem is pályázat útján engedi át az állam a használatot.
Hogy mennyire gondos gazda az állam, Mány-Felsőörspusztán hamar eldönthető. A gazdaság központjától, egy szép, száz éves kúriától párszáz méterre két gyümölcsös fekszik, földút választja el őket. A kajszis gondozott, takaros, az átelleni őszibarackost ellenben méteres gaz veri, a fák kiszáradtak, elvétve gyümölcs is látható némelyiken, de kukacos, kemény, ehetetlen.
A két ültetvényt egyszerre telepítették. A kajszisért – amit Schnaiderék gondoztak tavalyig – és a barackosért ugyanannyi használati díjat, évente hektáronként 38 ezer forintot szed a Nemzeti Földalap (NFA), amely láthatóan nem igazán néz utána az őszibarack-ültetvény sorsának.
Utóbbi bérlője N. Z. G. a szomszédos, történetesen Orbán veje családja, Tiborczék birtokának is otthont adó Csabdiban él, s Budapesten működtet állatgyógyászati vállalkozásokat, helyi hírek szerint kimondottan jó viszonyt ápol a közeli Felcsútot vezető Mészárossal.
Doktor N. Z. G. néven politikust is találni Csabdiban: az illető 2014-ig Fidesz-színekben volt a települési képviselőtestület tagja, indult a tavalyi választásokon is, de nem sikerült megújítania mandátumát.
Az alig több mint ezres lélekszámú faluban kevés az esély a véletlen névazonosságra, de felellhető források az egyezést sem erősítették meg csak a valószínűség szintjén – az ellenben az állatorvos-gazda Facebook-profilján is látszik, hogy a NER feltétlen híve az állami földhasználó.
Ángyán József, a Fidesztől éppen a földmutyik miatt eltávolodott volt földművelési államtitkár jelentéseiben mindenesetre előkelő helyen szerepel N. doktor, mint aki 51 hektár föld bérletét nyerte el Bicske környékén.
A gyümölcsösök Zsámbék és Szomor között, Mány külterületén találhatóak. A szomszéd birtokos a Tiborcz-család. A Schnaiderék által művelt kajszis – akárcsak az állatorvos által unortodox módon megművelt őszibarackos – valaha a Schnaider Rudolf által vezetett Pilishegyi Állami Gazdasághoz tartozott, amely összesen mintegy 500 hektáron termesztett gyümölcsöt.
A gazdaság földjeinek használata részben a Felsőörs Fruct Kft.-hez került, amely azonban a kétezres évek közepére csődbe ment, s felhagyott a műveléssel, jelenleg felszámolás alatt áll.
A bedőlt kft 18 hektáros sárgabarackosát Schnaiderék vették gondozásba – kezdetben kvázi önszorgalomból: cégüknek tulajdona volt a Felsőörs Fruct-ban, ismerték az adottságokat, s bíztak benne, hogy újra termőre fordítják a két éve elhanyagolt, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet szakvéleménye szerint szakszóval „10 százalékos beállottságú” (a korának megfelelőhöz képest tíz százalékos fejlettségű) ültetvényt.
Ez csaknem öt év alatt, 2011-re sikerült – ekkor már hivatalosan is cégük, a Pilishegyi Mezőgazdasági Kft. volt a terület használója. A szerződések egy évre, október közepéig szóltak, a Pilishegyi Mg. Kft. és az NFA minden tavasszal, visszamenőleges hatállyal kötött újat, a kft évente 670 ezer forintot fizetett a használatért.
Mivel a megállapodások lejáratkori elszámolásról szóltak, Schnaiderék nem érezték különösebben kockázatosnak mintegy hozomra elvégezni az őszi munkálatokat (metszést, permetezést, talajművelést) a betakarítás után – el persze nem számolt velük soha az NFA, de ez nem is volt gond, lévén a következő évben rendre megújították a szerződést.
Csakhogy az idén márciusban munkásai figyelmeztették Schnaideréket: „Magánterület, belépni tilos” feliratú tábla került ki a kajszisra. Telefonon kértek tájékoztatást az NFA Fejér megyei irodájától, ahol elmondásuk szerint mismásolt az illetékes: „úgy tudom, nem maguk nyerték a pályázatot” – de pályázat nem volt sem akkor, sem korábban.
Hivatalos értesítést azóta sem kaptak. Az őszi munkák költsége ugyanakkor 5,8 millió forintot tett ki a Pilishegyi Mg. Kft. számításai szerint, a majdani termés értékét pedig alsó hangon 50 millió forintra kalkulálták, lévén az időjárás viszontagságai, ellentétben más országrészekkel, szerencsésen elkerülték a jó klímájú Zsámbéki-medencét.
Mindenesetre kíváncsiak voltak, kinek ajándékozták ezt a szép summát.
Schnaiderék – történetesen az Átlátszó által működtetett KiMitTud oldalon – közérdekű adatigényléssel fordultak az NFA-hoz. Számos, például az új gazdákkal kötött szerződés részleteit firtató kérdésükre nem kaptak választ (ezek megszerzéséért pert indítottak), de azt megtudták: 18 hektár gyümölcsöst fele-fele arányban egy helyi gazdálkodó, illetve bizonyos Balogh Zoltán László használhatja.
Balogh mányi származású, de Esztergomban él, ott működtet ügyvédi irodát. A cégnyilvántartás szerint ott is lakik, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál – amelynek honlapja szerint tavaly egész évben 1,2 millió forint, idén első félévben 2,4 millió területalapú támogatást kapott – nyilvántartott címe ugyanakkor mányi, az ellentmondásra pár napja Gőgös Zoltán, az MSZP alelnöke és agrár-szakpolitikusa is fölhívta a figyelmet közleményében.
Balogh pozícióhalmozó: a Fidesz Komárom-Esztergom megyei közgyűlési képviselője, a megyei agrárkamara elnöke, országos kamarai etikai bizottsági elnök, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz) megyei elnöke, a református egyház tatai egyházmegyéjének jogtanácsosa.
Az ötvenes éveinek végén járó, karrierjét az esztergomi városi tanács végrehajtó bizottságában kezdő jogászt ugyanakkor még esztergomi fideszes forrásaink sem ismerik alaposan – a hiányt úgy indokolják, hogy Balogh a harcias Fidesz-szövetséges Magosz révén került a politikába.
Balogh, akit telefonon értünk el, nem mulasztotta el közölni, hogy éppen az Országházban tartózkodik. A mányi barackossal kapcsolatos kérdésünkre annyit mondott, hogy ő nem bérel és haszonbérletbe sem vett semmilyen állami ingatlant, bár „valamilyen módon használ” ilyen földet – ismerte el.
A részletekre vonatkozó kérdéseinket kérésére elküldtük neki írásban, de egyelőre nem válaszolt.
Amúgy pedig igazat beszélt: valóban nem bérel földet az NFA-tól, a gyümölcsöst ugyanis megbízási szerződés alapján használja. Több ez céltalan paragrafuscsavargatásnál: amennyiben ugyanis haszonbérletbe vette volna a területet, úgy az előző haszonbérlőt, a Schnaiderék-féle Pilishegyi Mg. Kft.-t az elővásárláshoz hasonlatos úgynevezett előhaszonbérlet illette volna meg, amivel – mint a gazda most elmondta – a cég élt is volna.
A Pilishegyi Mg. Kft. pontosan erre hivatkozva perelte be az NFA-t: értelmezésük szerint tartalmát tekintve már az ő megbízási szerződésük is valójában haszonbérlet volt, hiszen, ahogy azt a Ptk. leírja, „hasznot hajtó dolog időleges használatára, hasznai szedésére” vonatkozott.
Márpedig haszonbérlet esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a korábbi haszonbérlőt, azaz a Pilishegyi Mg. Kft.-t, mint olyan céget, amelynek üzemközpontja legalább három éve az érintett településen működik.
A keresetben nem kérnek pénzt – bár ennek jogát fenntartják -, de jelzik: a gyümölcsösben hét éven keresztül kizárólag általuk elvégzett munka eredményeként az ültetvényt a Pilishegyi Mg. Kft. tulajdonának tekintik, a forgalmi értéket a szakértő 2012-ben 62,5 millió forintban állapította meg.
Aki szerint ez túlzás, annak Schnaider azt javasolja, nézze meg alaposan az átellenben lévő gondozatlan őszibarackost.
Félő ugyanakkor, hogy a kajszisra is hasonló sors vár – a gazda legalábbis szomorúan mutatta a beteg, a hőségben kiszáradt fákat, amelyek a szépen gondozott sorokat immár itt is, ott is elcsúfítják. Állítja, s fotókat mutat mondandója alátámasztására, tavaszi levonulásukkor még egyetlen beteg fa sem volt az állományban – erre vonatkozóan is kérdeztük Baloghot, egyelőre várjuk a válaszát.
A baj nem jár egyedül Mányban sem. Az NFA eközben, ráadásul éppen az őszibarack-szüret kezdetekor kitessékelte Schnaiderék másik cégét, az Idaredet a valahai állami gazdasági gyümölcsös egyéb területeiről, ahol a cég őszibarackot és almát termeszt 2000 óta, még az NFA-előd ÁPV Zrt.-vel kötött szerződés alapján.
Csakhogy ez a megállapodás formailag is haszonbérletről szól, így az Idaredtől bonyolultabbnak tűnik megszabadulni, mint a megbízási szerződéssel kistafírozott Pilishegyi Mg. Kft.-től.
A budapesti NFA-központban készült levél szerint az Idared használati jogát valamiféle stiklivel jegyezték be a földhivatalban – az NFA levele utal arra, hogy felvetődhet akár a Btk. szerinti „hamis magánokirat felhasználása miatti felelősség kérdése”.
Mindezen felül 10,2 millió forintot követel az NFA az Idaredtől a „jogcím nélküli használat” ellentételezéséért.
Az Idared azonban máig nem vonult ki Felsőörspusztáról, s Schnaider szerint nem is tervez: nála ugyanis, ellentétben az NFA archívumával, megvannak azok a papírok, amelyek szerinte legalizálják a tevékenységüket.
Voltaképpen az eredeti szerződés mellékletéről van szó: e szerint a gyümölcsösként besorolt földek használati ideje a cég által telepített gyümölcsfák leírási ideje – az almásé 2029, az őszibarackosé 2021 eleje.
Az Átlátszó birtokában lévő levelezés szerint Schnaider már 2011-ben írásban kérte az NFA-t, hogy vezesse át a melléklet aktuális változásait – vagyis az NFA-ban, ha máskor nem, akkor feltűnhetett, hogy az Idared használja a gyümölcsösöket. Hogy mégis most lett sürgető a kérdés, Schnaider szerint összefügg a Balogh-féle szerződés megtámadásával – jól látja vagy sem, tény: pár nappal az NFA-levél kézhez vétele után kopogtatott a cégnél a Nébih.
A Nébih most azt közölte az Átlátszóval: elsősorban növényvédőszer-maradékot kerestek, de a mintákat rendben lévőnek találták. „A termelőnél vett őszibarack mintákban a laboratóriumi vizsgálatok elsősorban gombölő hatóanyagokat mutattak ki jóval a megengedett határérték alatti mennyiségben” – írták. Schnaiderék azonban nem lélegezhetnek föl, mivel „a termelő növényvédelmi tevékenységének ellenőrzése jelenleg is tart, mivel a cég több telephellyel rendelkezik”.
A titokzatos „közérdekű bejelentés” is arra enged következtetni, a nyugalom szigetének látszó Felsőörspusztán forrnak az indulatok, még a látszólag azonos érdekű felek között sem teljes az összhang.
Helyi forrásaink szerint egy távolabbi, szintén állami föld birtoklásáért akár egymásnak is feszülhet a két Fidesz-közeli gazda, Balogh és N. doktor, s úgy tudni, kamara és Magosz ide vagy oda, a Mészáros-ismerős állatorvosnak áll a zászló.
Rádi Antónia
Videó: Victora Zsolt / atlatszo.hu
Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!
Havonta csak egy ezres: már csak 1077 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.
A Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb tenderét húzták be Balásy Gyula cégei, de az nem nyilvános, hogy mennyi közpénzt kapnak.
Varga Judit volt férje, Magyar Péter bombát robbantott azzal, hogy azt mondta: a Diákhitel Központ kommunikációs szerződési túlárazottak voltak.
Bár az EKEIDR lincence ingyenes, több száz állami cégnek saját forrásból kell állnia a bevezetésével és fenntartásával járó költségeket.
A Gyenes Resort Kft.-nek mindig csak annyi bevétele volt, amennyi bérleti díjat a pénzügyminiszter családja fizetett egy évben.
