Cikkek

Revízióval sem talált fogást rajta a főpolgármester – Vitézy Dávid portréja II.

Egy közlekedéssel foglalkozó civil szervezet fiatal szóvivőjéből néhány hónappal az egyetem elvégzése után lett a ma már ezerötszáz munkavállalót foglalkoztató, a főváros teljes közlekedését irányító BKK vezetője. Vitézy Dávid üstökösszerű felemelkedésében elévülhetetlen szerepe volt a fővárosi Fidesznek, amely Tarlós István főpolgármesterrel szemben is többször védelmébe vette. Van aki pártkatonának tartja, kétségbe vonja hozzáértését, de azt még ellenfelei is elismerik, hogy nagy teherbírású, gyors észjárású és jó stratéga. Portré. Második rész.

*******

A 2010. áprilisi választások után szinte karba tett kézzel várhatta a Fidesz az őszi önkormányzati tarolást, amire a VEKE – a fővárosi Fidesszel karöltve – nyáron rá is erősített a 4-es metróra vásárolt, vitatott minőségű Alstom-szerelvények ellen folytatott kampányával. Ekkor már Demszky is meghajolt az ellenzék akarata előtt, a főváros a 40 milliárdos szerződés felmondását helyezte kilátásba 2010. júniusban. A kampányban Vitézy is élen járt, és forrásaink szerint úgy viselkedett, hogy szinte biztosra lehetett venni, valamilyen fontos beosztást kap a választás után. A VEKE elnöke, Dorner Lajos ezzel kapcsolatban az atlatszo.hu-nak egy erre utaló érdekes párbeszédet idézett föl, amelynek megtörténtét azonban Vitézy cáfolta. Dorner emlékezete szerint az Alstom-szerződés sorsáról döntő fővárosi közgyűlés szünetében az ebédlőasztalnál hangzott el Tarlós István később megválasztott főpolgármester szájából Vitézy láttán a következő mondat: „Nyugodjál meg, Dávid, ki leszel nevezve.” „2010 nyarán biztosan nem mondott nekem ilyet Tarlós István, ez legfeljebb Dorner Lajos fantáziájában élő mondat” – közölte az atlatszo.hu-val Vitézy.

Kádergyerekből vezető káder – Vitézy Dávid portréja I.

Fontos már itt megjegyezni, hogy az atlatszo.hu a portré elkészítéséhez egytucatnyi forrással beszélt, hogy a portré főszereplőjét sokrétűen bemutassa. Informátoraink azonban – a már idézett Dorner kivételével, akivel értesüléseink szerint Vitézynek az utóbbi időszakban megromlott a viszonya – nem vállalták névvel a nyilatkozatot. Tovább az első részre.

A szűk győzelmet hozó önkormányzati választások után azonban igazolódott a történet lényegi eleme. Vitézy Dávid 2010. október végén az akkor alapított BKK (Budapesti Közlekedési Központ Zrt.) vezérigazgatója lett. Nem kis feladatot vállalt: huszonévesen egy másfélezer főt foglalkoztató, közel tízmilliárdos költségvetésű cég irányítását korábbi, számottevő vezetői tapasztalat nélkül. A BKK beszippantotta a közlekedéssel kapcsolatos szervezeteket a főpolgármesteri hivataltól, a BKV-tól és önkormányzati cégektől. A főpolgármesteri hivatal közlekedési osztályától a közlekedésszervezési és fejlesztési feladatokat vette át. A BKV-tól a közlekedésszervezést, a szolgáltatás megrendelést, a forgalomirányítást, az értékesítést, az ellenőrzést, az ügyfélszolgálatot, az utastájékoztatást és a kiemelt közlekedésfejlesztési projektek menedzselését. A Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt.-től a közútkezelés irányításával, az utak, hidak üzemeltetésével, ellenőrzésével, fejlesztésével, a forgalomirányítással kapcsolatos feladatokat. Ezen kívül magába olvasztotta a főváros parkolási cége, a Parking Kft. és a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. teljes feladatkörét.

Kétségek és kvalitások

Vitézy Dávid kvalitásairól, vezetői képességeiről, szakmai hozzáértéséről az atlatszo.hu háttérbeszélgetései alapján erősen megoszlanak a vélemények.

Az egyik vélemény szerint az egyetemről kikerülve, legalább három-négy év, cégvezető mellett töltött tanulási időt nem lehetne megspórolni annak, aki munkahelyi tapasztalat nélkül akar egy vállalat első embere lenni. Ugyanerre az őt körülvevő lojális kör egyik tagja éppen azt emeli ki, hogy fiatalon, friss látásmóddal közelít a problémákhoz és pontosan erre van szükség a fővárosi közlekedés megreformálásában, és a hagyományosan erős, érdekeihez végsőkig ragaszkodó BKV-s lobbi megtörésében. „Tisztességes a beosztottaival, nem meglepő, hogy sokan kitartanak mellette”  – tette hozzá egyik beszélgetőpartnerünk.

Egyik volt egyetemi tanára arról beszélt, olyan személyiségnek látja, akinek a tehetsége nem a stratégiai látásmódban, gondolkodásban, hanem inkább a végrehajtói, szervezési képességekben rejlik. „Zseniálisan átlátja a BKK, a BKV működését, de alig hiszem, hogy a budapesti közlekedés újragondolásához, a különböző szintjeinek szétválasztásához, átstrukturálásához és a szükséges összehangolásához a megfelelő vezető lenne, mert startégiai szemléletre alkatilag is képtelennek tűnik” – fogalmazott személyes benyomásairól. Az egyetemi tanár részben például ezen tulajdonságából vezeti le, hogy a BKK gyengének bizonyult akaratát érvényre juttatni a közös fővárosi tarifarendszer elfogadásában a Volánnal és MÁV-val szemben.

Ez utóbbi kudarcot, az atlatszo.hu-nak nyilatkozó volt VEKE-tag nem varrná Vitézy nyakába, mivel ez egy húsz éve húzódó történet. Ahogy fogalmazott, a tíz lépcsőfokból az elsőt sikerült megtenni a főváros közigazgatási határain belül érvényes, egységes BKSZ-bérlet bevezetésével. Tapasztalatai ellentmondanak Vitézy egykori tanára benyomásainak. Szerinte Vitézy képes stratégiai, a rendszer egészét átfogó gondolkodásra és irányításra, ennek tanújelét adta a BKV 2008-as menetrendjét leíró paraméterkönyv projektben. Ez az informátorunk éppen ezért képesnek tartja a BKK-t vezetésére.

Ugyanígy megoszlanak a vélemények Vitézy szakmai hozzáértésével kapcsolatban. Többen a nem szakirányú végzettség miatt, a műszaki, közlekedési ismeretek hiányát tették szóvá. Egyik forrásunk ennek alátámasztására azt  említette, amikor a BKK a fővárosi taxis ügyek intézését is átvette, és a 2013. április végén elfogadott új fővárosi rendelethez vezető tárgyalásokon Vitézy is részt vett. Az egyeztetések egyik taxis szereplője úgy emlékezett megnyilvánulásaira, mintha szemellenezőt viselt volna. „Nem igazán érdekelte más, csak a saját elképzelése. A főpolgármesterrel már majdnem sikerült megegyezni a fix tarifa kilométer díjáról, amikor behozta Vitézyt, és megrekedt a folyamat. Kijelentette, hogy így meg így lesz és kész. Olyan műszaki tartalomhoz is ragaszkodott, aminek aztán semmi értelme nem volt – ez kiderült abból, hogy utána többször módosították saját feltételeiket. Furcsa volt számunkra, hogy egy jogosítvánnyal nem rendelkező ember, akinek nincsenek autóvezetési, forgalmi tapasztalatai, nem tudja, mi az autó üzemeltetés, hogyan lehet ennyire tántoríthatatlan olyan dolgokban, amikhez nem ért, és így kőbe vésni dolgokat” – mondta az atlatszo.hu-nak. Egy másik forrásunk szerint viszont Vitézy szakmailag kiemelkedő ember, az utóbbi tíz évben nem volt a közlekedéshez nála jobban értő ember pozícióban, és a munkájában is alapvetően technokrata megközelítést mutat.

Volt olyan forrás, aki kettős benyomását osztotta meg az atlatszo.hu-val. „Tiszteletet parancsol rendkívüli munkabírása és kitartása, állhatatossága. Erről a tulajdonságáról attól függetlenül értesülök, hogy nem a szobájában töltöm a napjaimat. Látszik az általa elvégzett munka eredménye. Viszont amikor találkoztam vele, mindig zavarodottnak tűnt. Mintha bármelyik pillanatban attól félne, lelepleződik, kiderül, hogy nem rendelkezik azzal a felkészültséggel, ismerettel, ami szükséges a pozíciójához. Másfelől állandó vibrálás jellemzi, amit viszont nem tudok pozitívumként értékelni, ez a túlfűtöttség, nem az összeszedettség jele.” – így összegezte Vitézy Dávidról alkotott képét a BKK vezérigazgatóját öt-hat éve ismerő egyik vezető beosztású BKV-s forrásunk. Egy volt vekés társa szerint Vitézy, azzal együtt, hogy gyors észjárású, nagyon jó stratéga, és konspirátor. „Kedvelt technikája az általa preferált ügy érdekében az utolsó pillanatig visszatartani az információkat, ezzel kész helyzet elé állítani a döntéshozókat. Ez főleg a politikusok irányításában válik hasznára” – fogalmazott.

A fideszes politikusok közül többen is feltétlen hívének számítanak. Elsők között György István (FIDESZ) főpolgármester-helyettes, aki kétségek nélkül elismeri képességeit, segíti törekvéseit. 2012. augusztusban nem takargatta Vitézy iránti elkötelezettségét Dorner Lajosnak írt hivatalos levelében (PDF). „A városvezetés döntése értelmében, amelyet én magam is minden erőmmel támogattam, fiatal kora ellenére arra a Vitézy Dávidra esett a választás, hogy a létrejövő Budapesti Közlekedési Központot vezesse, akinek szintén elévülhetetlen érdemei vannak a közösségi közlekedés új intézményrendszerének kidolgozásában, a BKK létrehozásában. (…) Aki a BKK-koncepciót, annak végrehajtását, vagy Vitézy Dávidot (…) valódi ok és jogos tartalom nélkül támadja, azt az egész általunk megálmodott, létrehozott és lépésről lépésre megvalósuló modellünk ellenségének tekintem, és a támadóval szemben, mindaddig, amíg a programtól nem tér el, és tisztességesen jár el, a rendszer minden szereplőjét az utolsó leheletemig megvédem az őt ért méltánytalan támadás ellen” – írta György István az atlatszo.huhoz eljutott levélben.

Vitézy az őt érintő véleményekkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy számára nem okozott gondot a vezetői pozíció. „Nyilván jelentett kihívást egy vadonatúj szervezet létrehozása és beindítása, életképes és a feladatát ellátni képes szervezetet hoztunk létre” – vallott erről az atlatszo.hu-nak.

Számlák és aláírások

Az újonnan létrehozott szervezet átvilágítása számos hibára felhívta a figyelmet, amelyben forrásaink egy része Vitézy vezetői hiányosságait látta igazolva, mások viszont azt jegyezték meg, hogy a BKK is, mint minden önkormányzati vállalat szinte lehetetlen körülmények között működik, vagyis a másik oldalról az is csoda, hogy ilyen kevés hibát produkál.

Előfordult például az is, hogy egyes dokumentumokról egyszerűen hiányzott a vezető aláírása, amiben Vitézy kritikusai azt látták, hogy hajlamos a felelősség elhárítására. A BKK a Hernádi és Társa ügyvédi irodával 2010. novemberben kötött például határozatlan idejű szerződést, 20 ezer forintos óradíjazással. A 2011. május 17-én kiállított számláról a BKK-t átvilágító ellenőrök megállapították, hogy „a teljesítésigazoláson jóváhagyóként a vezérigazgatót nevesítették, helyette a vezérigazgató-helyettes igazolta a teljesítést.” Forrásaink egy másik esetre is felhívták a figyelmet, amit – csakúgy, mint az előző esetet – a felelősség áthárításának alátámasztására idéztek. 2012. októberében a BKV igazgatósági ülésén, a jegyzőkönyv szerint, kilátásba helyezte, ha arról akarnak határozni, hogy a BKV vezérigazgatója az igazgatóság és vele az ő felhatalmazásával írja alá a VT-Transman Kft.-vel a 150 busz közlekedtetéséről szóló szerződését, akkor szavazás esetén ő nem lesz jelen. Vitézy megkeresésünkre téves információnak nevezte, hogy kerülné a felelősségvállalást az aláírások elkerülésével. „Naponta három-négy postakönyvnyi dokumentumot szignálok és írok alá” – közölte az atlatszo.huval.

Mercedes, te csodás

Az első revizori vizsgálat a nyár végére lett kész, ekkoriban került terítékre a BKK-BKV által 150 busz üzemeltetésére kiírt busztender, ami hozzávetőlegesen évi 8 milliárd forintos üzletet jelent. A BKV igazgatósága, amelyben hat helyből hármat a BKK képviselői foglalnak, egyet ezek közül pedig maga Vitézy, sehogyan sem akarta lenyelni a tender végeredményének kihirdetését, és szerződést kötni az egyetlen érvényes ajánlatot tevő VT-Transman Kft.-vel. A jegyzőkönyv (PDF) tanulsága szerint a másik három BKV-s tag a cég jövőjét féltette.

A BKV vezérigazgatója, Bolla Tibor és az igazgatóság elnöke, Várszegi Gyula egyfolytában azt tudakolta, miképpen teremti elő a BKK-nál azt a  plusz 1,5-2 milliárd forintot, amivel többe kerül a VT-s buszok üzemeltetése, miközben a BKV büdzséjében ennyivel kevesebb volt beállítva erre a célra, lévén az Ikaruszok ennyivel olcsóbban járnak. A vállalkozó ráadásul az amortizációt is beszámítja, amivel korábban a BKV-nál egyáltalán nem kalkuláltak. Várszegi, Tarlós bizalmi embere nem szavazta meg a tender eredményessé nyilvánításával kapcsolatos határozatot, inkább a főpolgármesterhez fordult, a pluszforrás meglétét tudakolva. Tarlós a fővárosi közgyűlésben kivonta magát a szavazás alól, amivel szembement a Vitézyt támogató teljes Fidesz-frakcióval. A tenderrel kapcsolatos határozat átment, Vitézy fellélegezhetett. Az eset után a főpolgármester azonban szorosabbra fogta a gyeplőt Vitézy körül: a BKK felügyeletét György Istvánnak immár meg kell osztania Bagdy Gábor pénzügyi és Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettessel.

Az általunk megkérdezett egyes szakemberek azért is bírálják Vitézyt, mert korábban az egyesületi, jelenleg pedig közpénzből szerintük túlzottan drága szolgáltatásokra költ. VEKE-s forrásaink azt az esetet idézték föl, amikor még évekkel ezelőtt, egyetlen hónap során 100 ezer forintos taxiszámlát halmozott fel. A következmény pedig az lett, hogy a VEKE vezetői “letiltották” a további taxizásról. „Az egyesület közgyűlésein a számvizsgáló bizottság volt az, amelyik rendszeresen szóvá tette a magas taxiköltségeket. Dávid mindig megígérte, hogy ezeket visszafogja, de csak egyre több lett, aztán egyszer ezt megunta az elnökség” – mesélte a szankció történetét a VEKE akkori elnökségi tagja. „Persze ennek volt magyarázata – fűzte hozzá Vitézy védelmében másik forrásunk – nem volt könnyű reggelente az egyik tévé stúdióból a másikba érkezni.”

A BKK vezéreként havi bruttó 1,6 millió forint plusz 40 százalék prémium felvételére jogosult, amelyet havi bruttó 394 ezer forint egészít ki az igazgatósági tagságért, ehhez jön a korlátlan autó-, telefonhasználat, az utazási, szállodai és éttermi költségtérítés. „Már egyetemista korában is kedvelte az exkluzivitást, szereti az ötcsillagos szállodákat, a Michelin-csillagos éttermeket” – tudtuk meg Vitézy hajdani évfolyamtársától. „Nyilván jártam már elegáns éttermekben, fogadásokon életem során (…) de  az elmúlt napokban egy reptéri KFC-ben ebédeltem, majd a minap a kollégáim által vásárolt Fornetti-pogácsákat fogyasztottam a diszpécserközpontban, aztán egy mexikói gyorsétteremből sajtos quesadillát fogyasztottam” – cáfolta az éttermi luxushoz való vonzódását Vitézy az atlatszo.hu-nak.

Tény viszont, hogy a BKK az Erzsébet téri ötcsillagos Kempinski Hotelben működő Nobu étteremet választotta egyik alkalommal vendégeskedésre. (A revizorok azt kifogásolták, hogy a 34 ezer forintos éttermi számla fizetési módjaként a hitelkártyát jelölték meg, de az ellenértéket a pénztárból fizették ki utólag, szabálytalanul.) A külföldi üzletemberek körében népszerű Krisztina téri étteremben, a Déryné bisztróban igazgatósági megbeszélés címen 101 ezer forintért tanácskoztak, amivel kapcsolatban a belső ellenőrök jelentésében az olvasható, hogy „az éttermi szolgáltatás elszámolásánál a szabályzat előírásait nem vették figyelembe”.

Ezekkel a kritikákkal kapcsolatban Vitézyvel kapcsolatban mások azt jegyzik meg, hogy mindenféle korrupciós gyanútól nagyon távol van, és nem fér kétség ahhoz, hogy a közlekedészakmai problémák iránti elkötelezettség vezérli elsősorban.

Pozícióját és tekintélyét mindenesetre éppen az említett átfogó belső vizsgálat (ellenőrzési jelentés, PDF) ingatta meg a főpolgármester előtt. A revizorok bírálták a szervezet vezetőinek autóhasználati szokásait, többek között azt, hogy a szolgálati autóflotta használói következmények nélkül ússzák meg a különböző közlekedési bírságokat, illetve a károkozást. A belső ellenőrök leginkább a külsős ügyvédi irodáknak adott, összesen nettó 37 millió forintra rúgó megbízásokat kifogásolták, ezekről a jogi osztálynak nem is volt tudomása. A fényűzés jeleit vélték felfedezni a főpolgármester környezetében a Rumbach Sebestyén utcai vadonatúj irodaház méregdrága bérleti díjában, ahová a BKK a Városháza szűkössé vált felső szintjéről költözött. Tarlósnak a BKK növekedésével járó többletforrás igények egyre nagyobb fejfájást okoztak.

A főpolgármester végül Vitézy lefokozásában látta a megoldást, de a BKK vezetője a kritikus helyzetben a FIDESZtől kapott támogatást. A 2012. szeptember 13.-i fővárosi közgyűlést megelőző Fidesz-frakció ülésén viharos összetűzésbe került a kormánypárti képviselőkkel, akik védelmükbe vették Vitézyt a lefokozásán munkálkodó főpolgármesterrel szemben. Tarlós az Index.hu-nak nyilatkozott  az esettel kapcsolatban. Úgy gondolta, Vitézynek a belső cégvezetés dolgában még van tanulnivalója, ezért jó ötletnek tűnt a BKK szakmai és a vezetői pozíciónak ideiglenes szétválasztása. Felvetődött, hogy Vitézy általános vezérigazgató-helyettes legyen, széles szakmai szabadsággal. A FIDESZ azonban György Istvánnal és Németh Zoltán frakcióvezetővel együtt állt ki mellette: „Ha valóban a sajtóban megjelent megállapításokat tartalmazza BKK belső ellenőrzéséről szóló jelentése, akkor a főváros egyik legszabályosabban működő társaságáról van szó” – mondta Németh 2012. szeptember 19-én a távirati irodának.

Vitézy a revizori vizsgálatból azt emelte ki az atlatszo.hu-nak, hogy a jelentés szerint a vezetői kontrollok jól működtek, és – mint aláhúzta: “elsődlegesen ez egy vezérigazgató feladata. A jelentés jogi következményt, visszaélést nem állapított meg, semmilyen jogi jellegű intézkedést nem javasolt.”

A Vitézy és Tarlós közötti konfliktus a sajtóban is bő terjedelemben napvilágot látott. A Figyelő közölte azt a levelet, amelyben a főpolgármester élesen bírálta a BKK vezetőjét. „Nem helyeslem, hogy ütemtelenül halmoz el levelekkel, melyek tartalma legalábbis részben, elkésett intézkedések, vagy utolsó pillanatban előadott, határidős elképzelések adminisztrációs önigazolását szolgálja. Az a határozott kérésem, hogy ezen a szokásán változtasson!” – oktatta ki Tarlós. Ellentéteikkel kapcsolatban az atlatszo.hu-nak Vitézy csak azt nyilatkozta, hogy a főpolgármesterrel jó munkakapcsolatot ápol, őt magát sokra tartja és tiszteli az erőfeszítéseit. Nem így a főpolgármester, aki nem kardoskodott azért, hogy Vitézy felvehesse 2011-re járó 7,5 milliós prémiumát. Nem is kapta meg, miután nem született meg az ehhez szükséges döntés.

Nagygömböc

Szakmai kritikusai szerint Vitézy vezetése alatt a BKK túlnőtte az eredetileg tervezett szervezet mértékét, jelentőségét. A Fidesz városüzemeltetési modelljében lefektetett BKK-modell, a VEKE által a londoni közösségi közlekedésszervezési minta alapján kidolgozott koncepció jelentősen torzult. A BKK eredetileg klasszikus önkormányzati megrendelői szerepre korlátozódott volna, olyan cégre, amely megrendeli és ellenőrzi a közlekedési szolgáltatásokat, kifizeti azok ellenértékét, illetve bírságol, ha nem tartja megfelelőnek a színvonalat. Ehhez képest a Vitézy által életre hívott BKK, miközben megrendeli az utasszállítást a BKV-től, teljesen át is vette a cég irányítását. Ma már a BKK-tól függ a BKV léte. Miközben a BKV a közszolgáltatási szerződés alapján a BKK üzleti partnere, utóbbi azzal, hogy saját embereket ültetett a cég igazgatóságába, felügyelő bizottságába, egyben bele is szól annak a döntéseibe. 2012. májustól átvette a jegy és bérletértékesítést, a BKV komplett vagyongazdálkodását is.

„Egyszerűbb és olcsóbb lett volna, ha Vitézyt nevezik ki BKV vezérigazgatónak” – hangzik el a városházi és a BKV Akácfa utcai központjának folyosóin azóta is. Városházi forrásaink szerint Vitézy pályázott is volna erre a posztra, de Tarlós István ellenezte az ötletet, így Vitézynek meg kellett elégednie a BKV vagyonkezelőjének szerepével. „Már az uniós infrastrukturális és járműprojekteknek is a BKK a kedvezményezettje, és nem a BKV. Nemsokára előállhat, hogy az egyik méter sín még a BKV-é, a másik már a BKK-é, az egyik villamos a BKV-é, a másik a BKK-é. Ennek így semmi értelme, a BKK így szép lassan bekebelezi a BKV-t és a helyére lép. A BKK-t előkészítő munkák során ilyesmiről soha szó sem volt, ez az egész az eredeti BKK-koncepció teljes felrúgása, amit a VEKE maximálisan elutasít. A napjainkban közöttünk érezhető konfliktus is ebből (…) fakad” – fejtette ki az atlatszo.hu-nak az egyesület szakmai kritikáját Dorner Lajos.

Ex-VEKE-s forrásunk ezzel szemben nem tartja vállalhatatlannak, hogy az lett a BKK-ból, ami. „Miért lenne muszáj foggal-körömmel ragaszkodni egy elképzeléshez, amit anno úgy gondoltunk? Sok minden változhatott, sok előre nem látható tényező is befolyásolhatta a döntéshozókat, hogy ilyenre alakítsák a BKK-t” – jegyezte meg. Hozzátette, a megbízói és szolgáltatói ágazat szétválasztása nem saját találmányuk volt, ez európai uniós elvárás, előbb, mint utóbb be kellett vezetni. Becslése szerint egyébként a BKK hozzávetőleg a VEKE ötleteinek kétharmadát sajátjaként használja, megvalósítja. Egy másik forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a BKK-t elsősorban a BKV-és lobbi támadja, miközben az elmúlt évtizedek, a fővárosi közlekedési cég korrupciós botrányai éppen azt támasztják alá, hogy egy vadonatúj szervezettel kell felváltani a behemót vállalatot.

Az egykori alapító és az egyesület között egyáltalán nem felhőtlen a kapcsolat, pedig korábban Vitézynek az elnökkel közös betéti társasága is volt, hiszen a VEKE továbbra is következetesen szakmai bírálatot fogalmaz meg. A szervezet 2012 nyarán például szóvá tette, hogy a BKK önkényesen bilikék színűre festi át a buszokat, ezzel pedig eltérnek a több mint nyolcvan éves tradíciótól, a középkék-ezüst sáv színképtől. Ráadásul a BKK – ígéretével ellentétben – nem szavaztatta meg a nyilvánossággal a változtatást, de még fővárosi közgyűlési jóváhagyást sem kérte hozzá. A feszült viszonyt jelzi az is, hogy 2013. március 7-én másokkal együtt a VEKE szimpatizánsait sem engedték be a BKK által a fonódó budai villamoshálózatról szóló lakossági fórumra, sőt rendőrökkel akadályozták meg a nyilvános rendezvényen a részvételt.

Vitézy másképpen értékeli egykori szervezetével való kapcsolatát. Szerinte a VEKE-vel továbbra is jó viszonyt ápol, tagja az egyesületnek, a szervezetből pedig több mint egy tucatnyian a BKK-ban dolgoznak.

Gyeplőtartó

„A legfontosabb értéke a Fidesz vezetői szemében eddig körülbelül az volt, hogy ő az egyetlen, aki féken tarthatta Tarlóst. Ő volt az ellensúly. Közlekedési kérdésekben egyértelműen ő csóválja a frakciót, az van, amit ő akar” – jellemezte a fővárosi status quót egyik forrásunk. Ebben a szerepjátékban Vitézy legfőbb mentora György István főpolgármester-helyettes, aki a városvezetésben, számtalanszor nyilvánosan védte meg kínos esetek után is. „Valójában György teljes függésben van Vitézytől, amit Dávid maximálisan kihasznál” – mondta városházi informátorunk.

Néhány hónapja úgy tűnt, Vitézy sorsát megpecsételheti a tavaly októberben, soron kívül elrendelt, az elsőt szinte azonnal követő második városházi revizori vizsgálat. Ez lett volna a főpolgármesteri kegyelemdöfés. Már az elrendelése is szokatlan volt, hiszen nem jellemző, hogy egymást követő évben belső ellenőrzést tartanak ugyanannál a fővárosi cégnél. Különös tekintettel arra, hogy egy alig két éve működő társaságról van szó. Az ellenőrök ezúttal arra kíváncsiak, a szakmai feladatok végrehajtását a jogszabályok és a hatályos belső rendelkezések megtartásával végzik-e, a BKK működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredmény elérésére, valamint arra is, hogy a társaság tervezési, szervezési és ösztönzési rendszere jól szolgálja-e a hatékonyságot.

Az atlatszo.hu értesülései szerint ugyanakkor a választásokig már nem várható, hogy nyíltan konfrontálódjanak, ezt a párt vezetése egyáltalán nem tartja kívánatosnak. Erre utal forrásaink szerint az is, hogy a második revizori vizsgálat fél év alatt sem zárult le, a városházán befejezés várható időpontjáról nem nyilatkoznak.

Vitézy tehát marad a székében, pozícióját a választások ingathatják meg végzetesen. A legvalószínűbb ugyanis, hogy a Fidesz Tarlóssal vág neki a kampánynak.Vitézy gyorsan ívelő karrierje 2014-ben azonban véget érhet: ha Tarlós nem nyer, és a FIDESZ elveszíti Budapestet, azért, ha pedig Tarlós győz, akkor azért. A politikailag így esetleg megerősödő főpolgármester végre nyíltan felvállalhatja Vitézyvel szemben a konfliktust.

Zsidai Péter

Portrénk első része itt olvasható.

 

Megosztás