Hiába a jó hírek sorozata, csak nem akar kitörni a PannErgy Nyrt. részvényeinek árfolyama a 3-400 forintos sávból. Úgy látszik, még Töröcskei István részvétele is kevés ahhoz, hogy végre teljesüljön a kis- és nagyrészvényesek álma, a megállíthatatlan száguldás a 600 forint fölötti tartományig. Pedig a magyar állam is támogatja már részvényenként vagy 150 forintnyi uniós pénzzel a társaságot. Sőt, egy hamarosan elfogadásra kerülő jogszabály is segíthetné a részvény emelkedését – de hiába, ha a rezsiháború meg kihúzza a cég lába alól a talajt.
Valóságos eufória tört ki a kisbefektetők körében, amikor április 2-án az NFÜ nyilvánosságra hozta, hogy néhány nappal korábbi döntése értelmében a PannErgy Nyrt. leányvállalata, a Pannergy Geotermikus Erőművek Zrt. 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert. A közel három milliárd forint a miskolci geotermikus hőtermelő rendszerhez kapcsolódó üvegház-projektet támogatja a beruházási költség felével. A december óta zuhanó PannErgy-papírokat még tartó kisrészvényesek a fórumok kommentjeiben megállíthatatlan száguldást vártak a hírtől, újra az egy évvel ezelőtti 600 forint fölötti árfolyamot – de csalódniuk kellett, a 400 forintos szintet is csak pillanatokra tudta áttörni a papír, aztán a hanyatlás tovább folytatódott.
Az árfolyam először tavaly decemberben, a rezsicsökkentésre vonatkozó miniszterelnöki bejelentés idején kezdett megcsúszni, majd január közepén megállíthatatlanul zuhanni kezdett, néhány nap alatt közel harminc százalékot veszítve az értékéből. Persze akadt, aki az alacsony árfolyamon is tudott keresni: február végén a PannErgy 300 forint alá esett – az Albrecht Ottó nevéhez köthető OPN Holdings ekkor vásárolta meg egy másik nagybefektető, a Lazarus Zrt. – kényszerértékesített – PannErgy papírjait 275 forintos áron. A kisbefektetők jó hírnek vették Albrecht cégének szerepvállalását, a csőd szélén egyensúlyozó nagytuladonostól, a Lazarustól való szabadulást.
Április elején aztán – az NFÜ támogatási döntésének bejelentése után nem sokkal – az OPN Holdings 330 forinton eladta a pakettet, és Albrecht távozott a PannErgy igazgatóságából. Az NFÜ döntése nyomán támadt csodavárás elültével aztán az árfolyam újra a 400 forint alatti szinten stabilizálódott, és onnét piaci elemzők szerint nem is nagyon fog visszaerősödni. Ami azért is különös, mert a fejlett országokban a jövő egyik legígéretesebb iparágának tartják a megújulóenergia-termelést.
A magyar megújulók
Fidesz-közeli üzletemberek és volt alkalmazottaik évek óta egyre intenzívebben vannak jelen a magyar energetikában és a megújulóenergia-piacon. Baji Csaba a Közgéptől került az MVM vezérigazgatói székébe, a MAVIR igazgatóságának elnöke pedig a Simicska Lajost barátjának tudó Töröcskei István, a cég felügyelőbizottságát pedig a Nyergesékkel szoros kapcsolatban álló Petykó Zoltán vezeti. A Nyerges-Simicska duó tulajdonában lévő EOS Innovatív Zrt. sorra nyeri a különböző támogatási pályázatokat, de Pomázi Csaba sem marad ki a megújulóenergia-üzletből. A most közel három milliárddal megtámogatott PannErgy igazgatóságában pedig ott találjuk Töröcskei Istvánt is.
Kis Oligarchatározó: Töröcskei István
A csendes menedzser. Az örök második. A nagyok mellett a háttérben halkan meghúzódó szürke ügyintéző. A legnagyobb magyar hivatalnokoligarcha, mindig éppen ott, ahol a szervezetnek szüksége van rá. Jelenleg éppen az Államadósság Kezelő Központ vezetője. A szervezet persze mindig változott, igaz, egyesek szerint csak látszólag. Tovább a teljes cikkre.
A PannErgy Nyrt. az ország egyik legjelentősebb megújulóenergia-hasznosításra létrejött vállalata – saját küldetésnyilatkozata szerint: „Célunk, hogy a Kárpát-medence vezető geotermikus energia vállalatává váljunk a legtisztább, megújuló energia előállításával”. A cégnek már vannak kisebb, a geotermikus energiát hasznosító beruházásai, de az igazi áttörést mindenki a miskolci távhő-projekttől várja. Ennek lényege, hogy a városi távfűtőművek (MIHŐ Kft.) elavult, földgázra épülő rendszerének egy részét geotermikus energiatermeléssel, vagyis a város közelében lévő kutakból kinyert hévíz hőjével váltják ki.
A tervek szerint így, geotermikus energiatermeléssel oldják meg az egész Avasi lakótelep melegvíz- és távhőellátását. Sőt, a projekt részeként egy csúcstechnológiát képviselő üvegházi kertészetben a távfűtés hulladékhőjét is hasznosítani fogják – erre nyerte most a PannErgy a 2,8 milliárd forintot. A három évvel ezelőtt indult, akkor 35-40 millió euróra becsült összköltségű beruházás azonban jelentős csúszásban van: a még most sem működő rendszernek már a tavaly indult fűtési szezonban energiát kellett volna szolgáltatnia.
Támogatás innen-onnan
A PannErgy Nyrt-nek számos magyar és külföldi leányvállalata van, ezek közül kettő már nyert nagyobb összegű támogatást a miskolci projektre. A Kuala Ingatlanhasznosító Kft. a tavaly decemberben megkötött szerződés szerint mintegy 310 millió forintot nyert a miskolci projekt előkészítésére– az összeg nagy részét már ki is fizették. A PannErgy Nyrt. másik leányvállalata, a PannErgy Geotermikus Zrt-n keresztül a társaság többségi tulajdonában lévő Miskolci Geotermia Zrt. pedig három különböző pályázaton összesen 1 milliárd 480 millió forint támogatáshoz jutott.
Tehát a PannErgy miskolci geotermikus projektjébe a magyar állam eddig több mint 4,5 milliárd forint támogatással szállt be – nagyságrendileg a beruházás tervezett költségének felével. Különös módon a leányvállalatai által korábban nyert pályázati támogatásokat a PannErgy nemigen verte nagydobra, így azok sokat nem is lendítettek a részvények árfolyamán. A fórumozó kisrészvényesek körében persze vad találgatások indultak, hogy kinek az érdekeit szolgálja ez a furcsa kommunikáció.
De máshonnét is érkezett nem várt támogatás a cégnek. Március 22-én törvényjavaslatot nyújtott be Fazekas Sándor miniszter a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása érdekében. A javaslat lényegében a „visszasajtolási” kötelezettség általános eltörlését jelenti: a jelenlegi szabályozás szerint 2015-től az energiatermelés céljából kinyert termálvizet a hasznosítás után mindenkinek – legyen az fóliasátras őstermelő vagy energetikai nagyvállalat -, vissza kell juttatnia oda, ahonnét kiszivattyúzták, ez a visszasajtolási kötelezettség. A moratórium eredetileg 2012-ben járt volna le, ezt tolták ki néhány éve 2015-ig. A Fazekas-féle javaslat ennek a kötelezettségnek a bevezetését halasztja el ismét, ezúttal 2025-ig.
A vidékfejlesztési miniszter kezdeményezése mögött nyilván azoknak az alföldi termálvizet hasznosító kertészeteknek a lobbija áll, amelyeknek a versenyképességét jelentősen rontaná a visszasajtolás többletköltsége. Noha a visszatáplálásra szolgáló kutak már elkészültek, az üzemeletetési költségek csökkenése révén rövid távon haszonélvezője lehet a miskolci távhő projekt is a meghosszabbított moratóriumnak. Szakértők szerint végső soron még az az abszurd megoldás sem kizárt, hogy a visszatáplálásra épített kutakat is a termálvíz kinyerésére használják.
Az ötlet – a visszasajtolási kötelezettség elhalasztása – komoly tiltakozást váltott ki a szakmai szervezetekből, és szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egyes térségekben a rablógazdálkodás végzetes következményekkel járhat. Például a PannErgy miskolci projektje esetében már néhány éven belül is a vízszint csökkenéséhez, azaz a kutak kiszáradásához, végső soron az egész hőtermelő projekt bedőléséhez vezethet. Fazekas miniszter törvényjavaslata tehát ugyan ajándék lehet a PannErgynek (is), de mérgező ajándék.
Kis magyar fejlesztéspolitika
„Olyan harminc százalékos távhőárcsökkenés mellett, amely esetben a hőtermelők árazásában jelentkezne a csökkentés, nem más támogatási formán keresztül, ahogyan ez történt 2012. év végén, eltűnhetne az árelőny.” – magyarázta még februárban a társaság azóta már távozott vezetője, miképp hathat a projekt jövedelemtermelő képességére a beígért további rezsicsökkentés. Egyszerűbben fogalmazva: hiába az elnyert pályázati források, hiába az ajándékba kapott költségcsökkentési lehetőség, a kormány rezsiháborúja elviszi azt az árelőnyt, amit a geotermikus energia, vagyis az „ingyen” energiaforrás piaci körülmények közt jelent. Merthogy a látszat ellenére a miskolci megújulóenergia-projektnek alapvetően piaci alapon kell(ene) működnie.
Ha viszont a rezsicsökkentés tovább nyomja lefelé a távhő árát, csúfos véget érhet az olcsó energiatermelésre épülő PannErgy-történet. És mivel az unió a közösségi forrásból finanszírozott beruházások esetén fenntartási kötelezettséget ír elő, talán nem nagyon lesz más lehetőség, mint hogy az állam az E.On gázüzletága mellé megvegye a bedőlő miskolci geotermikus projektet is. Hogy ez mit jelenthet a PannErgy-részvények árfolyamára, egyáltalán a cégre és az egész projektre nézve, azon meg spekulálhatnak tovább a fórumozó kisbefektetők. Abban azért elég biztosak lehetnek, hogy ha Töröcskei kiszáll a cégből, akkor tényleg vége, és nekik is tanácsos lesz menekülni.
Becker András
Illusztráció: innen.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal most 10,9 millió euró (nagyjából 4,4 milliárd forint) uniós támogatás visszavonását javasolja az Európai Bizottságnak.
Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott uniós támogatást a KEHOP programból egy a helyi önkormányzat részvételével megalakított konzorcium a Bács-Kiskun megyei Zsanán.
Az üstökösként emelkedő ingatlanmágnás a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletel évek óta, bekerült a tíz leggazdagabb magyar elitklubjába, és tavaly majdnem visszavásárolta a Budapest Airportot a magyar államnak.
Az Európai Bizottságnak több kifogása is volt: közbeszerzési szabályok megsértése, el nem számolható kiadások, meg nem valósított tevékenységek.
