Döntött a Kúria: Nem megismerhető a Vértesi Erőművet tönkretévő ügylet

Egy hatályon kívül helyezett jogszabályra utalva döntött úgy a Kúria, hogy a közvetett állami tulajdonban álló Vértesi Erőmű Zrt. nem közfeladatot ellátó szerv, ezért nem köteles közérdekű adatként kiadni a Vértesi Erőmű milliárdos veszteségeit megalapozó szerződéseket és az ezekhez kapcsolódó belső vizsgálati anyagokat. A döntés ellen az Alkotmánybírósághoz fellebbezünk.

Az állami tulajdonú Vértesi Erőművet csődközeli helyzetbe hozó 2008-as System Consulting-ügyletek nyilvánosságával kapcsolatban túl korán örültünk az információszabadság és az átláthatóság érvényesülésének. A Tatabányai Városi Bíróság tavaly februári ítéletében (PDF) teljes egészében helyt adott a keresetünknek, melyben az állami vállalat 2009 tavaszán indított kártérítési pereit és büntető feljelentését megalapozó, a System Consulting Zrt. és az erőmű közti megállapodásokat, illetve az erőmű által kötött, saját kapacitását messze meghaladó, az állami vállalatnak milliárdos kárt okozó áramvásárlási szerződéseket kértük kiadni, miután Magyari József vezérigazgató elutasította (PDF) az erre vonatkozó adatigénylésünket (PDF).

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az első fokon eljáró bíróság a szóban forgó dokumentumok nyilvánosságára vonatkozó érvelésünknek teljes egészében helyt adott: az ítélet értelmében az alperes Vértesi Erőmű tulajdonosa a tartós többségi állami tulajdonban működő Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt., és a helyes jogértelmezés szerint az állami tulajdonú vállalatokról szóló törvény szabályai alkalmazandóak a közvetett állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra is, „hiszen egyébként az adatvédelmi törvényt könnyen ki lehetne játszani az állami vagyon különböző állami tulajdonban álló gazdasági társaságokba való kiszervezésével”. Nem fogadta el a bíróság a Vértesi Erőmű Zrt. azon érvét sem, miszerint a kért adatok egy büntetőeljárás részét képezik, mert a kiadni kért adatok nem a büntetőeljárás során keletkeztek.

A Vért Zrt. azonban fellebbezett, és másodfokon fordult a kocka: a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság tavaly szeptemberi, másodfokú ítéletében (PDF) az első fokú döntéssel szemben elutasította az adatok kiadására vonatkozó kérelmünket azzal az indokkal, hogy a vagyontörvényt ebben az esetben szűkítően kell értelmezni, és kizárólag az állami vagyonról szóló törvényben tételesen megjelölt cégeknek kell elszámolniuk a tevékenységükkel a nyilvánosság felé, az ő leányvállalataiknak nem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az állami vagyont kiszervezik további gazdasági társaságokba, a közpénz elköltése ellenőrizhetetlen lesz. Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelem és Információszabadság programjának vezetője szerint „a bíróság döntésével irányt mutatott azoknak az állami cégvezetőknek, akik nem kívánnak elszámolni a közpénzekkel.”

A másodfokú döntés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz (azóta Kúria) felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be.

A Kúria döntése

A Dr. Mészáros Mátyás bíró által elnökölt tanács leszögezte, hogy nem lát el közfeladatot a Vértesi Erőmű. Az újságíró jogi képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért hiába hangsúlyozta (felülvizsgálati kérelem, doc), hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás ellenőrizhetőségének alkotmányos biztosítéka válik súlytalanná, formálissá, ha az állam kivonhatja az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatokat a nyilvánosság garanciális kontrollja alól azzal a megoldással, hogy e vagyonkezelésre, vagyonnal való bármilyen formában történő rendelkezésre nem közvetlenül, hanem a tulajdonában lévő, illetve közvetlen befolyása mellett működő gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezetei – akár többszörös – közvetítésével kerülne sor.

A Kúria szerint a Vértesi Erőmű akkor lenne kötelezhető elszámolni a nyilvánosság felé a tevékenységével, ha egy jogszabály rendelkezne a státuszáról. Ha ilyen jogszabály nincsen, akkor nem tekinthető közfeladatot ellátó szervnek. A megszorító értelmezés alkotmányos tilalmával szembemenve a Kúria közfeladatot ellátó szerv fogalmába nem érti bele a közvetett állami tulajdonú gazdálkodó szerveket.

Korábban az államháztartási törvény kimondta, hogy a magyar állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek, a nevében eljáró személy pedig közfeladatot ellátó személynek minősül. A Fidesz-kormány egyik első intézkedéseként eltörölte ezt a rendelkezést.  Akkor a TASZ megfogalmazta a félelmét, miszerint a jövőben állami vállalatok szerződéseinek, gazdálkodásának nyilvánossága nem biztos, hogy kikényszeríthető lesz jogi úton, továbbá az információszabadságot elősegítő töretlen bírói gyakorlat megváltozhat, mert új érvelési lehetőség nyílik meg a közpénzek használatát titkoló cégek számára. Sajnos jelen esetben pontosan ez történt.

„A Magyarország Zrt. csendestársai és a pártpénztárnokok dörzsölhetik a markukat: a Kúria jogértelmezése következtében a közpénzek nyomon követhetőségének kijátszása rém egyszerű lesz a jövőben: a vagyontörvényben nevesített gazdasági társaság egyszerűen kiszervezi a tevékenységét és a vagyonát általa alapított leányvállalatokhoz, akik már nem kötelesek elszámolni a köztulajdon feletti rendelkezésről.” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ programvezetője.

A döntés ellen az Alkotmánybírósághoz fellebbezünk.

Bodoky Tamás

(Fotó: innen. Videó: Társaság a Szabadságjogokért)

Köszönjük a Társaság a Szabadságjogokért jogi segítségét.