Háború Ukrajnában – ez történt decemberben

Körvonalazódnak az ukrajnai béke feltételei, legalábbis a nyugati és az ukrán oldalról. Ezek alapján a befagyasztott frontvonalak mentén békefenntartók garantálnák a fegyvernyugvást. Orosz oldalról egyelőre kevés fogadókészség látszik, a Kreml által kiadott hivatalos stratégia a 2022-es háborús célokat ismételte el az év végén. 2024 végén a frontvonalak csaknem statikusak voltak, a szíriai oroszbarát rezsim összeomlása miatt azonban romlott Moszkva tárgyalási pozíciója.

A hónap legfontosabb fejleménye: fordulat Szíriában

Az ukrajnai frontoktól látszólag távoli esemény valójában sok szállal kapcsolódik az európai konfliktushoz, és annak kimenetelére is hatással lehet. December elején a szíriai lázadók offenzívát indítottak az Oroszországgal szövetséges Bassár el-Aszad-rezsim csapatai ellen, és néhány nap alatt elfoglalták Szíria egyik legnagyobb városát, Aleppót.

A lázadók sikerére kevesen számítottak, hiszen év közben még úgy tűnt, el-Aszad lényegében megnyerte a 2011 óta tartó szíriai polgárháborút.

A kormány csapatai – jelentős részben Oroszország katonai támogatásával, beleértve az orosz légierő beavatkozását – visszaszerezték az ellenőrzést Szíria nagy része fölött, az egyre inkább megosztott lázadók apró enklávékba szorultak vissza.

Az egyik ilyen, fennmaradó lázadó csoport volt az a Törökország támogatását élvező Hayat Tahrir al-Sham (HTS), ami decemberben a török határ menti területéről kitörve meglepetésszerű támadást indított a damaszkuszi rezsim ellen.

Aleppó elfoglalása után felgyorsultak az események, a kormányerők napokon belül összeomlottak, miközben Szíria-szerte újabb lázadó csoportok aktivizálódtak. December 8-ára Damaszkusz is elesett, a rezsim megbukott, el-Aszad is Oroszországba menekült.

According to Bloomberg, russia is approaching an agreement with the new Syrian leadership on the preservation of two military bases.

Negotiations are underway for the russian orcs to remain in the naval port in Tartus and the air base in Khmeimim, the publication says.

At the… pic.twitter.com/vqymKawTwG

— Jürgen Nauditt 🇩🇪🇺🇦 (@jurgen_nauditt) December 12, 2024

Orosz katonák kivonulása Tartus kikötője felé

El-Aszad bukását jelentős részben korábbi támogatóinak meggyengülése okozta. Iránt és a libanoni Hezbollahot az Izrael elleni harcok, Oroszország tartalékait az ukrajnai háború emészti fel. Ukrajnának közvetlenebb szerepe is volt a szíriai lázadók sikerében: arab és ukrán források is megerősítették, hogy az ukrán különleges szolgálatok drónokat adtak át a szíriai lázadóknak, és kiképezték őket azok használatára.

Oroszország számra kellemetlen időpontban jött a szíriai fordulat:

el-Aszad bukása Oroszország gyengeségét jelzi, ami egy esetleges béketárgyaláson ront Moszkva alkupozícióján.

Oroszország a jövőben aligha tarthatja fenn két szíriai katonai bázisát, a latákiai repülőteret és a tartuszi kikötőt (ezekről decemberben ki is vonták a személyzet és a haditechnika nagy részét). A Naval News haditengerészeti portál szerint az orosz hadiflotta lényegében kiszorult a Földközi-tengerről, december végére elhagyták a tengert az orosz hagyományos (nem nukleáris) tengeralattjárók, amelyek addig Tartuszból kiindulva járőröztek.

Szíria elvesztése megnehezíti Oroszország afrikai hadműveleteit, amelyek negatív gazdasági következményei lehetnek. Szíria után az oroszok Líbiában építenek ki új támaszpontokat, ám ez a nagyobb távolság, és a közbeeső nem baráti országok miatt Líbia kevésbé ideális bázis.

Mi történt a frontokon?

• Novembernél lassabb ütemben foglalt el területeket Donyeckben Oroszország
• A Pokrovszkhoz felé közeledő harcok miatt leállt Ukrajna egyik legnagyobb acélüzeme.
• Kurszkban mintegy 1000 észak-koreai katona eshetett el vagy sebesülhetett meg.

Év végére nagyrészt újra statikussá váltak a frontvonalak, a novemberben lendületet kapott orosz offenzíva decemberben lelassult. Ahogy korábban írtuk, novemberben az orosz területfoglalás magasabb volt, mint 2024-ben bármikor, ez főleg a dél-donyecki Kurahove körüli ukrán visszavonulásnak volt köszönhető, ami védtelenül hagyott több települést.

Decemberben az orosz csapatok folytatták az előrenyomulást a térségben, elfoglalva a kurahovei víztározó partjait és Kurahove várost.

Januárra az ukrán erők még tartják a víztározótól délre eső területet, de a sík terep nehezen védhető, és mivel az orosz tüzérség tűz alatt tudja tartani az utánpótlási vonalakat, a vidék valószínűleg nem lesz sokáig tartható, és az ukránok a Vovcsa folyó vonalában vehetnek fel új frontvonalat.

A frontvonalak helyzete december 1-én (balra) és 31-én (jobbra) a DeepState térképén

Kurahove környékén kívül az orosz csapatok folytatták az offenzívát a kulcsfontosságú donyecki ukrán város, Pokrovszk ellen. Kelet felől a város védelme erős, az innen érkező frontális támadások nem voltak sikeresek, most a támadók déli irányból próbálják elvágni Pokrovszk utánpótlási vonalait.  December 12-re elfoglaltál a város határánál fekvő Sevcsenko falut, és elérték Piscsanét, ami Ukrajna legnagyobb acélgyártója, a Metinvest telepének otthona. Pokrovszk taktikai, logisztikai jelentőségén kívül Oroszország a térség ipartelepeit próbálja megszerezni, vagy az ukrán hadiipar számára fontos telepeket próbál leállítani. Ebben részben sikerrel jár, mivel a front közeledte miatt december közepére leállt a termelés a Metinvest üzemében.

A washingtoni Háborúkutató Intézet (ISW) gyűjtése szerint az orosz erők 2024 decemberében 593 négyzetkilométert foglaltak el, kevesebbet, mint novemberben, azonban a veszteségek száma továbbra is a novemberihez hasonlóan magas volt.

Az észak-koreai erősítés ellenére az oroszok nem tudták kiszorítani az ukrán csapatokat Kurszk oblasztyból,

az augusztusban elfoglalt területek mintegy felét továbbra is az ukránok ellenőrzik. Észak-Korea mintegy 10 ezer katonát küldött a frontra, akiket egyelőre csak az ukránok által megszállt orosz területen vetettek be. Dél-Koreai hírszerzési források szerint az észak-koreaiak folyamatosan részt vesznek a harcokban, és a beavatkozás óta mintegy 1000-en estek el vagy sebesültek meg.

Mi történt a hátországokban?

• Az ukrán titkosszolgálat merényletet követett el az orosz vegyvédelmi erők vezetője ellen.
• Stagfláció és a tartalékok kimerülése fenyegeti az orosz gazdaságot.
• Követségi épület és rákbetegeket kezelő kórház sérült meg az orosz bombázásokban.

December 17-én Oroszország területén végrehajtott ukrán akcióban vesztette életét Igor Kirillov altábornagy, az orosz sugár-, vegyi és biológiai védelmi erők vezetője. Kirillovot egy moszkvai utcán elhelyezett bombával ölték meg, a merénylet után az ukrán titkosszolgálat (SZBU) azonnal vállalta a felelősséget. Kirillov a legmagasabb rangú orosz katonatiszt, akit orosz területen célba vettek. Kirillovot korábban Nagy-Britannia szankciókkal sújtotta, arra hivatkozva, hogy az orosz csapatok vegyi fegyvert is bevezettek Ukrajnában.

Oroszország az új évet romló gazdasági mutatókkal kezdi, ahogy a hadiipar a munkaerő, a befektetések és az állami tartalékok egyre nagyobb részét égeti el.

Decemberben az infláció emelkedése arra kényszerítette a központi bankot, hogy az elmúlt több mint 20 év legmagasabb szintjére, 21 százalékra növelje az alapkamatot.

A fogyasztói árak emelkedése mellett az orosz valuta árfolyama is hektikussá vált, a rubel zuhanórepülését ismét a jegybank közbelépése akadályozta meg, az alapkamat-növelés mellett a külföldi valuta rubelre váltásával. 2025-re Oroszország a stagfláció rémével néz szembe, ami súlyos strukturális problémát jelez a gazdaságban – Oroszország esetében ez a szankciók és a hadiipar túlsúlya.

A területi veszteségek és az ukrán energia-infrastruktúra pusztítása ellenére az ukrán gazdaság mutatói némileg javultak az elmúlt évben, elsősorban az ország pénzügyi helyzetének stabilizálódása miatt. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) szerint Ukrajna pénzügyi stresszindexe az orosz invázió óta a legalacsonyabb szinten van. A pénzügyi stresszindex azt jelezte, hogy 2024 második felében nyugodtabbá vált a piaci hangulat. Ennek fő oka az ukrán kötvények és az eurókötvények kamatainak csökkenése a sikeres adósságátütemezés után.

Bár az index az elmúlt 34 hónap mélypontját érte el, az ukrán pénzügyi stressz még mindig magasabb, mint Oroszország teljes körű inváziója előtt, mivel a háborús kockázatok uralják a gazdasági valóságot. Az Economist elemzésében kiemelte, hogy az orosz fekete-tengeri blokád feloldásával (hajóelhárító rakéták és drónokkal kiszorítva az orosz flottát) Ukrajna részben helyre tudta állítani a háború előtti kereskedelmi kapcsolatait, és azt, hogy a megszállt területekről elmenekült cégek mostanra visszatértek és berendezkedtek a biztonságos országrészekben.

Yet another barbaric Russian attack on civilian infrastructure: the oncological dispensary in Kherson was hit by guided bombs.

Fortunately, as of now, it seems no patients or medical staff were harmed. pic.twitter.com/odhpamYEYG

— NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) December 21, 2024

Mivel mostanra a harcok a kelet-ukrajnai front viszonylag kis részén koncentrálódnak, Ukrajna nagy részén kevesebb közvetlen pusztítást okoz a háború, mint az invázió kezdetén. Továbbra is előfordulnak azonban orosz légitámadások a közép- és nyugat-ukrajnai nagyvárosok, köztük Kijev ellen is – ezek kevésbé hadi célokat, inkább a lakosság megfélemlítését szolgálják. December  20-án az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy az albán, az argentin, az észak-macedón, a palesztin, a portugál és a montenegrói képviseletnek otthont adó épület megsérült az ukrán főváros központját ért rakétatámadásban. Ugyanaznap két orosz rakéta csapódott Herszonban egy rákklinikára. A kórház nagy része megsemmisült, és három ember életét vesztette a támadásban.

Mi történik a nemzetközi színtéren?

• Több ország is támogatná békefenntartók Ukrajnában küldését egy tűzszünet esetén.
• Az orosz külügyminiszter elutasítja a Trump-féle tűzszüneti javaslatot.
• Az év végén kiadott orosz stratégia arra utal, hogy Oroszország célja továbbra is teljes Ukrajna elfoglalása.

Az ukrajnai háború körüli nemzetközi kontextust a közelgő amerikai kormányváltás és a Donald Trump által hangoztatott béketárgyalás-ígéretek határozzák meg, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy küszöbön áll a fegyverszünet.

Az ukrán vezetés egyre többször hangoztatja hajlandóságát olyan tűzszünetre, ahol a frontvonalak mentén Ukrajna egy része megszállás alatt marad, cserébe erős biztonsági garanciákért, amikkel megelőzhető egy újabb orosz támadás. Egy felmérés szerint mostanra az ukrán közvélemény jelentős része is elfogadná a de facto területi veszteséget, ha cserébe Ukrajna NATO-tag lehet.

A nyilvánosságban egyre több szó esik nyugati békefenntartók ukrajnai állomásoztatásáról, és az ukrán kormány úgy tűnik, ilyen irányban lobbizik.

Egy interjúban Pal Jonson svéd védelmi miniszter azt mondta, nem zárja ki Svédország részvételét egy ilyen jövőbeli békemisszióban. Korábban a Szabad Európa ukrán kiadása arról írt, hogy a brit és francia kormány is tárgyal békefenntartók küldéséről egy esetleges tűzszünet idején. A Szabad Európa szerint a missziót nem a NATO keretében, hanem az egyes országok ad hoc együttműködéseként képzelik el.

Az orosz vezetés azonban többször jelezte, hogy nyugati békefenntartók ukrajnai jelenlétét nem fogadná el. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter decemberben elutasította azokat a tűzszüneti feltételeket, amelyeket Trump kijelölt ukrajnai tárgyalója vetett fel korábban, azaz Ukrajna NATO-csatlakozásának tilalmát 20 évre és békefenntartók telepítését.

December végén Putyin aláírta az „Oroszország szélsőséges ideológiák elleni küzdelmének stratégiája” című dokumentumot, amely egy hasonló, 2020-ban kibocsátott állami kiáltvány megújított változata. A dokumentumban az ukrán államot nevezi meg a „russzofóbia” és a neonácizmus fő forrásaként, és ennek elpusztítására szólít fel – megismételve a 2022-ben elindított invázió során hangoztatott „denácifikáció” jelszavát. A stratégia és annak időzítése alapján Oroszország célja Ukrajnában továbbra sem pusztán a keleti területszerzés, hanem a jelenlegi ukrán állam felszámolása.

Segíts nekünk megtervezni az évet, töltsd ki ezt a rövid és anonim kérdőívet!

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó montázs