Új taktikával nyomulnak előre az ukránok, Lukasenka is bűnrészes lehet gyerekek elhurcolásában – heti összefoglalónk

Délen tovább folytatódtak az ukrán támadó hadműveletek, Urozsajne falutól délre a visszavonuló oroszok súlyos veszteségeket szenvedhettek, amikor a menetoszlopukat kazettásbomba-támadás érte. A hadianyag pótlása és a csapatok kimerülése növekvő gondot jelent az oroszoknak, emiatt egy újabb mozgósítás sem zárható ki.

• Kisebb területi eredményeket ért el délen az ukrán ellentámadás, az ukránok kiszorították az orosz csapatokat Urozsajne faluból, Robotine birtoklásáért heves harcok zajlanak.
• Csökkenőben van a háború kezdete óta jellemző orosz tüzérségi fölény, több orosz forrás is arra panaszkodik, hogy büntetlenül mér csapást állásaikra az ukrán tüzérség.
• Ismét támadás érte a Kercs hidat, az ukránok először érhették el rakétákkal a Krím-félsziget hídját.
• Lukasenka is bűnrészes lehet az ukrán gyerekek deportálásában.

Az ukrán támadó hadműveletek fő színtere továbbra is a dél-ukrajnai Zaporizzsja és Dél-Donyeck megye, ahol stratégiai céljuk a Fekete-tenger elérése, a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő szárazföldi folyosó visszafoglalása.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Túljutottak az ukránok az aknamezőkön

Az elmúlt héten két tengelyen folytak jelentős harcok: Zaporizzsja nyugati részén az ukránok látszólag valóban áttörték a Szurovikin-vonal első szakaszát. Egy augusztus 11-i fotó és videó alapján az ukránok elérték a fontos magaslaton fekvő falu, Robotine határát.

Az ukrán hivatalos források szokás szerint szűkszavúak, orosz haditudósítók folyamatos, heves harcokról számolnak be a faluban, amit egyelőre az oroszok tartanak. Szemjon Pegov (Wargonzo) tudósítása szerint „az orosz egységek számára veszélyt jelent, hogy az ukrán egységek ezen a területen az aknamezők nagy részét leküzdötték, de nem érték el az orosz fegyveres erők védelmi erődítményeinek fő vonalát.”

Keleten, a Mokri Jali folyó völgyében az ukránok tovább haladtak dél felé. Miután a múlt héten visszafoglalták Sztaromajorszke faluját, tarthatatlanná vált a szomszédos Urozsajne falut megszálló orosz csapatok helyzete. Egy augusztus 11-én készült felvételen látszik, ahogy az orosz tüzérség már a faluban levő ukrán csapatokat veszi célba. Orosz haditudósítók arról számoltak be, hogy az ukránok bejutottak és állásokat alakítottak ki a falu északi részén.

Egy augusztus 13-án megjelent videón már az látszik, hogy orosz katonák gyalog menekülnek dél felé, az Urozsajnéből kivezető úton. Az oroszok visszavonulás közben feltehetően súlyos veszteségeket szenvedtek, mivel a felvételek tanúsága szerint az út ekkor már az ukrán tüzérség lőtávjában volt, akik láthatóan kazettás lövedékeket is bevetettek.

Olvadóban a tüzérségi fölény

Az elmúlt két hétben az orosz haditudósításokban visszatérő panasz volt, hogy az ukrán tüzérség büntetlenül tud csapásokat mérni az orosz állásokra. Ahogy korábban írtuk: az ellentámadás első szakaszában az ukránok először a páncélos erőkre (köztük a nyugati országoktól kapott Leopard tankkora) hagyatkozva próbálták áttörni az orosz vonalakat, azonban az ellenséges tüzérség és a légi támogatás miatt ez a taktika nem ért el jelentős áttörést, miközben a támadó csapatok jelentős veszteségeket szenvedtek.

https://vilagterkep.atlatszo.hu/2023/08/07/magyarorszag-nelkul-gyult-ossze-a-beketabor-fokozodik-a-tengeri-haboru-heti-osszefoglalonk/

Ezt követően az ukránok taktikát váltottak, az elmúlt hetekben a nagyobb hatótávú és pontosabb tüzérségüket használták ki, és rendszeresen támadták az orosz tüzérségi ütegeket.

Az Urozsajnénél harcoló „Kelet” zászlóalj Telegram-csatornája szerint az ukránok taktikája hasonló ahhoz, amit korábban az oroszok használtak, például Mariupol ostromakor: „kis egységeket küldenek, és amint tűzharcba bocsátkoznak, visszavonulnak, majd a tüzérségük csapást mér az azonosított pozícióinkra (…) Ez csak a lehetséges, ha a tüzérségük büntetlenül dolgozik”. Ez arra utal, hogy az ukránok legalábbis lokálisan tüzérségi fölényt értek el.

A déli ukrán ellenoffenzívát az utóbbi hetekben a lassú, kis egységekre és tüzérségre építő előrenyomulás jellemezte, a fronton látszólag anyagháború bontakozik ki, ahol a támadók rendkívül lassan, sokszor nagy pusztítás árán tudnak előre haladni – amennyiben ez folytatódik, döntő fontosságú lehet, hogy melyik fél tud több lőszert legyártani és a frontra szállítani.

Rakéták a Kercs hídnál

A washingtoni Háborúkutató Intézet (ISW) elemzése szerint az orosz védelemre nehezedő egyre nagyobb nyomást mutatja, hogy az oroszok az elmúlt napokban többször „oldalirányban” csoportosítottak át csapatokat. Vagyis az egyes frontszakaszokon a védelmet nem a front mögött elhelyezett tartalékos csapatokból erősítették meg, hanem más frontszakasztól vittek oda csapatokat. Például a 7. VDV ejtőernyős hadosztály katonái az intézet szerint legalább három különböző ponton voltak jelen a héten.

Fekete füst száll fel a Kercs hídról Forrás: t.me/uniannet/107936

Az ukránok az ISW szerint nagyobb műveleti tartalékokkal rendelkeznek, ami lehetővé teszi az egységek rotációját. Jóval nagyobb népessége ellenére Oroszország egyelőre nem tudott a védőknél jelentősen nagyobb létszámú hadsereget küldeni Ukrajnába. A háború során többször előfordult, hogy az ukránok valójában létszámfölényben harcoltak, mivel sokkal intenzívebben mozgósítottak, mint az oroszok. Oroszországban a mozgósítás újabb körére lehet szükség, amire azonban eddig feltehetően a politikai kockázatok miatt nem került sor.

A tüzérségi eszközök mellett az ukránok az orosz utánpótlási vonalakat támadják, ide tartoznak a Kercs hidat ért csapások is. Augusztus 12-én készült felvételeken füstfelhők láthatók a Krím-félsziget hídja fölött. Orosz hivatalos források szerint az ukránok átalakított S-200 légvédelmi rakétákat vetettek be, amiket az orosz légvédelem elfogott. A képeken látható füstfelhők egyike valóban légvédelmét szolgáló füstgyertyából származik, de egy helyen láthatóan találat érte a hidat. Augusztus 13-i információk szerint a híd le van zárva.

Újabb front Herszonban?

Orosz források szerint ukrán csapatok a múlt héten csónakokon átkeltek a Konka folyón, és hídfőállást alakítottak ki a bal parton, nem messze a Herszon megyei Kozacsi Laheri városától. Több orosz haditudósító is aggodalommal írt a történtekről, elmondásuk szerint az ukránok több száz méter mélyen áttörték a védvonalat, és a várost fenyegetik. Amennyiben igaz, ez az első alkalom a háború első hónapjai óta, hogy ukrán csapatok megvetették a lábukat a Konka folyó bal partján.

A hadműveletet ukrán források nem erősítettek meg, és tartós ukrán jelenlétről a Konka folyó partján nem kerültek elő felvételek, így nem tudni, kik ellenőrzik Kozacsi Laheri vidékét. Az viszont biztosnak tűnik, hogy a közeli Dnipro-szigetek jelenleg ukrán ellenőrzés alatt vannak. Egy a múlt héten készült felvételen egy kilőtt orosz csapatszállító látható a Kozacsi Laheri vezető úton, egy másikon pedig az, hogy tüzérségi találatok érik a város nyugati részét.

Az is valószínű, hogy ukrán csapatok átkeltek (akár csak egy rajtaütés erejéig) a Konka folyón, és elfogtak több orosz katonát. A héten az interneten elterjedt egy felvétel, amin egy elfogott orosz tiszt egy térképen jelöli az orosz csapatok elhelyezkedését. Orosz Telegram-csatornák (köztük a Wagner-csoporthoz köthető Grey Zone) őt Jurij Tomov őrnagyként azonosították, megemlítve, hogy vele és szakaszával több napja elvesztették a kapcsolatot. Egy később készült felvétel megerősíti, hogy az orosz tiszt fogságba esett: a kihallgatáson Tomov az egységét ért veszteségekről és alacsony moráljáról beszél, elmondása szerint az általa vezetett 18-22. zászlóalj emberei mintegy negyede elesett vagy megsebesült.

A herszoni ukrán hadműveletek valószínűleg nem egy nagyobb, a Dnipro és Konka folyók bal partját célzó offenzívát jeleznek elő. Amikor tavaly ősszel az oroszok feladták Herszon várost, a visszavonuló csapataik felrobbantották a folyó utolsó hídját. A közelmúltban az ukránok csak kis motorcsónakokat használó gyalogos egységeket, főleg a különleges erők katonáit vetettek be a folyó vidékén. Hidak híján azonban egy komolyabb áttöréshez szükséges tankokat és egyéb nehézfegyvereket nem tudnak átszállítani a folyón.

Az ukránok célja ehelyett a zaporizzsjai ellentámadás támogatása lehet. Egyrészt a herszoni akciók csapatokat vonnak el az ottani frontról. Másrészt bonyolítják az orosz logisztikát: augusztus 6-án ukrán rakéták járhatatlanná tették a Krím-félszigetet a szárazfölddel összekötő Csongár-hidat. Emiatt most a Krím-félszigetről az oroszok csak a Perekop-földszoroson át tudnak a frontra ellátmányt szállítani. Az útvonal egyetlen autópályája, a T2202 pedig a Dniprótól nem messze, a folyóval párhuzamosan halad; az ukrán jelenlét a Dnipro partjain azonban elakaszthatja ezt az utánpótlási vonalat.

53 települést evakuálnak

Ukrán források szerint eközben az oroszok észak-keleten, Harkiv megyében készülnek újabb offenzívára. A célpontjuk feltehetően Kupjanszk lehet, ezt a várost még tavaly, a harkivi offenzíva során szabadították fel az ukránok. Ukrán tisztviselők augusztus 9-én a Kupjanszk közelében lévő 53 településen élő civilek számára is kötelező evakuálást jelentettek be augusztus 9-én a civilek számára fokozott kockázatot jelentő fokozódó orosz ágyúzás és légicsapások miatt. Ezek egy több száz km2-s területen fekszenek, ami arra utal, hogy az ukránok komoly áttörés lehetőségével is számolnak.

Egyelőre az északi orosz offenzíváról kevés hír érkezett, ukrán források több összecsapásról is beszámoltak, ami állításuk szerint nem vezetett orosz területszerzéshez. A Keleti Erőcsoport szóvivője, Szerhij Csereváty ezredes kijelentette, hogy az ukrán erők az elmúlt napokban jelentősen megerősítették a védelmet Kupjanszk irányában, ami arra utal, hogy az orosz erőknek sikerülhetett további ukrán erőket a térségbe vonzani, ez gyengítheti az ukrán támadó hadműveletek erejét.

Nem változtak a frontok Bahmut környékén, ahova a jelek szerint az oroszok vezényeltek új csapatokat. A hétvégén az orosz erők Kliscsiivkától délre indítottak támadást, ebben több tank és BMP csapatszállító is részt vett.

Gyerekek elhurcolása: fehérorosz szál

Mint ismert, Vlagyimir Putyin orosz elnök és más tisztviselők ellen március óta nemzetközi elfogatóparancs van érvényben háborús bűncselekmények miatt. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) több tízezer ukrán gyerek deportálása miatt körözi az orosz vezetőket, rámutatva, hogy a gyerekeket erőszakkal szakították el családjuktól, és hurcolták őket Oroszországba.

https://vilagterkep.atlatszo.hu/2023/03/21/putyint-akar-nepirtasert-is-korozhetik-a-wagner-fonok-ukran-ellentamadastol-tart-bakhmutnal-heti-osszefoglalonk-az-ukrajnai-haborurol/

A héten a Foreign Policy arról írt: az orosz vezetők mellett Aljakszandr Lukasenka belarusz rezsimje is bűnrészes lehet a deportálásokban. Mint írták, Ukrajna keleti megszállt régióiból dokumentálhatóan több száz gyerek érkezett Belaruszba, ahol úgynevezett „üdülőtáborokba” kerültek – erről az ottani média is beszámolt, arról viszont már nem, hogy a gyerekek nagy része ezután nem jutott haza.

Pavel Latuska, Fehéroroszország volt kulturális miniszterének alapítványa szerint 2022 szeptembere és idén május között legalább 2100 ukrán gyermeket vittek Fehéroroszországba a megszállt területekről. Latuska szerint „szisztematikusan szervezett háborús bűncselekmények tömegére vannak bizonyítékok, amelyeket személyesen Lukasenko vezetett”.

A program hivatalos irányítója Alekszej Talai paralimpikon alapítványa, pénzügyi hátterét pedig többek között az állami tulajdonú Belaruskali műtrágyagyár adja, ami már régóta szerepel az Egyesült Államok szankciós listáján. A Talai Alapítvány honlapján található közlemény szerint azonban a „táboroztatást” Lukasenka egy elnöki rendelete tette lehetővé.

Zubor Zalán