Maszkos verőlegényekkel támadt a polgárokra az illiberális hatalom Szerbiában

Blokád alá vonták Szerbia több településén zöld aktivisták és helyi lakosok a közúti forgalmat, köztük létfontosságú hidakat, autópályákat november 27-én, szombaton. Az országos méretű felháborodás azért tört ki, mert a szerb parlament elfogadta a helyi népszavazási törvénnyel és a földek kisajátításáról szóló törvénnyel kapcsolatos javaslatokat. A tüntetés napján Aleksandar Vučić, Szerbia elnökének pártja választási nagygyűlést tartott Belgrádban. Az illiberális SNS párt hívei és a demonstrálók között Szerbiában több helyszínen konfliktus tört ki. Az 1476-ban Hunyadi Mátyás által elfoglalt Szabácsban ma a szerb kormánypárthoz köthető maszkos verőlegények botokkal, kalapáccsal és markológéppel támadtak a civil tüntetőkre. A tiltakozást december 4-én folytatják.

Múlt hét szombaton egy kisebb környezetvédelmi forradalom robbant ki Szerbiában. Országszerte utakat és hidakat zártak le, és megbénították Szerbia több településén a közúti forgalmat. Így tiltakoztak a kormány által a múlt héten pénteken elfogadott törvények ellen, amelyek a demonstrálók szerint a külföldi befektetők érdekeit szolgálják a helyi lakosság életkörülményenek kárára. A törvények életbelépéséhez már csak Aleksandar Vučić szerb elnök aláírása szükséges. Néhány helyszínen kisebb-nagyobb incidens is kialakult a rendőrség és a kormányellenes tüntetők között. Máshol viszont, rendőrség hiányában, a hatalomhoz köthető verőlegények támadtak rá a demonstrálókra.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„A meghirdetett blokádot minden résztvevő óriási bátorságának és méltóságteljes tiltakozásának köszönhetően sikeresen végrehajtottuk” – írta az Indítsd el a változást! (Kreni-promeni) környezetvédelmi kezdeményezés közleményében az akció estéjén. A közlemény külön hangsúlyozta, hogy Belgrád legfontosabb hídját, a Gazellát is sikerült a fővárosiaknak blokád alá venni. A megmozdulások egyik fő arca, Aleksandar Jovanović Ćuta, a Balkáni Hegyek Folyóink Védője (Odbranimo reke Stare planine) aktivistája szerint a blokád-akció „abszolút győzelem és nagy siker volt minden polgár számára”.

Még aznap a demonstráció szervezője, Savo Manojlović bejelentette: az akciót figyelmeztetésnek szánták, és amennyiben az elnök nem áll el aláírási szándékától, december 4-én a blokád-akció megismétlésére kéri fel az állampolgárokat.

A Öko Gárda (Eko straža) Twitter oldalán december 2-án, csütörtök este 24 települési helyszínt jelentettek be előre, ahol szombaton újra blokádokkal állítják meg Szerbiát. December 3-án estére, a bejelentett blokádok száma 52 helyszínre emelkedett.

De mi történik Szerbiában?

November 27-én Belgrádban és több más vidéki településen a Tiltakozás a tiszta levegőért #3. elnevezésű országos demonstrációt tartottak az Öko Gárda szervezésében. A megmozdulás közvetlen célja az volt, hogy minél több közlekedési csomópontot és autópályát blokkoljanak az országban.

A szervezők előre bejelentették, hogy nemcsak a tervezett, hanem spontán módon kiválasztott helyszíneken is blokád alá vonhatják a forgalmat. Ez a tüntetés az eddigi legnagyobb környezetvédelmi tiltakozásként vonul be a modern szerb történelembe. A rendezvény Belgrádban nagyjából 15 és 20 ezer embert mozgatott meg.

A szlovén Delo baloldali hírportál 40 ezer fős demonstrációról írt riportjában. Ugyanakkor feltűnő, hogy milyen keveset foglalkoztak az eseménnyel a helyi szerb és a közép-európai médiában, de a magyarországi – és a cseh, a szlovák és lengyel – sajtóban sem számoltak be az eseményről. Csak az egyes nagyobb nyugati, fősodratú lapokban tudósítottak Belgrádból.

Az akció egy hosszabb ideje tartó környezetvédelmi tiltakozáshullám harmadik utcai demonstrációja. Az első kettőt még idén január 10-én és szeptember 4-én tartották. Az újabb megmozdulásra azért volt szükség, mert az eddigi figyelemfelhívó akciókra, a környezetvédők követeléseire és általában a környezeti kihívásokra a szerb hatalom nem reagált.

A szerb rendőrség előre bejelentette: minden útlezárás egyben törvénysértést jelent.

Illiberális törvénymódosítások

„Állítsa meg a Rio Tinto bányáját és Szerbia természetének pusztítását!” – olvasható az Indítsd el a változást! zöld szervezet grafikáján (forrás: https://kreni-promeni.org)

Az ökolázadás közvetlen kiváltó oka a Rio Tinto angol-ausztrál bányaóriás tervezett projektje. A nyugat-szerbiai Loznica város környékén elektromos autók akkumulátorainak gyártásához szükséges jelentős lítium-lelőhely található. A cég elkezdte felvásárolni a már meglévő bánya melletti földeket is. E folyamat felgyorsítása mögé állt be a szerb kormány egy törvénymódosítással, amely lehetővé tenné a magánbirtok elkobzását állami érdekekre hivatkozva.

Mi a baj a kisajátítási törvény módosításával? ​​

A Transzparens Szerbia Szervezete (Organizacija Transparentnost Srbija) szerint a módosított kisajátítási törvénnyel az a baj, hogy a jövőben Szerbia és egy külföldi cég közötti megállapodás égisze alatt történő bármilyen projekt szükségleteihez bármilyen magántulajdon megvásárolható, ha „az Szerbia számára fontos vagy különleges jelentőségű létesítmények építésére irányuló projektek megvalósításához szükséges”. A független civil szervezet szerint az új törvény „nagyon tág teret ad a döntéshozatalnak, amely során nincs garancia, hogy az adott kisajátítás valóban közérdek, nem pedig a befektetők érdekeit szolgálja”.

Ugyanakkor az is tény, hogy a szerb állam egyelőre még nem engedélyezte a bánya megnyitását.

Éppen a Rio Tinto projekt elleni tiltakozásként kezdeményezett aláírásgyűjtést az Indítsd el a változást! mozgalom, amely követeli a népszavazás érvényességi küszöbének megváltoztatásáról szóló törvénytervezet visszavonását is. E cikk írása pillanatában majdnem 75 ezer aláírás által támogatott petíció szövegében egyrészt hangsúlyozzák, hogy a mindenkori aláírásgyűjtés időtartamának 90 napra történő meghosszabbítását jó kezdeményezésnek tartják. Ugyanakkor a törvény úgynevezett aláírás-hitelesítési adó bevezetését is javasolja, ami az aktivisták számára a szerb alkotmány által biztosított polgári joggyakorlás akadályozását jelenti.

A petíció megfogalmazói szerint az állam így elveszi az állampolgároktól a népszavazás kezdeményezésének lehetőségét és azt politikai pártok vagy gazdag érdekcsoportok számára tartanák fenn. Például, ha valaki egy törvényjavaslat ügyében gyűjtene aláírásokat a jövőben, akkor ahhoz 1 millió 200 ezer dínár – nagyjából 3,7 millió forint – költséggel számolhat.

Nem meglepő módon a törvénymódosítás azután történt, hogy Aleksandar Vučić, az ország autoriter uralkodója kijelentette, hogy a Rio Tinto bánya sorsáról népszavazást írnak ki. A környezetvédők másik problémája éppen ez: a népszavazási törvényt a Rio Tinto cég beruházásáról kezdeményezett népszavazás kiírása előtt módosították. Ami nyilvánvalóan sérti a jogállamiságot, hiszen közvetlenül egy népszavazás előtt módosítaná a népszavazás jogállásáról szóló paragrafusokat.

A törvényjavaslat ütközik a nemzetközi példákkal, valamint annak előkészítése nyilvános vita nélkül zajlott, írják a petíció gazdái. Jelezték: amennyiben a parlament elfogadja a törvényeket, országos blokádot hirdetnek az autópályákra. A szervezők szerint az akció figyelmeztető blokád, de az útlezárások folytatását ígérték, ha a szerb parlament nem vonja vissza az ingatlanok kisajátításáról és a népszavazásról szóló törvényeket.

A blokád napja: november 27.

Belgrád belvárosában hömpölyög a tömeg november 27-én, szombaton – a város több pontján órákra leállították a közlekedési forgalmat a kormány törvénymódosításai elleni tiltakozás során

A demonstrálók Belgrád több pontján, délután egy órától egyszerre kezdtek el gyülekezni. Így tett néhány tucat tiltakozó az Igazságügyi Palota előtt is. Az épület előtti tér már délután egy óra előtt tele volt rendőrökkel és civil ruhás nyomozókkal is. A demonstrálók molinóján a felirat: „Szerbia nem eladó!” A tömeg folyamatosan skandálta, „nem félünk”.

„Elvárjuk, hogy a kormány feladja azt a tervét, hogy elveszi a szerb állampolgárok szuverenitását. A népszavazásról szóló törvényjavaslat az aláírások hitelesítése miatt illeték befizetését rendelte el, amely azt is jelenti, hogy a polgároknak a jövőben minden aláírásgyűjtés után minimum 1,2 millió dínárt kell összegyűjteni, hogy élhessenek törvényjavaslati jogukkal” – mondta Savo Manojlović az Indítsd el a változást! aktivistája és az akció egyik főszervezője.

A szerb rendőrség negyed kettőkor az Igazságügyi Palota előtt átadta Manojlovićnak a demonstrációk betiltásáról szóló döntést. A rendőrség figyelmeztette a szervezőt, hogy a törvényeket be fogják tartani, ezért vannak itt. Az aktivista válaszában jelezte, hogy tisztában van a következményekkel, és majd a történelem megítéli döntését.

A demonstráció másik főszervezője, Aleksandar Jovanović Ćuta a Balkáni Hegyek Folyóink Védője civil szervezet egyik vezetőjeként válaszolt a rendőrségnek: jól gondolják meg, kinek az oldalára állnak. A demonstrálóknak kellemes blokádolást kívánt: „Kedves barátaim, polgártársak, harcostársak és minden bátor ember, aki ma ellenáll azoknak, akik úgy döntöttek, hogy megmérgezik, elrabolják és lemészárolják Szerbiánkat, üzenem nektek, hogy legyetek kitartóak és vívjuk meg ezt a harcot együtt a győzelemig!”

Ćuta később a tömeg egy részével a szerb kormány székháza felé indult el. A demonstrálók a visegrádi utcából érkeztek és délután két óra után ez a csoport hajtotta végre az első spontán blokkot, amikor menet közben, hirtelen lezárták a Nemanjina utca és a Kneza Miloš utca kereszteződését. A rendőrség nem volt felkészülve erre a blokádra, így a tüntetőkkel szemben nem állt fel rendőrsorfal sem. A kisebb-nagyobb csoportokban mozgó emberek mozgására a rendőrök több esetben késve reagáltak, a tüntetők folyamatos mozgása és a blokádokhoz újonnan csatlakozók miatt nem sikerült a szerb fővárosban kialakuló útzárakat sem megszüntetni. Délután négykor a kormányépület előtt tartózkodók egy része átsétált a Belgrád belvárosában található Nikola Pašić térre, és elzárta a forgalmat az egykori jugoszláv parlament és a mai szerb Nemzetgyűlés épülete előtt. Láthatóan a rendőrök nem voltak urai a helyzetnek, amikor sikerült egy útszakaszt felszabadítani a blokád alól, rövid időn belül a demonstrálók a város másik pontján blokkolták az utat.

Blokád a Belgrádon áthaladó autópályán a Száva konferenciaközpont előtt, 2021 november 27-én (forrás: https://www.oslobodjenje.ba)

Két órakor a tüntetők blokkolták az Új Belgrád városrészen átvezető autópályát az egykori Jugoszlávia, de a régió egyik legnagyobb nemzetközi kongresszusi, kulturális és üzleti központja, a Száva Konferenciaközpont (Sava Centar) magasságában. A tudósítások szerint több száz ember lepte el az autópályát. Közöttük lelkesített Aleksandar Obradović is, akit az Amnesty International francia szervezete a szerb Snowdennek nevezett el. Ő volt az, aki 2019-ben olyan dokumentumokat szivárogtatott ki, amelyek alapján egy állami tulajdonú vállalaton belüli korrupciós ügyleteket tártak fel. Később kémkedés vádjával letartóztatták munkahelyén. Jelenleg munkanélküli, a nyomozás folyamatban van ellene. Fél órával a Száva konferenciaközpont előtti blokád után autóbuszokkal megérkezett a mintegy negyven készenléti ruhába öltözött rendőr. Felsorakoztak a tüntetőkkel szemben. A rendőrökkel együtt érkezett a helyszínre Vlin szerb belügyminiszter is.

A szerb főváros legfontosabb átkelőhelye a Gazella-híd. A Száva-folyón átívelő műtárgy az E75-ös európai útvonal és a tágabb belgrádi városközponton áthaladó és a déli Nis és az északi Újvidék városokat összekötő autópálya része. Naponta 165 ezer autó halad át rajta. A szerb rendőrség autói már 13 óra után néhány perccel megérkeztek a Gazella-híd környékére. Az Indítsd el a változást! mozgalom 14 órakor bejelentette, hogy új célpontjuk Belgrád legfontosabb útvonalának, a Gazella-hídnak a blokádja.

Az online percről-percre tudósításokban ekkor már számtalan vidéki helyszínen felálló útlezárással egybekötött demonstrációkról számoltak be. Megkezdődött a híd ostroma.

A Száva konferenciaközpont előtti tömeg egy része az autópályán elindult a Gazella-híd szarajevói feljárója felé, de egy másik rendőri egység ezúttal időben a helyszínre érkezett, és a forgalom blokkolásával, élőlánc felállításával elállták a tüntetők menetét. Ćuta vezetésével a demonstrálók ezután egy új útvonalon próbálkoztak, de nem jött össze. Ćuta eztán szóban próbálta a rendőröket meggyőzni, hogy engedjék át őket. Miután ez sem sikerült, megpróbálták áttörni a rendőrkordont.

A tüntetők a Gazella-híd feljáróit blokkolták november 27-én, szombaton 14 óra után, Belgrádban, Szerbiában

A tüntetők taktikát váltottak, és a hídra való közvetlen feljutás helyett a hídra vezető felvezető felüljárókat célozták meg, ezúttal sikerrel. A mostari felvezetőt lezárták, percek alatt összefüggő kocsisor alakult ki. Megkezdődött a híd blokádja. Egy másik csoportnak a híd újvárosi részéhez közelebb eső hídfőjénél sikerült feljutni, és a villamosmegállóban gyülekeztek. Két óra után a Gazella-híd már teljesen blokád alatt állt, néhány jármű megpróbált visszafordulni és a forgalommal szemben haladtak sok száz métert. Ez a kisebb csoport egyébként az Igazságügyi Palota elől érkezett, amelyet előtt korábban szintén személyesen meglátogatott Vulin belügyminiszter.

Belgrád legfontosabb hídján órákra leállt a forgalom november 27-én, szombaton (forrás: screenshot)

A híd felé kisebb-nagyobb csoportokban újabb emberek érkeznek, egy részüket a rendőrség próbálja feltartóztatni, elterelni. A Gazella-híd délután négy óra előtt továbbra is blokád alatt állt, amelyen csak a mentősök haladhattak keresztül. A Száva előtt állomásozó rendőrök időközben elvonulnak a kormányépület felé, ahol folyamatosan nőtt a tömeg. A rendőröknél az online hírportálok tudósítói könnygáz-felszerelést láttak. Fél háromkor blokád alá kerül a Belgrádi Vásár (Belgrade Fair) magasságában Vojvode Mišić körút is.

Az első incidensek

Három órával a városi blokádok megkezdése után történtek az első incidensek – Belgrád, november 27-én, szombat este

A kisebb konfliktusok a gépjárművezetők és a demonstrálók között alakultak ki.

Ennek egyik oka az volt, hogy a kormányzó SNS párt szintén ezen a napon tartott nagygyűlése a végéhez közeledett. A párthoz közel álló emberek megpróbálták előkészíteni embereik távozását. Ez konkrétan abban nyilvánult meg, hogy szigorú nézésű figurák elkezdték lökdösni, rángatni a blokád résztvevőit. A tüntetők azonban megakdályozták a blokád áttörését. A helyi sajtó beazonosítása alapján a pártgyűlés helyszínéül szolgáló Štark Arena előtti blokád megtámadásában az SNS Trgovište alapszervezetéhez tartozó emberek vettek részt.

Később a hatalom taktikát váltott és a reguláris párttagok helyett, nem sokkal fél hat után, fekete ruhás, maszkos férfiakat vetett be. Futva támadtak rá a blokádot tartó tüntetőkre. Az autópálya blokkolása részlegesen átszakadt. Az SNS-nagygyűlés vidéki résztvevői gépjárművekkel elhagyták a fővárost. A helyszíni beszámolók szerint az autópálya oldalára szorított tüntetők gúnyos beszólásokkal provokálták a buszban ülőket. A belgrádi Óváros felé vezető szélesebb utak blokádját részben áttörték, de a városból kifelé vezető utakon az emberi akadályok még kitartottak. Végül, egyik utolsó helyszínként, szombaton a forgalom délután hat óra után állt helyre a belgrádi Nemzetgyűlés épülete előtt.

A GO Savski venac épülete előtt rendőrök blokkolták a tüntetők továbbhaladását. Itt történt egy kisebb konfliktus is: az egyik rendőrt üveggel dobálták meg, amely végül a pajzsán landolt.

Délután négy órakor Manojlović bejelentette Twitter-csatornáján, hogy a blokád-akció sikeres volt, folytatás december 4-én.

Fél 5 után a szerb főváros egyik legfontosabb hídja, a Gazella, részben továbbra is blokád alatt állt. Az emberek hangfalakkal kihangosított zenét hallgattak és dudáltak. A blokádon a tüntetők csak a mentősöket engedték át, az utána haladó gépjárművet, amelyben közlekedési rendőrök ültek, visszaverték.

A város másik pontján, az SNS-nagygyűlés közelében egy kormánypárti rajongókat szállító buszt dobáltak meg. Válaszképp az emberek egy része leszállt a buszról, kisebb fizikai kontaktus, összecsapások történtek, ami összességében a demonstrálók célját segítette, hiszen egy nagyobb tömeg alakult ki a kereszteződésben.

A szerb főváros légterében egész nap helikopterek köröztek.

Vučić választási nagygyűlése

Ivica Dačić, Dušan Bajatović, Aleksandar Vučić és Ištvan Pastor (forrás: Filip Krainčanić/Nova.rs)

Szerbia fővárosában nemcsak a környezetvédő aktivisták tervezett blokádai miatt forrósodott fel a hangulat. Megemelt rendőri készültség mellett a szerb kormánypárt, az SNS, szintén ezen a napon tartotta választási gyűlését.

Miközben a szerb főváros több csomópontját, útját és hídját blokád alá vették a tüntetők, és több helyen verekedések törtek ki, a Szerb Haladó Párt (SNS) látszólag zavartalanul ünnepelte november 27-én 13. születésnapját a belgrádi Štark Arénában. Ez egyben azt is jelentette, hogy Szerbia minden pontjáról buszoztatnak fel küldötteket Belgrádba, amely újabb tömegeket jelentett a szerb főváros utcáin. A legfontosabb bejelentések közül érdemes Vučić elnök szavait kiemelni, miszerint nem indul újra a pártelnöki posztért, de a 2022-es áprilisi választásokig a párt élén marad.

Vučić nem hagyta ki a nap folyamán történt konfiktusok megemlítését sem, amikor örömét fejezte ki, hogy végül mindenki megérkezett a rendezvényre annak ellenére, hogy meg akarták akadályozni. „Ma megmutattuk, milyen egy tisztességes Szerbia” – mondta a küldöttek előtt, és megjegyezte: üzeneteket kap az emberektől, akik biztatják, hogy azzal foglalkozzon, amit mások blokkni akarnak. „Országként túl kicsik vagyunk, hogy megengedhessünk magunknak egy konfliktust” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az SNS „egyesíteni fogja az összes tisztességes és normális embert”.

Erőszak vidéken

A tiltakozás aznap nem ért véget Belgrád határában. A szerb fővárosban megkezdett polgári engedetlenségi akcióval párhuzamosan 14 órakor Szerbia-szerte – Újvidéken (Novi Sad), Palankán (Bačka Palanka), Szabácson (Šabac), Macsókőn (Valjevo), Gornji Milanovacen, Preljinában, Kragujevacban és Kruševacon – szerveztek blokádokat a helyi lakosok és környezetvédelmi aktivisták. A szervezők egyidejűleg vidéken is bejelentették, hogy az előre meghirdetett akciókon túlmenően előfordulhat, hogy egyes utakat spontán, bárhol lezárnak.

A vajdasági Újvidéken súlyos incidensek történtek. Az emberek a varadini híd „pesti oldalán” a Jovan Subotić és a Svetozar Miletić utca sarkán gyülekeztek. Tudósítások szerint verekedés tört ki a tüntetők és a városi rendőrség emberei között. A rendőrségnek végül sikerült az egyik blokádot szétverni. A helyszínre egy nagyobb létszámú készenléti rendőri alakulat érkezett, hogy a helyi lakosok részéről tervezett újabb blokádokat megakadályozzák. Ez nem sikerült, és a varadini hidat több órán át blokád alatt tartották helyi környezetvédők és a lakosság egy csoportja. A híd blokádját délután fél ötkor oldották fel.

Ezután több száz újvidéki demonstráló tiltakozó menetben vonult tovább a helyi rendőrség épülete elé, hogy a délutáni összecsapások során őrizetbe vett társaik kiszabadítását követeljék. „Szerbia nem nyugszik bele”, „Szerbia nem eladó”, „Rio Tinto, vonulj ki Szerbiából”-jelszavakat és válogatott sértéseket kiabáltak az illiberális autokrata Aleksandar Vučić elnöknek címezve. Többen a rendőröket kérték, hogy ne forduljanak ellenük, csatlakozzanak hozzájuk, és tagadják meg a bűnözők iránti engedelmességet. Amikor Újvidék légterében fekete helikopterek kezdtek el körözni a tiltakozók a rendőrök felé fordulva, „Engedd le a pajzsod!”-skandálásba kezdtek.

Blokádot állított a lakosság egy része a nyugat-szerbiai, 60 ezer fős Užice város útjain is. Csakhogy ezt az akciót nem jelentették be előre, és helyszíni riportok alapján a résztvevők elmondták, hogy az országszerte fellángoló elégedetlenség-hullám gyorsasága miatt erre nem is lett volna idejük. A helyiek a Városháza előtt kezdtek el spontán gyülekezni negyvenöt perccel a belgrádi események kezdete után. A több száz összesereglett állampolgárt a szerb rendőrség drónokkal figyelte és filmezte.

Az ezernyolcáz fős Čačak városhoz tartozó Preljina község melletti utat is lezárta a helyi és a környező települések lakosainak egy része. A blokád több száz emberből állt, a feltartott molinón a „Ne mérgezzük tovább hazánkat!”-felirat olvasható. A tüntetés egyik helyi főszervezője a nova.rs riporterének elmondta, hogy „mindenképp megvédik Szerbiát a hazaárulóktól”. A későbbi hírek már arról szóltak, hogy a Čačak melletti Preljinában történt útlezárás szervezőjét, Bratislav Simovićot előállították a rendőrségen, elbeszélgetésre.

A nyugat-szerbiai, 13 ezer lakosú Požega településen 12 ember gyűlt össze békés módon Požega Város önkormányzati hivatala előtt, hogy lezárják a településen átvezető főutat. A kerületi rendőrség emberei a helyszínen igazoltatták az embereket, majd őrizetbe vették őket.

Szerbia negyedik legnagyobb városa, a 180 ezer fő Kragujevac lakosai is utakat zártak le település területén délután három óra után. A blokádon csak a COVID19 vírussal kezelt betegeket engedték át és azokat a kocsikat, amelyekben gyerekek ültek. A demonstráció vezetői itt egyeztettek a helyi rendőrséggel, amelynek emberei biztosították a tüntetés zavartalanságát és a tüntetők biztonságát. A szervezők ígéretet tettek, hogy a helyi lakosok nem akarnak incidenst provokálni. Végül csak egy rendbontás történt: az egyik blokád miatt feltartóztatott gépkocsi sofőrje támadt az őt is filmező N1 TV operatőrére.

Jogállam felfüggesztve Szabácson

Maszkos-husángos verőlegények támadtak a békés demonstrálókra 2021 november 27-én Szabács hídján (forrás: Telegraf.rs)

A nyugat-szerbiai, 53 ezer fős Szabács település bevezető útján felállított blokádnál történt a hétvégi tüntetéssorozat legsúlyosabb incidense, amit a maradék szerb független média „a hatóságok által szervezett puccsként” emleget. A polgárok a szerb kormánypárt Belgrádba induló buszai előtt blokkolták az utat. A település egyetlen, Száva folyón átívelő közúti hídját két helyi lakos földkotró gépekkel állta el. A Vučić-párt híveit szállító buszok fennakadtak a blokádon. A blokád rendőri biztosítása idején semmilyen incidens nem történt. A helyszínen készült 23 perces videófelvétel alapján megállapítható, hogy az erőszak akkor robbant ki, miután a rendőrök elvonultak a helyszínről.

A környezetvédelmi aktivistákat és az egybegyűlt polgárokat nem sokkal ezután fekete ruhába, csuklyába öltözött alakok botokkal támadták meg, többen könnyen megsérültek. A támadók ekkor indították be az egyik kotrógépet, amelyet a tiltakozó emberek felé fordítottak, hogy erőszakkal áttörjék az emberi blokádot. Az elképzelés azonban nem működött, mivel a civilek beleálltak a konfliktusba, amely értelemszerűen összecsapásokhoz vezetett. Az egyik markológépről egy csuklyás, eltakart arcú alak filmezte a tüntetőket, majd megrúgta a gépre felmászó férfit, aki leszerelte a támadót. A jelenet napok óta a szerb internet egyik legnézettebb videója.

A videón a támadók által használt gépkocsioszlop látható.

A támadás után a maszkos, botokkal felszerelt alakok a markolók mögötti területen szabályos oszlopba felsorakozott fekete Škoda Superb autókba ültek be, mintegy vezényszóra. A támadók autóit sikerült rendszámtábla alapján beazonosítani. Azóta már néhány támadó személyazonosságára is érkeztek megfejtések. Kiderült, hogy az egyik gépkocsi Aleksandar Pajić, a kormánypárti šabaci polgármester egyik autója. Az Škoda Superb 2019/21-es évjáratú járműveket Szerbiában állami és önkormányzati tisztviselők használják.

A blokádot létrehozó két kotrógép tulajdonosát a rendőrség délután letartóztatta. Még aznap az emberek a helyi rendőrség épülete előtt demonstráltak kiszabadításukért. A szerb független sajtó szerint a maszkos támadók közül senkit nem tartóztattak le.

Az Együtt Szerbiáért (ZZS) balközép, progresszív ellenzéki párt

• Aleksandar Vučić
• demonstráció
• klímavédelem
• Szerbia