Széteshet az Andrej Babiš vezette cseh kormánykoalíció, mert Miloš Zeman cseh köztársasági elnök hetek óta blokkolja a szociáldemokrata kulturális miniszter visszahívását. A kisebbik koalíciós partner kilépéssel fenyegetőzik. Mi az eset háttere, milyen lehetőségei vannak a cseh kormánynak és milyen összefüggésben emlegetik az új, cseh alkotmányos válság nyomán az orosz Roszatomot?
Idén május 20-án a cseh kormánykoalíció kisebbik pártja, a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) egy személycserét kezdeményezett az Andrej Babiš vezette cseh kormányban. Csakhogy Antonín Staněk kulturális miniszter leváltását Miloš Zeman cseh köztársasági elnök a mai napig nem akarja aláírni.
A cseh alkotmányos szokásjog alapján Csehországban az elnök nevezi ki és hívja vissza a miniszetereket. A köztársasági elnök a miniszterelnök által saját kormányában javasolt személycseréket a demokratikus rendszerváltás óta eddig mindig automatikusan aláírta.
Zeman ezt a gyakorlatot rúgta fel, ami permanens kormányválsághoz vezetett Csehországban. Válaszképp a napokban a ČSSD belengedte a kormánykoalícióból való távozást, a cseh kormány felbomolhat.
De mi vezetett idáig, hogy egy látszólag banális minisztercsere ma Csehország kormányozhatóságát veszélyezteti?
Zeman most azzal érvel, hogy a cseh alkotmányban nincs időpont megadva, hogy az elnök meddig köteles aláírni a miniszter visszahívását. Formailag ez az állítás igaznak tűnhet, csakhogy.
„Az alkotmány szövegéből világosan következik, hogy az elnöknek nincs mérlegelési jogköre, a miniszterelnöki ajánlásokat automatikusan alá kell írnia. Lehet szó a köztársasági elnök és a miniszterelnök közötti egyeztetésről, de ezt sem lehet a végtelenségig húzni. Amennyiben a miniszterelnök ragaszkodik elképzeléséhez, az elnök mozgásterének vége,” – magyarázta az eset jogi hátterét egy cseh alkotmányjogász a Denník N napilapnak.
A felek tárgyalásos úton próbálták megoldani a konfliktust.
Andrej Babiš miniszterelnök, Miloš Zeman köztársasági elnök és Ján Hamáček a Szociáldemokrata Párt elnöke a múlt héten csütörtökön Lány-ban, az elnök nyári lakosztályán találkozott. Végül csak abban egyeztek meg, hogy július 12-én újra találkoznak az elnök hivatalos rezidenciáján, a prágai Várban.
A konfliktus legegyszerűbb megoldása nyilván az lenne, ha az elnök meggondolná magát és aláírná a dokumentumot. Zeman legutolsó nyilatkozatai alapján ez a fejlemény nem várható. A Mladá fronta Dnes napilap kérdésére, miszerint lesz-e a kulturális tárca élére kijelölt Michal Šmardából miniszter, az elnök csak annyit mondott:
„Ezt erősen kétlem.”
A konfliktust feloldhatná a miniszterelnök is. Babiš végrehajthat kormányon belül posztcseréket vagy panaszt tehet a cseh alkotmánybíróságon, hogy az elnök túllépte hatáskörét. Ezeket a megoldási lehetőségeket Andrej Babiš a mai napig elutasította.
A miniszterelnök az egész konfliktus alatt feltűnően passzívan viselkedik és próbálja bagatellizálni a konfliktus élét. „Nem látok okot, hogy a szociáldemokraták elhagyják a kormányt,” – kommentálta az ügyet a cseh köztévének Babiš a csütörtöki találkozó utáni sajtótájékoztatón. Ugyanakkor azt még hozzátette, hogy ha ez mégis megtörténne, akkor
előrehozott választásokat kell tartani Csehországban.
Babiš tehát szeretné, ha a szocdemek a kormányban maradnának, de azt már nem árulta el, mindezt hogyan érné el.
A miniszterelnök egyébként más témakörben már bőbeszédűbb volt. Babiš kifejtette, hogy a szociáldemokraták szerinte már csak azért sem fogják elhagyni a koalíciót, mert az számukra politikai öngyilkossággal érne fel. Másrészt, jelezte a cseh miniszterelnök már a cseh köztévé studiójában, továbbra sem tervezi, hogy a Szabadság – Közvetlen Demokrácia (SPD) szélsőjobboldali pártot hivatalosan is beemelje a kormányba – a szocdemek helyett.
A helyzetet értékelő politológusok szerint a cseh miniszterelnök tovább gyengül a kormányválság idején. Babiš legutolsó nyilvános fellépésein feltűnően ideges és rossz hangulatban volt. Mindez érthető: ha a szocdemek elmennek a kormányból lehetséges politikai partnerként a kormányzás folytatásához csak Zeman szélsőséges szövetségesei – a kommunisták és a szélsőjobb – maradnak.
Egy biztos: bárhogy is alakul a cseh belpolitika a legújabb kormányválság után, semmi nem marad a régiben. A szocdemek között egyre inkább elfogadhatatlan a kormányban való részvétel. Egy neve elhallgatását kérő szociáldemokrata politikus azt nyilatkozta a helyi sajtóban, hogy
a párt vezetése már csak a megfelelő indokot keresi a kormány elhagyására.
A szociáldemokrata párt indulata nem újkeletű.
A baloldali párt a kormánykoalícióba lépése óta gyakorlatilag dicstelen szerepbe kényszerült. Már a Babišsal való szövetség indoklása is sokakban kétséget keltett. Akkor a szocdemek úgy érveltek, hogy azért mentek koalícióba Babišsal, hogy megmentsék Csehországot egy nagyobbik rossztól, a szélsőjobboldal kormányzati pozícióba kerülésétől.
Az egyre népszerűtlenebb szocdemeknek nem hiányzott egy másodrangú kormányzati szerepvállalás. Azóta vagy az ANO vagy Zeman elnök is többször megalázta a ČSSD-t. Legutoljára a nemrég elfogadott költségvetési tárgyalások idején. A baloldali pártnak hiába volt a négy alapvető témája amelyek teljesülését a koalíciós szerződésért cserébe kértek, a kormány nem tudta garantálni a baloldali párt programjához szükséges összeget.
Negyedmillióan követelték a miniszterelnök lemondását és egy új, tiszta politikát Prágában
Az 1989-es csehszlovák demokratikus rendszerváltás óta nem látott óriási tömeg gyűlt össze vasárnap a prágai Letna parkban: becslések szerint több mint negyedmillióan követelték a korrupt miniszterelnök, Andrej Babiš távozását. A demonstrálók Miloš Zeman köztársasági elnök klímaváltozást tagadó megnyilvánulásai ellen is tiltakoztak. A szervezők bejelentették: folytatás novemberben.
Ebben az időszakban jött a prágai Letna Parkban tartott megademonstráció után az ellenzéki pártok által kezdeményezett újabb kormány elleni bizalmatlansági indítvány, amely végül megbukott. Többek között szocdem szavazatoknak is köszönhetően. Akik végül maradtak a kormányban, de a költségvetés végleges tervezetét nem támogatták.
A cseh költségvetést, 1990 óta először, nem szavazta meg a baloldali párt.
Hamáček pártelnök a múlt hét végén jelentette be: július 15-re összehívja a párt 61 tagból álló szélesebb vezetését. A szociáldemokrata miniszterelnök-helyettes hozzátette: egyértelmű véleménye van a témában, de a rendkívüli elnökségi előtt azt nem hozza nyilvánosságra. A cseh sajtó azonban tudni véli a pártelnök álláspontját, ami megegyezhet a megegyezhet a lázadó szervezetek álláspontjával.
A cseh megyékben egyre nő azon mezei párttagok és pártvezetők száma, akik a jelenlegi megalázó helyzet megoldását már csak a kormány elhagyásában látják. A kormányból való távozást a pilseni, a prágai, a dél-morva, a pardubicei, a hradec královei, a zlíni és az ústí szocdem tagszervezetek követelik a leghangosabban.
Egyes szocdem politikusok nem értik, miért kell július 15-ig várni a döntéssel. Milan Chovanec, az előző Sobotka-kormány szociáldemokrata belügyminisztere szerint a gyűlést már holnap meg lehetne tartani. Mások viszont még egy utolsó esélyt adnának Zemannak és Babiš a július 12-re tervezett újabb tárgyaláson.
A találgatások megkezdődtek már a baloldali párt távozásának formájáról is.
A szociáldemokrata párt öt miniszterrel van jelen a Babiš-kormányban. Amennyiben mindegyik miniszterük beadja a lemondását, akkor a koalíciós szerződés értelmében az ANO minisztereinek is le kell mondaniuk. Ez azonban nem biztos, hogy megtörténik, mert öt ČSSD-miniszter közül valójában csak három felett diszponál a minisztereket küldött baloldali párt.
A kulturális miniszter mellett a mezőgazdasági miniszter működését is Zeman és Babiš hatalmi érdekszférája befolyásolja. Staněk kulturális, és Toman mezőgazdasági miniszter mári jelezték: ők maradnának a kormányban.
Persze az ellenzék újra megpróbálkozhat egy kormány elleni bizalmatlansági szavazással, amit minden bizonnyal már a szocdem frakció tagjai is támogatnának. Ha átmenne, az a Babiš-kormány bukása mellett viszont a szociáldemokrata párt hattyúdalát is jelentené a jelenlegi pártpreferenciák alapján.
A párt politikai jövője szempontjából mindenképp jobb lenne a szocdemeknek kormányon maradni. A cseh demokrácia minősége szempontjából sem feltétlenül lenne okos lépés elhagyni a szocdemeknek a kormánykoalíciót.
Egyszerűen arról van szó, hogy ha a Zeman által megalázott szocdemek végül kilépnek, akkor Babiš, bármennyire is nem szeretné és kommunikál jelenleg mást, csak a szélsőjobboldali SPD erőteljesebb bevonásával tudja folytatni kormányzását.
Amennyiben Babiš és Hamáček július 12-én sem győzi meg Zemant az újabb tárgyalási fordulóban a prágai Várban, a szocdemek bejelenthetik távozásukat a kormányból. Ezt követően a cseh kormány sorsa többféleképp is alakulhat.
A kormány hivatalban marad, a Zeman-párti kulturális miniszterrel együtt. Tipp: viszonylag kevés rá az esély a szocdemek álláspontja miatt.
A kormány hivatalban marad, a szocdemeknek sikerül a minisztert lecserélni. Tipp: viszonylag kevés rá az esély Zeman álláspontja miatt.
A kormány megbukik, a szocdemek kilépnek a koalicióból. Tipp: Mivel a koalíciós szerződésnek nincs jogi érvényessége, elképzelhető, hogy Babiš nem mond le, és a szocdemmentesített kormányt a szélsőjobboldalról pótolja.
A kormány megbukik, előrehozott választásokat írnak ki. Tipp: viszonylag kevés rá az esély, mert a pártok többségének nem lenne oké most egy választás.
A kormány megbukik, az elnök szakértői kormányt nevez ki. Tipp: elképzelhető, de ez a fejlemény a cseh pártokat inkább egy előrehozott választások felé terelné.
Miloš Zeman, aki a cseh belpolitika feketeöves illiberális doyenje, évek óta gondosan őrködik a politikai főművének tekintett jelenlegi kormányzati struktúra felett. A kisebbségi ANO-szociáldemokrata kormánykoalíciót kívülről támogatja két etnikai nacionalista párt, a cseh kommunisták és a Szabadság – Közvetlen Demokrácia elnevezésű szélsőjobboldali párt. Az elnök a két szélsőséges párton keresztül tud nyomást gyakorolni Babiš miniszterelnökre.
A cseh elnök az elmúlt hetek tapasztalatai alapján láthatóan élvezi a kialakult helyzetet. Két fő cél motiválja:
a ČSSD teljes tönkretétele,
és a cseh polgári demokrácia destabilizálása.
A cseh szocdem párt és Zeman elnök ellenségeskedése 2002-ig vezethető vissza. A konfliktus háttérről, valamint a ČSSD-ben több évtizede létező és egymásnak feszülő – progresszív és maradi – szárnyról bővebben az Új Egyenlőség felületén írtam:
Így omlott össze a Cseh Szociáldemokrata Párt
Csehországban a baloldal sok szempontból a magyarhoz hasonló utat járt be, és azonos kihívásokkal néz szembe. De a belső pártstruktúra eltérő fejlődése, a stabilabb cseh demokratikus berendezkedés, illetve a szélesebb cseh középosztály megléte miatt izgalmas különbségeket is érzékelhetünk a Cseh Szociáldemokrata Párt rendszerváltás utáni történetében.
A legújabb cseh kormányválság azonban úgy is értelmezhető, hogy Babiš és Zeman, hasonló érdekek mentén, valójában összejátszanak a cseh demokrácia leépítésében. Az mindenesetre tényleg feltűnő, hogy Babišnak több eszköze is lenne a konfliktus lecsillapításához, de egyiket sem alkalmazza, sőt, mintha folyamatosan Zeman hajlíthatatlan álláspontjához asszisztálna.
Amennyiben a jelenlegi cseh kormányban még nyomokban demokratikus politizálást tartalmazó szocdempártot sikerülne a Zeman-Babiš tandemnek kifúrni, megnyílhatna az út a szélsőjobboldali SPD számára a kormányzatba. Az esetlegesen távozó balos miniszterek helyett a Babiš-kormány belügyminiszteri vagy külügyminiszteri posztját is betöltheti SPD-s vagy az SPD által támogatott politikus.
Egy ilyen fordulat miatt először Csehország külpolitikai megítélése változhat meg. Prágában most sokan attól tartanak, hogy a cseheket az illiberális fordulatot végrehajtó magyarokkal és a lengyelekkel együtt fogják emlegetni Európában.
Csehország esetleges jobbratolódásának másik következménye belpolitikai jellegű. Ha Babiš rákényszerül az SPD támogatását fokozottabban igénybe venni, akkor az Okamura-párt államtitkári, miniszteri pozíciókat kaphat a kormányban és a médiatanácsban. Így megvalósulhat a cseh illiberális klikk régen dédelgetett álma: leszámolhatnak az állítólag Zemannal és Babišsal is ellenséges, de valójában a demokratikus hatalomellenőrzést biztosító cseh közmédiával.
De Zemant nem csak a politikai bosszú hajtja: egy markánsabb illiberális politikát megvalósító átalakított új cseh kormány erőteljesebben tudna nyomást gyakorolni a cseh titkosszolgálatra is. A szervezet nemzetbiztonsági okokra hivatkozva utasította el korábban egy jelentésben Oroszország és Kína esetleges szerepvállalását a cseh atomiparban és a csehországi erőművek felújításában.
Ha ugyanis a Moszkva-barát cseh elnök bírja tovább idegekkel, akkor ez azt is eredményezheti, hogy formálisan Andrej Babiš vezette, az SPD és a kommunista párt által támogatott új kormány a két cseh atomerőmű – Dukovany és Temelin – ügyében, a magyar modellt alkalmazva, tender kiírása nélkül az orosz Roszatom mellett dönthet. Ez a cseh elnök óriási politikai győzelmét jelentené.
Paksra jön a cseh elnök, hogy a „magyar modell” mellett lobbizzon Prágában
Oroszország és Kína mindent elkövet, hogy részt vehessen a csehországi atomerőmű felújításban. A Moszkva-barát cseh politikai lobbi komoly nyomást gyakorol a cseh miniszterelnökre ennek érdekében, ám a titkosszolgálat ellenáll. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy Magyarországra érkezik Miloš Zeman cseh köztársasági elnök, és Paksot is útba ejti május közepén – értesült az Átlátszó cseh forrásból. A cseh elnök így szeretne nyomást gyakorolni Andrej Babiš cseh miniszterelnökre, hogy a csehországi atomerőművet az orosz Roszatom újítsa fel.
A vezető képen Andrej Babiš miniszterelnök, Miloš Zeman köztársasági elnök és Ján Hamáček a Szociáldemokrata Párt elnökének július 4-i tárgyalása idején készült fényképet látják Lány-ban, az elnök nyári lakosztályán. Fotó: ČTK
Írta: Bőtös Botond
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A nyomor ellen hívják hónapok óta tüntetni a cseheket a koronavírus idején aktivizálódott dezinformátor színtér szereplői, akik valójában Csehország nyugati geopolitikai fordulatát és az ukrán-ügy támogatását ellenzik.
A párt több kulcsfontosságú figurája befejezte az együttműködést az elnökkel, mások szembefordulnak politikájával. A folytatás egyelőre bizonytalan, Babiš maga dönt róla.
Három tüntetést szerveztek az elmúlt hetekben a cseh kormány politikája ellen Prágában. Vajon megnyílik-e az elszegényedő cseh társadalom a szélsőséges...
Kitört az új cseh kormánykoalíciót is érintő, első nagyobb korrupciós botrány Csehországban. Petr Fiala kormányának oktatási minisztere lemondott, a rendőrségi razzia során tizenhárom, az egyik cseh kormánypárthoz és a prágai fővárosi önkormányzathoz köthető politikust és vállalkozót vettek őrizetbe.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!