Cseh cégek vásárolták fel Albánia elöregedett kínai lőszerkészletét, majd Afrikában próbálhatták meg eladni

Albániában 2008-ban súlyos tragédia történt, amikor a hadsereg épp a hidegháború során az országban felhalmozott, elöregedett és életveszélyes lőszerállomány egy részét hatástalanította. A Gërdec nevű faluban álló katonai létesítményt robbanások sorozata rázta meg, a detonációk tűzgolyókat röpítettek az égbe. A lakóépületekbe repeszek álltak, a lökéshullámokat pedig még a közeli fővárosban, Tiranában is érezték. A katasztrófában legalább 26-an életüket vesztették. A katasztrófa után az albán kormány úgy döntött, jobb lesz inkább túladni a kommunizmus évtizedei alatt felgyülemlett, veszélyes lőszerektől. Mint az OCCRP birtokába jutott dokumentumokból kiderült: ebben két cseh fegyvermágnás meglátta az üzletet, és fillérekért felvásárolták az immár felettébb veszélyes albán készleteket.

2010 és 2015 között a Jaroslav Strandhoz köthető Real Trade Praha és a Martin Drda tulajdonában levő STV Group több tízmillió lőszert vásárolt, köztük régi kínai lőszereket is, az albán állami tulajdonú fegyverexportőrtől, a Military Export Import Company-től (MEICO).

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A lőszerek szállításához a Real Trade a szerb Petr Crnogorac-tól kért segítséget. Crnogorac ellen korábban nyomozás folyt, mert azzal vádolták, hogy iszlamistáknak adott el fegyvereket Líbiában.

A cseh államfő legfontosabb támogatója bevásárolt fegyverekből a Balkánon

A múlt héten újraválasztott cseh államfő, Miloš Zeman szeret azzal viccelődni, hogy az újságírók közé lövetne. Nemrégiben nemzetközi szinten is nagy port kavart, amikor a veterán politikus elővett egy játékpuskát, amellyel képletesen a sajtó munkatársait vette célba.

Az OCCRP által megszerzett dokumentumokból az is kiderül, hogy több mint 100 tonna ciklonitot (a más néven RDX-ként is ismert robbanóanyagot) adtak el az albán készletekből a csehországi vásárlóknak, jóllehet amerikai diplomaták aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a robbanóanyag instabil.

„Örömmel írtam alá a szerződést”

A MEICO dokumentumai szerint 2010 és 2015 között a Strnad portfóliójához tartozó Real Trade Praha közel 34 millió darab különböző kaliberű lőszert – köztük 358 darab mozsárlövedéket – importált a Cseh Köztársaságba.

A Drda tulajdonában levő konkurens STV Group további 31 millió 7,62 x 39 mm-es lövedéket importált – ezt a lőszert AK-47-es gépkarabélyokhoz és más, szovjet típusú lőfegyverekhez használják. Ezek a gépkarabélyhoz használt lőszerek összesen 920 160 dollárba kerültek – azaz (átszámítva) darabonként körülbelül 8 forintba.

Ezen felül a MEICO eladott még közel 17 millió darab lőszert szintén Csehországba, bár nem világos, hogy ezeket melyik cég vásárolta meg.

Egy 2009-es, a Wikileaks-en megjelent amerikai diplomáciai távirat szerint a ciklonit lehetséges értékesítését már 2009 óta figyelemmel kísérte az amerikai külügyminisztérium. A távirat szerint az amerikai illetékesek a gërdec-i katasztrófa után arra kérték az albán hatóságokat, hogy az ország 150 tonnányi ciklonitkészletét ne értékesítsék, hanem semmisítsék meg.

Az OCCRP birtokába került dokumentumok szerint a MEICO 2010-ben közel 110 tonna ciklonitot értékesített. Az nem derül ki, hogy melyik cég vásárolta meg a robbanóanyagot, csak az, hogy a célország a Cseh Köztársaság.

A gërdec-i, halálos kimenetelű robbanások után új igazgató, Granit Leka került a MEICO vezetői székébe. Leka megerősítette az OCCRP-nek, hogy a MEICO lőszert adott el cseh cégeknek. 

„Örömmel írtam alá a szerződést az EU-országból származó, végfelhasználói tanúsítványokat kiállító cégekkel. A szerződés értelmében [a lőszerek] elszállítását [Albániából] a cseh cégek bonyolították le,” nyilatkozta Leka.

„Mégis ki venné meg ezt a cuccot?”

Megkeresésünkre a hadsereg egyik szóvivője azt nyilatkozta, hogy az ország fegyveres erői a NATO szabványait tartják mérvadónak, és nem használnak kínai fegyvereket vagy lőszert.

Strnad cégeinek egyik képviselője megerősítette, hogy „a Czechoslovak Grouphoz tartozó cégek fölöslegessé vált lőszereket, fegyvereket, katonai felszerelést és pótalkatrészeket vásárolnak különböző európai országokban, ideértve Albániát is” és ragaszkodott ahhoz az állításához, hogy ezeknek a készletnek nagy részét az EU-n belüli vevőknek értékesítik.

Az STV Group képviselői nem válaszoltak a riporterek kérdéseire.

Az újságírók konzultáltak fegyverszakértőkkel is, akik kétlik, hogy a lőszerek európai vevőkre találtak volna – tekintettel a lőszerek korára, gyártójára, és vélhetőleg rossz állapotára.   

Egy névtelenséget kérő forrás szerint, aki bennfentes információkkal rendelkezik a Real Trade első, 2010-es üzletéről, a lőszereket valószínűleg konfliktuszónákban – főképpen Afrikában – tervezték újraértékesíteni. Állítását nem támasztotta alá dokumentumokkal.

Pietro D. Wezeman, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (Stockholm International Peace Research Institute – SIPRI) kutatója szerint nem sok jogi akadálya lenne, hogy a cseh exportőrök szinte bármelyik országba, bármelyik fegyveres csoportnak fegyvert adjanak el mindaddig, amíg erre engedélyt kapnak a cseh kormánytól. Ez alól talán csak az EU- és ENSZ-embargó alatt álló országok képezhetnek kivételt, mint például Dél-Szudán, Szudán és Irán.

A Real Trade egyik képviselője azt nyilatkozta, hogy “a CSG Grouphoz tartozó cégek betartják a harcászati eszközök kereskedelmét szabályozó nemzeti és nemzetközi szabályokat. Éppen ezért minden export érvényes végfelhasználói engedélyek alapján zajlik.”

„SZIGORÚAN BIZALMAS!!!”

Néhány kiszivárgott email, amelyet balkáni országokban potenciális üzleti partnereknek küldtek, arra utal, hogy Strnad cégei máshol is lőszereket akartak vásárolni, de ezúttal nem kínai gyártmányúakat.

2010 márciusában Petr Rusek, a Real Trade egyik ügyvezetője egy macedón üzleti partnernek küldött – a figyelmeztetés szerint „SZIGORÚAN BIZALMAS!!!” – e-mailben megosztotta cége első szerződését, amelynek keretében kínai gyártású lőszert vásároltak az albán MEICO-tól. Ezután Rusek az e-mailben elmagyarázta, hogy továbbra is különböző kaliberű lőszereket keres, de kikötötte, hogy nagyrészt másféle gyártmányúakat („nem Kína”). Az e-mailről Strnad és egy másik ügyvezető is másolatot kapott.

Egy másik e-mailben Rusek egy szerb férfi, bizonyos „Trninic úr” segítségét kérte egy teherautónyi lőszerszállítmány biztonságos szállításához Szerbián át. Az e-mailben megemlítette, hogy már megtették a szükséges előkészületeket a Macedónián és Magyarországon keresztül történő szállításhoz; ezek az információk megerősítik azt a szállítási útvonalat, amely a MEICO-dokumentumokban szerepel. A teherautót, amelynek 2010 január végére volt beütemezve az útja, még több is fogja követni, írta Rusek.

Rusek azt is elmondta Trninicnek, hogy Petr Crnogorac, a CPR Impex nevű szerb fegyverkereskedő cég tulajdonosa tanácsára fordult hozzá.

Crnogoracot már többször megvádolták a törvény kijátszásával és megszegésével. Az OCCRP és partnereinek egy korábbi oknyomozó cikke megállapította, hogy a CPR Impex európai fegyverek Szaúd-Arábiában történő értékesítésében működött közre – a fegyverek pedig valószínűleg szíriai lázadóknál kötöttek ki.

2014-ben Crnogoracot letartóztatták Szerbiában, azzal a váddal, hogy bennfentes információkkal rendelkezett katonai többletkészletek értékesítéséről szóló tenderekről. A vádat később ejtették.

2015-ben egy ENSZ-küldöttség vizsgálódott a CPR Impex egyik leányvállalatánál, amelyet azzal vádoltak, hogy fegyvereket értékesített szélsőséges iszlamistáknak Líbiában. Crnogorac megerősítette, hogy folytak megbeszélések fegyverexportról Líbiába, de azt állította, hogy az üzlet nem jött létre.

2016-ban az ENSZ-küldöttség jelentésében az állt, hogy a montenegrói és szerb kormányok arról tájékoztatták őket, hogy senki nem kérvényezett náluk líbiai fegyverkivitelt. Crnogorac nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Szerző: Aubrey Belford, Saska Cvetkovska, Pavla Holcová, Maja Jovanovska, Pavle Petrović és Lindita Çela

 A cikk elkészítésében közreműködött: Aleksandra Denkovska és Sinead Carolan. A cikk a BIRN Albániával, a Cseh Oknyomozó Újságírásért Központtal, a Bűnözésről és Korrupcióról Jelentő Központtal (KRIK), és a NOVA TV-vel együttműködésben készült.

Fordította: Orosz Kata

A cikk eredeti, angol nyelvű változatát itt olvashatja.